Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-23
3 irodát nyitnak, itt fogadják a fényképes igazolványért jelentkezőket. Az irodák létesítésének és éves működtetésüknek költségeit 555 millió forintra taksálja a tárca . Az okmányok kiadása a Belügyminisztérium feladata lesz, az ehhez szükséges technikai fejlesztésekre, az okmánykiadásra és a közigazgatási eljárás költségeire a BM két év alatt várhatóan kétmilliárd forintot kap. Az oktatási kedvezmények biztosítása 2002ben 600 millió forintos kiadást jelent, például a határon túli magyar diákok itthoni részképzése 370, a diákigazolványok kiadása 80, a pedagógustovábbképzés 22, a pedagógusigazolványok biztosítása pedig 70 millióba kerül. Az évi négy alkalommal igénybe v ehető 90 százalékos utazási kedvezmény költsége éves szinten mintegy 500 millióra tehető, a pályázati úton elnyerhető egészségügyi ellátás támogatására 320 millió forintot terveznek alapítványoknál elkülöníteni. 2002ben várhatóan mintegy egymilliárd forin tba kerül a szociális támogatás, amelyet azok a családok vehetnek majd igénybe, akik legalább két kiskorú gyermeküket szülőföldjükön magyar anyanyelvű óvodába vagy iskolába járatják. A tervezett tankönyv- és tanszerellátási támogatás költsége éves szinten 350 millió forint lesz. A szomszédos országokban bejegyzett gazdálkodó szervezetek támogatására 450, a nem nyereségérdekelt szervezetek segítésére szintén 450 millió forintot különítenek el. A határokon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létrehoz ását a kormány kétmilliárd forinttal kívánja támogatni. A kormány ugyanakkor ötmilliárdos bevételre számít a határon túli magyarok itteni munkavállalásából. Az ellenzék szerint viszont a státustörvény költségeit a kormány alultervezte, ezek elérhetik akár a 2030 milliárd forintot. A költségvetés ugyanakkor összesen 6,36,4 milliárd forintot irányoz elő (a tavalyi 6 milliárd helyett) 2001re a határon túli magyarok támogatására több különálló kiadási tételként. Az összeg ugyanúgy magában foglalja a határon túli magyarok ügyeivel fogl alkozó kormányhivatal, a HTMH finanszírozását, mint a különböző alapítványokét, szervezetekét. Nem rendelkezik külön az erdélyi egyházi magánegyetem kétmilliárd forintos és az Apáczai Közalapítvány csaknem 900 millió forintos támogatásáról. Az Apáczai Köza lapítvány, amely tavaly 800 millió forintból gazdálkodott, a korábbi gyakorlathoz híven az Oktatási Minisztérium költségvetésétől kapja meg a szóban forgó összeget. A HTMH az idén 422,1 millió forint költségvetési támogatáshoz jut. A legnagyobb összegekre a határon túli magyarok gazdasági és oktatásikulturális támogatásával megbízott (köz)alapítványok számíthatnak. A legtöbbet (1,02 milliárd forintot) az idén a Kárpátmedencei magyar közoktatási, közművelődési, tudományos és tömegtájékoztatási intézményein ek támogatásra szakosodott Illyés Közalapítványnak biztosítja a költségvetés. (A közalapítvány tavaly 801 millió forintból gazdálkodott.) A határon túli magyar közösségek gazdasági felemelkedésére idén 546 millió forintot fordíthat az Új Kézfogás Közalapít vány. A határon túliak egészségügyi gondjainak enyhítésére 290 millió, a szociális támogatásra 70 millió forintot irányoz elő a költségvetés a támogatások odaítélésével megbízott Segítő Jobb és a Mocsáry Lajos Közalapítvány számára. Az állami költségvetésb en önálló kiadásként további tételek is szerepelnek, amelyek egyebek mellett a határon túli magyar színházak (80 millió forint), a fiatalok együttműködési programjainak (90 millió forint), a határon túli magyar felsőoktatás (1,95 milliárd forint), és a csá ngó magyarok támogatásáról (100 millió forint) rendelkeznek. Martonyi János szerint pszichológiai fordulat történt az EUban Magyarország uniós csatlakozásának legvalószínűbb dátuma 2004. január 1je – jelentette ki Martonyi János egy Galyatetőn megrend ezett konferencián. A külügyminiszter hangsúlyozta: pszichológiai fordulat tapasztalható a bővítés kérdésében, bekövetkeztének idősávja is leszűkült. A megfigyelők a folyamat kezdetének dátumát 2003 és 2005 közé teszik. A külügyminiszter – kérdésre válaszo lva – cáfolta azt a lapunkban megjelent értesülést, amely szerint Orbán Viktor 1998ban Rómában vonakodott elfogadni Romano Prodi, akkori olasz miniszterelnök ebédmeghívását. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlo vákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető elnöke a Népszabadságban Bauer Tamás tollából megjelent, a készülő státustörvényről szóló írásra is reagált. Németh cáfolta a cikkíró megállapítását, hogy a törvénytervezet a támogatásokat a határon túli magyar közös ségi intézmények helyett az egyes személyekre helyezi. Kijelentette, eddig is nyújtottak a határon túl élő magyarok számára kedvezményeket, ezek szervezeti háttere változik majd meg. Az egyének támogatása az oktatási és a taneszköztámogatással bővül. Mind ezek a szülőföldön maradást ösztönzik. A munkavállalással kapcsolatban kifejtette: Magyarországon jelenleg százezer betöltetlen állást regisztrálnak. Ezért nem kell attól tartani, hogy a határon túli magyarok elveszik a hazai munkavállalók elől a lehetőség et. Duray szerint felmérések bizonyítják, hogy a határon túli magyarok körében felfokozott várakozás mutatkozik a státustörvény iránt. Az egyetlen negatív vélekedés – amely szerint a magyar igazolványok kiadásához szükséges ajánlásoknak döntő szerepük lesz abban, hogy ki tekinthető magyarnak – tévedésen alapszik: az igénylő nyilatkozata számít, az ajánlás csupán hitelesíti az okmányhoz szükséges adatokat. vissza Tudósítónktól Bednárik Imre Szabó József
