Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-10
11 újságírók megtudhatták, hogy a Csemadok alapszervezetei ezenkívül lakossági fórumokat is rendeznek a május 19én kezdődő népszámlálás előtt – amelyre egyébként első alkalommal kerül sor az önálló Szlovákiában – , hogy felhívják a magyarok figyelmét nemzetis égük bevallásának fontosságára. Kvarda szerint elsősorban azt kell tudatosítaniuk a felvidéki magyaroknak, hogy Szlovákiában számtalan kisebbségi jog hozzáférhetősége a lakossági arányoktól függ, például a kisebbségek csak azokon a településeken használhat ják hivatalos kapcsolatokban anyanyelvüket, ahol arányuk meghaladja a húsz százalékot. Azt is szem előtt kell tartani, hogy Szlovákiában az egyházak támogatási rendszeréhez hasonlóan az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi kultúrák támogatását is az adott ne mzetrészek számához kívánják kötni a jövőben, vagyis az identitásmegőrzés legfontosabb eszközeinek a pénzforrása is függ a mostani népszámlálás eredményeitől. Legutóbb 1991ben, a még egységes Csehszlovákiában megvalósított népszavazáskor 567 ezer polgár v allotta magát magyarnak Szlovákiában, de 612 ezren jelölték meg anyanyelvként a magyart. A kampányt szervező csemadokosok bíznak abban, hogy a mostani adatgyűjtés során közelebb lesz egymáshoz a két szám, azaz a magyar nemzetiségűek száma meghaladhatja a h atszázezres határt. Kvarda külön hangsúlyozta azt a tényt, hogy a mostani népszámlálás során a polgároknak nem kell feltüntetniük nevüket a népszámlálási adatlapon, azaz teljességgel kizárt bárminemű hátrányos megkülönböztetés a nemzetiség vállalása miatt. A Csemadok pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatót megelőzően az újságírók figyelmét az egészségügyi dolgozók szakszervezete kötötte le. Az orvosok, nővérek és szociális dolgozók ezrei vonultak ugyanis az egészségügyi minisztérium elé, hogy tiltako zzanak az ágazat alulfinanszírozása ellen, aminek következtében az egészségügyi és szociális dolgozók átlagbére a 10 ezer koronát (60 ezer forint) sem éri el, holott havonta átlagban 140 túlórát dolgoznak le. A tiltakozó tömeget üdvözölte a pedagógusszaks zervezet is, amely viszont a jövő hétre hirdetett országos sztrájkot ugyancsak az alacsony bérek ellen tiltakozva. vissza Stratégiák és ingerküszöbök Tetovóban hamarabb lesz albán egyetem, mint Kolozsvárott magyar Lukács Csaba Szerző Felküldve: 2001. május 10. 7 . oldal Kétezeregy tavaszán már senki nem kérdőjelezi meg a macedóniai albánok igényének jogosságát az anyanyelvi felsőoktatáshoz – az erőszakos események kirobbanása után a tetovói albán egyetemnek dollármilliókat ígé rt Nyugatról, a macedón kormány szerint az egyetem hamarosan megnyílik. Romániában tízévnyi demokratikus küzdelem után sem sikerült a magyarságnak visszaszereznie évszázados múlttal büszkélkedő egyetemeit – a budapesti költségvetés kétmilliárd forintos tám ogatásából létrehozandó erdélyi magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének kiadását is húzzahalasztja a román akadémiai akkreditációs tanács. Tetovo és Erdély – slágertéma az előbbi, kipipált feladat a másik. A fegyveres konfliktus kirobbantói e lérték, hogy az albánkérdés hetekig vezető hír a világhíradókban – az erdélyi magyar egyetem ügye pedig jó ideje részletkérdés, mert „Romániában megoldódott a kisebbségi kérdés”, parlamenti képviselőik, ha éppen nincsenek is hatalmon, jól megegyeznek a kor mányzó erőkkel, oldják meg maguk a problémáikat... A tíz évvel ezelőtt függetlenedett Macedóniában az 1991es öszszeírás adatai szerint a lakosság ötöde albán nemzetiségű – a kisebbségi szervezetek már akkoriban is negyven százalék körüli népességarányt va lószínűsítettek. A „posztjugoszláv mintaállam” területén nem volt etnikai háború, együttműködött a Nyugattal, és a gazdaságot is sikerült úgyahogy stabilizálni. Bár az 1998ig kormányzó szocialista utódpárt egy súlytalan albán politikai formációt is bevet t a koalícióba, a
