Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-24
9 Udvardy Szerző Felküldve: 2001. május 24. 9 . oldal A magyar igazolvány és az oktatási kedvezmény a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény méregfoga, amit ki kell húzni. A törvény tervezetével a kormánynak sikerült kvázi kisantantot létrehoznia – hangoztatta Bauer Tamás (SZDSZ) tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A testület többek között megvitatta a státustörvény ter vezetéhez beterjesztett, összesen százhuszonkilenc módosító indítványt. Bár a leghosszabb vitát Bauer Tamás (SZDSZ) fent idézett indítványa váltotta ki, a legnagyobb súlyú konfliktust Tabajdi Csaba (MSZP) javaslatának elvetése gerjesztette. Tabajdi és a ki egészítő javaslat támogatói „a határon túli magyarok országgyűlési biztosának” kinevezését indítványozták. Tabajdi jelezte: a javaslat elvetése meghatározó lesz az MSZP részéről a törvény végszavazásakor. A kormány álláspontját képviselő Szabó Tibor, a Hat áron Túli Magyarok Hivatalának elnöke a módosító indítványok jelentős részét kiegészítésekkel (úgynevezett kapcsolódó módosító indítványokkal) látta elfogadhatónak. A bizottság támogatta Tabajdi kezdeményezését, hogy a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 – 60 életév közötti személy esetén ötről tíz évre módosuljon. Éles vita folyt a bizottságban Bauer Tamás indítványairól. Az SZDSZes képviselő módosító indítványait ismertetve többek között kijelentette: a magyar igazolvány az eredeti törvényjavaslat egyi k méregfoga, a törvény vonatkozó paragrafusainak szerinte A szomszédos országok polgárainak kedvezményei címet kell adni, s Bauer szerint minden szomszédos ország polgárára kiterjesztené a törvény hatályát. Kelemen András (MDF) – aki sikeresen javasolta, h ogy a magyar igazolvány ajánlása „a kérelmező magyar nemzethez tartozását” tanúsítsa „nemzetiség” helyett – némi éllel jegyezte meg: Bauer javaslata megvalósítaná a globalizációt, hiszen a föld szinte minden országára és emberére kiterjedne. Nagy Gábor Tam ás (Fidesz) pedig az integráció és az asszimiláció kérdését feszegette: a magyarság integrálódott az előző több mint hetven év során, ám nem lehet cél az asszimilálódása. A magyarság vállalása nem árthat a többségnek, ez szemben áll minden emberi jogi doku mentummal – hangoztatta. vissza Iliescu békít a Székelyföldön 20010524 (a nyomtatott MH cikke) Az RMDSZ és a NagyRománia Párt támogatásával a kormánypárt leszavazta a kabinet elleni első bizalmatlansági indítványt, amit a liberálisok és a demokraták nyújtották be a szerintük katasztrofális gazdaságpolitika miatt. A kezdeményezés azonban mindössze 52 szavazatot kapott, a NagyRománia Párt tartózkodott. A bizalmatlansági indítvány szerzői elsősorban az adócsökkentésre, a pri vatizáció felgyorsítására, a kis- és középvállalatok támogatására tett ígéretek megszegésével vádolták az Adrian Nastase vezette kormányt. Az indítványt az RMDSZ is megalapozatlannak és időszerűtlennek tartotta, mivel a kormány alig négy hónapja lépett hiv atalába. A Kovászna megyei románok és magyarok gondjai megegyeznek az ország általános problémáival - jelentette ki tegnap Ion Iliescu székelyföldi látogatásának első állomásán, Sepsiszentgyörgyön. A román államfő a Hargita és Kovászna megyei románok szer vezeteinek meghívására érkezett a két megyébe, hogy felmérje az ott kisebbségben élő románok helyzetét. A meghívó tömörülések ugyanis a román lakosság üldöztetéseire, megaláztatásaira panaszkodtak. Amint a román lakosság képviselői az államfőnek elmondták, számos tisztség betöltéséhez kötelezővé teszik a magyar nyelv ismeretét. Ismertették a magyar nyelv közigazgatásba történő bevezetésével kapcsolatos aggályaikat is, mert a magyarok visszaélnek a törvénnyel, háttérbe szorítják az államnyelvet. Azt is sérel mezték, hogy a tanácsüléseken a román tanácsosoknak tolmácsgép segítségével kell majd hallgatniuk az elhangzottakat. Iliescu békés együttélésre, toleranciára, kölcsönös megértésre hívta fel a két etnikum tagjait, és igyekezett megnyugtatni a román lakosság ot, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat korántsem jelenti azt, hogy a román nem marad hivatalos nyelv. Ugyanakkor hangsúlyozta, a román nyelvet minden állami tisztségviselőnek ismernie és beszélnie kell. vissza Bogdán Tibor/Buk arest Csata a vajdasági autonómiáért Ha a fennállásának századik napján éppen csak túllépett szerb kormány sürgősen nem változtat politikáján, előbbutóbb pengeváltásra kerül sor a vajdasági vezetés és a belgrádi „központ” között. A tartomány önállósul ásának élharcosai máris a markolaton tartják a kezüket. S erre jó okuk van. Csak aki nem akarja, az nem látja, hogy a fővárosi székhelyű pártoknak nem szívügyük a vajdasági autonómia visszaállítása. Nagyon is megfelel nekik a bukott elődeik által bevezetet t központosított rendszer. Zoran Djindjics szerb kormányfő persze tagadja ezt. A minap azzal a nyilatkozatával keltett derültséget, hogy nagyobb híve az autonómiának, mint Nenad Csanak újvidéki parlamenti elnök. Djindjicsnek lett volna alkalma bizonyítani autonomista érzületét. A belgrádi törvényhozás, a szkupstina elé vihette volna
