Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-21
3 Magyarországra. Legyen lehetőségük az anyaországban tanulni, munkát vállalni, egészségügyi szolgáltatásokhoz jutni. Elvárásainkat a készülő státustörvény csaknem teljes mértékben teljesíti, így újabb igényeink nincsenek – fejte tte ki. A hatályos román törvények kifejezetten nem tiltják a kettős állampolgárságot, és Romániának egyelőre állampolgársági törvénye sincs – jelentette kolozsvári tudósítónk. A román alkotmány 16. cikkelyének 3. bekezdésében azonban leszögezi, hogy „a ci vil vagy katonai közalkalmazotti tisztségeket olyan személyek tölthetik be, akik kizárólag román állampolgársággal és állandó belföldi lakhellyel rendelkeznek”. A gyakorlatban ezt az előírást nem mindig alkalmazzák. Moldvai – román kettős állampolgársággal t öbb személy is parlamenti képviselő lett, miközben a magyar – román, illetve a francia – román kettős állampolgársággal rendelkezőket abban is megakadályozták, hogy jelöltessék magukat a törvényhozási választásokon. Információink szerint a kettős állampolgársá g bevezetése nem könnyítené meg a határon túli magyarok beutazását az Európai Unióba, még Magyarország EUtagsága esetén sem. Egyrészt a határok szabad átjárhatóságáról rendelkező schengeni egyezményhez Magyarország csak kéthárom évvel az EUtagság után c satlakozhatna, másrészt a schengeni térségen belül nem az állampolgárság, hanem az állandó lakhely számít majd. Hiába lenne tehát magyar állampolgársága egy romániai vagy szlovákiai magyarnak, ha állandó lakhelye nem az EUtag Magyarországon, a schengeni ö vezeten belül van, hanem ezen kívül. Orbán Viktor a Vasárnapi Újságnak a készülő státustörvény kapcsán emlékeztetett rá: az ügy azért is jelentős, mert Magyarország ma ismét KözépEurópa egyik legjobban szervezett, legjobb gazdasági perspektívával rendelkező állama. Éppen úgy – tette hozzá – , mint ahogy Trianon után tíz esztendő alatt Bethlenék képesek voltak arra, hogy az elesett és reménytelen helyzetben levő Magyarországból KözépEurópa egyik legbiztosabb, legígéretesebb államát felépítsék. A kormányfő a határokon átívelő nemzeti újjáegyesítési program részének mondta a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését. Hozzátette: a státustörvényt sokan támogatják a parlamentben. – Nem lehet azt mondanunk, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja, a jobboldali pártok pedig igen, mert a helyzet az, ho gy a Szocialista Párt is, némi megkötéssel – , ezek nem mind ésszerűtlen javaslatok a részükről – hajlandó arra, hogy támogassa a státustörvényt. vissza Munkatársainktól Tőkés László erdélyi nemzeti autonómiát sürget Szombato n Nagyváradon felavatták a Partium Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának felújított és kibővített épületét. A tavalyi kétmilliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 100 millió forintot fordítottak az egyetem működési költségeire, 300 milliót pedig nagyváradi ingatlanok felújítására és ingatlanvásárlásra. A nagyváradi Arany János Kollégium felújítási munkálatai októberben kezdődtek, erre 140 millió forintot költöttek. Az avatóünnepségen jelen volt Orbán Viktor magyar kormányfő felesége, Lévai Anikó, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Fideszelnök, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Beszédében Németh azt üzente a román vezetőknek: ne féljenek a magyar kezdeményezésektől, mert azok nem a r ománság ellen irányulnak, ha a magyar közösség gyarapszik, azzal egész Románia nyer. Pokorni úgy vélte, a kisebbség csak akkor lehet egyenrangú, ha oktatási intézményeivel és teljesítményével az átlag fölé emelkedik. A házigazda, Tőkés László nagyváradi re formátus püspök az erdélyi magyarság nemzeti autonómiája kivívásának szükségességét hangsúlyozta. vissza Státusaggodalmak Szorgalmasan gyűjtögeti a fekete pontokat Bukarestnél Németh Zsolt; nem úgy néz ki azonban, hogy a dol og különösebben megrendítené az államtitkárt. Legutóbb például a magyar diplomácia második számú embere azzal váltott ki rosszallást a szomszédból, hogy tanácsokkal látta el a román miniszterelnököt a kétoldalú kapcsolatokat illetően. Németh gondtalan pont gyűjtögetése révén az Orbánkormány sajátos metakommunikációjának lehetünk tanúi. Orbánék ezzel most azt üzenik Bukarestnek, hogy változatlanul nem hajlandók igazán komolyan venni a készülő jogszabályok kapcsán megfogalmazott aggodalmakat. Ugyanígy hitelte lennek érzékeli Orbán Iliescu fenyegetését is, hogy tudniillik adott esetben megtiltaná a státustörvény alkalmazását Románia területén. Mert hiszen ha Orbán Viktor mindezt nem így gondolná, akkor nyilván most nem Milánóba készülne, hanem a félreértések tis ztázása végett Iliescuhoz. Vagyis a magyar kormánykoalíciót a jelek szerint egyelőre semmi sem képes megingatni abban a hitében, hogy a státustörvény körüli külföldi kifogások a puszta vaklárma kategóriájába utalhatók, ezekkel foglalkozni érdemben nemigen kell, ráadásul az említett jogszabály amúgy sem tartozik a szomszédos államokra. Ez az érzéketlenség hamarosan sokba kerülhet a határon túli magyar kisebbségeknek. Főleg azért, mert lekezelő, visszautasító és kioktató gesztusaikkal Orbánék elérhetik, hogy a státustörvény végrehajtása a gyanakvás légkörében kezdődik majd meg. És éppen azokban az államokban – Románia, Szlovákia, Ukrajna – , ahol a magyar kisebbségek helyzete többnyire valóban indokolja a fokozott
