Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-20
10 lapunknak Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikus hozzátette, hogy a státustörvény az e lkövetkezendő időszakban nem fog tudni annyit nyújtani, amennyit az erdélyi magyarság elvár tőle. Nem fogja a sorsunkat egyik napról a másikra megváltoztatni, nem fogja az életünket radikálisan befolyásolni, ez része a helyzet rendezésének. Romániában még számos törvényt kell elfogadtatni, több intézményt kell létrehozni, a közigazgatásban is módosításokat kell eszközölni ahhoz, hogy azt mondhassuk, az életünk jelentősen megváltozott fogalmazott Markó. Az elnök elmondta: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy ez a törvény ne maradjon holt betű. Vagyis az alkalmazása legyen megfelelően előkészítve. A vezető szerint a végrehajtás rendkívül nehéz munka lesz, csak felelősségtudattal és szolidaritással lehet megvalósítani. Az RMDSZ képes vállalni ezt a feladatot, a z egyházak, a civil szervezetek segítségére számítva fejtette ki Markó, hozzátéve, hogy javaslatuk alapján jogilag az RMDSZ által létrehozott alapítvány lenne hivatott a végrehajtásban részt venni. Tőkés László református püspök azon felvetésére, miszeri nt az egyházak a legmegfelelőbbek az ajánló szervezetek szerepének betöltésére, Markó leszögezte: nem hiszi, hogy Tőkés tönkre akarja tenni az egyházát, hiszen szereti azt. Az RMDSZt nem igazán kedveli, annak ellenére, hogy annak tiszteletbeli elnöke, de ha egy ilyen vállalkozásba belerántaná az egyházakat, kizárólagos végrehajtóként, akkor veszélybe sodorhatná azok nyugodt létét. „Nem értem, miért kell ebben a kérdésben az egyházat és az RMDSZt szembeállítani. Úgy tudom, a státustörvénynek éppen az a cél ja, hogy közelebb hozzon mindannyiunkat, egyfajta nemzeti egységet eredményezve. Most öszszefogásra és nem széthúzásra van szükség” – ecsetelte Markó Béla. „Sem mint tiszteletbeli elnök, sem mint egyházi vezető nem álmodtam semmilyen kizárólagosságról reagált Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a történelmi egyházak mindössze felajánlották szerepvállalásukat a végrehajtásban, hiszen mint fogalmazott még az egység esnek tűnő RMDSZ sem valósítja meg azt az összerdélyi magyar képviseletet, amit a négy magyar történelmi egyház teljesít. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy véli, a státustörvény egyrészt segíteni kívánja a szülőföldön maradást, másré szt arra törekszik, hogy az anyaországba érkező határon túliakat ne vendégként, hanem magyarként kezeljék. Az elnök nagy lépésnek tartja a törvény megszületését, de fontosnak nevezte a jogszabály végrehajtásához fűződő rendelkezések sorozatát is. Bugár elm ondása alapján az MKPnak két teendője lesz a végrehajtáskor: el fogják mondani az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket, és besegítenek majd az ajánló szervezetek létrehozásába. A politikus egyébként nem tartja elképzelhetőnek, hogy Szlovákia meg tudná akadál yozni a jogszabály végrehajtását. Vladimír Meciar erre vonatkozó kijelentéseit úgy kommentálta, hogy Meciar megint előbb beszélt, mint gondolkodott. Az elnök szerint ki kell mondani nyíltan, Szlovákiában attól tartanak a nacionalista erők, hogy a státustör vény lelassíthatja a természetes asszimilációt. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke a státustörvény alapvető értékét abban látja, hogy az hozzájárul a szülőföldön való boldoguláshoz. Az alelnök ezzel egy időben kifejtette, hogy a VMS Z tisztában van azzal a felelősséggel, amely a végrehajtás kapcsán rá hárul. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke rámutatott: a státustörvénynek az a legfontosabb üzenete, hogy az anyaországban egyértelművé és dominánssá vált a határon túli magyarokat komolyan vevő politikai akarat. Míg a határváltoztatások és az alapszerződések a cserbenhagyás érzését váltották ki a határon túliakból, addig ez a törvény most azt sugallja, hogy számítunk az anyaországnak emelete ki a vez ető. Kovács úgy véli, a KMKSZnek fel kell vállalnia a szervező szerepet a jogszabály végrehajtásában úgy, hogy minden valamelyest számító magyar szervezetet bevonva a lehető legszélesebb legitimációt biztosítson ennek a folyamatnak. Szlovákia külügyi, R ománia pedig kormánynyilatkozatban reagált kedden este arra, hogy a magyar Országgyűlés aznap elfogadta a státustörvényt. A szlovák külügyminisztérium nyilatkozata amelyet a TASR hírügynökség ismertetett a többi között azt tartalmazza: Tekintettel arr a, hogy a (státus)törvényben a Szlovákia által hangoztatott fenntartásoknak csak egy részét vették figyelembe, a (szlovák) külügyminisztérium ezennel közli, hogy a törvényt Szlovákiában további konzultációk nélkül semmilyen módon nem fogják alkalmazni.” A román kormány nyilatkozata – amelyet a Rompres román hírügynökség közölt – felrója, hogy „a román fél észrevételeit nem vették figyelembe a törvény megalkotásakor”. Az MSZP frakciója memorandumot fogadott el a kedvezménytörvényről. Ez rögzíti, hogy a magyar szocialisták a határainkon túli magyarokkal való minél szorosabb közösségvállalásra mondanak igent, és kezdeményezik: a törvény fő iránya az legyen, hogy a határon túli magyaroknak szülőföldjükön legyen méltó megélhetésük, ott fejleszthessék önazonosságukat. A magyar szocialisták szorgalmazzák a határainkon átnyúló és a regionális együttműködés érdemi fejlesztését olvasható az anyagban, amely szerint az MSZPsek javasolják: a rászoruló magyar állampolgárok is kapják meg a most elfogadott utazási és iskolakezdési kedvezményeket. A memorandum szerint a törvény végrehajtása csak a szomszédos országok kormányaival, a határon túli szervezetekkel és a magyarországi parl amenti pártokkal együttműködve lehet eredményes. A kétoldalú kisebbségi vegyes bizottságok váljanak az egyeztetés érdemi fórumaivá. Az MSZP egyetért az RMDSZ kezdeményezésével, hogy kora ősszel üljön össze a Magyar Állandó Értekezlet. Hozzuk létre a hatá rainkon túli magyarok országgyűlési biztosának intézményét áll a memorandumban. (MTI) vissza
