Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-20
4 19én a tervek szerint elfogadja, s az 2002. január 1jével hatályba lép. A legnagyobb ellenzéki párt tegnap egyik legfontosabb kifogásaként azt emelte ki, hogy a vita kezdetén még mindig nem ismert az egyes kedvezmények bizto sításának költségvetési vonzata. Nagy Sándor , az MSZP frakcióvezetője elmondta: a szocialisták megkeresésére sem az igazságügyi miniszter, sem a Határon Túli Magya rok Hivatalának vezetője nem tudott viszontlevelében adatokkal szolgálni. Az országgyűlési vita során minden parlamenti párthoz eljuttatjuk a státustörvény költségvonzatának tételes felsorolását -- mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint a költ ségekről korai végleges adatokat közölni, hiszen most még nem tudni az igénylők pontos létszámát. Elmozdulás tapasztalható az MSZP részéről, hiszen az ellenzéki párt immár tárgyalási alapnak tekinti a státustörvénytervezetet -- jelentette ki Németh Zsolt . Hozzátette: "figyelemre méltó és elemzésre érdemes" a szocialistáknak az a javaslata, miszerint a határon túli magyarok magyarországi jogérvényesítését elősegítené egy újabb ombudsmani intézmény létrehozása. A szocialisták tegnap bejelentették: hatpárti egyeztetést kezdeményeznek az új intézmény létrehozásáról szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatukról. Tabajdi Csaba (MSZP) kiemelte: a biztos folyamatosan figyelemmel kísérhetné a határon t úli magyarok helyzetét, segíthetne, ha például magyar hatóság részéről jogsérelem érné a határon túl élő magyarokat. Németh Zsolt nem látja indokoltnak viszont az MSZPnek azt a felvetését, hogy a magyarországi családok is hasonló támogatásban részesüljen ek, mint a határon túliak. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbiak számára évi négy alkalommal igénybe vehető, 90 százalékos utazási kedvezmény megadása 500 millió forinttal növeli a költségvetési kiadásokat. Azok a családok, amelyek minimum két, magyar t anintézetbe járó gyereket nevelnek, gyermekenként évi 20 ezer forintos támogatást igényelhetnek. Mindez 4 milliárd forintos költségvonzatot jelent, amely vélhetően a 2003as költségvetésben jelentkezik először. Az MSZP a belföldi és a határon túli magyarok egyenrangú megítélése mellett tovább bővítené a "státustörvényben" szereplő kedvezmények körét a magyar állam által támogatott s a munkavállalást pályázati úton segítő alap létrehozásával. A kedvezménytörvény EUk onformitását hangsúlyozva Németh Zsolt kiemelte: a munkavállalási kedvezmények terén a közösségi jog azt mondja ki, hogy az uniós államokból érkező munkavállalók közt nem lehet különbséget tenni. A más országokból érkezők esetében viszont fenn lehet tartan i a speciális kedvezményt. A külügyi államtitkár szerint nemzeti konszenzus született a törvénytervezet kapcsán, mert azt az SZDSZ kivételével a bizottsági ülések során mindegyik párt támogatta. A magyar állampolgárok 60 százaléka pedig -- a SocioBalanc e közvéleménykutatása szerint -- egyetért azzal, hogy külön törvényben szükséges szabályozni a határon túli magyarok magyarországi jogait. vissza Zöld út a státustörvénynek A pártok többsége várhatóan megszavazza a jogszabályt júniusban Támogathatónak és elfogadhatónak nevezte a parlamenti pártok többsége a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény javaslatát. A törvény tervezetének tegnap kezdődött parlamenti általános vitájában az MSZP jelezte: bizonyos területeken korrigálni kell a jogszabályt; az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja azt. Az Országgyűlés pártjai egyetértenek abban, hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradása és boldogulása kiemelten fontos. A státustörvény – amelynek általános parlamenti vitája tegnap kezdődött – ehhez kíván segítséget nyújtani. A jogszabály tervezete szerint a szomszédos országokban élő magyarok alanyi jogon járó kedvezményeket kapnának az anyaországban, egyszersmind pályázati úton elnyerhető támogatásokhoz juthatnának a szülőfö ldjükön. A státustörvény az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a munkavállalás, a tömegközlekedés területén biztosítana kedvezményt, amelyet fényképes igazolvánnyal lehetne igénybe venni. A dokumentum nem használható útlevélként. A közokiratnak minősülő o kmányt határon túli szervezetek ajánlásával azok a személyek kapnák meg az anyaországi hatóságoktól, akik magyarnak vallják magukat. A családtagok nemzetiségüktől függetlenül ugyancsak jogosultak lennének az öt évre szóló magyar igazolványra.
