Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-20
3 Magyar igazolvány a határontúli magyaroknak A törvény azokra a szomszédos országokban élő, magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárságú és magyarországi állandó tart ózkodási engedéllyel sem rendelkező emberekre vonatkozik házastársukkal és kiskorú gyermekeikkel együtt, akik megkapják az úgynevezett magyar igazolványt. Ezt az érintett nyilatkozata és egy ottani ajánló szervezet javaslata alapján adja ki a magyar hatósá g. Ez az irat nem útlevél, a törvényjavaslat a ki- és beutazási szabályokat egyáltalán nem érinti. Az igazolvány tulajdonosa évi 3 hónapra másoknál enyhébb feltételek szerint kaphat magyarországi munkavállalási engedélyt, és az itt fizetett egészségbizto sítási és nyugdíjjárulékáért szolgáltatás is jár. Alanyi jogon részesül például utazási kedvezményekben, a pedagógus- és a diá kigazolvánnyal járó juttatásokban. Vannak nem automatikusan járó, hanem pályázat útján elnyerhető támogatások, szervezetek és egyének számára. Ez utóbbiak közé tartozik az a nevelési támogatás, amelyet a legalább két gyermeküket magyar nyelvű óvodába vagy iskolába járató szülők kaphatnak. A korábban említett 20 ezer forint nem szerepel a törvényjavaslatban, az összegeket kormányrendelet szabja majd meg. Mindez a jövő év január elsejétől lesz hatályban, az Európai Unióba történő felvételünk után pedig az u niós országok állampolgárait is mindaz meg fogja illetni, ami a magyar igazolvány tulajdonosait, hogy ne történjen diszkrimináció. Az előterjesztő által megfogalmazott céllal - tehát azzal, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön jobban boldoguljanak - minden parlamenti frakció egyetért. A kormánypártok fenntartások nélkül támogatják az elképzelést. A szocialisták szerint csupán egy szempontból, lélektanilag jelent fordulatot, ha a parlament elfogadja a javaslatot, amelyet ők támogatnak. Tabajdi Csaba vezérszónoklatában hangsúlyozta: magyarmagyar tárgyalásokkal nem oldható meg a kérdés, a szomszéd államokkal is kell egyeztetnünk. Szorgalmazta a határokon átnyúló együttműködések, kapcsolatok megteremtését, amelyeket az Európai Unió is szorgalmaz és elf ogad. A szocialisták ezen kívül felvetették, hogy nevezzenek ki egy országgyűlési biztost, aki a törvény végrehajtását ellenőrzi. Csak a Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja a törvényjavaslatot. SzentIványi István egyenesen a szemfényvesztés törvé nytervezetének nevezte a beadványt. Szerinte olyan nagy várakozások előzték meg az előterjesztést, és ezek egyike sem valósult meg. Nem kapnak státust a határon túli magyarok, nem köttetik új szövetség az ottaniak és a hazaiak között. Az SZDSZ aggályosnak tartja azt is, hogy az eredetileg megfogalmazott cél helyett elsősorban a Magyarországra érkezőknek adna a törvény kedvezményeket, nem pedig otthoni életüket, boldogulásukat könnyítené meg. A törvényjavaslat vitája még tart. (Krónika) vissza Formálódik a többpárti támogatás a státustörvényhez Javaslat egy új ombudsmanra A parlamenti pártok -- az elutasító SZDSZ kivételével -- fenntartásokkal, de támogatják a "státustörvényként" elhíresült jogszabálytervezetet, így az a június közepi várható parlamenti elfogadását követően jövő évtől "működni kezd". A határon túli magyarok ombudsmani hivatalának létrehozását kezdeményezve az MSZP hatpárti egyeztetést javasol, amelyet a Fidesz egyelőre elemzésre tart érdemesnek. MUNKATÁRSAINKTÓL Ma kezdi tárgyalni a parlament a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A pártok egyelőre csupán a jogszabály megalkotásával, annak irányával értenek egyet, az SZDSZ pedig teljes egészében elutasítja azt. A várható vita ellenére azonban megelőlegezhető, hogy -- az amúgy feles többséget igénylő -- törvényt az Országgyűlés június
