Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-02 / 5. szám

XIII. évfolyam, 5. szám, 1963. február 2, szombat KANADAI MAGYARSÁG ír KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon : LE- 64)333 Főszerkesztő: KENYSSEI F. LÁSZLÓ M*g|«l«nlk minden szombaton Szorkoszt&ség it kiadóhivatal: 996 ,Dovorcourt Id., Taranta 4 Hivatalos érék: raggal 9-t6l délutin 5.30-ig. Ildflzotésl árak: égisz évra $5.00, fél évre $3.00, agyas szám ára : 10 cant. Külföldön: agász évra $6.00, fái évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem örzünk meg ás nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portéköhség mellékelése asatén som. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk al. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada EGY KIS KÖZGAZDASÁG... Tizennyolc éve már, hogy véget ért a második világ­háború, amely az elégszer nemjs említhető mérhetet­len emberáldozat mellett annyi nyomort és nélkülö­zést zúdított az emberiség­re. Azóta addig nem látott hatalmas eredményéket ért el a tudomány és a techni­ka, mégis tévedne, aki azt gondolná, hogy e fejlődés gyümölcseit egyaránt élve­zik az egész föld népei. A fejlett ipari országok iparu­kat gyorsan fejlesztve fel­­emelkedett államok — törté­nelmi mértékkel mérve — hamar leküzdötték a hábo­rú okozta visszaesést, de sok ország népének szociális helyzete ma is tűrhetetlenül rossz és például táplálkozá­suk színvonala a háború előtti szint alatt maradt, köztük olyan országoké is, amelyeket nagyjából megkí­mélt a háború. Ez is mutat­ja, milyen jelentős tényező a társadalom rendszere és az iparosodás foka a nép jólé­te szempontjából. Latin-Amerika országai pél­dául korántsem tartoznak a második világháborútól leg­inkább sújtottak közé, vi­szont társadalmi rendsze­rük antiszociális. Az élelmiszertermelés in­dexe mindössze 93 volt La­­tin-Amerikában az 1948— 1953-as időszakban, s még 1960—61-ben is csak a 95- öt érte el az Egyesült Nem­zetek Szervezetének jelen­tése szerint, amelyet pedig az országok saját beszámo­lóiból állítanak össze, tehát még az adatok némi "szépí­tésével" is számolni kell. De nem tart jelenleg a háború előtti táplálkozási színvona­lon Afrika és Óceánia lakos­sága sem, mert az Afriká­ban a legutóbbi években csökkenő, Óceánia országai­ban pedig igen lassan emel­kedő élelmiszertermelés egy főre jutó mennyiségének jelzőszáma csak 99, illetve 97. Dél- és Délkelet-Ázsiá­­ban csupán legutóbb érték el a háború utáni szintet. Az 1934—38-as időszak­hoz képest határozott emel­kedésről csak kevés európai ország és Észak-Amerlka vi­szonylatában beszélnek az ENSZ adatai. De nem lehet egy kalap alá venni ezeket a területeket, egyrészt mert a háborútól leginkább súj­tott országok sokkal mé­lyebbről indultak 1945-ben, mint a hadszínterektől távol fekvő Kanada és az Egyesült Államok, másrészt sok or­szágban nem csupán a hábo­rúban elpusztult termelő-be­rendezést kellett pótolni, ha­nem több helyen újonnan kellett ipart teremteni. Mind­ezt figyelembe véve, igazán tiszteletet ébresztő a fejlő­dés ütemében tapasztalható különbség az egy lakosra jutó élelmiszertermelés ala­kulásának adatai tekinteté­ben (a háború előtti idősza­kot 100-nak véve). Nemcsak az tűnik ki a föld e "jól táplált" terüle­teinek adataiból, hogy a há­borútól leginkább sújtott Európa egy főre jutó élelmi­szertermelése fejlődött a leg­gyorsabban a jelzett idősza­kokban, hanem az is, hogy Nyugat-Európa lényegében Utolérte Észak-Amerikát, ahol tizéyi egy helyben to­­pogás látszik, a gyarapodás pedig túlnyomórészt éppen arra az 1939—45 közti idő­szakra esett, amikor Európa évről évre többet pusztult, szenvedett és éhezett. A világ jól táplált öveze­tei tehát lényegében az ipa­rosodott országokat foglal­ják magukba és éppen az elsősorban jellegzetesen me­zőgazdasági termelést foly­tató szegény népek tartoznak az éhség-övezetbe, Így a kommunista országok is. Élénken példázza ezt a világ elmaradott területei­nek helyzete és indokolja a gyarmati sorból felszaba­dult országok iparosítási törekvéseit, amelyek elő­nyös hatása természetesen nem érvényesül azonnyom­­ban. Ma még az éhség-öve­zetbe tartoznak olyan nagy népességű területek, mint például Dél- és Délkelet- Ázsia, úgyszólván egész Af­rika és sok latin-amerikai ország és Vöröskioa. Általánosan elfogadott megállapítás szerint már közepesen nehéz munka is legalább 3000 kalória és 100 gramm fehérje tartalmú táp­lálkozást követel meg, s az ENSZ Élelmezési Szervezete az egy főre jutó napi 2200 kalóriás fogyasztást tekinti az éhségszinvonal határának. A legújabb számítások sze­rint Indiában például 2080 kalória és 44 gramm fehérje, Pakisztánban 1930 kalória és 45 gramm fehérje, a latin­amerikai áliamök közül Ko­lumbiában 2170 kalória és 48 gramm fehérje a lakosság fejadagja, s Mexikóban is csak 2330 kalória és 65 gramm fehérje jut átlagban egy fő egynapi táplálkozá­sára. Az úgynevezett "szocialis­ta" országokban hasonló a helyzet.­Ilyen tények fényében ér­tékelhető kellően a minap az ENSZ-közgyülés elé ter­jesztett amerikai nyilatkozat­­tervezet a leszerelés követ­keztében felszabaduló anyagi eszközök és források békés célokra történő felhasználá­sáról. Megvalósításának fel­tétele a leszerelésre vonat­kozó javaslat mielőbbi elfo­gadása és ezzel hatalmas anyagi eszközök és források tényleges felszabadítása bé­kés célokra. így válhat a tár­sadalmi, tudományos, tech­nikai vívmányok birtokában mindenki számára igazi "te­rülj asztalkám"-má a világ asztala. VÖRÖS SPORTERKÖLCSÖK SINKA ISTVÁN ÍRÓ HATVANÖT ÍVES Sinka Istvánt, a népi iro­dalmi mozgalom egyik ki­emelkedő költőjét, hatvan­­ötödik születésnapja alkal­mából ünnepelték tisztelői. Sinka István pásztorfiu volt, s csak közel negyvenéves korában fedezte fel őt Sza­bó Pál, a Kelet Népé-nek, a népi irodalom akkori folyó­iratának szerkesztője, s ott jelentek meg első versei. Pásztorének című első vers­kötetét egy alföldi város gimnáziuma adta ki. Legje­lentősebb verskötete a Vád. 1945 után évekre elhallgat­tatták, csupán a Nagy Imre korszak óta publikálhatott újra. Az utolsó években kö­zölt versei költészete nagy­szerű megújulását jelzik. Áz ősi népi varázslások és nép­balladák stílusát egészen eredeti egységbe foglalja a szürrealista költői kifejezés eszközeivel. Jelentősek no­­velláskötetei is: Vadalmák, Mesél a Hori Domb. A feke­te bojtár vallomásai címen önéletrajzát irta meg. A KANADAI MAGYARSÁG nem pártok, klikkek érd» keit képviseli, hanem az egyetemes magyarságot I Nincs a mai magyar élet­nek olyan területe, melyet ne járt volna át a kommunis­ta méreg. A Tiszamentét tiszta erkölcsű, nemes vetél­­'kedést 'kedvelő, hazáját ön­­feláldozóan védelmező vi­téz nép lakta. Párviadalok­ban, vadászatban, lovasmu­tatványokban csak a becsü­let érvényesült. Manapság szovjet szoká­sok fertőzik meg ezt a régi tisztességes életet. Napon­ta olvasom szükebb nyírségi hazám sporteseményeit s aggodalommal gondolok a "romlásnak indult 'hajdan erős magyar"-ra. Mivé lettek derék fiaink? Nézzünk meg néhány sporteseményt a ti­­szamenti községekben. Fog­laljunk helyet Gáván, a lab­darugó mérkőzés közönsé­gének izgatott soraiban. Járási bajnoki mérkőzés pereg előttünk Gáva és lb­­rány között. A gávai játéko­sok egész éjjel a tanácshá­zán mulattak a kommunista sportfelei ős sei s igy a mér­kőzésen erőtlenül játszottak. A hibát a vendég ibrányi játékosokban keresik. A gávai nézők elkeseredé­sét fokozza, hogy rögtön az első percekben ikiujult az egyik csatár korábbi sérülé­se, ami miatt le kellett vo­nulnia a pályáról. A meg­gyengült hazai csapat úgy akarja levezetni idegességét, hogy kíméletlen játékba kezd. A félidő a vendég ib­­rányiak 1 :0-ás vezetésével zárul. Szünelben a közönség sértegeti a játékvezetőt s emiatt a szünet sokáig elhú­zódik. A második félidő első perceiben a kíméletlen játék miatt tizenegyest itél a gá­­vaiak ellen a mérkőzés bíró­ja. A hazaiak a büntetőpont­ra helyezett labdát többször elrúgják, de végülis az ibrá­­nyiak a büntetőből 2:0-ra növelik előnyüket. A bot­rány már a levegőben lóg. Á második félidő 24. per­cében egy magasan szálló labdára mindkét csapat játé­kosa egyszerre ugrik fel. összefejelnek, a gávai játé­kosnak a szemhéja reped fel, az ibrányi pedig elszé­dül. Szándékosság látható­lag nem fordult elő egyik játékos részéről sem. A gá­­vait elsősegélyben részesí­tik, a tántorgó ibrányit pe­dig két társa támogatja le a pályáról. De csak az oldalvonalig jutnak el, mert a gávai né­zők berohannak és ütlegel­ni kezdik őket. Pillanatok alatt száz-százötven hazai né­ző lepi el a pályát és tö­megverekedés kezdődik. A vendégcsapat szurkolói — köztük nők és gyermekek — az autóbuszok felé futnak. Némelyiket a gávai nézők leteperik és olyan súlyosan ütlegelik, hogy kórházba kell őket szállítani. Az ibrá­nyi játékosok vérbefagyva hagyják el a csatateret. A háttérben kommunista bujtogatás húzódik meg, a gávai vörös vezetőség irigy­­li a szabadságszerető és szovjetgyülölő ibrányiak győzelmét. Ahol politikát visznek a sportba, ott a ne­mes vetélkedés tömegvere­kedéssé fajul s a sportbecsü­letet és lovagiasságot a kommunista csalás váltja fel. Menjünk el ennek igazo­lására Nyirturára a járási alapfokú bajnoki mérkőzés­re. Vencsellő és Nyirtura küzdenek a pályán. A ven­­csellőiek ellenállhatatlan ro­hamokat vezetnek a nyirtu­­rai kapu felé. A mérkőzés utolsó perceiben a játékve­zetőnek feltűnik, hogy bár­hová néz, mindenütt van vencsellői játékos. Megszá­molja őket s megállapítja, hogy az első perctől kezdve tizenkét emberrel játszottak. A sporterkölcs valaha min­taszerű dicsőség volt a ma­gyar égbolton. A kommuniz­mus ezt is magával rántotta a sárba. Másként volt ez nagy­apáink idején. Pál fordulása napjától Gyertyaszentelő farsangos napjáig vadászku­tyáikat és agaraikat idornit­­gatták a hóval borított falu­si kúriákban. Az volt a leg­nagyobb dicsőség, ahol az 1 agarászversenyek hires ezüst bilikomát őrizték. Öblén ez a sánta hexameter díszel­gett: "Küzdeni hogyha ta­nulsz, vár pályádon a boros­tyán-" Különleges sportja volt a szabolcsi homokföldnék az agarászat. Ez a homok nevel­te azt a nyulat, mely olyan volt a nyulak között, mint a lovak közt az arabs telivér. Ez a buckás homok próbálta meg leginkább az agarat, a lovat és a lovast. Öreg ma­gyaroknak hetven esztendős létükre reggeli hét órától délesti négyig egyvégtében nyeregben ülni és kergetni a nyulat — csak slllom volt. Jókai azt Írja tréfásan az "Egy magyar nábob"-ban, hogy az agarat nem olyan könnyű nevelni, mint pél­dául regényt írni. Ahhoz nagy előrelátás, széles isme­retek, gazdag tapasztalás, higgadt ész és nyitott er­szény kívántatik. Egy jó agár hatszáz pengőforintot ért s ha minden magyar udvarház gazdája egyszer életében csak egy kölyök agárnak az árát fordítaná ha­zai literaturára, azt örök időkre felvirágoztatná. Mégis, amikor még vasút hiányában a közlekedés las­súbb, de az atyafiságos sze­retet annál melegebb volt — a vadászat és agarászat hozta össze Szlavónia szélé­nek, a Hargita aljának és a Beszkidek lejtőinek vendég­­magyarjait a szabolcsi igé­­retföldjével. De a tagosítá­sok, árkolások, akácolások megszüntették a fátlan nyí­ri homokot s hamar kimond­ták az uj világ -jelszavát: Hátrább az agarakkal! Nem űzik többé délceg paripá­kon nők és férfiak a furfan­gos, csalárd rókát. A ragado­zó, ravasz róka szovjet mar­­talócok álruhájában beköl­tözött szabad földünkre. A másik ilyen ősrégi tisza­­menti sport volt a halászat. Mikor a partibirtokosok gyalmoltattak a Tiszán ha­lászaikkal, meghívták mesz­­sze környékről jóembereiket. A bográcsban főtt a halász­lé és a nyárson sült a kecse­­ge. Nem változott semrnit­­sem a jókedv, mióta a hegy­aljai szőlőik aranyló nedvét a nyíri karcos váltotta fel. A füstös fiuk nótájára a tisza­­parti füzesekben tüzessze­mű menyecskékkel ropták a táncot fényes reggelig. A nyíri bicskás megneme­sedett. Mint valáha a bujdo­só kurucokat, úgy rejti el ma a menekült szabadságharco­sokat és szökött katonákat. A nyíri furkó is ott várja a feltámadást minden magyar hajlékban. Ha megtekinthet­nénk a 49-es és 56-os sza­badságharcok idején elföl­delt oroszok koponyáit, bő­ségesen beszélhetnének a nyíri furkó erejéről és hatal­máról. Az én öreg reakciós bará­taim ma aszerint osztályoz­zák embertársaikat, hogy mernek-e nekik köszönni az utcán, vagy sem. "Derék fiatalember — Írnak egy-egy ismerősről — mindig előre köszön". Az esték odahaza mostanában végtelenül hosz­­szuak, az élet úgy halkul el, mint a kanóc az üres mé­csesben. Mindenki sir Kartá­­gó romjain a veszendő Ma­gyarország felett. Ezeket a sportpéldákat azért meséltem el, mert a vetélkedés küzdőpályáján látszik meg legjobban a be­csületesség vagy a romlás. Ezer esztendő alatt nem szenvedett annyit a magyar­ság, mint ez a mai egyetlen nemzedék. Amig Záhonynál van a határ, amig mindenki ■menekülni akar hazájából, amig a kivándorolt hontala­nok százezrei simák, amig láncraverten szenved a nem­zet, addig nem lesznek Ma­gyarországon többé boldog emberek. Akinek lelkében él a ma­gyar jövendőbe vetett szent hit, az nem veszti el a re­ményt. Zrínyitől úgy tanul­tam : "Ha nem segít jó sze­rencsénk, majd kivívjuk sza­badságunkat kardunk éli­vei". Nyiregyházy Pál ooooeoouoooooaofisoooMooofioooo« MÁSKÉPPEN LESZ HOLNAP A Nemzet ősi fájáról isten­telen vihar szakított le és népvándorlásszerü jelensé­gek során árva falevelekként messzi re sodort bennünket: az Óceánon, sőt még azon is túlra ... Az az Ország —, amelyet magunk mögött voltunk kénytelen hagyni (de soha­sem elhagyni) — kitörölhe­tetlenül belevésődött a lel­kűnkbe ... Hiszen bennünk is él az Ország ... Elég egy­­egy ismerős szín, iz, illat, dallam, csengő magyar szó vagy meleg tekintet: máris emlékezünk édesen és még­is annyira szivfájditón ... Hiába távoztunk vagy tá­vozunk térben, időben, a nagy távolságok ellenére a Hazához rendithetetlen hű­ségünk, forró ragaszkodá­sunk csak erősödött.. . Iga­zén csak külföldön érthet­tük meg: mi a magyar sors,- mit jelent magyarnak lenni és mit ér az ember, ha magyar.. . A HAZA AZ ÉDES ANYA­FÖLD : az Alföld tengersik vidéke, a Dunántúl lankái, a Kárpátok regényes tájai; a történelmet lehellő hős vá­ros : a gyönyörű Budapest; az ezer és ezer magyar falu csendje; a kizöldülő határ; az éneklő, ringó búzame­zők; az illatárban úszó akác­sorok ; az érett gyümölcs­­csel áldott ágak . . . A Haza jelenti a szőkébb pátriát is, ahol gyermek­éveinket, ifjúságunkat leél­tük .. . Ahol őseink pihen­nek a drága földben és aho­vá utolsó vágyunkként mi is szeretnénk majd végleg meg­pihenni ... A HAZA AZ EGÉSZ NÉP : a jelenlegi magyarországi ha­tárokon belül és túl. Hiszen a nemzedékről-nemzedékre megújuló magyarság hatal­mas családjába tartozunk: EGY CSALÁD — EGY NEMZET VAGYUNK! Mégha oldott kéveként is szétszóródtunk a világban... Azok utódai vagyunk, akik előttünk annyi nép balsike­re után először tudták ma­radandó államot alkotni és fenntartani a népek ország­úján, a Duna-imedencében — páratlanul viharos törté­nelem során I Részleteiben : a Nép je­­; lenti a kényszerből szétszórt • családot: a gyermeket, ki ; nem ismerheti az édesapát; j az egyedül küszködő özvegy j öreg édesanyát, vagy édes­­í apát ... A testvéreket, a rokonságot és az olyan igaz barátokat, amilyenek csak otthon tudnak lenni: akik­kel együtt vártuk és értük meg a szabadság virradatát 1956 őszén (hacsak pár nap­ra is) . . . A HAZA IDŐÁLLÓ ÉRTÉK: amellyel a magyarság legki­­válóbbjai a magunk jelleg­zetesen magyar módján járul­tak hozzá a világ értékei­hez . .. ( kultúra, tudomány, művészet, irodaiam, zene, technika, stb.) A magyar ember számára igazi szerencsétlenség a Ha­zájából kényszerű menekvés vagy száműzetés. De még nagyobb szerencsétlenség, ha a saját hazában Idegen zsarnókság alatt kell "élni". Ennél már jobb uj Mikesek­ként egyedül hallgatni az Ontario-tó mormolását vagy a csípős szél zúgását. Azok a magyarok, akik ide legelőbb érkeztek ki, annak ellenére, hogy nekik gazdagság és egyéb tekin­tetben nem volt tulfoőkezű a Haza, szivükben megma­radtak mélységesen igaz ma­gyarnak ... A torontoi ma­gyar alapintézmények lera­kásával ők voltak az úttö­rők, akik gyönyörűen vizs­gáztak magyarságból, nem­zeti öntudatból és ragyogó példát mutattak a többi ma­gyarok számára ... A ké­sőbb kiénkezettek ezekre az alapokra építettek. Ma már Toronto a világ egyik leg­élénkebb magyar kulturköz­­pontja is! Gondojunk a jól megalapozott magyar intéz­ményeire, egyházaira, egye­sületeire, elemi iskolájára, cserkészetére, sportkörére, a számos magyar újságra, ma­gyar színházainkra, magyar üzletekre, üzemekre, stb .. . A magyarság túlnyomó többsége megőrizte magyar­ságát, magyar értékeit és büszke azokra ! Akik otthon sem igyekeztek uj távlato­kat szerezni, azok már kez­dik elfelejteni a magyar nyelvet, de még nem kezd­ték el tanulni az újat . .. • A HATALOM IS RÉSZE A HAZÁNAK! DE NEM AZ, AMELYNEK OTTHON MA MÉG A DÁRIDOJA TART! Hát lehetne olyan hatal­mat a magyar néphez tarto­zónak elismerni, — amelyet az alávaló fegyveres támadást elköve­tett szovjet agresszorok raktak a magyar nép nyaká­ra; — amely a magyar nép­nek a forradalomban kifeje­zett akarata ellenére bito­rolja a hatalmat; — amelyet a világ népei sohasem ismertek el a ma­gyarság törvényes és nem­zetközi képviseletének; amely berendezésében, intézményeiben is szovjet­­majimoló;----amely megtagadja a piros-fehér-zöld nemzeti lo­bogót (mert hivatalos színe a szovjet mozaik állam szí­ne: a vörös) és amelynek nem a himnusza a Magyar Himnusz; — amely a saját állam­polgárokat, a honfoglaló magyarok utódait magyarsá­guk miatt és a magyarság hagyományaihoz ragaszko­dása miatt üldözi és a saját állampolgárai jelentős ré­szét, — mert az nem ismeri el a szovjet császárt — el­lenségként kezeli; — amely a magyarság legjobbjait ma is egészség­telen börtönök mélyén tart­ja (Bibó István stb.), ugyan­akkor a magyarságnak a leg­többet ártott kegyetlen, sza­dista tömeggyilkosokat Rá­kosit, Péter Gábort, Farkas Mihályt, és Vladimírt meg Gerő Ernőt a sztálinisták kö­zül szabadlábon tartja. Nem is szólva a hruscsovista egy­két generációs uj magyar •tömeggyilkosokról. A szovjet mozaik állam gyarmatosító köreit kiszol­gáló honi kommunista laká­jok bitorolt hatalmukat igyekszenek a Haza egy ré­szének feltüntetni. Vagyis az ellenük való minden ész­szerű támadást, kritikát ál­laméi lenes bűntettként ke­zelnek, mivel önmagukat, nempedig a nemzetet tekin­tik az államnak. Ők azok, akik bűnösök a sorozatos hazaárulásban, a magyar ál­lam ellen elkövetett főben­járó bűncselekményekben, tömeggyilkosságban, népir­tásban, a Magyar Nép embe­ri jogainak az eltiprásában és a Magyar Nemzet meg­­gyalázásában! Mérlegelve a világban végbemenő változásokat, az újabb eseményeket, felmerül a kérdés: Ha történetesen a szovjet mozaik birodalmat a kínai "barbárok" • pörölycsapásai miatt — talán nem is olyan •távoli jövőben — Szibéria védelme fogja lekötni és a hátország biztosítása végett az európai hódoltsági orszá­gokból a szovjet vissza fog vonulni, hova fognak mene­külni a magyarországi ge­rinctelen szovjet lakájok? Ma még a szovjet fegyve­rek oltalma alatt dáridóz­­■naik ... De az enyhülés jelei is sejtetik, hogy MÁSKÉP­PEN LESZ HÓNAP! Egy kis humor Az egyik faluban vadonat­új miniszteri gépkocsi jele­nik meg. Az emberek össze­gyűlnek, hogy megbámul­ják. Odajön egy öreg paraszt is és azt mondja a sofőrnek : — Micsoda gyönyörű te­herautó ! — Nem teherautó ez ked­ves Bátyám, hanem minisz­teri autó — feleli a sofőr. —- Már akárhogy is van kedves öcsém, ez bizony a mi számunkra csak teher — válaszolja az öreg. Toronto-Budapest Jet $568,20 Prop, $525.70 17 napos kirándulás ODA-VISSZA 1963. MARCIUS 31 -IG. Kennedy Travel Bureau Ltd ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézésé. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszerküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TANULJON FORRASZTANI! folyamok. • Mindenféle forrasztás. • Könnyű heti lefizetés. • Nappali és esti tan-GENERAL WELDING SCHOOL 61 Jarvis Street at King. EM. 3-7635. TELEFON: WA. 3-3424. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEP­NAP NYITVA Perfect Electric Company Mindenféle elektromos szerelési, javítási munkálato­kat teljes jótállással vállalunk. — Elektromos fel­szerelések — lámpák — főzök, stb. — ajándéktár­gyak minden alkalomra. Áraink legolcsóbbak — Tegyen egy próbát I DON PERFETTI 402 COLLEGE STREET, tulajdonos TORONTO 2B, ONT. FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ................$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...........................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár .......... $5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború............$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól________$2.00 Csighy Sándor:-Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István : Nagybotu Lőrinc............................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják .......$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Füry Lajos: Az út vége.......................................$3.50 Füry Lajos: Forgószél _________________ $3.50 Ghyczy Zsuzsanna : A város ...........................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ................. $0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ...........$2 00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ............$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ............$4.60 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kerecseny János: Vigyázat atomcsempészek $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma _________$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ...........$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv..........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada...........................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ..........„...............$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu............... $0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ...........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi ...„...............„...$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia...„.........$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ___„...$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ........„...$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa............ $2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal................$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk ssssa County Electrical Services AUTÓALKATRÉSZEK SZAKÜZLETE Bármilyen alkatrészre van szüksége, keresse fel cégünket. 556 Rogers Rd., Toronto TELEFON: 766-5922. Olvasóinkhoz! Közöljük kedves Olvasóinkkal, hirdetőinkkel, hogy KIADÓHIVATALUNKBAN uj rendszert vezettünk be. Ezután a SZOMBATON megjelenő lapunkban PÉNTEK DÉLIG lehet hirdetést feladni. Tehát, akinek kiadó lakása van, pénteken a lapunkban feladott hirdetés eredményeképpen esetleg már SZOMBA­TON délután kiadhatja. Torontoi olvasóink, akik a lapárusitóknál szok­ják a Kanadai Magyarságot vásárolni, MAR SZOMBAT DÉL­UTÁN 4 ÓRAKOR OLVASHATJÁK lapunk LEGFRISEBB SZÁ­MAT. VÉGÜL NE FELEDJE EL, hogy a KANADAI MAGYARSAG-ot minden magyar olvassa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents