Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-02-16 / 7. szám
XIII. évfolyam, 7. szám, 1963. február 16, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADÁI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÄS2LÖ Megjelenik minden «zombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt 9d., Toronto 4 Hivatalos érik: reggel 9-től délutén 5.30-ig. flőflzetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00» fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I ^elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk leröviditsük, vagy megtold|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada RAVATALOK AZ ERD« Tegyünk valamit Som Istvánért 1948 nyara óta több mint tizennégy esztendő múlott el. Tizennégy nyár, tavasz, ősz és tél. Gyermekek nőttek fel és férfivá emberesedtek az egykori gyermekek. Tizennégy esztendő anynyi, mint egy negyed emberi élet s ha huszonkét évétől számítjuk valakinél, akkor ez a másfél évtized a leglényegesebb része életének. Családalapításban, munkában, erőben egyaránt. Aki ezt elveszítette, annak élete torzó marad. Befejezetlen, talán el sem kezdett valami. Ha ezt a másfél évtizedet ellopják valakinek az életéből annyi, mintha az egész életét ellopták volna. És aki ezt ellopta valakinek az életéből, az rosszabb, mint a tolvaj és rosszabb, mint a gyilkos. Az elorzott jószágot viszsza lehet szerezni s a meggyilkoltnak már nincsenek földi gondjai földi életének hiú apróságaival. De valakit életben hagyni és igaztafanul megfosztani legszebb, legtermőibb éveitől — erre nincsen mentség, mert nincsen olyan hatalma a világnak, ami az ellopott éveket vissza tudná adni. Se nekem, se neked, se a pócspetri kis katolikus néptanítónak. Som Istvánnak, ki pelyhesbajuszu, paraszti sorból származó 22 éves gyerekember volt, amikor a Rákosi-éra bitang népbirái és népügyészei egy elejtett mondatért életfogytiglani börtönre Ítélték. Pedig a kis Som István nem ölt és nem politizált s csupán az iskola iránti kötelességből volt jelen azon az emlékezetes iskolai gyűlésen, ahol a falu lakossága a vallástanitás megtartása mellett döntött. A többit tudjuk. A helybeli népidemokratikus rendőrség durván beavatkozott a békés gyülekezet munkájába, dulakodás támadt és az egyik gazdalegény visszavágta a ráfogott fegyvert, ami elsült és ! a rendőrt halálra sebesitette, j A dulakodás hevében Som j István csak annyit mondott, j hogy "Vágjátok el a telefon- j drótot" —, mert ő csak a lövést hallotta és úgy gondolta, vaklárma az egész és majd elintéződik magá-j tói is. Ezért az egy mondatáért, már 14 év óta eszi a kőbá-1 nyai gyüjtőfog-ház keserű kenyerét. Igaz, hogy 1956 nyarán, a nagy látszat-am-1 nesztia idején, őt is kiengedték, de azután Kádárék | visszaparancsolták a börtönbe. Hogy miért? Nyilván, hogy jóvá tegyék a sztálinista bűnöket és túlkapásokat. Ezért engedték szabadon alig pár hónapi börtön után Rákosi legbelsőbb gazemberét, Farkas Mihályt és fiát, a Kádár szájába vizelő Farkas juniort és ugyanakkor a sztalintalanitás eszmei alapján állva, engedték 'ki a Rákosi-éra legnagyobb pribékjét és tömeggyilkosát Péter Gábort is, aki jelenleg, mint gyárigazgató röhög véres markába. De a kis pócspetri néptanító még mindig ül. Az elsuhant 14 év alatt ő is megemberesedett, de a szabolcsi nép búzát és életetadó napsugara helyett a bebádogozott ablakok homályos börtönfénye hagyott nyomot szép paraszti fején. És ahogyan múltak az évek, úgy haltak a remények Som István lelkében. Életének majdnem felét börtönben töltötte. Akikkel kezdte, már sokan meghaltak, sokan Nyugatra mentek és még többen otthon élnek a börtönfalakon kívül, látszólagos szabadságban. De mégsem börtönben. De fü sem rezdül a sztálinista Magyarországon és nem rezdül ma sem, hogy Som István bélépett tizenötödik börtönévébe. Értjük, emberek és volt börtöntársa'k , mi az a 14 év!, a kik legjobban tudjátok, hogy még egy nap is sok a vörös börtönök katorgáj álban. És hol van a világ lelkiismerete és hol Ti Nyugaton élő katolikus papok, akik szintén ettétek a kommunista börtönök kenyerét? Hol a közös hitéleti alapon álló szolidaritás Som István szabadságáért? Irt-e már valaki egy tiltakozó memorandumot Som Istvánért Kádárnak? — mint amilyent annakidején tucatnyit küldtek Déry Tiborék ügyében. Azt mondják, otthon enyhült a terror és Kádárék kengyelfutást rendeznek a nyugati kegyekért — illetve a nyugati valutáért. Nem azt mondom, hogy kubai példára gyüjtsünk váltságdíjat a börtönben sinylődőknek, de legalább kérés, tiltakozás, európai katolikusok memoranduma próbálja megnyitni Som István és a többi somistvánok börtönajtait. Mert, ha semmit sem csinálunk, akkor jóváhagyjuk azt, ami otthon történik. De az otthoni magyarság nem ezt várja az emigrációtól. F. F. Olvasóink írják Büszke vagyok Önökre, mert meg vagyok győződve arról, hogy a sokat szenvedett magyar népünknek, a magyar nép igaz ügyének az emigrációban is, önök a legigazibb szószólói, önzetlen szellemi értékei, világító tornyai . . . Ez a tükörképe Önök minden egyes Írásának ... Az önök Írásai mind tiszta igazak, melyek önzetlenül mindig az egyetemes magyar nép érdekeit szolgálják. Az Önök írásaiban szív és lélek van. Műveltségben, erkölcsben, hitben, hazaszeretetben, emberségben, a magyar nép önzetlen nevelésében, az Irodalom, az újságírás terén Önök az első helyen állnak. Az amerikai földtekén a Kanadai Magyarság minden becsületes magyarnak a legkedvesebb lapja. Az én legkedvesebb lapom is —, melyet annyira szeretek, hogy ha már kiolvastam, akkor is minden egyes példányszámát —, mint szellemi értéket megőrzők. Teljesen vagyontalan vagyok. Nincsen más semmi értékem, csak az a szellemi érték, melyet hétről-hétre az Önök szerkesztésében megjelenő Kanadai Magyarságtól kapok. Kívánom, hogy siker koronázza további munkájukat ! Tisztelettel Géczi János Aki a magyar betűt támogatja, magyarsága mellett tesz hitvallást. Már szinte félek olvasni a hazai leveleket, mind arról panaszkodik, hogy irtják a Sóstói erdőt. Pontosan meghatározzák, hol csattognak a fejszék, ma már a Csáp ka yvilIánál tartanak. Az évszázados tölgyek ledöntögetve feküsznek a feltúrt homokon, egy szerencsétlen város lakosai féltve tekintenek rá, mint valami nagy nemzeti tömegszerencsétlenség áldozatainak temetésére. A törzseket serényen feldarabolják, mű-, szerszám-, vagy tüzelőfa máglyákra osztályozzák, a boldog mült fekszik kiterítve a ravatalon. Mivel mentegeti magát a kommunizmus e barbár erdőirtás miatt? — A tölgyfák elpusztulnak a természetes öregedés következtében — hiresztéli a vörös erdőhivatal. — Az alföldi viszonyok között 80-120 év múlva már nem fejlődnek tovább. Nagy rovarinváziók pusztítják és a vízhiány szárazságtűrő fajokat követel. Ez az ezerholdas tölgyerdő óvta eddig a várost az északi szélviharoktól, melyek ott indulnak el valahol az orosz sztyeppéken, mint ragadozó farkasok a nyíri buckák selyempázsitján legelésző ártatlan bárányok felé. Most tőből kivágnak minden tölgyet, hogy ne legyen akadály a szélviharok útjában. Az erdő talaját felszántják s úgy ültetnek bele hazai nyárt, nyírt, erdei fenyőt, juharféléket és vöröstölgyet rendszertelen tarka összevisszaságban. Csak a Tölgyes-csárda közvetlen környékének kegyelmeznek, ahol savanyu nyíri vinkót mérnek, halászlét főznek s az erdő szelíd őzeit fogyasztják pörkölt foinmáijában. Ezékre a tölgyekre 'kimondták, hogy még jó erőben vannak. A Hármasdomb környékét pedig nem telepítik viszsza, mert itt 300 ágyas tüdőszanatóriumot építenek. Buta kommunista okoskodás ez, ha már a szanatórium épületét nem helyezik a fák közé, miért kell ezért egy hatalmas erdőrészt kiirtani? Felépíthetnék az erdővel határos területeken. A barbár kommunizmus elszalasztja azt a századok alatt ritkán kínálkozó alkalmat, hogy az erdőfelújítás kapcsán nemzeti parkot létesítsen a Sóstói erdőből. Az egész világon óvják a letűnt korok természeti tájikul túráját, melynek gazdag nyomai találhatók ma is a Nyírségen : a bátorligeti botanikus kertben, a csarodai lápon és a kállóserojéni mohos tóban. Úgy kellene kialakítani az uj Sóstói erdőt, hogy egyrészt megőrizzük benne 15.000 év éghajlatváltozásainak még meglévő számos értékes növényzetét, másrészt mesterségesen viszsza telepítsük a közelmúlt gazdasági tevékenysége során kipusztult eredeti növényzetet. Tegyünk egy kis növénytani sétát a nyiri buckák hátán és csodáljuk meg a jégkor növényeiből fennmaradt emlékeket. Itt pompázik előttünk az egész Európában ritka zergeboglárka (Trollius europeus), a nagy ernyős virágzatu réti angyalgyökér (Angelica palustris), a bátorligeti lápban hírmondónak megmaradt nagy sárga virágzatu hamuvirág (Ligularia sibi riva ), a tőzegeper (Comarum palustre) és a zsomibékoló lápi nádtippan. Nyirbéltelken talán talál hatnánk még lápi békabuzogányt (Sparganium minimum) és Nyirbaktán fülesfüzét, meg tőzegpáfrányt. A puszta gyepeken pedig ott virít a csodaszép magyar kökörcsin, a csillogó nagy fehér virágú tavaszi hérics s az árvalányhaj különböző fajtája. Hegyi növények is terjeszkednek a Nyírségen, a tokaji hegyről szabadon csúsznak 1e a bársonyos mezőkre. Már nem emlékeznek rá, hogy egykor ott illatoztak a Felső-Tisza gyémánt-; csillogásu kőzettel teleszórt medre mentén. Nincs nagyobb élvezet, mint a gyöngyvirágos tölgyes üdítő útjait járni. Micsoda páratlan nemzeti parkot lehetne létesíteni a történelmi időkben kipusztult növények visszatelepítésével. Az egész világ csodájára járhatna. A Nyírséget mindig erdők borították, hiszen már Béla király névtelen jegyzője említi, hogy "Tuhutum és fia Horka, a nyiri részen lovagolva, nagy népességet hódítanák a Nyir erdejétől Umusouerig". A múlt századból származó térképek még azt mutatják, hogy a községek határának több mint fele erdő volt, holott ma már csak egy galagonya bokor, egy kiszáradt tölgy, egy magányos nyár, egy görcsös árva szil mutatja, hogy hajdan itt a dalos madár fészke s a futó betyár búvóhelye volt. Hajdú megye pandúrjai, ezekben a pátriá rká i is időkben, csak a szabolcsi határig üldözhették a betyárokat, ott megfordították lovaik fejét, öklükkel megfenyegették a zsiványokat: — Ide ne merjétek tenni többé a lábatokat, mert ez Hajdú megye! A betyárok pedig tüzet raktak, szalonnát sütöttek s aztán nyomtalanul eltűntek a Nyírség összefüggő erdőségeiben. Az ismeretlen embernek jobb lett volna előbb végrendeletet tenni, ha nekitévedt a süppedékes erdőknek, elleniben akik ismerősek voltak e föld titkaival, könnyebben jártak rajta, mint a csinált utón. Voltak kocsisok, akik éveken át betyárkodtak e vidéken s azalatt úgy kitanulták a lápok és erdők minden tekervényét, hogy sötét éjszaka is keresztül mentek rajta bármilyen hintóval. Kárpáthy János még úgy utazott ezen a vidéken, hogy tizenkét lóhátas ember vette körül hintóját s előtte egy szekér ment, hogyha gödörbe találna tévedni, a hintó okuljon példáján. Ahol ma a futóhomökot szórja szét a tavasz szárrtó szele, ahol a vékony termést üti meg a nyári nap heve, ahol az ökörfarkkórót lengeti és az ördögszekeret kergeti az őszi fuvalom, valaha ezeket a területeket a lápok között mindenütt az erdő lombja kövén tét te. Sokat őrzött meg ez az ősi világ a múltból. A bátorligeti botanikus kertben még feltalálható a jégkorszak hül lövi lágának csodálatos példánya: az elevenszülő gyik. Ez a gyik nem tojásokkal —, mint hazai rokonai —, hanem elevenszüléssel szaporodik. A jégkorszak utáni hűvös időben a hüllőfélék tojásait a nap melege nem költötte volna ki, igy az állat testében fejlődött ki az utód. Valamikor itt 20—30 méter hosszú óriásgyikok léptei alatt dübörgött a föld, most ezeknek az óriásoknak miniatűr utódai emlékeztetnek a történelmi mesékbe vezető jégkorszakra. Micsoda gazdagság ez: élő múzeuma évezredek növény- és állatvilágának. A kommunizmus azonban mohón ledönti a múlt történelmi mámorát és a természettudományok ostoba értelmezésével átalakítja a világot. Traktorral szántja fel a Sóstói erdő talaját s a százados tölgyeket fűrésztelepeken parkettának és bányaszéldeszkának vágják fel. Vannak mesélő öregek, akik a kemence padkáján már uj meséket szajkóznak: — Volt egyszer egy nagyságos ur, aki az ecsedi erdők makkját ültette el ezer holdas birtokán. De nem volt áldás munkáján, a sárkány mindig agyonütötte szegény erdészét. . . Amíg bonyolódik a mese, a szalagfűrész sikolt-va vágja a tölgydeszkát s a szovjet sárkány koporsónak szegezi: temetnek egy szerencsétlen gyarmati nemzetet. ________Nyiregyházy Pál Független Magyar Szabadságharcos Szövetség hírei kólában magyarul tanított gyerekek Nemzetünknek, azt nem kell külön hangsúlyoznom. Adományt kérni nem akartunk, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy az Innsbruck-i iskola javára egy bált rendezünk. Igy minden segíteni akaró magyarnak megvan a lehetősége, hogy hozzájáruljon ehhez a nemes ügyhöz. Nagyon kérek minden magyar testvért, tegyék szabaddá 1963. február 16-i szombat estéjüket és jöjjenek el a jótékonysági bálunkra. Ígérem, hogy mindenki jól fog szórakozni, s amellett minden elköltött dollárjának egy részével valamelyik hontalan magyar gyerek, magyar iskolában való tanítását segíti elő. Remélem a magyarság megérti és megszívleli hivó szavunkat, akkor 1963. február végén egy igen szép pénzesutalvánnyal fog beköszöntem a posta az Innsbruck-i magyar iskolába. Szives magyar köszöntéssel mindnyájuknak: Simon Gyula F.M.Sz.Sz. Titkára • Király Béla, 1963. január 11-én előadást tartott a St. James River College tanári karának és hallgatóinak Palatka-Floridában: "Ázsia lehet a döntő kontinens a kommunizmus elleni harcban" címmel. Az előadáson a város meghívott vendégei is megjelentek és resztvettek az előadást követő vitában. Aznap délután a College diákszövetségének elnöksége rögtönzött vitadélutánra hívta meg Királyt. Számos tanár felfüggesztette az előadását és diákjaival együtt csatlakozott a vitacfélutánhoz. "Kelet-Közép-Europa népei szerepe a szabadságért folyó pszichológiai háborúban" volt a vita tárgya. A tanárok és a diákok intenzív részvételével óráikon keresztül folyt a vita. A vita lezárása után egy diákcsoport vendégül látta és Jacksonville város megtekintésére vitte Királyt. A polgármester távol létében Commissioner Louis H. Ritter fogadta Királyt, bemutatta neki a városházát és a város nevezetességeit. Január 14-én Commissioner Ritter a Jacksonville^ Kiwanis Club gyűlésén bemutatta Királyt a Club tagjainak. A Kiwanis elnöke méltatta a magyar szabadságharcosok érdemeit, amit a hallgatóság hosszantartó ovációval fogadott. A mai utasgépek sebessége — ezer kilométer óránként — közel jár a hangéhoz, az 1200 kilométerhez. A hangsebesség közelében azonban bekövetkezik a hirtelen ellenállásnövekedés, a hangfal. A hangnál sebesebben haladó gépeket jóval erősebb hajtóművekkel, a nagy sebességnek megfelelő alakkal, a súrlódási hőnek ellenálló anyagból kell készíteni. Ilyen repülők már ma is vannak a bombázó- és vadászgépek között. Nagyon gyorsak ugyan, de épp ebből származik egyik fő hát rá n y u k : a na gy leszá I lósebesség. Katonai gépeknél ez kevésbé baj, mert a repülőtereket ott építik, ahol alkalmas hely van. A polgári gépeknek azonban a nagy városok közelében kell leszállói uk, s ott ritkán van három-négy kilométer hoszszuságu betonpályák építéséhez alkalmas sima, üres terület. A tervezők dolga tehát kettős: növelni az utazósebességet, de csökkenteni a leszálláshoz szükségest. E nehéz feladat megoldására — másokon kívül — az angolok dolgoztak ki egy nagyon érdékes megoldást. A rendkívül karcsú, nyílhegyre hasonlító repülőgép 12 Toronto-Budapest Jet $568.20 17 napos kirándulás 0___ (COC ODA-VISSZA Prop. ^dod./U 1963. MÁRCIUS 31-IG. pennedy Travel Bureau Lid ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszerküldés'— Forint utalványok — TUZEX. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész TANULJON FORRASZTANI! folyamok. • Mindenféle forrasztás. • Könnyű heti lefizetés. © Nappali és esti tan-GENERAL WELDING SCHOOL 61 Jarvis Street at King. ' EM. 3-7635. TELEFON: WA. 3-3424. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEPNAP NYITVA Perfect Electric Company Mindenféle elektromos szerelési, javítási munkálatokat teljes jótállással vállalunk. — Elektromos felszerelések — lámpák — főzök, stb. — ajándéktárgyak minden alkalomra. Áraink legolcsóbbak — Tegyen egy próbát! DON PERFETTI 402 COLLEGE STREET, tulajdonos TORONTO 2B, ONT. FIGYELJE KÖNYVOSZTALYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ...............$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...................—...$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ..................................—...............$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború.......-...$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István .• Nagybotu Lőrinc...........................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják .......$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Füry Lajos : Az út vége..........._...........................$3.50 Füry Lajos: Forgószél .......................................$3.50 Ghyczy Zsuzsanna : A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ..............„.....$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ...........$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ............$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ............$4.60 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kerecseny János: Vigyázat atomcsempészek $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ................ $0.60 ^ Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ............$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ................$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Di. I. Nádassy: Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes : Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu...........................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ............................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei................_...........$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia..............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I......$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II......$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk Műsorok - Meghívók - Felhívások — ÜZLETI LEVELEK NYOMÁSÁT, ELKÉSZÍTÉSÉT olcsón, szép kivitelben vállaljuk. Hungarian Press Limited 996 DOVERCOURT ROAD, TORONTO 4. TELEFON: LE. 6-0333. A HANGNÁL GYORSABBAN, REPÜLŐTÉR NÉLKÜL Kedves Magyar Testvéreim ! Pár héttel ezelőtt az ausztriai magyar iskolából kérő levelet hozott a posta. Kérő szavuk meghallgatásra talált és rövidesen egy szép összeget továbbítottunk nekik. Rövid idő múlva ismét levél érkezett az Innsbruok-i iskolából, aminek tartalmát ezen az utón szeretném a magyarság tudomására hozni. kedves Magyar Testvérem ! iNagyon mélyen meghatott meleg szívvel küldött nemes adományuk, amelyet $92.00 összegben, a mai napon bevételeztem. Úgy éreztem, hogy az én gyerekeim, a szabadságharc menekültjei nem egészen árvák, hiszen a messze Amerikában is gondolnak reájuk a magyar szabadságharcosok. Ezzel nyugtatom a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség Chicago-i és Gary-i csoportjának nemesszivű adományát. Bizony az iskola nagyon nehéz helyzetben van és nem tudom, hogyan fejezzük be ezt az évet, ha nem segítenek a magyar testvérek. Sajnos az otthoniak szemében nagy szálka ez az iskola és mindent megtesznek a megsemmisítése érdekében. Jelenleg még mintegy 30 tanulónk maradt, akiknek ez az érettségi a jövőjüket jelenti, mert ha itt nálunk meg nem szerzik, soha többé az életben nem jutnak hozzá. Az én egész életem itt az emigrációban csak azt a célt szolgálta, hogy megmentsük ezt a kallódó magyar jövendőt. 10 éve vezetem az iskolát és most, amikor 68- ik évemet taposom, kell befejeznem. Mi soha nem adjuk fel a reményt, hogy lesz ez -még másképp is és ezért igyekszünk teljes erőnkből a beolvadás folyamatát, ha nem is megakadályozni, mert azt nem lehet, de késleltetni legalább annyira, hogy egy fordulat találjon majd még itt magyarokat. Ehhez való segítségüket és legfőképp a megértésüket köszönjük a szövetségnek, hiszen amiért küzdünk mindkettőnknek a legszentebb ezen a földön. Kérem őrizzenek meg bennünket továbbra is szerető magyar szivük támogatásában és küzdjünk itt is vállvetve most Így, a magyar nép szabadságáért. Igaz magyar szeretettel köszönti mindnyájukat hálás öreg magyar testvérük Romhányi Árpád, igazgató. Ezután a levél után elhatároztuk, hogy újra fogunk küldeni segítséget az iskola növendékeinek, mert mit jelentenek ezek a magyar is-I előrehajtó gázturbináját a ! farok két függőleges részéj be építenék. Ezenkívül a kar! csu törzsbe, kétoldalt, öszszesen 56 kis gázturbinát helyeznének el, amelyeknek sugarai lefele irányulnának, igy a gépet egy helyben is fel tudnák emelni a földről, az akár egy helyben is lebeghetne, nem kellene hozzá kifutópálya. Kellő magasság elérése után indítanák meg az előrehajtó és kapcsolnák ki az emelő gázturbinákat. A gép tehát a helikoptereket utánozva szállna fel és le, de a hangsebesség két és félszeresével, 3100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhatna 18 kilométer magasságban, s 4500 kilométert tehetne meg leszállás nélkül. Utas-kabinja, vezetőfülkéje ablak nélkül simulna a törzsbe, csupán a leszállás-felszállás idejére emelkedne ki abból a vezetőkabin. S hogy ez nem utópia, bizonyltja a Short Se—1, jelű, hasonló elven működő kis kísérleti gép száznál több sikeres repülése. A kísérleti gépnek egy előrehajtó és négy emelő gázturbinája j van, szárnya ugyancsak háromszög alakú, a pilótán kívül utast nem vihet.
