Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-02 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 XIII. évfolyam, 5. szám, 1963. február 2, szombat Megnyílt az ottawai parlament uj ülésszaka KANADAI NOTESZ 200 ezer ember vándorolhat be évente Richard Bell Richard Bell kanadai be­vándorlásügyi miniszternek a molt év novemberében hozott intézkedése folytán ezentúl minden évben az or­szágos lakosság egy százalé­kának megfelelő bevándor­lási engedélyt adnak ki. Mi­vel Kanadának közel 20 mil­lió lakosa van, ez kerek számban évi 200.000 beván­dorlót jelent. Az 1961-es és 1962-es eredmény persze mögötte marad ennek a maximális számnak. 1961-ben csupán 71.689 bevándorló érkezett Kanadába. Az 1962-es sta­tisztika még nem készült el, de a bevándorlók száma csak lényegtelen emeikedést m u ta t. Richard Bell bevándorlás­­ügyi miniszter most elisme­ri, amit lapunk már hosszú évek óta hirdet, hogy a be­vándorlás csökkentése hát­rányos az ország közgazda­­sági életére, örömmel üd­vözöljük tehát mi is a kor­mány azon elhatározását, hogy fajra és színre való te­kintet nélkül beenged Kana­dába mindenkit, akinek olyan szakképzettsége van, mely közgazdasági és kultu­rális életünkben eredménye­sen fel ha szn ál h ató. Dr. Daniel G. Hill, az on­­tarioi munkaügyi miniszté­rium Emberi Jogok osztályá­nak igazgatójától pedig meg­tudjuk, hogy Toronto másfél millió Iákosa között 400.000 bevándorló él. A nagyobb nemzetiségi csoportok: ola­szok, németek, hollandok, portugálok, magyarok, uk­ránok és lengyelek. Torontóban nagy belső vándorlás is megfigyelhető. Egyre több indián költözik be a városba és Nova Scotia néger fiatalsága is itt 'keres jobban jövedelmező munka­­alkalmat. ■A bevándorló csoportók nem azonosak, különböző műveltségi fokot és szoká­sokat hoznak magúkkal. En­nek kifejezésre kell jutni ne­velési rendszerünkben és is­kolai intézményeinkben. Az Egyházak Tanácsa az elmúlt héten H a rról tómban tartott ülésén arra kérte a kanadai kormányt, hogy Hong Kongból engedjen be hazánkba 10.000 kínai me­nekültet. Ez megegyezne kormányunk azon felfogásá­val, hogy Ázsia és Afrika színes népei előtt is kinyit­ja a bevándorlás kapuit. Angol nye lyű mapilapj a ink mégis felvetik a kérdést, hogy mit kezdene közgazda­ságunk egyszerre 10.000 kí­nai bevándorlóval? Ha igaz az a tétel, hogy Kanada elbír évenként 200.000 bevándor- I lót, akkor nem ijedhetünk j meg tízezer kínaitól. Ezek a j kommunizmus véres elnyo­mása és a kínai éhhalál elől menekülnek, valószínű te­hát, hogy megbízható pol­gáraivá válnék Kanadának. Hogy lett a folyómentéből Kanada fővárosa ? Minthacsak a jövőbe lát­tak volna, az algonquin in­diánok ősidőkben ugyanott tartották törzsi gyűléseiket, ahol ma az ország fővárosá­nak szive terül el. Maga az Ottawa név is az Outaouna indiánok nevéből származik, akik valaha e vidéken ta­nyáztak. Amidőn By ezredes a Ro­yal Engineers ezred tagja a Chaudiere vízesés alatt ál­lott, hogy felfektesse az ere­deti város tervrajzát, amely­ből később Ottawa fejlő­dött, a folyótól délre el terű* lő vidék tiszta vadon volt, Az északi parton, a mai Hullben volt egy kis francia település, de By ezredes a környező erdők gazdagságá­ból és a vízeséssel, mint jö­vendőbeli energiaforrással — a vízesés középső részét "Great Kettel"-nak, Nagy Bográcsnak nevezik — sze­meit a déli part magas mész­­kőszikla-partjaira szegezte és azt jelölte meg az uj vá­ros megalapításának helyéül. Majdnem egy és fél szá­zadon át zuhogott át a folyó vize a Nagy Bográcson, ami­dőn Caleb Bellows Hulll'ból átevezett és a déli vízpar­ton egy kis kikötőhelyet és boltot nyitott. Hamarosan követte Ralph Smith, aki fa­­házat épített mellette. Las­­san-lassan több telepes jött. Az edinburghi Miss Dálmo­­hay volt az első fehér nő a telepen. Később férjhez ment és közszeretetnék és tiszteletnek örvendett. First Anyának nevezték, jobban­­mondva becézték. Á telep ! csak az 1812-es háború befe-j jezése Után kezdte város formáját felvenni. Ekkoriban! sok katona kapott földet e i vidéken és odavitték család-] juikat. Megindult a farmolás is. A hideg, hosszú tél és me­leg nyár kedvezett a mező­­gazdasági termelésnek. Azonban Bytowint, Byvá­­rost hosszú ideig az utak hiánya elszigetelte a többi lakott résztől. Az élet akkor indult meg, amikor a királyi utászok megkezdték a Ri­­deau csatorna építését 1826- ban. Két évvel később By­­townnak 150 háza és 15 üz­lete volt.. Négy év alatt a lakosság száma 1500-ra emelkedett. Ekkor már az uj telep fontosabb volt a régi Hullnék Később a favágás nagy üzletággá fejlődött. Nagy faszigeteket úsztattak le a folyón Montreal felé, ahol hajóra rakták és Angliába szállították a legszebb fa­­törzseket bajóépités céljára. Bytowm utcáit Wellington, a nagy tábornok, valamint a királyi család tagjai York, Clarence után nevezték el. Amidőn a Rideau csator­na építése befejeződött, a "Pumper" nevű gőzös volt az első hajó, amely áthaladt a 14 zsilipen. A csatorna épí­tésének befejezése 2000 Ír munkást szabadított fel a fanmdlás részére. Felső- és Alsó->Kanadának 1841 -.ben bekövetkezett egységesítése után több és több telepes jött az angol gyarmatba. 1842-ben 44.000, 1847-ig 90.000. Bytown is kivette ebből a maga ré­szét. 1855. január elsején a város az Ottawa nevet kap­ta. Bár úgy Montreal, mind Quebec, Kingston és York (a mai Toronto) igényt tar­tottak arra, hogy az ország fővárosává legyenek, Victo­ria királynő Ottawát jelölté ki, mint a federális kormány központját. Ekkoriban Otta­wának kies fekvésén, folyó­partján és néhány szebb épületén kívül nem volt mása, mint rossz utjai és gondozatlan kertjei. 1859-ben azonban megin­dult . a mészkőbányászat a helyszínen a parlament épít­kezésének megkezdésére. A mai gótikus stilusu épületek hat év alatt befejeződtek. 1867. julius elsején egy öreg ágyú 101 üdvlövést adott le, jelezvén Kanada megszületését, fővárosával, Ottawával. Ma, a Bé'ketorony 43 ha­rangja, amelyek nagysága 10-től 22.400 font közt vál­tozik, naponta megkondul­­nák és hangjukat úgy a rá­dió, mind a TV közvetíti or­szágszerte. Ottawa város­­rendészeti és szépitési tervei idővel a világ egyik legfes­­tőiebb városává teszik, mél­tóvá az országhoz, amelynek fővárosa. Canadian Scene NÉGY HÓNAPIG KELL VÁRNI EGY KÓRHÁZI ÁGY­­RA ONTARIOBAN Az ontarioi Londonból je­lentik, hogy olyan betegek­nek, akik nem szorulnak azonnali kórházi segítségre, négy hónapig kell várnick, mig egy kórházi ágyhoz hozzájuthatnak. London, Robarts ontarioi miniszterelnök lakóhelye. Ö ismeri tehát a legjobban ezt a nehéz problémát. A város legnagyobb kórháza 950 ágyra van berendezve s je­lenleg 1200 beteg várja fel­vételét. A többi kórházak is azt jelentik, hogy két hónap­nál korábban nem fogadhat­nak el előjegyzést. A kórházak modern tech­nikai és diagnosztikai beren­dezései is egyre több helyet foglalnak el. Az operációs termek számát is lényegesen növelni kell. A sok uj jelent­kező miatt nem jut kórházi ág^ a lábadozóknak és a krónikus betegeknek, amire pedig a mi modern jóléti t á rs adalmu nkbam múlhat a t­­lanul szükség volna. Ennek is a szovjet az oka. Ha nem kellene adóbevéte­lünk óriási nagy részét vé­dekező hadügyi kiadásokra fordítani, nem várnának a betegek Omtaridban négy hónapig egy-egy kórházi ágyra. A dohány népe Sok, sok évvel ezelőtt v.o It Dé I ny ug a t-O n ta ri Óban egy petun nevű indián törzs. A többi indiánok "a dohány népének" is nevezték őket, mert sok dohányt termeltek. Ma a dohányzás világszer­te elterjedt, de sokszor elfe­lejtjük, hogy eredetileg er­ről a földrészről származik. Az archeológusok ezer évnél idősebb, csontból, fából és agyagból készült pipákat találtak indián sírokban. Az indiánok a dohánynak természetfölötti erőt tulaj­donítottak. Ezzel táplálták a szent tüzeket és azt tartot­ták, hogy a Nagy Manitou szelleme rejtőzik a felszálló füstben. Vallásos hiedelmük szerint a füst, amely a tűz misztériuma által égnek száll és eltűnik, az istenek­hez kerül, akik szeretik a pi­pa édes illatát. Azt is hitték, hogy a füst lecsen desiti a háborgó vizet, szerencsét hoz a halászoknak, védelmet nyújt a harcosoknak és meg­gyógyítja á beteg gyerme­keket. Amidőn az első fehér em­berek Amerika földjére lép­tek, a dohányzás szorosan összefüggött az Indiánok vallásával. A növényt, ame­lyet szentnek tartottak és amely oly sok mindenre volt jó, igen nagy tisztelet vette körül. Volt olyan idő, ami­dőn a távolságot is "pipa"­­mértékkel mérték. Egy pipá­ra való dohány elszívásának ideje alatt egy ember mint­egy háromnegyed mérföl­det tett meg gyalogszerrel. Az indiánok különböző szertartásokhoz más és más pipát használták. A legfonto­sabb volt a "calumet", vagy békepipa, amely a barátság, vendégszeretet és béke jel­képe volt. Nem egy hábo­rúskodásnak a békepipának ünnepélyes szertartásók, nem egyszer tánc kíséreté­ben való elszívása vetett vé­get. Mivel pedig a dohány­nak és füstnek természet­fölötti erőt tulajdonítottak, az ilyen béke, vagy meg­egyezés szent és sérthetet­len volt. Társaságban a cigaretta, vagy dohány felkínálása ma is a vendégszeretetet, vagy­is a barátság jele. Konferen­ciákon, üzleti megbeszélése­ken a résztvevők gyakran szivart szívnak. A dohány ma Kanada egyik fontos terméke, amely­ből nagy mennyiséget visz ki külföldre. Bár termelnék dohányt Brit Columbiában és Quebecben is, a legtöbb dohány ma is ott terem, ahol az eredeti dohánynép la­kott. Ontario Norfolk járá­sában a legszebb és legjobb dohány termelőjét évente Ontario dohánytkirályává vá­lasztják. Két évvel ezelőtt magyar farmer volt a "do­hánykirály". A dohányra kivetett adó a legmagasabbak között van a világon. Egyedül Kanadá­ban a belőle eredő évi adó­jövedelem meghaladja a 350 millió dollárt. A két! nagy háború alatt és a kö­zöttük el tel lett évek alatt a dohányzás, különösen a ci­­garettázás világszerte emel­kedett. Ma a termelt dohány 85%-ából cigarettát készíte­nek. Az utóbbi időben az or­vosok különböző betegsége­ket hoztak kapcsolatba a dohányzással. Ennek követ­keztében sokan csökkentik a dohányzást, vanmák olyanok, akik egészen feladják. A do­hányfeldolgozó gyárak vi­szont a kárt okozó anyagok kivonásán, eltávolításán dol­goznák. De bármi történjék is, valószínűleg elmondhat­juk, hogy "az ember nem egykönnyen fog lemondani arról, ami oly régóta örömet és élvezetet hozott neki". Canadian Scene MAGYARSZARMAZASU TUDÓS KAPTA A FORD ALAPÍTVÁNY EDDIGI LEG­NAGYOBB ÖSZTÖNDÍJÁT A Ford Alapítvány eddigi legnagyobb segélyét 500 ezer dollárt a Svédországban élő és már svéd állampolgár Diczfalusy Egonnak Ítélte oda. A magyar tudós 1947- ben került Svédországba és jelenleg a Karolinska Medi­cal Institute-nek vezetője. Az ösztöndíjat endoctrinológiai kutatás céljaira óhajtja fel­használni. enze kötött betétje után I K K A PENZATUTALAS 5F JÖVEDELMET HOZ. GUARANTY TRUST Company oj Canada Metro Toronto Office« 366 BAY STREET EM. 6-1531 3204 YONGE STREET 483-3541 DON MILLS HL LIS CENTRE jtfjf 7-6453 Szabadválasztás, gyarmatáruk, építőanyagok, textil, ipar­cikkek, bútorok, autók, stb. KÖZJEGYZŐSÉG Hitelesitések, fordítások és válóperek intézése. UTAZÁSOK i Repülő- és hajójegyek, útle­velek. Magyarországi láto­gatások és otthoni hozzátar­tozók kanadai látogatásának intézése. Gyógyszerek a világ minden részébe re­ceptre és recept nélkül a leg­olcsóbban, leggyorsabban. KÉRJE 16 OLDALAS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET INTERNATIONAL A G E N C Y S E R V I C E 387 SPADINA AVE. • TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 CANADA TANULJA MEG AZ ANGOL VAGY A FRANCIA NYELVET Semmi sem fontosabb, mint az, hogy mindenki a lehető leggyorsabban és a le­hető legjdbban tanulja meg az angol, illetve a francia nyelvet —, aszerint, hogy milyen nyelvet beszélnek ott, ahol letelepedett. E cél elérése létfontosságú annak, aki Kanadában boldogan és sikeresen akar élni. A nyelvtanulás néhány fontos indoka: • Aki angolul vagy franciául megtanul, könnyebben tesz szert 'barátókra, könnyebben intézheti el dolgait a hivatalokban és boltokban, könnyebben használhatja ki azt a számos közszolgáltatást, amelyet a közösség mindenkinek nyújt. • A munkaadó számára nagyobb értékű annak a munkásnak a szaktudása, aki tud angolul, vagy franciául. • Az alkalmaztatás számos terén az előrejutás nagy mértékben attól függ, hogy az alkalmazott tud-e jól írni, olvasni és beszélni angolul, illetve franciául. • Aki tud angolul, vagy franciául, az sakkal könnyebben értékesítheti azt a sokféle technikai továbbképző tanfolyamot, amellyel szaktudását fokozhatja. A kanadai állampolgárság elnyeréséhez szükséges az angol, vagy a francia nyelv tudása. Esti angol, vagy francia tanfolyamok majdnem minden községben rendelkezésére állanak. 1 ' Közelebbi felvilágosításért forduljon a helyi iskolaigazgatóhoz, a legközelebbi bevándorlásügyi tisztviselőhöz, lelkészéhez, illetve papjához, vagy Iapunk szer­kesztőségéhez. Még ma iratkozzék be egy nyelvtanfolyamra ! R. A. BELL Állampolgársági és bevándorlásügyi miniszter 52—15

Next

/
Thumbnails
Contents