Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-21
4 anyaországi figyelmet és törődést, ahol tényleg tucatnyi helye volna az anyanyelvű kultúrára és művelődésre szánt minden egyes forintnak. Ha másért nem, már csak ezért is illene türelmesen végighallgatni az adott többségi nemzetek képviselőinek ilyenolyan felvetéseit. Akkor is, ha ezek esetleg akadéko skodásnak hatnak, sőt olykor azok is. Ezt figyelembe véve még inkább érthetetlen, miért nem maguk Orbánék kezdeményezték a konzultációkat annak idején az érintett kormányokkal, s hogyan gondolhatták komolyan, hogy az ő megértésük nélkül érdemes megszavazni egy olyan jogszabályt az Országgyűlésben, amelynek alanya több millió külföldi állampolgár? Megfoghatatlan, miért nem azzal kezdődött a státustörvény kidolgozása, hogy magyar részről meggyőzik a szomszédokat: ez a jogszabály nem a többségi nemzetek rovásá ra kíván segíteni az ott élő magyaroknak identitásuk megőrzésében. Más régiókban talán e nélkül is jól ellett volna a státustörvény. KeletKözépEurópáról lévén szó azonban, szinte törvényszerűen következett be az, aminek szemtanúi vagyunk e pillanatban: e gy eredetileg európai léptékűnek bemutatott ügy egyik napról a másikra balkáni típusú civakodássá és kölcsönös gyanúsítgatásokká kezd fajulni. Kár tehát a kialakult helyzetért kizárólag Iliescut, Meciart vagy az ukrán nacionalizmust okolni. Azoknak kellett volna idejében végiggondolniuk az egyes intézkedések hatását, akik kezdeményezői voltak a státustörvénynek. Főleg azért, hogy az érintettek gond nélkül élhessenek a kedvezményekkel. Amelyek közül egyébként – valljuk be legalább egymás között – egyikmási k úgy van megkonstruálva, hogy bele lehet kötni, ha valaki ezt nagyon akarja. Tény, hogy még Magyarországon is kevesen értik: mi szükség van a sokmilliós költséggel kialakítandó külhoni „státusirodákra”? Netán az etnobiznisz intézése, vagy inkább kisebbség i komiszárszerep vár rájuk? S mire jó „magyar igazolványt” nyomtatni? Márpedig ha itthon is szürrealista elképzelésnek hatnak e találmányok, miért csodálkozunk, ha létük sze met szúr a román fővárosban? Még akkor is így van ez, ha a státustörvényből végül is jócskán profitálhat majd Bukarest vagy Kijev. Hiszen a jogszabály egyik legfurcsább fintora, hogy az Orbán által személyesen forszírozott magyar iskoláztatási támogatások jelentős hányada el sem jut majd az érintettekhez, hanem az adózások révén milliárdos budapesti apanázst jelent majd a szomszédos államkincstárak számára. Ami önmagában mutatja, milyen gazdagok vagyunk, s milyen jól is van kitalálva ez az egész magyar stát ustörvény. vissza Kis Tibor Németh Zsolt: adósság a státustörvény 20010521 (a nyomtatott MH cikke) A magyar állam 80 éves adósságot törleszt a státustörvény elfogadásával - hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár szo mbaton Nagyváradon. A rendezvényen Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök válaszolt a rendkívül nagyszámú érdeklődő kérdéseire. Németh hangsúlyozta: KözépEurópa általános valósága, hogy a nemzet és az állam határai nem esnek egybe. Ennek az ellentmondásnak a feloldását az utóbbi években a jogálla miság keretén belül is megkezdték: a jog eszközével igyekezett már választ adni Szlovákia és Románia, hasonló lépés várható a közeljövőben Lengyelország és Szlovénia részéről is. - Nemcsak készen állunk a konzultációra szomszédainkkal, hanem magunk kezdem ényeztük azt - szögezte le Németh, utalva arra: a román szakértőket a napokban Budapestre várják - közölte a távirati iroda. Bukaresti tudósítónk, Bogdán György jelenti: Mircea Geoana külügyminiszter megerősítette, a román fél készen áll arra, hogy a héte n Budapesten szakértői szinten folytassa a Bukarestben beindult véleménycserét. A bukaresti National ugyanakkor arról számol be, hogy egy magyar alapítvány már most, a státustörvény életbelépése előtt Kovászna megyében 2400 forintot adományoz a családokna k minden magyar iskolába beiratkozó gyermek után. A lap értesülései szerint az Apáczai Csere János Alapítványról van szó. vissza MHösszeállítás Bukarest is gondoskodik a határon túl élő románokról A román politikusok zöme di szkriminatívnak vagy legalábbis feszültségkeltőnek tartja a magyar státustörvényt. Ugyanakkor beismeri: Romániát is foglalkoztatja a határain kívül élő mintegy tízmillió román sorsa. A parlament tavaly fogadta el a határon túliak támogatását szabályozó tör vényt, és készülőben van egy román státustörvényféleség is. Gál Mária (Kolozsvár) írása a NÉPSZAVÁNAK 2000 tavaszán került Bukarestben a képviselőházi külügyi szakbizottság asztalára az a törvénytervezet, amely a világon bárhol élő volt román állampolgár ok képviseletét hivatott megoldani. Akkor még a román politikusok legtöbbje példaértékűnek tartotta a magyar státustörvénytervezetet.
