Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-02 / 5. szám

Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely utén Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI (fatadlaK B7SI PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA; 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. XIII. évfolyam, 5. szám. Vol. XIII. No. 5. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. február 2, szombat Szovjet mesterkedés Kubában I Kialakulóban vannak az uj év politikai tűzfészkei Mig az elmúlt év jogos optimizmusra adott okot az erélyes amerikai külpolitika következtében, addig most úgy látszik, hogy a kommu­nisták lassan felocsúdnak a kapott csapásoktól és to­vább folytatják aknamunká­jukat. Ennek az első jele az a megdöbbentő jelentés-so­rozat, amely Kubából érke­zik. A közép- és nagyható­­távolságu, támadó jellegű orosz rakéták leszerelése és az atombombák szállítására alkalmas orosz bombázógé­pek elszállítása ugyan meg­történt, de a kubai orosz garnizonnak csak kis része távozott el, s ezek helyett is újabb szovjet csapategysé­gek érkeztek. A legújabb becslés szerint közel 15.000 reguláris orosz katona állo­másozik Kubában — csak­nem annyi, mint a tavalyi krízis idején — és egyre ér­keznek újabb szovjet fegy­verek is. Az orosz támaszpontok, teljesen el vannak zárva a (külvilágtól, még a kipróbált kubai kommunisták sem nyerhetnék oda belépést és az uj fegyverek között szá­mos olyan van, amely atom­bombát is képes szállítani, habár csak kis távolságra. A Pentagon értesülései szerint sem a meglévő, sem az uj fegyverzet nem támadó jel­legű, tehát nem fenyegeti közvetlenül az amerikai szá­razföldet, de a helyzet még­is az, hogy Kubából az oro­szok nemcsak hogy nem vo­nultak ki, hanem ott egyre erősödnek. Hogy ez a fordulat azt je­lenti-e, hogy Castro még ma is a Kreml kegyeiben van, s hogy Hruscsovék to­vábbra is Kubából próbál­ják katonai erővel forradal­masítani, illetve kommunis­tává tenni a zavaros politikai viszonyok közt élő dél-ame­rikai országokat, — vagy arra szolgál-e, hogy meg­akadályozza a vöröskinaiak térfoglalását Kubában, azt ma még nem tudni. De akár­hogy is áll a helyzet, ma már látszik, hogy a tavaly októberben tanúsított erély nem volt elég: Kubát meg kellett volna szállni már ak­kor, s ma is meg kell szállni, mert az ezért hozandó áldo­zat minden nappal csak na­gyobb lesz. Az, hogy Castro még min­dig él, s még mindig a kom­munizmus szálláscsinálója amerikai területen, csupán •azt mutatja, hogy a klasszi­kus katonai elv, mely sze­rint a megvert ellenséget teljes szétszórásáig üldözni kell, ma is változatlanul igaz. Komoly remény van arra, hogy az amerikai kül­politika legközelebb követ­ni fogja ezt az elvet. Dean Rusk külügyminiszter leg­újabb nyilatkozatai, amely­ről előző számunkban már ■irtunk és más jelek is arra vallanak, hogy Kuba újabb orosz katonai feltöltését Washington nem fogja tét­lenül nézni. Azok a hírmagyarázók, akik szerint a kubai orosz felszerelés úgy tavaly ősz­szel, mint ma is tulajdonkép­pen csak arra való, hogy egy Berlin kommunista megszál­lására irányuló támadó ak­cióhoz megfelelő hátteret biztosítson, úgy vélik, hogy Hruscsovék megint azt terve-Ami tegnap még fantázia volt, ma már valóság! Az Űrkutatás Tudományainak képviselői most tartották meg 31-ik évi közgyűlésü­ket New Yorkban. Ez az aránylag uj tudományág, amelynek tudósai három év­tizeddel ezelőtt még rész­ben fantaszták, részben sar­latánok hírében álltak, ma már egyik legérdekesebb és a jövőre nézve egyik legfon­tosabb tudományággá nőt­te ki magát. A föld körül keringő szá-J mos űrhajó — tulajdonkép­pen mozgó csillagászati se­gédeszközök — megszaki-! tás nélkül közöl olyan ada­tokat, melyek alapján a esi 1-! lagrendszerek keletkezése és történelme megmagyarázha­tó. A mostani közgyűlés első szónoka, dr. -Lloyd Motz, a Columbia egyetem obser­­vatóriumának vezetője, s a világ egyik vezető csillagá­sza, beszámolt arról, hogy a világűr különböző pontjain minden valószínűség szerint sokimillió olyan bolygó van, amelyen emberek, vagy em­berhez hasonló intelligens lények élnek Egyedül abban a tejútrendszerben, amely­hez mi is tartozunk, mintegy 600 millió bolygó lehet al­kalmas valamilyen formájú élet fenntartására és kétség­telen, hogy azok nagy ré­szén hasonló módon folyik az élet, mint a mi földün­kön. Dr. Motz kijelentette, hogy a legújabb kutatások! tanúságaként a világ min­den csillagrendszere 'nagyjá­ból hasonló módon keletke­zett, mint a miénk, s a ha­sonló körülmények kétségte­lenül hasonló eredményeket is hoztak létre. A biokémia vezető tudósai szerint azo­nos anyagok hasonló körül­mények között önmaguktól hasonló folyamatokat hoz­nak létre, s Így biztosra ve­het ő, hogy "emberék" éltek és élnek millió és millió pla­nétán és minden csillag bolygórendszerében átlag három bolygón van valami­lyenfajta élet. A más csillagrendszereken élő intelligens lényekkel va­ló közlekedés módja ma má­­elvileg ismeretes. 3.7 és 9.3 ezer megaciklus hullámhosz­­szu elektromos rezgések se­gítségével 1000 fényév tá­volságban élő'lényekkel fel lehetne venni a kapcsolatot. Az emberi tudomány és tech­nika már ma is elég fejlett arra, hogy ilyen hullámhosz-1 szón jelzéseket adjon le, s ‘ valószínű, hogy megfelelő válasz is érkeznék. A válasz beérkezésére azonban év-í századokig, talán évezrede­kig várni kell, mert ennyi ■ ideig tart, amíg a jelzés és a 1 válasz megteszik az Útjukat. | Addig is, már a tudomány; mai állása mellett is lehet­séges volna, hogy a világ­űrt ilyen jelzések érkezésé­nek megállapítására "átku­tassuk". zik, hogy egy Berlin—Kuba csereüzletet fognak kötni. Mint ismeretes, a most lezajlott kelet-berlini kom­munista kongresszuson a vö­rösök békülékeny hangot használtak a berlini kérdés­ben, annyira, hogy Ulbricht kijelentette, hogy Nyugat- Berlin elfoglalása "egyelőre nem aktuális". Ugyanakkor azonban szó sem esett arról, hogy a berlini szégyenfalat lebontsák, sőt Ulbricht hely­zete megerősödött, noha az ő nevéhez és személyéhez fűződik a berlini fal felépí­tése is. A mostani kongresz­­szuson úgy Hruscsov, mint Lengyelország diktátora, Go­­rnolka is feltűnően Ulbricht mellé álltak, noha még nemrégen mindketten éle­sen kritizálták ezt az undok, közgyűlöletnek örvendő ke­letnémet diktátort. Úgy lát­szik tehát, hogy a keletné­met 'külön szerződést, illetve Berlin kiöntésére irányuló követelést csak ideiglene­sen, s csak addig rta:aszioi­­ták el, amíg ennek a követe­lésnek a behajtására valahol kellő fegyverrel nem rendel­keznek. Ilyen fegy/er lett volna tavaly ősszel a kubai atomrakéta-támaszpont fel­állítása, s ugyanezt a célt szolgálja az újabb kubai orosz katonai akció is. Valamilyen kommunista támadás már csak átért is várható a világpolitikai fronton, mert a nyugati nagyhatalmak között éppen most elég laza az egység. A lelki törés oka látszó­lag Nagybritanníának az Európai Közös Piaóba való felvételének kérdése. Tud­valevő, hogy Nagybritannia belépését úgy az USA, mint a legtöbb európai ország ki­vártja, Franciaország ellen­ben erélyesen és hathatósan ellenzi. Hosszas tárgyalások és próbálkozások után az európai vezető po'ítikusok mindössze annyit tudt.-k el­érni De Gaullenál, hogy hoz­zájárul Nagybritannia felvé­tele ügyének ideiglenes el­halasztásához, anélkül, i.ogy elvileg lékötné magat azon j elv mellett, hogy Nagybri­­tanniát felvenni semmiesetre ,sem szabad. De Gaulle ezen látszólag barátságtalan magatartása I nem érzelmi alapokon nyug-] szik. Franciaország egysze­rűen attól fél, hogy Nagy­britannia, amelynek fontos gazdasági kapcsolatai van­nak a Brit Nemzetközösség tagjaival, tulajdonképpen nemcsak sajátmagát, hanem lényegében az egész volt an­gol gyarmatbirodalmat is behozza az európai közös piacba. A franciák egysze­rűen nem képesek elhinni, hogy Anglia szivvel-lélekkei és főleg pénzügyileg haj­landó lesz egyszerű európai országgá süllyedni akkor, amikor az angol nemzeti va­gyon igen tekintélyes, talán túlnyomó része még ma is tengerentúli befektetések­ben nyugszik. Az érem másik oldala az, hogy Franciaország azzal, hogy Nagybritanniát távol­tartja az európai gazdasági közösségtől, automatikusan Európa vezető hatalmává válhat, hacsak ebben Nyu­­gat-Németország nem aka­dályozza meg. Hogy pedig ezi a nemei yazctasdgl rlva­­litást még kellő időben ki­kapcsolja, De Gaulle éppen most kötötte meg Adenauer­­rel az úgynevezett francia­­német együttműködési szer­ződést, amelyről lapunk más­helyén ugyancsak Írunk. A szerződés, amely fennkölt hangijánál és mély filozófiai tartalmánál fogva hosszú időre egyike lesz az emberi­ség szellemi kincseinek, szo­ros együttműködésre kötele­zi a két országot, gazdasági, kulturális és honvédelmi té­ren s főleg azt hangsúlyoz­za, hogy a két nemzet közok­tatási és népnevelési rend­szerét is a megbékélés, a kölcsönös megértés és a kö­zös jövő érdekében -kell át­alakítani. AMIT AZONBAN A SZER­ZŐDÉS NEM TARTALMAZ — holott De Gaulle szándéka bizonyára erre irányult — az az, hogy Franciaország és Nyugat-Németország az eu­rópai közösségen belül, még külön is szorosabb egységet alkossanak. Ilyen lett volna például a két jogrendszer egyesítése, vagy a két kato­nai erő közös parancsnokság alá helyezése. Az ilyen mesz­­szemenő egységesítés jelen­tette volna De Gaulle győ­zelmét, ez azonban elma­radt. Németország tehát a szerződés ellenére is támo­gatja és támogathatja Nagy­britannia felvételét a Közös Piacba. Ugyanakkor Francia­­ország azt is bejelentette, hogy ez év végére feléllitja és működésképessé teszi re­guláris atomhadseregét. Ez a lépés, határozott kihívás az USA-val, illetve a NATO- val szemben, mert hiszen alig van néhány hete annak, hogy Kennedy arra hívta fel az európai NATO-tagokat, hogy tartózkodjanak hiába­való atomhadseregek felállí­tásától, s e helyett járulja­nak hozzá ahhoz, hogy az atomfegyverek az egész nyugati világban egyedül Amerika kezében maradja­nak. Most Franciaország az uj atomhadsereggel határo­zottan megtörte a nyugati védelem egységét, s még sokkal .inkább aláásta az USA nemzetközi tekintélyét, ment nyilvánvaló, hogy ha Franciaország is rendelkezik ütőképes atomhaderővel, ak-Kor eyy ujoLrLr intcri naoloiiá-Iis krízis idején a döntés nem lesz többé egyedül Moszkva és Washington ke­zében. Más szavakkal kife­jezve, Franciaország nem hajlandó magát nemzetközi téren az amerikai külügymi­nisztérium akaratának feltét­lenül alávetni, s nem haj­landó atomleszerelést sem végrehajtani, még ha ebben Moszkva és Washington meg is egyeznének. HOGY EZT A SÚLYOS ELVI VÁLSÁGOT A KOMMUNIS­TÁK KI FOGJÁK HASZNÁL­NI, AZ NYILVÁNVALÓ. Az USA helyzete hasonló ahhoz a Széchenyi Istvánnak tulajdonított helyzethez, amikor Így fohászkodott: "Ments meg Uram a bará­taimtól — az ellenségeim­mel majdcsak elbánok vala­hogy!" S a Kennedyre váró feladat éppen emiatt sokszo­rosan nehezébb, mint az el­ső kubai krízis idején volt. Számítania kell arra, hogy ha a legközelebbi kommu­nista támadásra ismét eré­lyesen válaszol, vagy pláne, ha Kubát megszállja, úgy elsősorban szövetségesei és barátai részéről fog kritiká­val találkozni. S. mégis azt reméljük, hogy a közeljövő amerikai politikája a kom­munizmussal szemben kife­jezetten támadó jellegű lesz. Mert, ha a vörös terror fel­számolása valóban megindul, akkor majd nem lesz szük­ség sem amerikai, sem NATO, sem bármilyen egyéb atomhadseregre. Egyébként az atomfegy­verek megszüntetésére vo­natkozó nemzetközi tárgya­lások is változatlanul —, de eredménytelenül — foly­nak. Legutóbb Washington­ban folyt értekezlet szovjet és NATOJképviselök között. Moszkva most — ezúttal először — eltért attól az elvtől, hogy ellenőrzést szovjet területen semmi kö­rülmények között nem en­ged. Most már hajlandó vol­na arra, hogy évente két­­három Ízben beengedjen va­lamilyen nemzetközi ellen­őrző bizottságot, ha egyéb­ként a szerződés létrejön. A Pentagon felfogása szerint ez az ellenjavaslat nem fo­gadható el. Mégis kétségte­len, hogy elvi jelentőségű enyhülés állt be a szovjet felfogásban; mi persze nem hisszük, hogy akár évente kétszeri, akár többszöri el­lenőrzést engednének a kommunisták: a valóságban a látszólagos enyhülés csak időhúzásra való. LEGÚJABB HÍREK Az Európai Közös Piac ve­zetőinek brüsszeli tárgyalá­sain nem csapták be még az ajtót végleg Anglia előtt. Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter azt j jelentette be a párizsi parla­mentben, hogy a legújabb fejlemények reményt nyúj­tanak Anglia felvételére. Diplomáciai források úgy : tudják, hogy ez az enyhülő j francia álláspont a francia­német államszövetségnek és Adenauer kancellár befo­lyásának az eredménye. A párizsi szerződés németor­szági ratifikációja nem kép­zelhető el anélkül, hogy Anglia ne csatlakozzon a’ki­alakulóban lévő európai egységhez. ^ Az uj brazil kormány programja Joao Goulart brazíliai el­nököt népszavazás során tel­jes végrehajtó hatalommal ruházta fel e hatalmas dél-MTteri-Uai orcaág lakoccága Rio de Janeiro-i jelentések szerint az elnök megalakítot­ta az ország uj kormányát. Az uj kormány legfonto­sabb tagja Francisco San Tiago Dantas volt külügymi­niszter lesz, aki most a pénz­ügyminiszteri tárcát kapta és főfeladata lesz kiemelni Braziliát súlyos közgazdasági kátyújából. Hermes Lima régi minisz­terelnök éskormányánaktao­­jai, akik 16 hónapon keresz­tül vezették az ország ügyeit, benyújtották lemon­dásukat, miután a brazil képviselőház Goulart elnök uj kormányának majdnem egyhangúlag bizalmat sza­vazott. A szavazás eredmé­nye 260:9 volt. Ugyanazok a képviselők, akik 1961. szeptember 2-án az elnöki hatalom és a par­lamenti rendszer megváltoz­tatása mellett foglaltak ál­lást, most szükségesnek lát­ták újra felhatalmazni Gou­lart elnököt a régi, 1946. évi alkotmány demokratikus jogaival. Goulart elnököt a katonai körök is támogatják s Így a nemzet biztonsága teljesen megalapozottnak látszik. Goulartnaik a baloldali Mun­kás Párttal is jó összekötteté­sei vannak s Így háboritha-MEGSZÜNTETIK AZ AMERIKAI TÁMASZPONTOKAT A török kormány azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy szüntesse meg a területén felállított rakéta támaszpon­tokat. Ugyanez a kérés fel­merült most Washingtonban Amintore Fanfani olasz mi-: niszterelnök látogatása • so-j rán is. Tudvalévő, hogy Törökön; szagban 15, Olaszországban pedig 30 Jupiter rakéta tá-; m asz pont van amerikai fel-; ügyelet alatt. A Földközi-tenger bizton­ságára azonban már . mint-; egy hat hónap óta a NATO parancsnoksága alatt állói röppentyű kilövésére beren­dezett atomhajtásu tenger-' alattjárók őrködnek. Ameri-; kai katonai körök ezért úgy; találják, hogy a török és­­olasz rakétakilövő állomá-j sok a hadi technika időközi j fejlődése miatt már elavul-j tak s azoknak fenntartása már nem szükséges. A kubai krízis idején Hruscsov azt kívánta cseré­be Kennedytői, hogy a kubai szovjet rakéták elszállítása ellenében az Egyesült Álla­mok szereljék le törökorszá­gi rakéta állomásaikat. Ken­nedy akkor ezt presztízs­­okokból kereken visszauta­sította, bár katonai szakér­tői szerint a török földön el­helyezett amerikai rakéták­nak már nincs lényeges vé­dekezési jelentőségük. "A Polaris tengeralattjá­rók korszakába léptünk —, mondja az amerikai kor­mány szószólója. — Ez a mi nagy titokzatos erőnk. Már hozzáfogtunk tömeggyártá­sukhoz, hogy védelmünk el­­ellenállhatatlan legyen". így hát Kennedy elnök teljesítheti a török és az olasz kérést, hogy országuk területéről a Jupiter rakétá­kat szállíttassa el. E két or­szág attól fél, hogy atomhá­ború kitörése esetén a szov­jet elsősorban ezeket a raké­ta állomásokat igyekeznék megsemmisíteni, ami óriási veszteséggel járna. A kato­nai megfontolások-, viszont Kennedy részére is lehetővé teszik, hogy a török és olasz kérést az Egyesült Államok tekintélyének vesztesége nél­kül teljesítse. A helyzetet csupán De Gaulle francia elnök nagy­hatalmi önállóságra és saját atomhadseregre törekvése nehezíti meg. Angliában, Nyugat-Németországban és Belgiumban meg van a kész­ség, hogy beleilleszkedje­nek a Polaris tengeralattjá­rók rendszerébe. Az Egyesült Államök a Földközi-tenger védelmére kilenc Polaris tengeralattjá­róból álló osztagot állítana tatlan hatalommal foghat hozzá az ország közgaz­­gasági helyzetének talpra­­állitásához. Ilyen súlyos ga:zcfasági mélyponton még sohasem volt Brazília. Az uj kormány koalíciós alapon jött létre, három par­lamenti párt képviselőiből alakult._____________ Erről-arrél A nyugatnémet hamburgi törvényszék elhalasztotta Ítélethozatalát abban a per­ben, melyet egy hajógyári munkás indított 7.500 dol­lár értékű kártérítésért a thalidomide gyógyszer fel­találója és gyártói ellen. G. Sempf munkás 36 éves felesége terhességi ideje alatt szedte ezt a gyógy­szert és nyomorék gyerme­ket szült. Nyugat-Németor­­szágban azonban az utolsó négy-öt évben 6.000 ilyen nyomorék gyermek szüle­tett s ezért a kormány szük­ségesnek tartja, hogy ezt a kérdést törvényhozásüag szabályozza. A kormány megkeresésére a hamburgi bíróság az ítélethozatalt a kártérítési igény felett elha­lasztotta. Angliában a munkanélkü­liek száma 814.632 személy­re emelkedett. A decemberi növekedés 248.474 volt. A munkaügyi minisztérium je­lenti, hogy a munkanélküli­ség 1947 óta még egyszer sem szökött ilyen magasra. 1947-ben ugyanis a tüzelő­anyag hiánya teljesen meg­bénította az angol ipart. • Iránban mintegy 2.000 fiatal munkás felvonult az egyetemre s ott az egyetemi hallgatókkal- tiltakozott az ellen a ki nem elégítő szo­ciális reform ellen, melyet az iráni sah hirdetett meg. A munkások és az egyetemi hallgatók tiltakozó dalokat énekelte? az egyetem cam­­pusán, melyben a sahtól kedvezőbb szociális refor­mokat követelnek. fel, mely a Földközi-tengeren működő hatodik amerikai flotta panancsonksága alatt állna és a spanyolországi Rota tengeri támaszponton állomásozna. A fejlődés so­rán a rendelkezési jog át­­szállna a NATO parancsnok­ságára s az Egyesült Államok csak a kilövések feletti vé­tójogot tartaná meg magá­nak. Az egyes európai orszá­guk kívánságait nehéz ösz­­szeegyeztetni a szovjet el­leni védekezés világproblé­máival. Megnyugtató érzés, hogy az Egyesült Államok ilyen döntő méretekben ve­szik ki részüket Európa vé­delmében. Hiszen hazánk ezer esztendő óta szerves része ennek a hatalmas Euró-! pának s a szovjet megszál­lás csak egy kalandor nép j pusztulásra Ítélt próbálko-; zása. Mohammed Ali, Pakisz­tán 54 éves külügyminisz­tere, Daecaban szívroham következtében meghalt. Or­vosai figyelmeztették, hogy a megerőltető munka élet­veszélyt jelent számára, de ezt nem vette figyelembe, valósággal hivatása áldozata lett. Mohammed Ali 1949-tői 1952- ig Pakisztán főmegbi­­zottja volt Kanadában, mely állásából az Egyesült ■ Álla­mok követévé nevezték ki. 1953- ban hazahívták s az uj kormány miniszterelnöke lett. ö fejlesztette ki hazája nyugatbarát politikáját. Szívósan védelmezte Pa­kisztán kasbmiri jogait és nyugatbarátsága megren­dült, amikor az Egyesült Ál­lamok a Kina-irvdiai háború során fegyvereket szállított a kétszínű Nehrunak. Pa­kisztán nagyobb ellenség­nek tekinti Indiát, mint a kommunista Kínát. A dán királyi pár leányát, Anne-Marie hercegnőt elje­gyezte Constantine görög trónörökös. A vőlegény 22 éves, a menyasszony 16. Livingston Merchant, aki 1962-ig az Egyesült Államok kanadai nagykövete volt, a múlt évben teljesen vissza­vonult a politikai életből. Most John F. Kennedy elnök kinevezte őt annak a bizott­ságnak vezetőjévé, mely a Polaris tengeralattjárók fel­­használásával Európa uj rendszerű nukleáris védel­mét fogja irányítani. A nas­­saui tervezettel az Egyesült Ál! amok magára vállalta a nyugati földrész nukleáris védelmét, Így Livingston Merchant napjaink történel­mének legfontosabb szerep­körét tölti be. 0 Amintore Fanfani olasz [ miniszterelnök kormánya jó- I váhagyólag tudomásul vette, I hogy az Egyesült Államok le­szerelik az ország területén felállított Jupiter rakéta tá­maszpontokat s Olaszország nukleáris védelmét ezentúl a NATO kötelékében lévő Polaris tengeralattjárók lát­ják el. Az olasz parlamenti kommunista párt vezetője, Palmiro Togliatti bizalmat­lansági indítványt terjesztett elő a kormány ellen. Fanfani miniszterelnök többsége biz­tosítottnak látszik. Fanfan' miniszterelnök be­jelentette az olasz parla­mentnek, hogy Kennedy amerikai elnök tervbevette Olaszország hivatalos meg­látogatását, rhefy nagyszerű alkalom lesz arra, hogy a két Ország együttműködését szorosabbá tegyék s ezzel j biztosítsák a világ békés fej­lődését. Politikai megfigye­lők szerint Kennedy látoga­tása azt jelenti, hogy Olasz­ország egyelőre nem csatla­kozik a francia—német ál­lamszövetséghez, hanem az Egyesült Államokkal és Ang­liával lép szoros szövetség­be.

Next

/
Thumbnails
Contents