Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-24
7 Ezzel kapcsolatban az a nagyobb probléma, hogy egyetlen szervezet sem képes képviselni a magyar közösség egészé t, a megfogalmazás alapján viszont egyes kiválasztott szervezetekről kijelentetik, hogy ők az adott határon túli magyar közösség egészét képviselik, amiből következik, hogy a többi nem. Tehát a kiválasztottak akarata, ítélete a határon túli közösség egészé nek akarata, azaz nemzeti közakarat, míg a többieké attól idegen. Ha nem ez a cél, akkor olyan társulás kell, melyhez egyes szervezetek szabadon csatlakozhatnak, s rész vehetnek a döntéshozatalban. A törvény kiterjedne határon túli vállalatok, valamint ne m nyereségérdekelt kulturális, tudományos, művel8dési tevékenységgel foglakozó szervezetek támogatására is. Ehhez szintén valamiféle – a törvénytervezet által közelebbr8l meg nem határozott – közhasznú szervezetnél kell pályázni, feltételezhetően szintén h atáron túli közhasznú szervezet ajánlásával. Itt is hasonlóak a kérdések, mint a magyar igazolvány kiállításánál. Miként jönnek létre ezek a közhasznú szervezetek? Néhányuk dominanciája lesze tapasztalható, avagy társítani kívánnak minden számottevő, az a dott területen működő, esetenként egymással is versengő szervezetet? Az tehát az alapkérdés, hogy a törvénytervezet a határon túli magyar intézményrendszer gyarapodását és gazdagodását, új ötletek, kezdeményezések segítését célozzae, avagy néhány olyan sz ervezet fogja uralni az adott területet, amelyeket felruháznak az egész magyar kisebbség képviseletének demonstratív jek8jével. Mindkét szándék folyamatosan jelen van ugyanis a határon túli magyarok közéletében, s nyilvánvaló, hogy az utóbbi finoman fogalm azva sem a kisebbségben élő magyarok társadalmi és gazdasági életének fejlődését segítené. Mai állapotában a státustörvény tervezete számos kérdést hagy nyitva, végrehajtóinak kezébe adva egyes passzusainak értelmezését, így társadalmi hatása is ellentmon dásos lehet. Kívánatos volna tehát a törvény szövegének pontosabbá tétele, illetve mind a szöveg értelmezésében, mind a végrehajtás módjában a legszélesebb egyetértés megszerzése a magyarországi politikai életben és a határon túli magyarok körében. vissza Öllős László Egyeztetésen a státustörvény Ismét a parlamenti pártok tárgyalják a dokumentum tervezetét -- Ambiciózus MDFajánlat a választásokra -- Nem szûnik meg a Népszava? (Tudósítónktól) Budapest, május 23. A szomszédos országokban élõ magyarokról s zóló törvény tervezetére a magyar parlament néhány hete tartó általános vitája során 129 módosító javaslat érkezett. A kormány ezek közül kilencet talált megalapozottnak, stilisztikai javítások után pedig további harminckettõt minõsített érdemlegesnek. Ma és csütörtökön tizenegy parlamenti bizottság feladata véleményezni a befutott észrevételeket; a mai napon az újságírók többsége ismételten a SzentIványi István elnökletével vezetett külügyi bizottságot részesítette elõnyben, amelyen az 1tõl 28ig terjedõ pontokat illetõen "csomagban" Bauer Tamás indítványozó tette meg javaslatait. Tanakodás tárgya, mi maradna végül is az egész státustörvénybõl, hiszen a szabad demokrata képviselõ a magyar igazolvány eltörlését tanácsolná, mondván, ez feszültséget okozna a magyar kisebbségek és az adott országok többségi nemzetei között, s gátolná a szomszédos országokban élõ magyarságnak az adott ország társadalmába való integrálódását. Mert -- szerinte -- alapvetõ kérdés, hogy a tervezett törvény kedvezményei vonatkozásáb an hogyan viszonyulnak majd a szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai magyarokhoz a szlovákok, ukránok, románok és a szerbek. Bauer ugyanakkor megszüntetné a határon túli magyar gyermekek tanulmányi segélyezését is, aggályát a szórványban élõk képezik, ahol nincs magyar iskola. És feleslegesnek tartja az évi négy 90 százalékos utazási kedvezményt is. A kormány képviseletében Szabó Tibor (a HTMH elnöke) azzal érvelt, hogy a jelenlegi koncepció a határon túli magyar szervezetekkel egyetértésben fogalmazód ott meg, konszenzussal, a Bauer általi vázlat viszont merõben új, aminek nincs támogatottsága. Megjegyezte továbbá, hogy az identitástudat megõrzése érdekében az oktatás és a kultúra a két legfontosabb terület, a készülõ törvényben tehát ilyen vonatkozású leépítés nem indokolt. Végül nyomatékosította, a szomszédos országok felelõs vezetõi folyamatosan kaptak tájékoztatót a készülõ státustörvényrõl, "összefogott" ellenállást pedig nem tapasztaltak. Az ülésen részt vevõ Tabajdi Csaba (MSZP) lényegében elhatár olódott Bauer Tamás ötleteitõl, bár számos észrevételét
