Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-02-02 / 5. szám
XIII. évfolyam, 5. szám, 1963. február 2, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG DR. RIMANÓCZY LÁSZLÓ: EGY AZ ISTEN, EGY A NÉP, EGY A SZOKÁS II. Az összes perui legendák, kivétel nélkül arról adnak számot, hogy "a fehér emberék Napkeletről jöttek, a vizen keresztül". Épitettek, szobraikat emeltek úgy a Nap Szigetén, mint a tavat körülvevő területéken. Egy későbbi és szintén fehér emberekből álló csoport magát a "Kövek népének" nevezte. Ennek a csoportnak a királya az alkirálya kíséretében, asszonyokkal, gyermekekkel és sok emberrel érkezett. A legenda továbbá azt mondja, hogy ezek embereket "változtattak" kövekké, melyék az ő helyetteseik, képmásaik voltak, hogy őrizzék az országot, mikor ismét eltávoztak. így teljesen érthető és természetes, hogy a peruiak ezeket a fehér embereket isteneknek tdk intették. Az I. Dynasztia idejéből származó egyiptomi felirat "A nyugati vizek mögötti országról beszél". "Uránt", vagy "Urani országnak" nevezi ezt a földet. A Kolla- Aimara-i nyelvjárás a délamerikai (első vonalon Peru, Bolivia) indákat gyűjtőnéven "Urani"-knak nevezi, ami szószerint ennyit jelent: "A nép Ur-ból", vagy magyarul: "Ur népe". Az egyiptomi "Halottak Könyve" többhelyen, szinte állandóan hivatkozik "Amentet országa", vagy "Amenti"-re, mely a halottak országa vagy a meghaltak telkeinek a földje, egyszóval az "ál-világ" vagy a "tul-tvilág". Itt lett eltemetve Menes király. Peru-ban három Amenkai, vagy Abenkai nevű hely is van, egyik Kokakabana, a másik Kuszkó (kb. 60 kmre), a harmadik Lima mellett. Ez a hely mindhárom fekvésében a régen meghalt inkák lelkének a tartózkodási helye, amolyan halottak mezeje. „ A szomér "Amenti" és a Peru-i "Amenkai, vagy Abenkai" meglepően hasonlítanak egymáshoz és mindkét nép teljesen egyforma értelemben "temetőnek", vagy "lelkek hazája"-nak is nevezi. (Napjainkban is itt tartják, ezen a halottak mezején a halottak napját.) Természetesen az itt fentebb előadottak a véletlen érdékes találkozásai is lehetnék. Lássuk tehát az esetleges "véletlenek" valóságos tömegét az alábbiakban. * Amerika őskul tu rajának emlékei között bőven találunk kerámiát, szobrokat, falvéséseket és freskókat, melyeken szakállas emberek szerepelnék. A Csiken-ttzá-i Jaguár Templom kívül is, beiül is borítva van ilyen dombormüvekkel. Mivel ez a templom Kukulkan, a "Tollas Kígyó" temploma volt, akit mindig szekáltál ábrázoltak, a régészek azt hitték, hogy ezek a szakállas emberek tulajdonképpen Kukulkan papjai voltak, annál is inkább, mert egyikükmásikuknak kétségkívül álszakáll van az áIllára rajzolva, festve, vagy vésve. (Az egyiptomi pharaők Menes óta ábszaká'llt viseltek, ugyanígy az inkák, a kacikák, vagy az azték fejedelmek is. Ez azt mutatja, hogy a bajszos-szákállas fajta, vagy kevés volt, vagy hamar kihalt, vagy a kevertvérü Utódok nem mindegyikén jelentkezett a jelleg.) Tény az ugyan, hogy Észak- és Dél-Amerika bennszülöttei szakáll- és bajusztalanok, de találni dús szakállu és sűrű bajszu bennszülötteket is. Cortez spanyoljai Mexikóban kitűnő borbély üzleteket is találtak, melyek borotválásra is jól be voltak rendezkedve. A magam részéről egy lépéssel tovább megyek ebben a szakáll kérdésben. Az ősvallásokban a kigyó (egy vagy több fejjel) a Teremtő, az Isten, a legfelsőbb Hatalom és a Bölcsesség kifejezője és képe volt a jeges Északtól le a legforróbb Délig és a messze Kelet-tői a távol Nyugat-ig. (Osiris, Thot, Hermes, Merkur, Mózes "réz'Mkigyója, Tern, Anara j apura, Na ray ana, Amanta, Maga, stb., stb.) Gondoljunk itt az indiai kígyó istenekre, a pharaó Ureus-kigyójára, s itt a tollas kígyóra. Az egyiptomiak is szakái Itala nők. Feltűnő, hogy Egyiptomban az I. Dynasztia egyik királyát,- az elsőnek tudott szomér királyt, Bolivia, Peru, Mexikó ős-királyait Menésnek hívták. Érzésem szerint Dél-Amerikában a "Tollas kigyó" isten végeredményében egy "szakállas királyt, vagy bölcset" akar jelképezni. Tényleg, mint kétéltű lény tollas kigyó nem létezik és mindenképpen csak jelkép, vagy emberi stilizálás lőhet. Érdekes feltevés az, hogy Kecalkoatl vagy Kukulkan "szakálla" vagy "tolla" kukorica-hajat jelent, ami nincsen véleményem szerint sem kizárva, mert Dél-Amerika döntően fontos és szükséges kenyérgabonája a kukorica volt. Hogy az isten (a gyarmatositók istenné vált királya) állat vagy hüllő képében lett kőbe faragva vagy elképzelve nagyon természetes. Kr. e. 1000—7000 időszak között szerte a világban, minden népnél, minden vallásnál ez volt a helyzet. (Főútvonalon: Egyiptom és India.) Egyike a legfontosabb módszereknek, mellyel a tüdővész jelenlétét megállapíthatjuk — a tuberculin 'bőrpróba. Ezt az egyszerű, biztos vizsgálatot alkalmazzák ma már széliében annak megállapítására, hogy valamely személyt megfertőztek-e a tüdővész csirái bármikor a múltban. Nem mindig jelent tényleges visszahatást, ha a betegség fennforog. Szerencsére csak igen kis százalékban kapják meg a tüdővészt a megfertőzött emberek. A vizsgálat értéke kettős: egyrészt felvilágosítást nyújt nekünk arra, hogy a tüdővész problémája milyen mértékben érinti társadalmunkat, másodszor, ami még ennél is fontosabb, hol találkozunk a tényleges betegséggel. Századunk elején majdnem mindenki, aki életének középkorát elérte, fertőzött volt a tüdővész csiráival. A tuberculin bőrpróbák tanúsága szerint még 1923 táján egyik jellegzetes városunkban a középiskolai tanulók 50 százalékénál találtak tüdővész fertőzést. Ez a szám mutatja, hogy ezekben az időkben milyen nagy veszedelmet jelentett ez a probléma. A tüdővész elleni orvosságok alkalmazása a gyógykezelés során, valamint erélyes felkutatása a fertőzés okainak s azok megszüntetésére kidolgozott eljárási módok, drámai gyorsasággal csökkentették lakosságunk tüdővész fertőzéseit. Sok szervezet jött segítségére az egészségügyi minisztériumnak, hogy legyőzzük a tüdővész veszélyét. Jelenleg már 20 százalékot sem ér el a fertőzés jelenléte lakosságunk soraiban. Ez azonban tartományunk lakosai közül még mindig egy millió embert érint, vagyis minden 5 személy közül egyet. A Világ Egészségügyi Szervezet megáll api tása szerint a tüdővész terjedése csak akkor tekinthető alaposan meggátoltnak, ha a 14— 15 éves ifjúság soraiban nem mutatkozik egy százaléknál nagyobb fertőzés. Jelenleg ifjúságunknál 4 százalék fertőzést találhatunk ebben a korban, mely mind maja, perui istenek) mind emberek voltak, mind fehérek, mind jövevények és mind szakállasok. * 'Kan-Kan és Moujik-i sirvermekből és kriptáikból rengeteg olyan urna vagy fazék (agyag-edény) került elő, melyeken szakállas ember képe van festve, vagy vésve. Az arcok tisztán és gondosán vannak rajzolva annyira, hogy anyajjegyeket, szemölcsöket, hegeket, sebhelyeket is mutatnak. Ez annyit jelent, hogy ezek, akár festve, akár vésve lettek, egy élő ember arcának hű "képei". Sem az arc, sem a koponya alkat nem egyezik, még csak nem is hasonlít sem az ős-egyiptomi, sem az elő-inka, vagy ős-perui egyéb koponyákhoz, pontosan úgy, ahogy a szumér koponyák sem hasonlítanak a szumérok közé betelepedett egyéb fajok jellegéhez, mely tényt Sir Leonard Woolley ezekkel a szavakkal fejezett ki: "Tiszta fehér fajú, árja, a jelen idei kaukázusi fajú koponyákról van szó". Ezek az "araképek" semmi esetre nem Íehetnek a fazekas, a vésnök, vagy a szobrász képzeletének a szükorábban keletkezett. Egyes vidékeken a százalék alacsonyabb, másutt magasabb. A sikert gyakran veszélyek korlátozzák s ez a hű képe a mai .helyzetnek. Az a tény, hogy lakosságunknak ilyen nagy percentje mentes a tüdővész fertőzésétől, azt jelenti, hogy az ellenőrzés kifejlesztésével sokat javíthatunk a helyzeten. Az emberek fogékonyak a fertőzésre. Különösen a gyermekek és a serdülő ifjúság. Ha nem fedezik fel a tüdővész fertőzés okait, annak az egyes csoportokban rendkívül komoly 'következményei vannak, mivel a tüdővésznek járvány szerű természete van. Mi ezt már megfékeztük, nemcsak Ontadóban, de mindenütt Kanadában. Rendkívül fontos tehát, hogy az ellenőrzést állandóan a legmagasabb szinten tartsuk. Nem szabad megnyugodnunk a biztonság látszólagos eredményeiben. Mint a tartomány egészségügyi minisztere felkérem minden polgárunkat, hogy viselje szivén a tüdővész elleni küzdelmet s vegyen részt abban a különféle megelőző tevékenységben, melyet Tartományunk felkínál. További felvilágosi'tásért keresse az Ontarioi Egészségügyi Minisztérium tájékoztatási igazgatóját, Queen's Park, Toronto óimén. ÁRVIZEK ÚJABB KÁROKAT OKOZNAK A hirtelen olvadás és rendkívüli esőzés teljesen megbénította a téli mezőgazdasági munkát az Alföldön, főleg Szolnok megyében és az egész Középtiszavidéken. A TSZ gazdaságok nagy erőfeszítéseket tesznek, nehogy egy későbbi fagy jégpáncélt képezzen a gyenge vetéseken. A Borsod megyei patakok több helyen máris kiléptek medrükből és sokhelyütt a honvédség segítségét vették igénybe az árvíz elhárítása érdekében. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! Vira-Kocsa, Bocsika, Kecal- lőttéi. koait-l, Kukulkan (-az inka, (Folytatjuk) Védekezés a tüdővész ellen IRTA: MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Photo—Ontario Dept, of Health. Kongó magyar kutatója Felelevenítjük Magyar László életét. Az első magyar afrika-kutató világbolyongásának központjában az a terület esik, amelyet később Belga-kongó néven ismert meg a világ s amely most a világpolitikai 'küzdelem egyik szintere. A kutatások ma sem fejtették meg Magyar László gyermekkorának körülményeit. A megemlékezések a fiumei tengerész iskolával kezdődnek. A jelek szerint a nehéz gyermekség útvesztői elől menekült el az értelmes fiúcska, amikor Kiss Pál fiumei kormányzó az újságok utján a tengerész életpályára szálitotta fel a fiatalságot. Tanulmányai után még visszalátogatott Szabadkán élő szüleihez s mikor tőlük búcsút vesz maga sem tudja, hogy többé nem látja a hazai tájat. Elindulása Benyovszky kalandjaira emlékeztet. Trieszt után a brazil Bahia de todos os Santos lesz az első kikötője. Innen Havannába hajózik, majd a guineai partokra. Árut szállít, maga is kereskedik. A nyereségen hajózási műszereket vásárol, egy kubai professzortól órákat vesz, hogy tanulmányait kiegészítse. Az "Albatros" nevű hajójával Jávát, Madagaszkárt járja be, az útközben meghalt kapitány helyébe lép, majd egy portugál hajón ismét Braziliába utazik. Rio de Janeiroban ismeri meg Vámosi József debreceni magyart. Itt tudja meg, hogy Manuels Rosas, a hírneves argentin diktátor hajóstiszteket keres flottájára. Buenos Airesben Rosas fogadja a magyar hajóstisztet s megadja neki a flotta-hadnagyi pátens-levelet. MAGYAR LÁSZLÓT HALÁLRA ÍTÉLIK Magyar László boldogan számol be élete első nagy sikeréről. A dicsőség nem sokáig tartott. La Plate államai és Uruguay véres harcokat j folytat a tengeren; az utóbbiak oldalán harcolnak az angol és francia egységek. Rosas egész flottáját megsemmisítik, az életbenmaradt tiszték hadifogságba kerülnék, mint "hadi bűnösök", Magyar Lászlót is hadifoglyok legyilkolásával vádolják és halálra Ítélik. Egy né) menti meg, sikerül bebizonyítani, hogy Magyar László ártatlan. A magyar kutató uj útiterveket készít. Elhatározza, hogy életét a tudomány fejlesztésének szenteli. A guarani és quicsua indiáfinyelvek birtokában be akarja utazni a jórészt ismeretlen déli államokat "tudományos tekintetben" .. . Térképeket akar készíteni, mappákat rajzolni, néprajzi kincseket szerezni "a magyarhon ritkaság-gyűjteménye számára". Tervében segítséget kér a pesti Tudós Társaságtól. Magyar László tervezetét gróf Széchenyi István ismertette a Tudós Társaságban. Eredmény nélkül. KULLU OZORO HERCEGNŐ A sikertelenség uj területre hajszolta Magyar Lászlót. Afrika nyugati partján köt ki, ahol a kalabári szerecsen király, Trudodati Dalaber Alimanzor flottájának parancsnoka lesz. Két évet tölt a király szolgálatában, számos afrikai nyelvet megtanul s ez időre esik első nagy felfedező útja a Kongó folyamon. 1848 esztendeje ez. A magyar bolyongó igy emlékezik vissza : "Mindenütt siri csöndesség . . . csak itt-ott megszakasztva majmok és madaraik rikoltozásai által . .. felséges vad természeti scena .. . bus, komor érzést gerjeszt . . . élénk emlékezetben tűntek fel nekem édes hazám kies vidékei". Még az ellentét is a haza emlékeit ébreszti fel benne! EMBEREVŐK KÖZT A következő évben pénzét áruvá téve megérkezik Bibéországba. A Kuitu folyó partján, Masisiben telepszik le, házat épit. Kajája Kalángula fejedelem annyira megörül az uj alattvalónak, hogy leányát felajánlja neki. KulLu Ozoro gyönyörű, 14 éves hercegnő hozománya nagyszámú rabszolga csapat. Második felfedező útjára már ezek kisérik a kutatót. Térképe szerint a Kongó és a Zambezi folyó vizvá lesz tóján halad Kelet felé. Átmegy a Kuango forrásvidékén és elér a Kaszai folyóhoz, Jah Kilem városába, amely körülbelül a mai LeopoldviIllenek felel meg. Itt született első fia, Sah-Kilembe Gonga. 1852-ben ismét hatalmas útra indul. Livingston területe ez, a hires skót utazó is francia hajóskapitany ( Lai-A leigázott nemzetek támogatása az amerikai Kongresszusban Drámai keretek között nyújtották be pártközi javaslatukat Mr. Dan Flood, Pennsylvania demokratapárti képviselője és Mr. Edward J. Derwinski, Illinois republikánus-párti képviselője egy külön Házbizottság létesítésére a Leigazolt Nemzetek ügyeinek napirenden tartására. A javaslat -csekély módosítással megismétlése egy az előző Kongresszusban már beadott tervezetnek. Derwinski és Flood a Kongresszusban szószólói voltak más egyéb határozatoknak annak a céljából, hogy a Ház hozzon létre különleges bizottságot az említett célból. Az előző Kongresszusban igyekezetük a javaslat elfogadása miatt csődöt mondott Dean Rusk államtitkár és más osztályvezetők ellenzése következtében. "Meg vagyok győződve arról, hogy a jelen pillanat inkább, mint bármikor alkalmas a különleges bizottság létrehozására a leigázott népek ügyének kezelésére" — mondta Derwinski — "és minden reményem meg van arra, hogy igyekezetem meg fogja kapni mindkét párt támogatását, amit az valóban meg is érdemel. A Ház Külügyi Bizottsága mindent megkísérelt a vizsgálat folyamán a javaslat mellőzésére, de eközben csupán dramatizálta, mennyire szükség van az ilyen bizottságra". Derwinski kimutatta továbbá, hogy a vasfüggöny mögötti népek millióinak elnyomása a Szovjet által csak a kommunizmus gyengeségének jele, és ismét hangsúlyozta azt a nézetet, hogy egy ilyen javaslat nemcsak politikai, hanem erkölcs kötelezettséget is jelent a szabad világ részéről, különösképpen az Egyesült Államok által annak dramatizálására, hogy nemzetek vannak rabság alatt kommunista elnyomásban, Derwinski jelezte, hogy ő és Flood mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Szabályzati Bizottság vegye tárgyalás alá a javaslatot. NE CSAK HÍRBŐL ISMERJÜK" Az Esti Hírlap a fenti címmel Dersi Tamás fiatal kritikus és esztétikus cikkét közli, melyben kifogásolja, hogy az uj orosz avantgardista költők és prózairók müvei egyáltalán nem jelennek meg kötetekben magyar nyelven, csupán a Nagyvilág folyóirat közöl olykor egy verset, vagy novellát ezektől az Íróktól. Dersi követeli, hogy az uj orosz Lrónemzedék alkotásait "késedelem nélkül" jelentessék meg magyar nyelven. erre barangol, de. Magyar László nem tud találkozni vele. Talán egész élete, sorsa más irányba kanyarodik, ha a véletlen Livingstonnal összehozza. Harmadik útja Lobálba vezet, kétszer is áthalad előző útvonalain, megpróbáltatásai minden képzeletet felülmúlnak. Rabszolgakereskedőkkel ütközik meg, emberevők közé jut, 'kísérőit vadállatok falják fel. Az Indiai Óceántól 9 fok választotta el, tehát egyforma távolságba jutott a két Óceántól Afrika belsejében "Lelkem magasan dobog — Írja öcscsének — amidőn nézem Afrika mappáját, mely anynyi századok óta az erősen haladó civilizáció ellenére is még mindig üresen áll, mert az isteni gondviselés úgy akarta, hogy azt én töltsem be". NEM JÖN SEGÍTSÉG Talán csak a sors mostohasága okozta, hogy ez a dicsőség nem lett az övé. Lassan felfigyelnek ugyan kutatásaira, a londoni földrajzi társaság 1852-i évkönyvében kiadják JahnKilemröl szóló feljegyzéseit. A következő évben a Daily News ad hirt Magyar Lászlóról. Hunfalvy János érdeme, 'hogy a bolyongó magyar küzdelméről valamicske hazaszivárog és Európában is elterjed. Ő olvassa fel a Tudományos Akadémiában Magyar László hat levelét és három útirajzát. Földrajzi munkájának első kötete meg is jelenik "Magyar László délafrikai utazásai 1857. éviben" .címmel. Ugyanezt németül is kiadják. Még két kötetnyi irat vár elküldésre Magyar afrikai tanyáján. Az utazót azonban súlyos csapások érik, szembaj támadja meg, apósa ellen lázadást szít az egyik trónkövetelő s neki menekülnie kell. Kísérőinek nagyrésze elpusztult már. Harmincöt éves, de mint Írja hatvan évesnek érzi magát "az éghajlatokkal közös nyavalyák által leverve". Anyagi segítséget kér, de a pénz soha nem érkezik meg. Szeretne hazautazni, de nincs útiköltsége. A levert szabadságharc után szegény Magyarország nem is tudott segítséget nyújtani egy áttekintheted en, j el eritőségében még fel nem mért nagy vállalkozáshoz. A levelezés iszonyú lassú. Ebből érthetjük meg, miért maradt csonkán Afrikáról Írott műve. Az első kötetet 1857-ben küldte haza a benguelai kormányzóság utján. Másfél év után kérdezi meg : mi lett a 600 oldalas kézirattal? A válasz 1861 ben érkezik hozzá: könyvének kinyomtatott példánya alakjában. KÉT LÁDA A TŰZBEN Közben keserűséggel, szenvedéssel teli évek teltek el. Az Akadémia "levelező" tagja a levelezésről is lemondott. "Végképp elcsüggedve véltem — Írja utolsó levelében —, hogy hazámban nemcsak munkám pártolásra nem talált, de még személyemről is végképp megfeledkeztek". Ezt az utolsó üzenetet az Elefántok Öblében horgonyzó Arrogante nevű angol hadihajó fedélzetén irta. Ez a hajó haza is vihette volna őt, hiszen anynyira vágyakozott szülőföldje után ... de nem volt pénze. A Kongó-ividék magyar bolyongóját nem engedte el többé Afrika. Évekig tartó némaság után az Akadémia 1868-ban érdeklődni kezd utána a portugál és az angol kormány utján. Nyolc év múlva érkezik meg Angolából a válasz: Magyar László 1864. november 9-én halt meg Bengueláiban, Ponto do Cujo községben, a Santa Maria foktól ászaikra, Iratai Joao Esteres d'Aranjo leégett házában megsemmisülitek. Mint a jelentés rpondja : a két láda egyikében "könyvek, a másikban okmányok voltak": Nyilván Magyar László életművének két hiányzó kötete, az az anyag, amelyet személyesen akart átadni az Akadémiának és a tudományos világnak. A maga koráiban talán senki sem tudott annyit Kongó országairól, mint ő — erre korabeli angol források is hivatkoztak. A nagybecsű kézirat azonban elpusztult, Írójával együtt, — mert nem volt útiköltség . . . Mi lett fiával, Kullu Ozoro hercegnő gyermekével és a többi utódával? Ez a kérdés még hozzátartozik ebhez a visszaemlékezéshez, a mai kongói bonyodalmak napjaiban, amikor az emigráns úgyszólván naponta kap hirt Magyar László küzdelmeinek színteréről. Ócska lomok gyermekbirodalma Ócska lomokból épitettek gyermekvárost Koppenhágában. Dánia fővárosának uj modern lakónegyedében 1.500 gyermek él, akiknek nincs megfelelő játszóterük. A Munkások Házépítő Szövetkezete a gyermekek rendelkezésére bocsátja hulladék anyagjait, használt autókerekeket, ládákat, mindenféle lim-lomot s azokból a gyermekek a "Hulladékok anyagok játszóterén" várakat, klubházakat és lakásokat építenék. Ez a terv nagy örömet szerez a gyermekeknek és nyugodalmat a szülőknek, akik szívesen látják, hogy az ifjúság ügyességüket és találékonyságukat fejlesztő szórakozást keres. Várat építenek gun-ntartányokból és autókerekekből. Klub-házat épitenek hulladék deszkákból Két apró fiú barangol a kis gyermekváros utcáin.
