Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-02 / 5. szám

XIII. évfolyam, 5. szám, 1963. február 2, szombat KANADAI MAGYARSÁG MI TÖRTÉNIK A SZÜLŐHAZÁBAN? JELENTÉSEINK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL LÉTREJÖTT A FRANCIA ÚJABB SZOVJET VISSZAVONULÁS: Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hirek című kő­nyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. NEM LESZ TÖBBÉ NÉV­TELEN FELJELENTÉS? A Népszabadság megál­lapítja, hogy a "közvéle­mény többsége helyesléssel és. megértéssel fogadta a kongresszus azon állásfogla­lását, hogy párt- és állami szerveink a jövőben komoly ok nélkül — például névte­len levelek és bejelentések alapján — ne indítsanak el­járást". Viszont azt is meg­állapítja a lap, hogy voltak olyanok is "akik nem telje­sen értik a mélyebb indoko­kat, sőt hajlamosak úgy ér­tékelni, mintha ezzel vala­milyen demokratikus esz­közről mondott volna le a párt". A lap szerint a rágalmazó levél a személyi kultusz gya­nakvó és bizalmatlan légkö­rében érte el a célját legha­marabb, amikor "megszapo­rodtak a rágalmazó bejelen­tések ... és még a tényék­nél is jobban hittek a puszta gyanúnak". A névtelen be­jelentés "az intrika és a sze­mélyi bosszru fegyverévé vált" s a későbbi vizsgálat felderítette, hogy mennyi ártatlan embert sodort baj­ba. "Annak a légkörnek nyo­masztó ködét. r. már ré­gen szétoszlatta a párt" — állapítja meg a pártnapilap "és az nem is tér vissza so­ha". Ezt a lépést meg kellett tenni, mert lehetetlen álla­pot az, hogy az "emberek százai, vagy ezrei különféle névtelen levelek, gyanúk, és feltételezések szövevényes vizsgálatával legyenek el­foglalva". Hivatalos szervek napokat, heteket töltöttek olyan feljelentések kivizsgá­lásával, melyek nagyobb ré­széről kiderült, hogy légből kapottak. Az anyagi eszkö­zök felesleges pazarlása mellett ezzel az üzem, hiva­tal, intézet nyugalmát is felkavarták. Éppen ideje volt, hogy en­nek a párt véget vessen — írja -a lap — csakhogy ez az érem egyik oldala. Jótékony hatása csak akkor érvénye­sül, "ha emellett tovább erő­sítjük a társadalmi biztosí­tékokat, hogy az igazságért senkinek ne törhessék be a fejét". • NAGY MENNYISÉGŰ TER­MÉS VESZETT ODA A MOS­TOHA IDŐJÁRÁS KÖVET­KEZTÉBEN November második felé­ben Magyarországon előbb a hatalmas esőzések, majd nagyerejű hóviharokkal ki­sért havazások nemcsak a gazdasági munkát, de napo­kon keresztül a közlekedést is megbénították. Az egyéni parasztgazdaságok idején ezidőre már teljesen betaka­rították a termést és elvetet­ték a kenyérgabonát is. Ilyen időjárás legfeljebb az őszi mélyszántásban okozott fennakadást. Nem igy most. A Népsza­badság december 2-i száma szerint Békés megyében két­ezer, Bácsban pedig ezer hold cukorrépa várt betaka­rításra. A rádió december 1- én jelentette, hogy a fagyok .beálltával mintegy 30.000 vagon cukorrépát fenyeget veszély. Az élelmezésügyi minisztériumi minden lehet­séges eszközt mozgósított, 'hogy a veszteséget a mini­mumra csökkentse. Másnap ismét az országos párt lap . festett sötét képet a betaka­rítási helyzetről: "A dunán­túli megyékben aránylag sok kukorica van a földeken. Vasban a termésnek mintegy 40 százaléka, Somogybán pedig 25 százaléka töret­len. Országosan a kukorica betakarítása 90 százalékra áll". Vidéki lapok szerint még burgonya és napraforgó is maradt a hó alatt. A fagyok beálltáig a tervezett őszi ta­lajmunkákat is csak 80 szá­zalékra tudták teljesíteni. A legnagyobb baj, hogy a bú­zát nem sikerült elvetni, ho­lott magyarországi tapasz­talatok szerint az október­ben, vagy legkésőbb novem­ber elején elvetett kenyér- I gabona ad csak jó termést. ERŐTELEPEKET SZÁLLÍTA­NAK INDIÁBA A magyar tervek és ma­gyar szakemberek által In­diában felállított Mohora nevű vizierőművet novem­ber végén helyezték üzem­be. A rendkívül nehéz vi­szonyok, uttalan utak mel­lett végzett munka az in­diaiak elismerését vívta ki. Az átadás utáni napon az építkezés vezetője, Kapás Lajos 38 éves mérnök, kiváló tapasztalatokkal rendelkező szakember, áramütés követ­keztében a helyszínen meg­halt. Az indiai Túra körzetben épülő iparvidék áramellátá­sára Magyarországtól na­gyobb hőerőművet rendelt India. Az erőmű egy 2.5 és egy 2 megawattos egység­ből áll és 1964-ben kell üzembe helyezni. Ez az első hőerőmű, melyet Magyaror­szág a Távol-Keleten épít, eddig csak vizierőművekét szállított. Mire való mindez? Halálozás A HÉT HALOTTJAI VARGA ISTVÁN, a kiváló közgazdász hatvanhat éves korában Budapesten el­hunyt. Fiatalon, 1928-ban került a Magyar Gazdaság­­kutató Intézet élére s az In­tézet kiadásában számos je­lentős gazdasági tanulmá­nya jelent meg. A negyve­nes évek elején a Budapesti Pázmány Péter Tudomány­­egyetemen a közgazdaság­­tan rendkívüli tanára, ké­sőbb nyilvános rendes tanár. 1940-ben államtitkári cím­mel az Anyag és Árhivatal vezetője volt. Bár a kommu­nisták állandóan támadták és egy időre teljesen vissza is vonult, 1956. után a rend­szer kénytelen volt szaktu­dását ismét igénybevenni és megbízta az ország gazda­sági taípraál Utaséra vonat­kozó javaslatot szerkesztő bizottság vezetésével. • PEÉRY PIRI, a modern ma­gyar színpad egyik kiemel­kedő jellemszinésznője, 48 éves korában Budapesten meghalt. A Magyar Színház­ban tűnt fel, mint tragikus szerepek alakitója, kara'kter­­szinésznő és kom lka. Né­meth Antal rendező, a Nem­zeti Színház volt igazgató­jának volt a felesége. 1945 után évekig nem engedték színpadra lépni, rendszere­sen csak a Nagy Imre-íkor­­szak óta játszhatott. Leg­utóbbi szereplései közül ki­emelkedett Bródy Sándor Tanitónőjé-ben és Szabó Magda első drámájában, mint vidéki nagyasszony áb­rázolója. • Elhunytak még: Fellner Frigyes, a magyar konzerv­ipar nagytudásu kutatója; Káldor László, neves grafi­kus; Gál György, újságíró, 1945 után a magyar könyv­kiadás cenzora; dr. Király Zoltán, fotóművész; Pikier Edith, műfordító. • Földgázkitörés és tűz Illé­sen. Nyolc napig tombolt a földgáz-kitörés okozta tűz Il­lésen. Az olajbányászok, mérnökök, katonaság meg­feszített erőlködése ellenére sem sikerült a tüzet megfé­kezni, mely hatalmas káro­kat okozott. Végül is a nyol­cadik napon, valószínűleg vÍ2lbeszivárgás hatására, az 55 méter magasra felszökő lángoszlop magától kialudt. Újabb segélyek az afrikai államoknak Magyarország jelentős részt vállal abból a szovjet politikából, mely az afrikai­ázsiai volt gyarmati orszá­gok megnyerésére irányul. Ez államok sorában első he­lyen áll az Egyesült Arab Köztársaság. A kairói rádió szerint Magyarország az el­következő 8 évben újabb 10 millió font (28 millió dol­lár) hitelt nyújt Egyiptom­nak, 2.5 százalékos kamat­tal, melyet elsősorban beru­házásokra kívánnak felhasz­nálni. 4 millió fontért motor­vonatokat és vasúti kocsi­kat vásárolnak. Az első ren­delés december elején be is futott a Ganz-MÁVAG gép­gyárba. 20 motoros vonat, egyenkint 6 kocsival kerül leszállításra. A magyar gyártmányú vonatok a Kai­ró—Luxor—Aswan vonalon közlekednek majd. Decem­ber 10-én Kairóban magyar gyógyszeripari kiállítás nyílt,. Mintegy 70 uj, ember- és állatgyógyászatban sikere­sen használt gyógyszer ke­rült kiállításra. Decemberben kezdték meg a magyar szakemberek által Guinea számára épített üveggyár berendezésének szállítását. A modern félau­tomata gyár évente 2.400 tonna fehér és színes üveget gyárt majd. Ez év elején 30 guineai szakember érkezik Magyarországra, kik a sal­gótarjáni és sajószentpéteri üveggyárban fogják tanul­mányozni az üveggyártás technikáját. A Népszava december 29-i számában az algiriai szak­szervezetek tanulmányi osz­tályának vezetője levélben köszönte meg a magyar kormány segítségét, mellyel lehetővé tette algiriai mun­kások egy évre szóló tanul­­mányutját. Korábbi jelenté­sek szerint 31 szakmunkást hívtak meg. December 11-én Írták alá Budapesten az uj kereske­delmi egyezményt a Mali Köztársasággal. Magyaror­szág autóbu-szökat, teher­gépkocsikat, ipari- és mező­­gazdasági berendezéseket, textíliákat és egyéb fogyasz­tási cikkeket szállít, mogyo­ró, nyersgyapot és egyéb áruk ellenében. XXIII. János pápa üzenete a magyarsághoz A Magyar Kurír katolikus 'kőnyomatos közlése szerint a Szentatya a magyar püspöki kar utján üzenetet intézett a magyar néphez, mely töb­bek között a következőket mondja: "A vatikáni zsinat alkalmat adott nekünk, hogy üdvözöljük a magyar népet, különösképpen kifejezzük szeretetünket és jóakaratun­kat egyházunk ott élő fiai iránt. A magyar nemzet ke­resztény polgárai tudják meg, hogy mi szakadatlanul gondolunk rájuk, számon­­tartjuk gondjaikat, s őket naponta forró imával Isten­nek ajánljuk. Azt reméljük, hogy a legközelebbi egyete­mes zsinat ülésein a többi püspökök is megjelenhet­nek és jó híreket fognak ma­gukkal hozni a katolikus egy­ház állapotáról országukban. Ettől a reménytől vezettet­ve, minden egyes püspök­ségnek, a papságnak és a magyar népnek szeretettel­jes apostoli áldásunkat küld­jük, mint az örömteljes béke reményének és a keresz­tény hitben való állhatatos­ságnak zálogát". A továb­biakban a Szentatya méltat­ta a zsinaton résztvett ma­gyar delegátusok értékes működését. A budapesti rádió közöl­te, hogy Kállai Gyula mi­niszterelnökhelyettes a Ha­zafias Népfront tanácsülé­sén a választásokkal kapcso­latban tartott beszédében a Népfront feladatai között megemlítette az állam és az egyházak 'közötti viszony to­vábbi javítását. " Ma ez a viszony korrekt" — mon­dotta Kállai és hozzáfűzte: "XXIII. János pápa reális ál­láspontja, melyet a nemzet­közi kérdésekben kifejt, le­hetővé tette, hogy a magyar püspöki kar is résztvehessen a zsinaton"' ( Kállainak ez az állítása nem helytálló, mert a kommunista kormányzat a püspöki kar két tagjának engedte meg csupán a zsina­ton való részvételt. Szerk.). "A Vatikán és a Magyar Népköztársaság között van­nak ugyan még tisztázatlan kérdések" — mondotta még Kállai — "de a magyar püs-, pöki kar részvétele a zsina­ton elősegítheti a jobb vi­szony kialakulását". Beengedik Oroszországba a nemzetközi atomellenőrző bizottságot KIS HÍREINK Zilahy Lajos levele A Magyarországi Hirek szerkesztőségét Zilahy Lajos a következő levél közlésére kérte fel : "Január 11-i számuk közli a budapesti rádió "Szülő­földünk" adásán ik beszá­molóját, amely szerint én is el'küldöttem Írásomat a most már Budapesten megjelenő Látóhatár legújabb számá­nak. Ez tévedés. A Látóhatár kérésére, hogy kéziratot küldjék, válaszom idevonat­kozó sorai szószerint igy hangzottak: 'Tagja vagyok a Pen Club in Exile-nek és osztozni akarok száműzött irótársaim sorsában mindad­dig, amig valamennyien hazatérhetünk, uj életet kez­deni, vagy csöndesen befe­jezni, vagy akár csak látoga­tóba'. — ÜZENET című ver­semet nem most közölte elő­ször a Látóhatár, hanem 1958-ban, amikor még Mün­chenben jelent meg". Uj forgalmi csomópont Miskolcon. A régebben vásá­rok céljára használt terüle­ten uj autóbusz-pályaudvart építettek. Innen indulnak az autóbuszok a perem-terüle­tekre és az üdülőhelyekre is. I A forgalmi csomópont elő- I nye, hogy a vasút és a MÁVAUT pályaudvarról is I könnyen elérhető, igy a Mis­kolcra látogató üdülők egy- 1 szeri átszállással utazhatnak [Tapolcára. Az autóbuszok [állomása, a betonkifutók és várakozódigetek már készek j és a peremterületekre induló kocsik már az uj pályaud­varról közlekednek. Évek óta tárgyalja a genfi leszerelési bizottság az a tóm robbantási tilalom el­rendelését. Ennek legna­gyobb akadálya mindig az volt, hogy Hruscsov eddig mindig tiltakozott a nemzet­közi ellenőrzés ellen, azt csak kémkedésnek minősí­tette s nem volt hajlandó átengedői a vasfüggönyön. Ellenőrzés nélküli atom­­robbantási tilalomhoz pedig a Nyugat nem járulhatott hozzá, hiszen a kommuniz­musnak kormányzati elve, hogy megcsalja és kijátssza szerződő partnereit. Most azonban szorul a hu­rok a szovjet nyaka körül. Ameri ka hadiereje el lenál I- hatatlanuf nagy, Európában a francia—'német államszö­vetség áll ellen minden szov­jet 'terjeszkedésnek, Kina pedig most már nyíltan vi­csorítja a fogát s két ellen­séges táborba sodorta a vi- I á gtk omrnon izmust. Hruscsov ma Kínát tartja veszedelmesebb ellenségnek, mint Amerikát. Megtanulta Hitler példájából, hogy még a diktátoroknak sem lehet két fronton harcolni, ezért vissza kell vonulni előretolt nyugati állásaiból és békü­­lékeny külpolitikát kell mu­tatni Amerikával szemben. Ez kényszeritette Hrus­­csovot arra, hogy tollat fog­jon és bejelentse levélben Kennedy amerikai elnöknek, hogy hajlandó évenként há­romszor beengedni az atom­­felszerelést ellenőrző bizott­ságot a szovjet területére es beleegyezik abba, hogy há­rom nemzetközi vezetés alatt álló automatikus atom rob­bantást jelző állomást állít­sanak fel. Óriási külpolitikai fordu­latnak kell ezt tekintenünk a szovjet részéről. Szinte úgy érezzük, hogy Hruscsov ijedelmében Amerika barát­ságát keresi. A kubai vissza­vonulás után most beengedi az amerikaiakat a szovjet titkos atomraktáraiba, más­felől az automatikus atom­robbantást jelző készülékek elől nem lehet többé sehová elrejtőzni. 'Kennedy elnök nem csinál belőle titkot, hogy ezt az engedményt még nem tartja elegendőnek. Legalább évi 10 bizottsági ellenőrzést és legalább 20 automatikus robfoanásjelző állomás felál­lítását követeli. Ez a megegyezés szinte napokon belül várható, mert New Yorkban az Egyesült Államók, Anglia és a Szov­jet képviselői megkezdték az egyeztető tárgyalásokat. ■Újabban minden ilyen nemzetközi tárgyalásnál ki­világlik, hogy az az erőté­­nyező, melyet eddig "Nyu­gat" kifejezéssel jelöltünk meg, átalakulóban van. Hi­szen Franciaország nem vesz ■részt ezekben a megállapo­­dásokban, De Gaulle saját atomhaderőt épít fel, mely független lesz Amerikától. A franciák nevében tehát Kennedy nem tárgyalhat. És De Gaulle mellett ott áll Adenauer és talán az olasz Fanfani is. Ezentúl nyilván Amerikáról és Európáról kell beszélnünk. Ezek a világha­talmak azonban mindig ba­rátok maradnak, ha külön útjaikon járnak is. A kommunista oldal is kettészakadt s barbár mód­ra feláldozták barátságukat is. Oroszország és Kína es­küdt ellenségei lettek egy­másnak. Ez pedig megszün­tette a szovjet félelmetes ha­talmát. Már nem képzelhető el, hogy a szovjet akár egy talpalatnyi földet elhódít­son ellenfeleitől. De az őrült diktátor kezé­ből ki kell ütni a fegyvert, hogy lázálmá'ban fel ne gyújthassa a világot. A szov­jet földön szabadon mozgó atomellenőrzési bizottság s az automatikus jelző állomá­sok az első lépés a világbé­ke megteremtése felé. Micsoda boldogság száll­na le a földre, ha az ameri­kai költségvetés évi 55 bil­lió dolláros szükségletét az emberi civilizációra fordít­hatnánk? CHARLES DE GAULI^R De Gaulle és Adenauer Pá­rizsban államszerződést Ír­tak alá ünnepélyesen, mely­ben megszüntetik a két or­szág 400 éves ellenségeske­dését s a jövőben külpoliti­kájukat, honvédelmüket és kulturális fejlődésüket közö­sen fogják intézni. Az állam­­szövetség nyitva ál I más nemzetek számára is. — :í Vége Katanga önállóságának Az állami függetlenségre törekvő katangai csapatok az utolsó ellenállást az ENSZ osztagaival szemben a 70.000 lakosú Kolwezi váro­sában fejtették ki. Most a gazdag bányavidéknek ez a forgalmas központja puska­lövés nélkül az ENSZ csapa­tok birtokába került. Moise Csőmbe katangai elnök megegyezett az Egye­sült Nemzetek képviselőivel, hogy harc nélkül feladja vá­rosaikat és nem rombolja le a bányamüveket. Ez a veze­tésre termett kitűnő néger államférfi megtartotta sza­vát. Kolwezibe indiai csapatok vonultak be Noronha indiai tábornok vezetése alatt. A tá­bornok azonnal felkereste Csőmbe lakását, melyet az ő személyes biztonságának vé­delmére kirendelt testőrség vett körül. Csőmbe azonnal megjelent házának ajtajá­ban, megrázta az indiai tá­bornok kezét és mosolyogva azt kérdezte: "Ugy-e nem lőtt rá senki önökre?" A tábornok barátságosan üdvözölte Csomóét s igy válaszolt: "Azért jöttem, hogy megköszönjem önnek, hogy ilyen maradék nélkül betartotta szavát!" Azután Csőmbe miniszte­reivel együtt szakadó eső­ben, kalap és kabát nélkül, csapatai elé állt és drámai [megindulással igy szólt hoz­zájuk francia nyelven: ("Számtalanszor bizonyságot tettetek két és fél esztendő alatt bátorságotokról és ha­zaszeretetekről. Az Egyesült Nemzetek fölényének enged­nünk kellett. Ti azonban ma­radjatok ezután is hűek egyenruhátokhoz, működje­tek együtt barátságban kon­gói testvéreitekkel". A csendőrség szűnni nem aka­ró kiáltással válaszolt a be­szédre: "Éljen Csőmbe!" A kommunizmus bajtke­­verő keze már a ‘kongói ki­egyezés első magasztos per­ceiben érvényesült. Kwama N'krumah ghanai elnök táv­iratot küldött U Thanthoz, az Egyesült Nemzetek főtitká­rához, melyben kérte Moise Csőmbe letartóztatását, mert őt teszi felelőssé az első kon­gói miniszterei nőknek, Pat­rice Lumumba kommunista bábnak két évvel ezelőtt történt meggyilkolásáért. Moise Csőmbe Amerikát hibáztatja, hogy cserben hagyta őt. A nemzetközi vi­lág azonban úgy látja, hagy Csőmbe önmérséklete és böl­csessége megszüntette a két és fél év óta tartó kongói testvérharcokat és kezdetét veheti ennek a gazdag afri­­'kai országnak békés újjá­építése. A kommunisták, minden mesterkedésük ellenére, nem tudták elérni Kongóban semmi eredményt. így fog­nák járni ezentúl mindenütt, ahol hódítási és terjeszkedé­si szándékukkal megjelen­nek. NÉMET ÁLLAMKÖZÖSSÉG akadálya, a bonni parlamen­ti pártok azonban elvi ellen­ségei minden harmadik ha­talmi politikának. Ki akar­ják terjeszteni az Európai Közös Piac intézményét Ang­liára és a többi európai né­pekre is. Adenauernek tehát nehéz küzdelme lesz az ál* l ám szerződés parlamenti jó­váhagyása körül. A külpolitikai és honvé­delmi irányelvek azonban már az államszövetség! szer­ződés aláírása pillanatában sem azonosaik Franciaország és Németország között. Két óriási ellentét van az állam­férfiak között: Anglia felvé­tele az Európai Közös Piac tagjai közé, melyet De Gaulle elvet, Adenauer pedig kívá­natosnak tart, továbbá az amerikai tengeralattjárókra alapozott nukleáris védelmi tervezet, mely Franciaorszá­got nem elégíti ki, Németor­szág pedig elfogadhatónak tartja. A két államférfi úgy ta­lálta, hogy e felfogásbeli különbségek nem akadályai az államszövetségnék. Azon­nal megbízták Gerhard Schröder német és Maurice Couve de Murville francia külügyminisztereket, hogy a közös külpolitikai irányelve­ket dolgozzák ki, melynek első próbaköve rögtön be­mutatkozik a brüsszeli tár­gyalásokon Anglia felvéte'e ügyében. A két ország közös politi­káját a kormányfők és mi­niszterek időközönként tar­tandó megbeszélésein fog­ják kialakítani. Közös fran­cia-német parlament, vagy állandó titkárság felállítását nem tervezik. Macmillan angol minisz­terelnök nem üdvözli őszin­te örömmel az angolok nél­kül létrejött európai harma­dik hatalom kialakulását. KONRAD ADENAUER Szerinte az ilyen politikai n . ,, ,, ,. , csoportosulás nem életiké-E két nagy államférfi eb- ha nem fözjk azt a , bol az aIlamszövetségbe»I a szorosabb szá,,ak az Ameb. harmadik vilaghatalmat ki- kai E ült Államokhoz, vauja kiépíteni Amerika es a Szovjet között. Európa vé­delmét elsősorban saját ere­jükre kell alapítani. Az államszövetség tehát nyitva áll a szomszédos né­pek számára is. Itt elsősor­ban Olaszországra gondol­nak, ahol azonban még nem született meg a döntés. Az olaszok félnek a francia— német hatalom túlsúlyától s nem szeretnének az uj Euró­pában másod rangú szerepet játszani. Ezért volt Am in to re Fanfani olasz miniszterelnök Washingtonban, hogy kiépít­se összeköttetéseit az Egye­sült Államókkal s ezért hir­deti, hogy Anglia nélkül az európai "harmadik hatalom" nem életképes. Az államszövetségi szer­ződés akkor lép életbe, ha a francia és német parlamen­tek ratifikálják. Francia rész­ről ennek nem lesz semmi MOLNÁR TAMÁS KÖNYVE AZ AMERIKAI KÖNYVPIA­CON Nemrégiben jelent meg az amerikai könyvpiacon Mol­nár Tamás könyve "Decline of the Intellectual" címmel. Molnár Tamás jelenleg a Brooklyn College francia nyelv és világirodalom taná­ra. Harold Macmillan Angliának le kell monda­ni hagyományos előítéletei­ről, hogy az európai állam­szövetségben helyet foglal­hasson, ügy látszik, mintha ennek szükségét még min­dig nem látná be. Az Egyesült államok követeli az ENSZ magyar rádió­adásainak folytatását A KANADAI MAGYARSÁG MAS, MINT A TÖBBI: bátor hangjával, öntudatos magyarságával az emigráció leg­tisztább szócsöve! Nem pártoké, hanem az egyetemes magyarságé- A Kanadai Magyarság az igaz magyarok lapja Január első hetében U Thant főtitkár a magyar kommunista ENSZ delegáció többszöri tiltakozására be­szüntette a New York-i ENSZ által összeállított és a Voice of Amerika által Magyaror­szágra sugárzott rövidhul­lámú magyar rádióadásokat. A forradalom után közvet­len naponta, majd 1959. óta hetente, később, kéthetente az ENSZ magyar nyelven is­mertette a világszervezet munkáját. Nyugati diploma­ták hangsúlyozták, hogy a magyar nép a híradáson ke­resztül tárgyilagos képet ka.­­pott a világszervezet mun­kájáról. Az Egyesült Államok jegy­zéket nyújtott be U Thant főtitkárhoz, melyben nyoma­tékosan kérte a magyar rá­dióadások ujrafel vételét. Ha­sonló hangú jegyzékben til­takoztak a beszüntetés el­len Nagy-Britannia, Francia­­ország és több más nyugati állam képviselői. A magyar emigráció nevében a New York-i Magyar Bizottság szintén tiltakozását jelentet­te be U Thant főtitkárnak. ■ENSZ körökből származó értesülés szerint a rádióadá­sok ujrafelvételére kevés a remény, mert a magyar kom­munista delegáció, mint tag­állam képviselője tiltakozik ellene és ebben a kommunis­ta országok, a Szovjetunió­val az élen, egyöntetűen tá­mogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents