Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-26
6 hogy a nemzetközi jog és az uniós elvárásoknak messzemenően megfelelő jogszabálytervezet – éppen a mindennek és mindenkinek megfelelni próbáló célja miatt – aligha lehetne ennél diplomatikusabb, ha úgy tetszik, kompromisszumkészebb. Pozsonynak és Bukarestnek viszont hosszú idő ut án végre szüksége volt egy újabb vesszőparipára. A jelenlegi magyar – szlovák, illetve magyar – román kormányközi viszonyt ugyanakkor nem szerencsés egy kalap alá venni. A pozsonyi jobbközép koalíció – személyesen Mikulás Dzurinda – immár harmadik éve nyitott, őszinte kapcsolatokat ápol a budapesti vezetéssel. A Meciart leváltó szlovák vezetés összességében a legjobb úton halad az euroatlanti integráció felé. Az viszont tény, hogy az utóbbi hetekhónapok történései igencsak negatív üzeneteket küldtek a felvidék i magyarságnak. A nyitrai magyar kar létrehozása körüli huzavona, a közigazgatási reform idő előtti elhalása, a magyarellenes hangulatkeltés felerősödése nem vált becsületére az européer arculatú Dzurindáéknak. A szlovák kormányfő igencsak feszenghetett bu dapesti látogatása során, amikor az újságírói kérdések sorra felemlegették a magyaroknak tett beváltatlan ígéreteket. Aztán Dzurinda szemmel láthatóan megkönnyebült, amikor egy pozsonyi újságíró a státustörvényre kérdezett rá. Nem maradhatott el az „aggály oskodás”. Bukarest esetében merőben más a helyzet. A kormányzó Szociális Demokrácia Romániai Pártja nyíltan egyezkedik az MSZPvel. Úgy tűnik, a Nastasekabinet nem csinál különösebb titkot abból, hogy nem kedveli a jelenlegi budapesti kormány irányvonalát. Aligha k étséges, hogy ez a hozzáállás az integrációs vonatokról igencsak lemaradni látszó Bukarest helyzetét nehezíti. vissza Nem tolonganak a "státusszlovákok" 20010426 (a nyomtatott MH cikke) Szlovákiában is van a készülő magyar s tátustörvényhez hasonló jogszabály - emlékeztetett tegnapi rádiós interjújában Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte: a pozsonyi törvény származási alapon állapítja meg, ki a szlovák, míg a magyar tervezet a szabad identitásválasztás alapján áll. Lapunk értes ülései szerint a szlovák jogszabály kizárólag az ország határain belül nyújt kedvezményeket, ráadásul nagyon kevesen éltek a benne megfogalmazott lehetőségekkel. A pozsonyi törvényhozás 1997ben fogadta el azt a jogszabályt, amely igazolványt ad, az ország területén pedig gyakorlatilag a belföldiekkel azonos jogokat biztosít a külföldön élő szlovákoknak. A jogszabálynak - amelyet saját bevallásuk szerint alaposan tanulmányoztak a magyar kormányzati illetékesek is a státustörvény előkészítésénél - sokkal vis szafogottabb sikere volt, mint arra Szlovákiában számíthattak. Mint Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, a mintegy két és fél millió külföldön élő szlovákból 7315 igényelte a kedvezményekre jogosító igazolványt. Öszszes en 36 országból érkezett ilyen kérés - Romániából például 1996, Jugoszláviából 1906, Ukrajnából 943, de még Ausztriából is 202. A kisebbségi önkormányzatnak a magyarországi kérelmezőkről nincs adata, de Fuzik János szerint száz körül lehet azok száma, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Fuzik János egyébként elismerte, hogy neki, illetve a környezetében dolgozóknak sincs ilyen igazolványuk. A dokumentum megszerzése amúgy nem egyszerű. Lapunk úgy tudja, a kérelmezőnek a szükséges iratokat az adott országokban működő szlovák konzulátusokhoz vagy a pozsonyi külügyi tárca konzuli osztályára kell benyújtania. Igazolnia kell mindenekelőtt szlovák származását, a nyelv ismeretét vagy kötődését a szlovák kultúrához. Olyan iratokat kell tehát bemutatnia, amelyből kiderü l, hogy ő vagy három generációra felmenő, vér szerinti rokonai közül valaki szlovák nemzetiségű, és mellékelnie kell azon hivatalos szervezetek egyikének ajánlását, amelyeket a törvény végrehajtásával megbízott pozsonyi külügyminisztérium vonatkozó listájá n szerepelnek (Magyarországon néhány szlovák civil szervezet, illetve az országos kisebbségi önkormányzat). Amenynyiben a nyelvet nem ismeri, elfogadhatják azt is, ha abból a kisebbségi szervezetből, ahol aktív munkát vállal, két, már igazolvánnyal rendelk ező szlovák őt megfelelőnek tartja a különleges státus elnyerésére. Ezekhez kell csatolni az állandó lakhely szerinti országban, valamint a Szlovákiában kiadott erkölcsi bizonyítványt, illetve egy orvosi igazolást, mely szerint nem szenved ragályos betegsé gekben. Az iratokat hivatalosan le kell fordíttatni szlovákra, s emellett ki kell fizetni a 300 koronás illetéket. "Az igazolvány megszerzése tehát nem egy olcsó dolog" - erősítette meg Papucsek Gergely. Mint Stefan Rozkopal budapesti szlovák konzul lapun knak elmondta, az igazolvány számos kedvezményt biztosít Szlovákia területén. Így az ilyen dokumentummal rendelkező korlátlan ideig tartózkodhat az országban, szabadon vállalhat munkát, ingatlant vásárolhat, a belföldiekkel azonos feltételek mellett járhat iskolába, velük azonos járulékok befizetésével igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat, kedvező feltételek mellett kaphatják meg a szlovák állampolgárságot, a nyugdíjasok és a mozgássérültek féláron, a 70 évnél idősebbek pedig ingyen utazhatnak a közlekedési eszközökön. A jogszabály nem könnyíti azonban meg a határátlépést, s nem biztosít támogatásokat a szülőföldön. A konzul
