Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-20
11 Januártól hatályos a státustörvény Az ausztriai magyarokra nem terjednek ki a kedvezmények Külön kedvezményekben és támogatáso kban részesülnek 2002. január 1jétől a szomszédos államokban élő magyarok az anyaországban és a szülőföldön, kivéve Ausztriát. Az Országgyűlés tegnap 92,4 százalékos többséggel fogadta el a (státus)törvényt, amit csupán az SZDSZfrakció utasított el. A jo gszabály munkavállalási, utazási, oktatási, kulturális és egészségügyi területen biztosít kedvezményeket a magyarságukat különigazolvánnyal is bizonyítani tudó kisebbségi magyaroknak. Tegnap elfogadta a státustörvényt az Országgyűlés. A szavazáson 306 képviselő támogatta, 17 elutasította a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabályt. A végszavazás előtt mondott beszédében Martonyi János külügyminiszter, a javaslat előterjesztője történelmi jelentőségűnek nevezte a jogszabályt. Kijelentette: a törvény nemzeti konszenzus eredménye. Tabajdi Csabát, az MSZP kisebbségi szakértőjét idézve kifejezte reményét, hogy a törvény a jövőben nem válik belpolitikai viták részévé. A státustörvény személyi és területi hatálya a Horvátországban, Jugoszláviába n, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában állandó lakhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú magyarokra terjed ki. Az ausztriai magyarokra nem vonatkozik. A jogszabály alapvető célja a szülőföldön maradás és boldogulás segítése. A státustörvény 2002. január 1jén lép életbe, kedvezményeket és támogatásokat biztosítva a magukat magyarnak valló személyeknek és a velük közös háztartásban élőknek, akik akár más nemzetiségűek is lehetnek. A kedvezményeket és támogatásokat az anyao rszágban, illetve a szomszédos országokban külön (magyar) fényképes igazolvánnyal lehet igénybe venni, amelyet magyarországi hatóság ad ki a határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján. A fényképes igazolvány közokiratnak minősül, érvényessége öt évre szól; lejárta után meghosszabbítható. A magyarigazolvány birtokában a munkavállalás, az oktatás, a kultúra, az utazás, a tudományos tevékenységek, valamint a szociális és egészségügyi ellátás területén lehet a kedvezményeket igénybe venni. A szomszédos or szágok közoktatási intézményeiben magyarul tanuló vagy bármely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban álló és a státustörvény hatálya alá eső személy jogosult a magyar állampolgárokat megillető diákigazolványra. „A törvény beilleszkedik a jö vő Európájába, a közösségek közösségébe” – jelentette ki Martonyi. A külügyminiszter szerint a jogszabály erősíteni fogja a regionális együttműködést, a stabilitást és a jó szomszédi kapcsolatokat. Mint mondta, Budapest tárgyalásokon szeretné eloszlatni az okat az aggodalmakat, amelyeket egyes szomszédos államok a törvénnyel kapcsolatban megfogalmaztak. Kijelentette: a törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozásakor a hazai és a határon túli magyar pártok mellett Budapest konzultálni kíván az érintett szom szédos országok kormányaival. Martonyi lapunknak cáfolta, hogy Orbán Viktor kormányfő a minap azt javasolta volna: a magyarországi munkaerőhiányt esetleg több millió határon túli magyar befogadásával lehetne pótolni. „Soha nem hangzott el ilyen miniszterelnöki javaslat. Az egész kérdésnek ilyen megközelítése, illetve kezelése ala ptalan és komolytalan” – jelentette ki. A határon túli magyar vezetők érdeklődésünkre elmondták: Budapesten senkivel nem tárgyaltak az ominózus Orbánnyilatkozatról. A kormányfő javaslatát a határon túli magyar munkaerő esetleges tömeges anyaországi impor tjáról a külügyminisztertől eltérően ítéli meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó Béla egyenesen „kész tény közlésének” tartja Orbán javaslatát. Az RMDSZ elnöke – aggasztónak nevezve a kormányfői ötletet – lapunknak kijelentette: n em tud arról, hogy létezne kidolgozott terv több millió határon túli magyar munkás betelepítésére az anyaországba. Nehezményezte ugyanakkor, hogy olyan terv sem létezik, amelylyel helyben lehetne tartani a határon túli magyar munkaerőt. Sürgette egy ilyen stratégia kialakítását, mert szerinte fennáll a veszélye a munkaerő tömeges elvándorlásának, függetlenül attól, hogy Budapest ezt támogatjae, vagy sem. Németh Zsolt szerint most kezdődik a munka neheze, hiszen a törvény által érintett minisztériumokban k i kell dolgozni a rendelettervezeteket, amelyeket megvitatnak a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságaiban is. – Az ajánlóirodákat nem a magyar kormány hozza létre, hanem a határon túli magyar szervezetek. A törvénynek nincsen Magyarországon kívüli hatá lya, tehát a magyar államigazgatási eljárás kizárólagosan Magyarországon hatályos – hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy az őszszel tartja következő ülését az Állandó Magyar Értekezlet, és napirendjén szerepelnek majd a törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések. Munkatársunktól
