Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-24
10 azokat a törvényeket, amelyek módosításával visszaadhatnák a Vajdaságnak a szocialista eredetű alkotmányban engedélyezett, alaposan megnyirbált önkormányzatiságot. A száznál is több jogszabályból azonban csak kettőt változtattak meg az utóbbi két hónapban. Most már tisztán látható, mennyire igaza volt Csanaknak, amikor feltette a kérdést: hol a pénzünk? Az új belgrádi hatalom igyekszik rátenni a kezét mindenre, amit értékesnek lá t. Rendeletekkel búzát vesz el a vajdasági malmoktól, és azt szerbiai üzemekben őrölteti, hogy a haszon azoké legyen. Üzemen kívül helyeztette a helyi hozzájárulással megépített újvidéki hőerőművet, pedig az nemcsak áramot szolgáltathatott volna a városnak a téli korlátozások heteiben, de – eredeti rendeltetésének megfelelően – a távfűtést is életben tarthatta volna. Persze vajdasági gázzal, ha nem vették volna el azt is. Az autonómia támogatói megannyi példát említenek, legújabban a beocsini cementgyár ter vezett privatizálását. A vajdasági „családi vagyonnak” nevezett üzemet – a milosevicsi magánosítási törvény alapján – Djindjicsék egy francia konszern, a Lafarge kezére akarják játszani 130 millió dollárért. Pontosan annyiért, amennyit egyévi termeléssel m egkeresnek. Méghozzá anélkül, hogy nemzetközi tendert hirdettek volna. A szerb kormánynak egyetlen dinárja sem fekszik az Újvidék közelében levő Dunaparti üzemben, hisz azt a Vajdaság hozományként vitte az első világháború után megszületett Jugoszláviába. Ezért illett volna megvárni a belgrádi kormány megalakulása után nagy dérreldúrral bejelentett kárpótlási törvényt – vélik az autonomisták – , ám arról nagy a hallgatás, miután egyedi döntéssel visszaadták a királyi család vagyonát. Nem vitás persze, hogy a lerombolt és lepusztult szerb gazdaság újjáélesztéséhez rengeteg tőkére van szükség. Ahhoz sem fér kétség, hogy a pénz egy részét privatizáció útján kell előteremteni. Csakhogy Belgrád mást nemigen tud kínálni a külföldi érdeklődőknek. Ami egy évtizede még érdekes lett volna a befektetőknek, annak ma már nincs értéke. Az egykor nemzeti büszkeségnek számító kragujevaci Zastava autógyár üzemcsarnokai iránt például egy angol – amerikai dohánygyár érdeklődik. A Djindjicskabinet tehát onnan akar elvenni, ahol még van: a Vajdaságtól. Ígér is fűtfát cserébe, ám az itteniek nem hisznek a miniszterelnöknek. Emlékeztették is rá, hogy a beocsini cementgyár eladásával Milosevics is próbálkozott, de a francia cég gyorsan visszatáncolt, miután Csanak tudatta velük: a s zocialista párti rezsim távozása után minden hasonló ügyletet felülvizsgálnak. vissza Újvidék, 2001. május Pilcz Nándor Elismerték a csángók nyelvi autonómiáját Az Európa Tanács isztambuli kihelyezett ülésén tegnap egyhangúla g elfogadta azt a jelentést, amely a Romániában élő csángókról kimondja, hogy olyan, magyar eredetű és ajkú népcsoport tagjai, amely a középkor óta él Moldovában. El kell érni, hogy „a római katolikus istentiszteleteket a csángók nyelvén celebrálják, és a vallási énekeiket is saját anyanyelvükön énekeljék”. A dokumentum azt ajánlja a miniszteri tanácsnak, hogy sürgesse Romániát: ratifikálja és valósítsa meg a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartáját. (J. Á.) vissza Kész ítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vas árnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
