Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-24
4 reorganizációjához, ezt azonban a helyben meglévő értékek és tradíciók megőrzésével, kivirágoztatásával kell megvalósítani. Jó példaként említett Surján László a csehországi Skodagyár privatizációját, mert a Volkswagen úgy hajtotta végre az átalakítást, hogy a márkanevet és a helyi termelési kultúrát is megőrizte. Sajnálatos nak mondta, hogy a Danone a helyismeret hiányában nem ezt az utat választotta, ez ugyanis kedvezőtlen képet fest a multinacionális cégekről. A magyar médiák Strasbourgban jelen lévő képviselői Bársony Andrást, a magyar küldöttség ellenzéki frakciójának vez etőjét kérdezték a Danonetémával kapcsolatos ellenzéki álláspontról. Bársony András kifejtette, hogy a gazdasági törvényszerűség szabályai szerint előállott racionalizálási kényszerből nem célszerű politikai tőkét kovácsolni, már csak azért sem, mert az egész magyar édesipart 199094 között két év alatt privatizálták, s akkor került az egész külföldi kézbe. A jelenlegi helyzet, mint mondotta, nem specifikusan magyar, az Egyesült Államokból kiinduló recesszió hatására egész Európában számos nemzetközi háló zattal rendelkező vállalat kényszerül leépítésekre. Ha viszont a Danone olyan szerződést írt alá, amely 2002ig nem tesz lehetővé elbocsátásokat, rá kell szorítani ezek betartásra - fűzte hozzá. Hegyi Gyula képviselő az európai cigányság helyzetéről tett f el kérdést Alvaro GillRoblesnek. Az ET emberi jogi főbiztosa válaszában megállapította, hogy a romák helyzete az emberi jogok általános állapotának fokmérője, s támogatni kell minden kezdeményezést, amely a jelenlegi állapotok javítására irányul egész Eur ópában. Mint mondta, hamarosan Lengyelországban fog erről a problémáról tárgyalni. Lotz Károly a közgyűlés költségvetési albizottságának elnöke a hétfői ülésen ismertette az Európa Tanács 2002. évi költségvetésének és általában a szervezet pénzügyi helyze tének problémáit.Megállapította, hogy a 43 tagállamot számláló Európa Tanács egyre növekvő feladatai nem oldhatók meg a szervezet reálértékben szűkülő költségvetési forrásaiból. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi háttér biztosításában nagyobb felelősséget kell vállalnia mind a tagországoknak, mind az ET miniszteri bizottságának. Az Európa Tanács, a költségvetési albizottság és a miniszteri bizottság vezetői kedden találkoznak, hogy megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a forrásnövelésre.+++ vissza MR Krónika • 2001.04.23. Maradjanak és boldoguljanak A magyar igazolvány tulajdonosa a tervek szerint a jövő év elejétől évi három hónapra másokhoz képest enyhébb feltételekkel kaphat magyarországi munkavállalási engedélyt, és az itt f izetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékáért szolgáltatás is jár. Vannak nem automatikusan járó, hanem pályázat útján elnyerhető támogatások is. Ilyen például a nevelési támogatás, amelyet a legalább két gyermeküket magyar nyelvű óvodába vagy iskolába járató szülők kaphatnak. Az Európai Unióba történő felvételünk után az uniós országok állampolgárait is meg kell hogy illesse mindaz, ami a magyar igazolvány tulajdonosait, hogy ne történjen diszkrimináció. A státustörvénytervezet kapcsán felmerülő kérd ésekről beszélgettek pártpolitikusok a Krónika stúdiójában. De előbb arról, miért volt szükség a törvényre, milyen nemzetközi diplomáciai hatásai lehetnek, illetve milyen sajtóvisszhangot váltott ki. A nemzeti összetartozás jogszabályának nevezte Marton yi János a státustörvényt a parlamentben. A külügyminiszter szerint eljött az ideje a magyar külpolitika három fő célja megvalósításának, a határon túli magyarok megértették az euroatlanti, a szomszédsági és a nemzetpolitikai célok szerves egységét. Marton yi János szerint a törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival, és a szomszédos országokkal kötött kétoldalú szerződésekkel. A külügyminiszter a parlamentben azt is kifejtette, hogy a javaslat értelmében magyar nemzeti ségű az, aki annak vallja magát és nyilatkozatát az állandó lakhelye szerinti államban lévő magyar ajánló szervezet megerősítette. Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a legnyomósabb ellenérv a törvénnyel kapcsolatban éppenség gel az, hogy óhatatlanul tanúsítani kell a magyar nemzethez való tartozást. Egy román lap szerint Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége elnöke fontosnak tartja a szövetség részvételét az ajánló bizottságok összeállításában, mert az RMDSZ képes a román többséggel megértetni a törvény lényegét, korábban pedig Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy nyilatkozott, hogy a történelmi magyar egyházaknak kulcsszerepük kell, hogy legyen az ajánlások kiadásában. Németh Zsolt külügyi államtit kár Szegeden egy sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország végre új szemlélettel tekinthet a határon túli magyarokra, akik a XX. század folyamán tehertételként jelentek meg az anyaország szemében. A törvény elfogadása hozzájárul majd nemzetünk 80 éves Trian onproblémájának
