Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-20
5 Felmérések sz erint – amire tegnap többen is hivatkoztak – az anyaország segítsége, illetve a többletjogokat biztosító státustörvény hatálybalépése esetén a kivándorlást fontolgató kisebbségi magyarok fele mondana le arról a tervéről, hogy elhagyja hazáját. A zárószavaz ás június 19én, az Országgyűlés rendkívüli ülésén lesz. Elfogadása esetén 2002. január elsején lépne hatályba a jogszabály. Expozéjában Martonyi János külügyminiszter a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a leendő jogszabályt. Mint mondta, a kormány egyik fő célja, hogy a határon túli magyarság megőrizze nyelvét, kultúráját és nemzeti önazonosságát. Kiemelte: azok a családok, amelyek legalább két gyermeküket magyar óvodába vagy iskolába járatják, nevelésioktatási támogatásban részesülnek. A miniszte r úgy véli, a törvény végrehajtása 2001 – 2002ben 9 milliárd forintba kerül. Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára mérföldkőnek nevezte a törvényjavaslatot. A Fidesz vezérszónoka utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek a demokrácia szabályainak megfelelően részt vesznek országaik politikai életében. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP vezérszónoka megfelelőnek minősítette a törvényt a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának és identitásának megőrzése szempontjából. Az FKGPhoz h asonlóan az MDF is egyöntetű támogatásáról biztosította a törvényt, amellyel kapcsolatban Kelemen András a frakció nevében kifejtette: helyes, hogy az identitás szabad választása lesz a jogalanyiság kritériuma. Csurka István szerint a javaslat szerény előn yöket biztosít ugyan, de el kell fogadni. A MIÉP szónoka szerint lehet, hogy arra is szükség lesz: „itthon is állítsunk ki magyar igazolványt, mert ez Magyarországon sem jár mindenkinek.” Az SZDSZ nevében SzentIványi István frakcióvezető megerősítette: a párt szemfényvesztésnek és becsapásnak tartja a törvényt, amelyet nem fog megszavazni. Ugyanakkor nem akadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a valódi konszenzuson alapuló magyarságpolitikát szolgálják. Az MSZP bizonyos korrekciók után kész megszavazni a törvényt – jelentette ki Tabajdi Csaba. Mint mondta, nagyobb gondot kellene fordítani a szülőföldön nyújtandó gazdasági támogatásokra, a tőkekivitelre és az egzisztenciateremtésre a határon túli magyarok körében. Javasolta egy országgyűlési biztos kinevezését, aki a státustörvény végrehajtását ellenőrizné. Kijelentette: a kisebbségi kérdés kezelésének leghatékonyabb formája az autonómia. vissza Munkatársunktól Miért neheztel Prodi Orbánra? Az EU vezetői az utóbbi időben szokatlanul élesen bírálják Magyarországot, el sősorban a társadalmi párbeszéd, a romakérdés és a közszolgálati média kapcsán. Ezeket a témákat az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi is megemlítette nemrég Budapesten. Prodi világossá tette azt is: következménye lesz annak, ha Magyarország a júniusi EUcsúcsig nem oldja meg ezeket a gondokat. A Romano Prodi környezetéből származó információk szerint a bizottsági elnök nincs túl jó véleménnyel a magyar kormányfőről. Az – alighanem kölcsönös – antipátia előzményeként két esetet is emlegetnek, amikor Orb án Viktor durván megsértette olasz partnerét. Az első eset 1998 szeptemberében történt, Prodi miniszterelnöki periódusának idején. A néhány héttel korábban kormányfővé választott Orbán Rómába látogatott, ám olasz partnerével nem akart találkozni. Az új mag yar kormány – a diplomáciai hagyományokat felrúgva – jelezni kívánta, hogy a magyar – vatikáni kapcsolatokat előnyben részesíti, és a miniszterelnök csak a pápával hajlandó találkozni. Az olasz partnerek nem győztek üzengetni Budapestre, hogy ha Orbán mégis meggondolná a dolgot, Prodi szívesen találkozna vele. Végül sikerült meggyőzni a magyar miniszterelnököt, hogy nem lenne tanácsos kockára tenni az olasz – magyar kapcsolatokat, és Orbán elfogadta Prodi ebédmeghívását. A másik sértést néhány hónappal később, Prodi bukása és az új olasz miniszterelnök, Massimo D’Alema budapesti látogatása alkalmával produkálta Orbán. A hivatalos tárgyalások lezárultával az olasz tárgyalópartner éppen interjút adott az MTVnek. Eközben az olasz tudósítók körbevették a magyar kor mányfőt. Beszélgetésükből a másnapi római lapok két mondatot tartottak érdemesnek kiemelni. Az egyik szerint Orbán cseppet sem titkolta, hogy számára Silvio Berlusconi, a jobboldal vezére a legszimpatikusabb olasz politikus, egy kicsit önmagát látja benne. A másik idézett mondatban a jobboldali magyar kormányfő az exkommunista D’Alemát dicsérte, dinamikusabb és energikusabb politikusnak minősítve őt elődjénél, Prodinál. Jellemző, hogy a világsajtó ekkor már tele volt Prodiportrékkal: mindenki őt tartotta a legesélyesebb jelöltnek a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. vissza Magyar állam – magyar kisebbségek Az első világháború végéig a magyar állam számára a nemzetiségi kérdés volt az egyik fő politikai kérdés. Elnyomás és a sszimiláció, vagy autonómia, sőt föderáció – ezzel a dilemmával küszködtek a politikai erők és politikai gondolkodók Kossuthtól Tiszáig és Jásziig. Az Osztrák – Magyar Monarchia és vele a történelmi Magyarország felbomlása nyomán a magyar állam nemzetiségi p roblémáját felváltotta a szomszédos államokban a magyarkérdés. A második világháborúig a magyar állam a területi revíziót tekintette az egyetlen lehetséges megoldásnak, s uralkodó elitje ennek érdekében kereste és találta meg a tengelyhatalmak támogatását. Tudjuk, hogy ez hova vezetett.
