Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-30
7 Messze van még a bőség Európája, amelyben a kontinens minden országa jólétet garantál polgárainak, Európatervekben azonban már most dúskálunk. Tavaly május óta, amikor Joschka Fischer német külügyminiszter előterjesztette az unió demokratizálásának vázlatát, megszólalt a maga válaszával Chirac francia elnök, Blair brit kormányfő, Schröder berlini kancellár és most legfrissebben Jospin párizsi szocialista miniszterelnök. Az európaiság tartalmát és az irányító intézmények formáját illetően természetesen ütköznek a nézetek, de valamennyiben van egy közös gondolat. A harmincak Európájának szükségszerűen alapvetően különböznie kell attól, mint amilyen az 1957ben összeállt alapító hatok közössége volt. Már csak azért is, mert arra a korszakra a hidegháború nyomta rá bélyegét, most viszont Európában csaknem mindenütt győzött a demokrácia. Örvendetes az eltérő elképzelésekben, hogy a változá s nélkülözhetetlenségét csaknem mindenki a kibővítéssel, az új tagok - köztük Magyarország - fölvételével is indokolja. Következésképpen az igazán most kibontakozó Európavita életbe vágóan érint bennünket is, és jó volna, ha az illetékes magyar politikuso k - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - véleményt mondanának az előterjesztésekről. Indokolná ezt a választások közeledte is, hiszen uniós tagságunk előtt a szavazónak is joga van tudni, ki milyen Európába igyekszik. Nem arról van szó persze, hogy Bu dapesten bárkinek is kizárólagosan le kellene tennie a garast akár Fischer, akár Chirac, Schröder vagy bárki más elképzelése mellett. Hiszen az öt Európaterv éppen arra hivatott, hogy kompromisszummal egységgé álljon össze; mindegyikben lehet rokonszenves részgondolatot találni. A Fidesz vezette magyar kormánynak kissé megnehezíti a dolgát, hogy öt terv van, és abból négy szociáldemokrata, míg az ötödik, a Chiracféle változat nagyjából megfelel Jospin elképzeléseinek, hiszen a két francia államférfi egye ztetett. Az alapvetést illetően Budapesten rokonszenves lehet a párizsi változat, amely az összeolvasztó föderáció helyett a nemzetek föderációját preferálja, óvja és fönntartja a szuverenitást. De attól, mert szocialista gondolat, elfogadható Jospin jólét i, humánus világképe is; védeni Európa európaiságát a globalizáció túlburjánzásaival szemben. vissza 20010529 / OGY – STÁTUSTÖRV ÉNY (1. RÉSZ) Budapest, 2001. május 29., kedd (MTI) – A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a bi zottsági üléseken elhangzott módosító indítványok tartalma valamilyen módon jelenjen majd meg a törvényben. A képviselő elmondta: kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja m agát más nemzetiségűnek. Kelemen András véleménye szerint a törvényjavaslat hatályát ki kellene terjeszteni a volt Szovjetunió, a volt Csehszlovákia és Jugoszlávia utódállamainak polgáraira is, akik magukat magyarnak vallják. A képviselő megemlítette, ho gy sok magyart kényszerrel távolítottak el korábbi lakhelyéről, de azóta megváltoztak az országhatárok, így jó lenne, ha rájuk is vonatkozna a törvényjavaslat. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy fe szültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. A képviselő javasolta: a kulturális, oktatási és tudományos kedvezményeket ki kell terjeszteni valamennyi külföldön élő magyarra. Bauer Tamás nem értett egyet az előterjesztés f oglalkoztatáspolitikai részével, mert véleménye szerint nem eurokomform és nemzetiségi alapon tesz megkülönböztetést. A szabad demokrata képviselő kijelentette: sem magyarországi, sem külföldi hatóság nem dönthet arról, hogy kit kell magyarnak tekinteni. Bauer Tamás javasolta, hogy a törvényjavaslatban foglalt foglalkoztatási, utazási és egészségügyi kedvezményeket terjesszék ki a románokra, az ukránokra, a szlovákokra és a többi érintett ország többségi nemzethez tartozó állampolgárára is, mert így minde nki vonzó országnak tekintené Magyarországot. Pósán László (Fidesz) hangsúlyozta: hat parlamenti párt közül öt támogatja a státustörvényt, és ennek alapján kijelenthető, hogy megteremtődött a nemzeti konszenzus ebben a fontos kérdésben. A fideszes képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nem sérti az Európai Uniós jogrendszert, és csupán Magyaro rszág uniós csatlakozásáig érvényes. A kétperces hozzászólások során Fazekas Sándor (Fidesz) rámutatott, hogy Bauer Tamás
