Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-24
6 "Feltehetőleg a magukat romának vallók száma tovább emelkedik, de hogy ez mi lyen mértékben következik be és mennyivel csökkenti a magyarság lélekszámát, arra nézve még támpontok sincsenek." Gyurgyík emlékeztet rá: az 1989es rendszerváltás követő, 1991es népszámlálás ellentmondásos légkörben zajlott le. Akkor Szlovákia összlakoss ága 5 274 335 fő volt. Ebből 4 511 697 szlovák, és 567 296 ember magyar nemzetiségűnek vallotta magát. "1970 és 1991 között a szlovák nemzetiségűek számának növekedése hatszorosan meghaladta a magyar lakosság számbeli növekedését. A magyar lakosság léleks záma 2,8 százalékkal, a szlovák lakosság száma 16,7 százalékkal növekedett az említett időszakban." Szlovákiában az eltelt évtizedben csökkent a házasságkötések száma, növekedett a válásoké, és egyre kevesebb gyerek jön a világra. "A termékenység csökkenés e közvetlenül is megmutatkozik a lakosság számának népmozgalmi adatok alapján történő előrejelzésében" – írja a szociológus. Számításai szerint Szlovákia lakosságának száma az 1990es években egyre kisebb mértékben emelkedett, az 1991es népszámlálás sorá n kimutatott5 274 335 főről 2000 végére 5 402 547re nőtt, ezen belül a magyar népesség lélekszáma 1999 végére 567 296 főről alig 567 359 főre gyarapodott. "Ez az igen alacsony növekedés valójában már fogyatkozást jelent, mivel a népmozgalmi értékek nem t artalmazhatják a nemzetváltásból származó asszimilációs veszteségeket." Gyurgyík szerint "feltételezhetjük, hogy a különböző népmozgalmi és a nemzeti identitást befolyásoló tényezők eredményeként a magyarság lélekszáma az ezredfordulón ugyan nem éri el az 1991es értéket, de a magyar népesség Szlovákia lakónépességén belüli arányának csökkenése nem haladja meg a korábbi évtizedekben kimutatott csökkenést. Ez azzal magyarázható, hogy a korábbi évtizedekben oly dinamikus szlovák szaporulat is töredékére esett vissza, s néhány éven belül Szlovákia természetes szaporulata is negatív értékeket mutat majd" – vélekedik a szlovákiai magyar szociológus. vissza Keszeli Ferenc HVG - Vélemények Szomszédmagyarok Az egyre hangosabb vi ta a határon túli magyarok magyarországi támogatását szabályozni kívánó úgynevezett státustörvényről rajta hagyta a nyomát az újabb és újabb tervezeteken. Az immár az Országgyűlés elé került változatból kétségtelenül kimaradt a korábbi koncepciók számos bí rált eleme, de maradtak még benne azért további értelmezésre, pontosabbá tételre szoruló elemek. A tervezet most már számol olyan kedvezményekkel is, amelyek nemcsak a határon túli magyarok legtevékenyebbjeit érintik, tehát azokat, akiknek a legerősebbek a magyar kötődéseik, hanem megcélozzák az ingadozókat, az identitásváltásra hajlamosakat is. Vagy például a kedvezményekre jogosító igazolvány megadása avagy visszautasítása formálisan immár nem jelenti a kérelmező személy magyar mivoltának elismerését, il letve megtagadását. Az erre utaló megfogalmazások kikerültek a szövegből. Informálisan ugyanakkor továbbra is az igazolvány kiállítói ismerik el, avagy cáfolják az igénylő azon állítását, hogy ő magyar. A tőrvény szövege nem teszi ugyanis egyértelművé, mi kor kötelesek az igazolványt kiállító szervek elismerni a magyarsághoz tartozást, mikor nem, és pontosan mire terjed ki a mérlegelési joguk. A tervezet szerint az igazolvány megadásához szükséges egy, a magyar állam által erre feljogosított határon túli sz ervezet ajánlása, de azt nem tudni, a kérelmezőnek mikor van és mikor nincs joga ahhoz, hogy ajánlják. A parlament előtt fekvő javaslat alapján a magyar állam azt a szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amelyik képes egyrészt képviselni az adott ál lamban élő magyar nemzeti közösség egészét, másrészt gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának személyi feltételeir6l. Ezzel egyrészt az a gond, hogy tisztázatlan, mik is a személyi feltételei az ajánlások iránti kérelmek elbírá lásának. Vajon az adott szervezet nagy taglétszáma, ahol jelentést lehet kérni az illető helyi tevékenységéről? Ez esetben a jelentés tartalmát óhatatlanul befolyásolja a "helyiek" véleménye, esetenként egymás közti ilyenolyan viszonya. Avagy olyan szakér tői gárda bírálja el az ajánlásokat, amely precízen meghatározott feltételek pontos mérésére képes, kiiktatva munkájából a szubjektív elemeket?
