Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-24
5 Ugyanezen a napon Géczi József Alajos képviselő és Újhelyi István elnökségi tag Óbecsén, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel folytat eszmecserét. A találkozón a szocialisták az általuk benyújtott módosító javaslatokról kívánják tájékoztatni a határon túli magyar szervezeteket, és szeretnék m egismerni álláspontjukat további módosító indítványok benyújtásához. vissza 20010523 / OGY – KÜLÜGYI BI ZOTTSÁG – STÁTUSTÖRV ÉNY Budapest, 2001. május 23., szerda (MTI) – A státustörvényjavaslathoz benyújtott 131 módosító i ndítvány közül 18, zömében pontosító tartalmú kezdeményezést biztosított támogatásáról az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szerdai ülésén. A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítvány ról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar n emzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett t íz év lehet. Elutasították viszont a képviselők azt a szocialista javaslatot, amelynek értelmében megválasztanák a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó ombudsmant. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az ombudsman megválasztása kétharmados képvisel ői támogatást igényel, ami a státustörvény keretein belül nem megvalósítható. – Ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZPfrakció a törvényjavaslat végszavazásakor – közölte Tabajdi Csaba az MTI érdeklődésére. Az ellenzéki képviselő szeri nt a kormány nem veszi komolyan, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény nemzeti egyetértéssel szülessen meg. A külügyi bizottság által támogatott módosító javaslatok között szerepelt Pósán László (Fidesz) indítványa, amely szerint a tá mogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Egyhangú szavazati aránnyal – a kormány igenlésével – támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a köz össégi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EUcsatlakozás után. A testület – a kormány elutasításához hasonlóan – elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a ma gyar igazolvány bevezetését és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. vissza 20010523 / NÉPSZÁMLÁLÁS SZL OVÁKIÁBAN – MENNYI A MAGYAR ? (PAN) Pozsony, 2001. május 23., szerda (MTI- P anoráma) – Szlovákiában folyik az évezred első népszámlálása: a számlálóbiztosok most osztják ki a kérdőiveket, amelyek első alkalommal immár kétnyelvűek. Vajon az 1993tól önállósult, ötmilliót meghaladó lélekszámú országban most hány ember vallja majd ma gát magyar nemzetiségűnek? Gyurgyík László szociológus, a szlovákiai magyar tudományos kutatócsoport, a Mercurius titkárának előrevetítései szerint "a magyar (és az országos) születések számának csökkenése nagy valószínűséggel tovább folytatódik, csupán a fogyatkozás mértéke lesz kérdéses." Az elvándorlásból eredő módosulások sem lesznek jelentősek, jóllehet az utóbbi években emelkedett a Magyarországon munkát vállaló szlovákiai magyarok száma. Az azonban, hogy áttelepülneke, Szlovákia társadalmigazdaság i, s ezen belül korántsem elhanyagolható mértékben kisebbségi viszonyainak alakulásától is függ majd. Jelentősebb mértékű "reasszimilációval", a magukat korábban magyarnak vallók visszatérésével nem igen számolhatunk", mert ez a folyamat már a rendszervá ltás követő népszámláskor, 1991ben lezajlott, s ennek a legnagyobb hozama az volt, hogy azóta növekedett a magyar iskolába járó magyar gyerekek aránya: tehát kevesebb magyar nemzetiségű szülő íratta szlovák iskolába a gyerekét, mint a korábbi évtizedekben . A szociológus a népszámlálás kapcsán közzétett közlésében rámutat, hogy az elkövetkező időszak etnikai változásainak egyik talánya a roma lakosság tényleges számának alakulása.
