Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-23
5 elhangzott rádiónyilatkozatára reagált, melyben Mi kulás Dzurinda méltányolta, hogy az MKP elállt a révkomáromi megye kialakítását szorgalmazó álláspontjától. Dzurinda kijelentette: „Szóba sem jöhet, hogy a XXI. század küszöbén etnikai alapon kreáljunk nagyobb közigazgatási egységet.” A pozsonyi koalíció s zlovák pártjai nem egyeznek bele, hogy a DélnyugatSzlováki ában fekvő, vegyesen lakott hat járás, a dunaszerdahelyi, galántai, révkomáromi, vágsellyei, érsekújvári és lévai járás egy megyét, úgynevezett nagyobb közigazgatási egységet alkosson a jövőben. vissza MTI - Jelentés Másodrangú kisebbségiek Horvátországi magyar képviselő bírálja Zágrábot A horvátországi magyar kisebbségiek az ország másodrangú polgárainak számítanak – jelentette ki Szántó Tibor, a magyarság parlamenti képviselője. Hozzátette, hogy ez nem tudatos politika eredmé nye, de a magyar kisebbség elnyomása szemmel látható. Szántó támogatja azt a döntést, amelynek értelmében Isztriában – a horvát mellett – hivatalossá tették az olasz nyelvet is. A Feral hetilapban kijelentette: csak a baranyai Hercegszőlősön (Knezevi Vinog radi) használható hivatalosan a magyar nyelv. Az összes többi községben, ahol a magyar lakosság relatív többséget alkot, vagy száma meghaladja a 8 százalékot, nincs nyelvi egyenrangúság. Szántó utal az 1995ös magyar – horvát kisebbségvédelmi megállapodásra, a dokumentumban foglalt célkitűzésekre, amelyekből szerinte szinte semmi sem valósult meg. Példaként említette, a rendőrség nemzetiségi összetételét, amelynek kialakításakor a magyarlakta területeken figyelembe kellene venni a lakosság összetételét. Emlék eztetett: 1997ben a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 40 magyart jelölt rendőrségi szolgálatra, de az akkori Tudjmankormány egyetlenegyet sem alkalmazott. Szántó szerint öt éve húzódik a horvát rádió és televízió magyar adásainak rendszeresít ése, de magyar szerkesztőség megalakítására még nem került sor. Mint mondta, a rendszerváltozás előtt a magyarok tájékoztatása sokkal magasabb szintű volt. Szántó benyomása, hogy az újjáépítési folyamatban a magyar települések el vannak hanyagolva. Példaké nt megemlítette, hogy Baranyában eddig 10 egészségházat újítottak fel, de egy sincs magyarlakta községben. vissza Djordje Zelmanovic Kopott államok, gyöngülő nemzetek Molnár Gusztáv: Budapestnek, Bukarestnek és Belgrádnak egyar ánt kellemetlen a regionális autonómia És akkor előbukkant egy mondat. A Merlin Színház étterme zsúfolásig telve, az előadók az SZDSZ legendás kulcsemberei, március idusa van, finom és kevésbé finom politikai elemzések kora, a hallgatóság körében intellek tuálisan megalapozott, indulatoktól mentes, érvelős, kormányellenes hangulat. És ekkor Molnár Gusztáv azt találja mondani, bele a balliberális aurába, hogy „a Fidesz meg fogja nyerni a választásokat, a következô kormányzati ciklus alatt az országot beviszi az Európai Unióba, majd ott áll csodálkozva, mert nem tudja, hová került, milyen közegben van az ő szép nemzetállamos eszméivel.” Pont, idézőjel bezárva. Felkerestem a mondat tulajdonosát, a Teleki László Intézet kutatóját: hogyan is gondolta ezt az egész et, s miért most hozakodott vele elő? – A közbeszéd előterébe tolakodott ügyek árnyékában mintha elfeledkeznénk arról, hogy a holnapra elfelejthető aktuálpolitikai hisztériákon túl néhány, közös sorsunk további alakulása szempontjából fontosnak tűnő dolg ot meg kellene beszélni. – Magyarul, azt mondja: nem arról beszélünk, amiről kellene? – Azt. Nem vesszük komolyan például, hogy Európai Unióban ádáz vita folyik arról, milyen legyen az EU mint föderális állam, hogy ott tulajdonképpen intézményi forradalom za jlik, másrészt pedig KeletEurópában megfigyelhető egy ellentétes folyamat, amit én az intézmények kollapszusának, összeomlásának neveznék. Ez azt jelenti, hogy az államok elkopnak, miközben a nemzetek vitális ereje, ami száz éve még meghatározó volt, gyön gül. A pártok, a parlamentek működésében egyre több az üresjárat. A nemzetállam mindenütt válságban van. Elhasználódott, tehát túl kell lépni rajta. Az Európai Unión belüli országok ezt az életveszélyes történelmi mutatványt úgy hajtják végre, hogy alattuk már ott van az EU komplex, a hangsúlyt egyre inkább a nemzetalatti és nemzetek fölötti dimenzióra helyező struktúrájának biztonsági hálója. – Például? – Olaszországban most szavazta meg a parlament a föderális alkotmánymódosítást, Párizs pedig közjogi kompe tenciákat készül adni Korzikának, helyi parlamenttel és végrehajtó testülettel. Igaz, óriási vita bontakozott ki ez ügyben. A Le Figaro például élesen kiáll a hagyományos központi hatalom eszméje és gyakorlata mellett,
