Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-24
5 megoldásához, a státustörvény nélkül nem lenne valóságos a múlttal való szembenézésünk - mondta a politikus. A külügyi államtitkár szerint a státustörvény s zerepe azért is jelentős, mert fontos modellkísérlet zajlik a kisebbségi probléma erőszakmentes, demokratikus kezelésére vonatkozóan, és KözépEurópában, ahol a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe, fontos, hogy milyen megoldást tud találni a tér ség ezekre a kérdésekre. Közben a román kormány már speciális tárcaközi bizottságot hozott létre a státustörvény hatásainak elemzésére, amelyben a belügy, a külügy, az igazságügyi minisztérium, valamint a közigazgatási és tájékoztatási minisztérium képv iselői foglalnak helyet. Romániának komoly ellenvetései és kételyei vannak a státustörvénnyel kapcsolatban - ezt a román külügyminiszter nyilatkozta, hozzátéve, hogy a román diplomácia konzultálni kíván ezekről a magyar féllel. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint a törvény sikere kiteljesítheti a határon túli magyarok általános pozitív megítélését, a román államfő nemrégiben viszont úgy nyilatkozott, hogy a törvény etnikai alapú diszkriminációt alkalmaz a román állampolgárok között. Ion Iliescu megjegyezte: a romániai magyarok elsősorban román állampolgárok, a törvény bizonyos elemei kellemetlen helyzetet teremthetnek a romániai magyarok számára is. A szélsőséges Nagyrománia Párt szerint a törvény megsérti az érvényben lévő nemzetközi szabályok at, ezért Romániának határozottan követelnie kell a nyugati diplomáciától és az euroatlanti szervezetektől, hogy azonnal, szigorúan büntessék meg Magyarországot. A romániai lapok többsége viszonylag pozitívan ítélte meg a státustörvényt. A legnagyobb péld ányszámú napilap, az Adevarul szerint a törvény a románmagyar kapcsolatok normalizálásának kevésbé látványos, de valós és szükséges folyamatába illeszkedik bele. Igaz, hogy Bukarest megsértődött, mert Budapest nem konzultált vele a törvény kapcsán, de ez sokkal inkább tekinthető diplomáciai baklövésnek, mint kihívásnak - írja az Adevarul. A lap sajnálkozását fejezte ki, hogy Románia nem képes érdemben lépni a világban élő románok ügyében, ezzel szemben Magyarország komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekéb en, hogy nemzettársai számára egyre jobb körülményeket biztosítson. Románia kettős állampolgárságot adott a moldovai románoknak, tehát jóval többet, mint amit most Magyarország kínál a határain túl élő magyaroknak, de ez Romániában a bűnözés növekedéséhez vezetett, nem a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erősödéséhez. Románia és Besszarábia között - hangzik az Adevarul cikke. H! a Nyugat annyira érdekelt volt a magyarok jogaiban, elképzelhető, hogy Románia is segítséget kérhet a világban élő románok szá mára. A magyar igazolvány láttán ne azt kívánjuk, hogy dögöljön meg a szomszéd kecskéje is, mert nem ezen az úton lehet feltámasztani a mienket - hangzik az Adevarul írása. Az Európai Unió nem formált még hivatalos véleményt a magyarországi státustörvény ről. Sem a Brüsszeli Bizottságban, sem Magyarország uniós csatlakozási missziójában nem tudnak ilyenről. Mindkét helyen hozzátették a Magyar Rádió érdeklődésére: egyik fél sem kereste meg a másikat tájékozódás, illetve tájékoztatás céljából a státustörvénn yel kapcsolatban. Ez a kérdés még egyetlen fórumon sem vetődött föl Brüsszelben. Ám, elvileg mód nyílhat erre május 15én, amikor Budapesten tartják a Magyar Uniós Társulási Bizottság következő ülését. • Riporter : - Vendégeink a stúdióban Ughy Attila fi deszes és Vastagh Pál szocialista képviselő - e két párt támogatja a törvényt , illetve Mécs Imre a szabaddemokraták képviseletében. Az SZDSZ az egyetlen parlamenti párt, amely nem szándékozik elfogadni a státustörvényt. Először azt kérdezném Önöktől, hog y mennyire lepte meg Önöket a visszhang, amelyről tudósítóink számoltak be? Tehát a szomszédos országokból idejutó visszhang, illetve az Unió álláspontja. • Mécs Imre : - Pontosítanék, az SZDSZ ebben a formában nem tudja elfogadni a tervezetet , hiszen k orábban benyújtott már egy törvényt, amelynek az volt a fő iránya, hogy a helyben maradást, az ottani boldogulást, a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek, a magyar nemzetiségnek a megélését biztosítsa. Sajnos mi fölhívtuk a figyelmet azokra a hibákra, és a felkészületlenségekre - nem akarom a hebehurgya szót mondani , ami azt jelzi,hogy nem készítették föl kellőképpen a nemzetközi közvéleményt. Ezért nem lepett meg ezeknek a reakcióknak az intenzitása. • Ughy Attila : Azt gondolom, hogy ez az álláspont nem meglepő, de azt hiszem , hogy nem szakmai, hanem elsősorban politikai alapon nyugszik a román fél bevezetőben idézett álláspontja, hiszen decemberben már folyt egy egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet összehívása előtt, mielőtt a kormány elé került v olna ez a törvénycsomag. Utána februárban a Külügyminisztériumban Gottfried Péter úr tartott szintén egy egyeztetést, illetve áprilisban, miután a kormány elfogadta a törvényjavaslatot, Martonyi külügyminiszter úr a szomszédos országok nagyköveteivel tarto tt egy értekezletet, illetve az EU nagykövetekkel is volt találkozója . Még egy érdekességet azért elmondanék: az általános vita első napján, múlt csütörtökön a szomszédos országok nagykövetségeinek képviselői közül egyedül a szlovák ügyvivő volt jelen. • Riporter : - Gondolom, ezt részben azért mondja, mert gyakran elhangzik az a vád, hogy a magyar kormány nem egyeztetett a szomszédos országok kormányaival.
