Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-22
5 A hírközlési és a státustörvényhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A kabinet egyebek mellett támogatja azt a javaslatot, hogy a mobil- és a vezetékes- telefonrendszer összek apcsolásakor az árat ott határozzák meg, ahol a hívást kezdeményezik. Az egységes hírközlési törvény módosításánál a kormány a mérsékelten infrastruktúraalapú versenyt támogatja a szolgáltatás- alapúval szemben, ezért segíti az új befektetők megjelenését a piacon – közölte Borókai Gábor a kabinet tegnapi ülése után, amelyen a törvényhez benyújtott módosító indítványokról tárgyaltak. A kormányszóvivő elmondta: a kormány – a Gazdasági Versenyhivatallal egyetértésben – támogatja azt a módosító indítványt, amel ynek értelmében a mobil- és vezetékestelefonrendszer összekapcsolásakor az árat ott határozzák meg, ahol a hívást kezdeményezték. Ez azt jelenti, hogy a vezetékes telefonról kezdeményezett mobilhívás esetében is a vezetékes díjak érvényesek. A kabinet tám ogatta azt a javaslatot is, hogy az úgynevezett kis piaci szereplők beléphetnek a „nagyok piacára”, ugyanakkor a nagyok nem léphetnek be a kicsik piacára. Borókai Gábor közölte azt is: az internetdíjak csökkenését várja a kormány attól a javaslattól, amely nek értelmében a távközlési szolgáltatónak a díj egy részét át kell adnia az internetes tartalomszolgáltatónak. Nem támogatja viszont a kormány azokat a javaslatokat, amelyek feloldanának a párhuzamos szolgáltatás tilalmát, valamint eltörölnék az úgyneveze tt egyhatodos szabályt – hangsúlyozta Borókai Gábor. Mint mondta, a párhuzamos szolgáltatás tilalma azt jelenti, hogy ha egy szolgáltató már bevezetett egy lakásba telefont, akkor nem vezetheti be a kábeltelevíziót. Az egyhatodos szabály értelmében pedig e gy szolgáltató a kábeltévépiacnak csak egyhatodát tarthatja kezében. A kormányszóvivő hozzátette: a kormány folyamatosan vizsgálja ezen szabályokat, és akkor oldja fel azokat, ha érvényüket vesztették. A státustörvényhez benyújtott 115 módosító indítványbó l a kormány kilencet támogat, de ezek egyike sem változtatja meg a tervezet irányvonalát – mondta Borókai Gábor. Hozzátette: a támogatott javaslatok között olyan is van, amelyet ellenzéki képviselő nyújtott be, hiszen a kormány azt szeretné elérni, ha a pa rlament a lehető legszélesebb konszenzussal fogadná el a jogszabályt. vissza Már most feladat a státustörvény Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Konjunkturális elemeket is érez Markó Béla abban a kampányban, mely a státustörvény ellen Bukarestben indult. Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy a mondvacsinált ügyek kimagyarázása energiát von el a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon. – Elnök úr, egy ideig úgy tűnt, hogy az RMDSZ és az egyházak egyaránt pályáznának arra, hogy ajánlástevő szerepet kapjanak a magyar igazolvány kibocsátásának folyamatában. Az utóbbi időben azonban egyre több nyilatkozat utal arra, hogy az RMDSZ már nem vágyik erre a szerepre. – Hamis az a megközelítés, hogy különböző szervezetek tülekednek a zért, hogy elvégezhessék ezt a munkát. Az ajánlások kibocsátása feladat, ami valószínűleg nagyon sok, nagyon nehéz és konfliktusos munkával jár majd. Az RMDSZen belül olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy a Szövetség ezt nem vállalhatja. Ha az RMDSZ mégis vállalja, azért teszi, mert fontosnak tartja a státustörvény mennél zökkenőmentesebb alkalmazását, és mert úgy látja, hogy ezt mások nem tudnák elvégezni. – Számítotte arra, hogy ilyen ingerült fogadtatása lesz Romániában a státustörvénynek? – Leh etett erre számítani, de nem lehet azt állítani, hogy ennek törvényszerűen be kellett következnie. A készülő státustörvényről a román politikai élet jó ideje tudhatott, hiszen az ezzel kapcsolatos konzultációk nyilvánosak voltak. A tény, hogy csak most szó lalt meg, azt mutatja, hogy konjunkturális érdekek is meghúzódtak e megszólalás mögött. Jó példa erre Valeriu Stoica esete. A Nemzeti Liberális Párt elnöke igazságügyi miniszterként számtalanszor találkozott magyar kollégájával. Ha értelmezési problémái le ttek volna, tisztázhatta volna ezeket annak idején. Ő azonban arra a következtetésre jutott, hogy pártja számára most hasznos lehetne a nemzeti demagógia, a magyarellenes retorika. Az is igaz viszont, hogy a státustörvény most került a magyar Országgyűlés elé, érthető hát, hogy most fogalmazták meg a kifogásaikat. – A román politikai porondon az RMDSZnek kell érvelnie a magyar Országgyűlés által vitatott törvény védelmében. Mennyiben érzi hálátlannak ezt a szerepet? – Lám, a státustörvény nem csak akkor válik feladattá, amikor az ajánlásokat kell kibocsátani. A státustörvény már most is feladat, amikor magyarázni kell a román politikai környezetben. Ezért is nyilatkoztam már korábban, hogy a két kormány képviselőinek is le kell ülniük, és meg kell vitatni uk a véleménykülönbségeket. Nehéz nekünk ebben a kérdésben egyfajta egyeztető álláspontot képviselni, mert indulatilag mi is hajlamosak lennénk ingerülten reagálni a román politikusok éles nyilatkozataira. Magam is nagyon szenvedélyesen utasítanám vissza a
