Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-18
7 becsülhető károkat okozhat ugyan a honi közegben, ám jelentőségét tekintve elsz igetelt maradhat, mivel: 1, sem Ukrajna, sem Jugoszlávia (Horvátországról vagy Szlovéniáról, ahol a törvény amúgy is csak keveseket érintene, nem is beszélve) politikai szinten nem vette át a hangulatkeltést, 2, nem áll össze egységes szlovák-román front sem az ellenpropaganda összehangolására, mert 3, az unió, bár vannak érzékelhető fenntartásai a státustervezettel szemben, messzemenően tartózkodik attól, hogy ennek kifejezése bárkinek is ürügyet adjon a feszültség növelésére a térségben. Szlovákiának me galapozott reményei vannak arra, hogy jó ütemben zárkózzon fel az uniós tagjelöltek első csoportjához, túlhangsúlyoznia a regionális ellentéteket már csak ezért sem érdemes. Románia pedig, amely reménytelenül le van maradva a brüsszeli maratónon, éppen a m eciari Szlovákia cseh- és magyarellenes titkosszolgálati akcióin keresztül mérheti le, mennyire lenne hatékony, ha Budapest uniós csatlakozásához "dögöljön meg a szomszéd tehene is" alapon állna hozzá. Mindezek miatt remény van arra, hogy politikai szinten , az időnkénti verbális kilengésektől eltekintve, a magyar-román konzultációk éppúgy nyugodtabb mederbe tereljék a státusvitát, mint a Dunát Bős körül. Ha azonban így is lenne, az sem adna feloldozást arra a vétekre, hogy miért kellett megvárni a konzultá ciókkal, az érintett országok részletesebb tájékoztatásával a nacionalista indulatok elmélyülését. Átgondoltae a magyar kormányzat a státustörvény megjelenítését a szomszédos országokban? -- teszi fel a kérdést teljes joggal a Krónika című erdélyi napilap , érzékeltetvén, hogy ha valahol, hát itt lett volna igazolható az Országimázs Központ aktivitása. Mert jó dolog az, hogy a szlovénoknak már "jogukban áll szeretni" Magyarországot. De utálni azért a románoknak se lenne muszáj. vi ssza Nastase üdvözli a magyar konzultációkészséget MTIinformáció Adrian Nastase román miniszterelnök szerint a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatos vitának nem szabad feszültséget keltenie abban a térségben, amely már amúgy is sok gonddal küszkö dik. A román kormányfő a csütörtöki román lapokban megjelent nyilatkozatában üdvözölte, hogy a magyar fél hajlandó a konzultációkra. Ugyanakkor csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy múlt heti nyilatkozatát "nem értelmezték helyesen Budapesten". "Csupán a k onzultálás szükségességét hangsúlyoztam, hiszen csak ezáltal érvényesülhetnek bizonyos érdekek, amelyeket egyébként megértünk, hiszen bennünket is foglalkoztat a határokon kívül élő románok sorsa" - mondta. Nastase szerint a készülő magyar törvény az oktat ási és kulturális támogatáson túl olyan gazdasági elemeket is tartalmaz, amelyek etnikai diszkriminációnak tekinthetők. A román kormányfő úgy vélte, a törvény alkalmazásával kapcsolatos legnagyobb problémát a magyar nemzetiségűek kiválasztása okozhatja. "A különféle kedvezmények biztosítása oda vezethet, hogy - akárcsak a romák Erdélyben - Románia állampolgárai hol magyarnak, hol románnak vallják majd magukat" - fogalmazott. A román kormányfő kérdésesnek tartja azt is, hogy eurokonformnak tekinthetőe a stá tustörvény. Szerinte, ha abból indulnak ki, hogy Európában valóban létezik az egy adott állam határain kívül élő kisebbségek problémája, akkor minden európai államban hasonló törvényeket kellene elfogadni. Újságírói kérdések nyomán kiderült: a román minisz terelnöknek nincs tudomása arról, hogy például Szlovákiában évekkel ezelőtt hasonló törvényt fogadtak el, és jelenleg is több ezer szlovák nemzetiségű román állampolgár rendelkezik fényképes szlovák igazolvánnyal. A státustörvénnyel foglalkozott tegnapi ír ásában a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap. A tízmilliós Magyarország - írta a lap - egyetlen tollvonással, pontosabban a budapesti parlament szavazásával, egy pillanat alatt hárommillió új lakost szerezhet. A státustörvény
