Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-07-27 / 30. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 XIII. évfolyam, 30. szám, 1963 jul. 27, szombat DR. RIMANÓCZY LÁSZLÓ: A magyarok származásának és rovás-irásának eredete “modern” szemmel nézve III. Meglepő és teljesen újszerű ezek után, hogy mi, magyarok a kazár-törökök rabszolgáiként kezdtük a történelmünket és életünket valamikor Kr. u. a IX. század derekán. Ekkora őrültséget aztán ritkán hall­hat vagy olvashat az ember, melynél semmivel sem kisebb az, hogy a székelyeknek féltve-őrzött titkos írásuk lett volna. Furcsa, hogy a magyarokról ilyesmit valaki Kr. u. 1957-ben ír. Bár az osztrák Ernst Doblhofer úron éppen nem csodálkozom, de azon annál inkább, hogy ez a fantazmagória tudományosnak kinéző könyvben és angol nyelven (a Sir Leonard Wolley, Petrie, és mások anyanyelvén) egyáltalán nyomtatásban meg­jelenhetett. AMERIKÁBÓL JÖTTEM.,. Furcsállom a magyar tudósunknak a J. Sebes­tyénnek fentvázolt tevékenységét is, aki “segített” Franz Babinger.nek, és ez az úri ember így fejtette meg aztán tökéletesen a magyar rovás-írást, dacára a koppenhágai Vilhelm Thomsen fordításának. A magam részéről nem voltam ott ennél a segít­ségnél, de biztosra veszem, hogy ez a J. Sebestyén magyar tudós egész egyszerűen habozás nélkül és azonnal odaírta a rovás-írás alá a folyó magyar be­tűket vagy szöveget. Amit egyébként még rengeteg öreg magyar megtudott volna cselekedni még ma is, minden habozás és egy pofa bagó ellenszolgáltatás nélkül is. A magyar rovás-írást éppen nem kelletett megfej­teni sem 1957-ben, sem 1515-ben, sem Attila idejé­ben, vagy Kr. e. 2000-ben, ugyanis ez élő és használt írás volt. Még elképzelni is rémes lenne, akkora birodal­mat írás nélkül vezetni, amekkora Attilá-é volt. (Ha a szerző vette volna magának a fáradságot és tanul­mányozta volna Priscos rhetor feljegyzéseit Attila udvaráról, ki sem kerülhette volna, hogy ne értesült lett légyen arról — a számára kiábrándító tényről — hogy minden hadizsákmányt a rovok azonnal jegy­zékbe vettek, sőt a fejedelem becsüsei a zsákmány­tárgyak értékét is odavágatták a listákra, a zsákmány­­igazságos és zavartalan elosztása érdekében.) Vi­szont, ha a magyaroknak még írásuk sem volt, ho­gyan lehetett Szent Istvánjuk, Könyves Kálmánjuk, hogyan történhetett az, hogy az Aranybullát csak hét évvel előzi meg az angol alkotmány ? Miért éppen ez a horda volt a világ-kerekség egyetlen nemzete, mely a saját nyelve mellett éppen a »klasszikus latin nyelvet beszélte a múlt század végéig? A legnagyobb problémája azonban a beavatott és tőrőlmetszett összehasonlító és egyébb nyelvészek­nek, hogy a magyar rovás-írás “nem átvett” egyéb, számszerint 28 darab betűje honnan származik, mert ugye,-tudott dolog, hogy “nincsen mása!” Amerikából jöttem . . . Hazacsalogatási mese, vagy gondoljon róla mindenki1 azt, amit akar! A Népszabadság cikkéhez nem is Írunk több kommen­tárt. ■ MÁL nem itt, nem Bony­■" hádon született . . . Ő nem emlékezik, nem emlé­kezhet születése éveire, a nagymama viszont igen. Két végzős orvostanhallgatót — Árnál szüleit — sodort a vi­har 1945 januárjában Né­metország felé. A férfi ka­tonaorvos volt. Felesége, aki szülés előtt állt, vele ment. 1945. február 8-án, egy. légitámadás közben, az apa orvosi segítségével, Bal­­le egyik nyirkos óvóhelyén jött a világra Árnál. Az anya nem élte túl a szülést. A csöpp kislány az apára maradt. Árnál emlé­keiben mindössze annyi él ebből az időből, hogy éhe­zett, rengeteget éhezett, az apával együtt, aki vándorút­ra kelt Németországban. Négyéves volt, amikor Ham­burgból az apai nagymama hazahozta Magya rorszá g ra. Az édesapja pedig kivándo­rolt az Egyesült Államokba. A kis Árnál Bonyhádra ke­zűit rokonokhoz. Nem szíve­sen beszél róluk, 'kivéve a nagymamát, akit imádott. Azt mondja, köszönettel és hálával tartozik a rokonok­nak, amiért nevelték, táp­lálták, ruházták. De a szere-1 tét az más dolog. Megérzi az ember, különösen a gye­rek, ha híján van ... A jó­fejű kislány 'kitünően végez­te az általánost, tovább akart tanulni. A rokonok nem szívesen hallották ezt. Tanuljon szakmát, álljon meg a íjiaga lábán . . . Árnál sírva szökött el egy este ta­nácsért a volt osztályfőnöké­hez. A tanár pedig másnap addig kilincselt, amíg el nem intézte, hogy a kislányt álla­mi gondozásba vegyék. így került a gimnázium leány­­kollégiumába. M amelyben neki, az árvának talán még több jutott a sze­rétéiből, mint a többiek­nek ... Ö Így tudta elkép­zelni az igazi családot — ENNYIVEL más volt itt minden. Közösség, Könyörgöm tisztelettel, sehonnan! A magyar rovás-írás egyszerűen ős-írás, mint az egyiptomi, az ó-görög, a perzsa, vagy az Indus­völgyi Mohénjo-daró írások. Ez tény marad akkor is, ha a “beavatottak” ebbe még mindig nem képesek belenyugodni és annak eredetét a görögbe, az ó-tö­rökbe, vagy ... “Jézusom, Szüzanyám el ne hagyj!” az ó-szláv Glagolicza írásba akarják vagy szeretnék besuszterolni. (Még most is: George Smith fordítá­sai “Assyrian Discoveries”, valamint Sir L. Wolley Ur-i ásatásainak közzétett eredményei után is! !). Attila, a hunok, a szkíták, a mittani-k, szumé. rek műveltségéről a kortársak, a görög, latin, de fő­leg az arab történet-íróknak egészen más volt a vé­leménye, mint Franz Babinger vagy Ernst Doblhofer uraké, de ez teljesen világos és érthető. Ismételten kijelentem, hogy nem vagyok össze­hasonlító nyelvész és eddig sem nagy Oddin, sem az ős-etruszkok rúnáit nem fejtettem meg, de egész “véletlenül*’ birtokomban van egy csomó — és rovás­írásnak kinéző — már megfejtett írásmód. A “Beszélő Kövek” című könyvben olvashatjuk, hogy a magyar rovás-írás átvett négy görög, és két ó-szláv betűt. A hivatkozott ábra alapos áttanulmá­nyozása után megállapítottam, hogy a kérdéses két ó-szláv betű az: E és 0 betűk. A görög nyelvből át­plagizált betűk pedig az: A, I, B és a T betűk. Most hirtelen elfelejtek mindent, amit az ős­­nyelvekről vagy nyelv-összehasonlításról olvastam, láttam, tanultam vagy hallottam és előveszem az Irtó Józsefek, Balikó Manassék, Csutorás Pálok vagy Sa­vanya Ferkék egyszerű, józan, magyar pásztor eszét. A magyar nyelvben leggyakrabban előforduló magánhangzók hogy, hogynem — az “A” és az “E”, utánnuk pedig az “I” és az ‘0” betűk. A mássalhang­zók közül, a k, n, s betűket kivéve pedig a “B” és a “T” betűk. Tehát a 28 darab és eredeti betűnkhöz (miknek nincsen másuk!) éppen a leggyakrabban előforduló négy magánhangzót és majdnem leggyakrabban elő­forduló mássalhangzókat vettük át, vagy kellett át­vennünk?! Én, mint laikus ezt nem hiszem, sőt, ki­mondott csoda számba kellene vennem, ha ez így történt volna. De nem tudnék elhinni sokkal kevésbé használt magán- vagy mássalhangzó átvételét sem. Viszont, az alábbi és végtelenül egyszerű “ha­sonlósági” elmefuttatást igazán illenék tudni a híres és beavatott nyelvészeknek (származásukra vagy na­cionalizmusukra való tekintet nélkül), amit én, a ja­víthatatlan laikus tudok, sőt, okulásul ide is írok ne­kik, úgymint: Magyar.Etruszk rovás-írás: Minden betűje majdnem megszólalásig hasonló, azzal a kivétellel, hogy az etruszk írás nem ismeri a: Cs, Gy, Ny és Ty magyar összetett betűket. Magyar Szumér-rovás írás: Minden betűje majd­nem a megszólalásig hasonló, azzal a kivétellel, hogy a szumir írás nem ismeri a: Cs, Gy, Ny és Ty magyar összetett mássalhangzókat. Magyar-Katana (Japán) írás: Majdnem egye­zik az A és az I betű. Egyébb magánhangzó nem ha­sonlít s mint tudjuk ebben az írásban minden más­salhangzó összevont betű. Magyar.K’ai-shu (Kínai) írás: Nem hasonlít egyetlen magánhangzója sem. A mássalhangzók ösz­­szevont vagy összetett betűk. Magyar-ős-szemita írás: Nem egyezik és nem ha-A KINTAILI MALOM (Canadian Scene) Kanada egyik legszebb és leg­művészibb történelmi emléke Tait McKenzie (1867- 1938) háza a főváros közelében. McKenzie sebész, at­léta, tornatanár, katona és ragyogó szobrász volt egy személyben. Robert Tait McKenzie korán elhagyta szülővá­rosát, az ontarioi AUmonte-t, hogy nemzetközi hír­névre tegyen szert, de később visszatért oda, talán fiatalkori elhatározását követve, hogy visszafizesse szülőhelyének ami jóval ellátta. Kilenc éves volt, ami­dőn atyja, aki pap volt az almontei skót templomban, hirtelen elhunyt. A család iránti szeretetből és ra­gaszkodásból a város népe házat épített az elhunyt családjának. Amikor pályafutása tetőpontjára érke­zett, McKenzie hazatért és megvette John Bird mal­mát, ahol gyermekkorában oly sokat játszott. Egy er­dei ut mentén fekszik e malom vagy 30 mérföldnyire Ottawától az Indián folyó partján. Egy volt őrnagy és felesége úgy megszerették, hogy fenntartották ere­deti formájában. így megmaradt mint emlékmű Tait McKenzie elgondolásának megfelelően. Sem a malom, sem környezete nem igen különbözik ma sem attól, amilyen azelőtt volt, az úttörők idejében. Leys őr­nagy, mai őrzője abban reménykedik, hogy “mielőtt Kanada és McKenzie centennáriumát ünnepeljük meg 1967-ben, a kormány a malmot a kanadai népnek fog­ja adományozni és környékét testedző központtá épí­ti ki”. Leys őrnagy és felesége egy évtizeddel ezelőtt vették meg a malmot és azóta rendbehozatalán, ja­vításán dolgoztak. Jól ismerik Tait McKenzie nem­zetközi jelentőségét és ezért volt otthonát nemzetközi emlékművé igyekeznek tenni. Már ma is évente ezrek autóznak mérföldeket át csendes erdei utakon, hogy megtekinthessék a 132 éves “Kintaili Malmot”. Még McKenzie nevezte el ennek Skócia Kintail vidéke után, a nyugati hegyvidékben, ahonnan maga is szár­mazott. A műteremben ma is ott láthatók a művész egyes eredeti szobrai, legismertebb emlékművei, atlétikai munkái. Megtaláljuk a hires skót-amerikai emlékmű eredeti mintáját is, amelynek élettől duzzadó mar­cona katonái a skóciai Edingburg Prince utcáját ékesítik. A számos atléta-szobor közül az öreg malom­ban látható McKenzie “A Futó”, “A Boxoló”, és “Testvérek, Szélben” című alkotásai. Sokan őt neve­zik a legnagyobb atléta-szobrásznak a görögök óta. Nemcsak alkotásai testalkata, de mozdulatai is a szép­ségen kívül, szokatlan életet, erőt juttatnak kifeje­zésre. McKenzie különösen kitüntette magát a tested­zés terén végzett úttörő munkában. 1894-től 1904-ig nemcsak a montreáli McGill egyetem anatómiai szaka részére dolgozott, hanem egyben ő volt Kanada első orvosi-szak igazgatója a testedzésben. Azután a pennsylvaniai egyetem hívta meg testedzési szaka élére tanárnak, amely állását megtartotta (kivéve az első világháború alatti szolgálatát a kanadai had­seregben) egészen élete végéig. A szobrászat iránti érdeklődése soha sem lany­hult. Röviddel a háború után atlétaszobraiból Rámá­ban és Londonban rendeztek kiállítást. Később mo­numentális hősi alakokat, számtalan ardkép dombor­művet és jellem tanulmányt alkotott, ugyanakkor folytatta tudományos munkáját. Élete késői éveiben minden nyáron ellátogatott szeretett “Malmába”, a. hol mind több és, több régi, a pionír időkből szárma­zó szerszámot, emléktárgyat halmozott fel. Ezek ma mind a “Malom Múzeumban” vannak kiállítva. Nem szűnt meg háláját kifejezni szülővárosa iránt sem, amely fiatal korában segítette. Így, mint ahogy itt, a kollé­giumban él tek. Csak az édes­apa .. . Őutána mindig sajgóit a szi­ve. Emlékezett rá, pedig négyéves volt, amikor utol­jára Hamburgban látta. Az­óta csak a levelekből ismer­­te apja nehéz sorsát. Kike­rült az Egyesült Államokba, de az európai diplomát nem fogadták el. Gyári munkás lett és — tanult,-hogy, meg­szerezze az amerikai okleve­let. A rokonok minden hó­napban kézhez kapták az ajándékot, amit az apa ki tudott 'szorítani szerény jö­vedelméből. Most, hogy Árnál gimnazista lett, s álla­mi gondozásba 'került, a pénzt neki 'küldte az édes­apa. Már-orvos volt, ismét kezdő, ‘kórházi orvos, aki le­veleiben csak arról irt a kis­lányának, hogy jöjjön, jöj­jön ki hozzá Amerikába, ő kitanittatja, s együtt boldo­gok lesznek. Az édesapa le­veleiről az egész kollégium tudott. Amikor egy-egy le­vél érkezett, zsongott Árnál szobája: társnőivel éjsza­káig vitázott arról, szabad-e felcserélni a hazát a szülőért. A viták vége mindig az volt, nem, nem szabad elmenni. Amáll gyötrődött: nagyon vágyódott édesapja után. Látták ezt szobatársai, tud­ta a nevelőtanára is. Még ■több szeretettel vették kö­rül. De a kislányok hogyan is érezhették volna azt, amit Árnál érzett: a távolban élő apa hihetetlen erejű vonzá­sát? Árnál jelesen vizsgázott, jól tanult. De aztán jött a szünidő, amikor a társnői hazautaztak a szüleikhez, s az árvaság kegyetlen érzé­séi még inkább megrohan­ták, gyötörték. Aztán az uj tanév, a viszontlátások egy időre feledtettek vele min­dent. S akkor megint jöttek az édesapa levelei. Az apa közben megnősült, s most már az amerikai feleség, a mostohaanya is kedves, hivó levelekkel árasztotta el a kislányt. TAVALY júliusban, ami­* kor a többiek már hazautaztak szünidőre, s éppen Árnál is 'indult volna nyaralni egyik társnője szü­leihez, levél érkezett St. Louisból, az édesapjától. Alig néhányan voltak már csak a kollégiumban, a töb­biek nyaraltak. A levél mel­lett egy papirt talált, a Nem­zetközi Vöröskereszt honta­lansági igazolványát és egy repülőjegyet. Az édesapja könyörgött: jöjjön, úgy vá­gyik már a gyermeke után. Árnál megrémült. Eddig, amig csak 'távlatokban .élt a kérdés, menjen-e vagy ma­radjon, csak vágyódott és mérlegelt. Most megijedt: egykettőre döntenie----men­nie kell. Itthagyni mindent, ahol felnőtt, ahol öntudatá­ra ébredt, mindenkit, akik­kel együtt élt, akiket szere­tett. Nevelőtanárához ro­hant. Átvirrasztott éjszaka után a tanár Így szólt: — Menj, Árnál. Tudom, önmagáddal is meghasonla­­nál, ha nem mennél. De ha egyszer mégis visszajössz, ha úgy gondolod majd oda­­kinn, hogy az életed értel­mét csak itt tudod megtalál­ni, boldogok leszünk. Én most küldelek: menj. - De hiszem, Árnál, hogy amire neveltünk, tanítottunk té­ged, nem volt haszontalan, kívánom, hogy légy boldog édesapád mellett ... És Árnál egy hét múlva át­repülte az óceánt. sonlít egyetlen betűje sem. Magyar-Föniciai írás: Majdnem egyezik az “A’* betű és hasonlít a “G” betű. Magyar-ó-görög (Melos, ó-Athén, Milos) írás Mindháromban egyezik: az “A” és a “T” hasonlít az T” és “B” betű. Magyar-Jenisszei (ugyanígy az Ochron és Peh­­levi) írás: (Nagyon kis eltéréssel, vagy fordítva — tehát balról jobbra írva): Egyezik a G, N, R, és Zs, betű és hasonlít: az ö, Ü, J, és az M, betű. Magyar-Szibériai írás: Egyezik a B, és I, betű, nagyon hasonlít a G, betű, eléggé hasonlítanak az N, Sz, és Zs, betűk. Magyar-Glagolicza írás: Egyezik az E, betű és hasonlít az 0, betű. Nagy kár, hogy a fenti kis összehasonlítást a modern és tőről-metszett összehasonlító nyelvésze­ink még nem ismerik, vagy az még nem ütötte meg, vagy verte ki a szemüket. így, a magyar rovás-írás talán még több évezre­dig a jövőben is titokban marad, mint ameddig azt használták valaha, sőt használják elszórtan ma is. talán tizen­­s a kis szobá-I EHETTEK ■* öten 1 ban, amikor Árnál ledobta az ágyra kézitáskáját, ösz­­szefutottak a hírre, hogy megjött az Árnál. A nevelő­tanár is beszaladt, ültek az ágyakon, már túl voltak az ölelkezésen, de a szemükben még ott csillogott a viszont­látás boldog könnye. Aulái­nak helyet csináltak az egyik ágyon. Leült. Hallgat­tak mindannyian. — Már megjöttem, Ame­rikából ... — szólalt meg végül is. — És mi a mesterséged címere? — kuncogott közbe az örömtől egy másodikos. Csilingelt a sok lány kaca­gása a nevetésben feloldó­dott a váratlan öröm. —Ha igazán megmonda­nám, kinevetnétek... — mondta, majd széttárta a karját, mint aki át akarja ölelni az egész szobát, a há­zat. — Nagy honvágyad volt? — kérdezte a nevelőtanár. — Az is. — Na mesélj. — Hol kezdjem? — Ott, amikor megérkez­tél Amerikába. — Az édesapám várt a repülőtéren. Ott volt a fele­sége is. Nagyon boldog vol­tam. Az édesapám olyan, mint a fényképen. Autóval mentünk be a városba. Vil­lában laknak. Tudjátok, mi­lyen az a város? Mintha minden házat tegnap építet­tek volna. A lányok úgy figyeltek, hogy észre sem vették a haj­nali kettőt. Pedig Árnál még csak a karácsonynál tartott. — ... Összejöttek az is­merősök, ott nálunk. A csa­lád barátai. De itt nálunk a vadidegen emberek is me­legebbek egymáshoz, mint azok. Ültek, hallgattak, s várták a csengőt, amikor át­mehetünk a másik szobába, a karácsonyfa alá. Ha meg­szólaltak, csak arról beszél­tek, mit hoz pénzben a jövő év. Számitgattak,— kalkulál­tak. Folyton a pénz volt téma nálunk, a családban is . . . És egyre többször eszembe jutottatok. Nem tu­dom, megmagyarázni, de borzasztóan hiányoztatok ti meg minden, ami itthon van ..Akkor, karácsony­kor szólalkoztunk össze elő­ször a családban. Én megje­gyeztem az asztalnál, hogy különösnek tartom, miért nem tudnak másról beszélni, csak a pénzről. Rengeteg mindent kaptam 'karácsony­ra, de nem tudtam neki iga­zán örülni . . . Karácsony éj­jel, amikor lefeküdtem, eszembe jutott, hogy örül-! tem annak a kesztyűnek, amit te vettél nekem kará­csonyra, amikor másodiko­sok voltunk — mutatott Évá­ra, a barátnőjére, aki bele­pirult Árnál szavaiba. — El­halmoztak mindennel, de nem tudtam megszokni azt a levegőt. Üres volt az életem. El hiszitek? Karácsony haj­nalban, amikor már édes­­apámék aludtak, felkeltem és levelet írtam a magyar 'követségnek. 'Reggel meg­mutattam az apámnak. Sirt. Azt mondta, ő látta rajtam, hogy nem találom a helye­met, érezte, hogy nagyon nagy a honvágyam. Csak annyit kérdezett 'aztán: "Tényleg annyira szerettél abban a kollégiumban lak­ni?" Mondtam, igen. "Hát akkor küld el ezt a levelet a követségre . . . Én, kislá­nyom, azt akarom, hogy te boldog legyél. Boldog ve­gyészmérnök ... Látom, hogy te ezt csak otthon tu­dod elérni . . ." Ezt mondta. És én elküldtem a levelet és remegve vártam a választ, visszaengednek-e, lehetek-e ismét a magyar állam gyer­meke. ÄDAK1NN már verőfény­" ben fürdőztek a ha­talmas park fái, de a ki­csiny szobában nem érezték az átvirrasztott éjszaka fá­radalmait. Hogyan is érez. Lék volna, amikor kis közös­ségük előtt olyan komoly és nagy feladat állt, mint az: hogyan segítsenek Aulái­nak pótolni az iskolai tanu­lásból kiesett nyolc hónapot, hogyan tudják ismét pótol­ni szeretettel az apai szeré­té tét? Árnál odakinn nem tudta elfogadni az életformát, s mindazt, amivel ott találko­zott. Ő már ennek, a mi kö­zösségünknek a gyermeke. Ezt érezte meg tulajdon édesapja, dr. Tóth József, Missouri állambeli orvos is, amikor hazaküldte 'kislá­nyát az óhazába. Az egyetlen hazába. Szabó László I K K A PENZATUTALAS Szabadválasztás, gyarmatáruk, építőanyagok, textil, ipar­cikkek, bútorok, autók, stb. KÖZJEGYZŐSÉG Hitelesítések, fordítások és válóperek intézése. UTAZÁSOK Repülő- és hajójegyek, útle­velek. Magyarországi láto­gatások és otthoni hozzátar­­tozók kanadai látogatásának intézése. Gyógyszerek a világ minden részébe re­ceptre és recept nélkül a leg­olcsóbban, leggyorsabban. KÉRJE 16 OLDALAS HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET INTERNATIONAL A G E N C Y SERVICE 387 SPADINA AVE. ,• TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 VASZARY PIROSKA AUGUSZTUS ELSEJÉN AZ U.S.A.-BA KÖLTÖZIK ÜZLETÉT KIÁRUSÍTJA ÁRENGEDMÉNY Megnőnek a gyerekek! A francia antropológusok megállapítása szerint ma a kétéves francia gyermekek hét centiméterrel magasab­bak, mint szüleik voltak, ugyanebben a 'korban. Az északi országokban még na­gyobb a különbség és a tu­dósok feltevése szerint, ha ez Így folyik tovább, a két­ezredik évben a felnőttek átlagos magassága két mé­ter lesz. Papíráru, Könyvelési cikkek, Herendi porcelán, Gorka vázák, tálak, étkészlet, Svéd dísztárgyak, Parker tollak, Hardtmuth- Faber és Castell ceruzák és más írószerek, Könyvek, Olajfest­mények, Rézkarcok, Cash Register, stb. 353 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT. TELEFON: EM. 4-3721 A LEGNAGYOBB GÁT, A MAGA NEMÉBEN (Canadian Scene) A Manicouaga, Quebec tarto­mány egyik nagy folyója. Indián nyelven “nagy ivó­poharat” jelent. Baie Comeau.nál ömlik a Szent Lő­rinc folyamba, Montreáltól 360 mérföldre északke­letnek. Quebec u.n. északi parti indiánjai, a Montag­­nais, a Hegy Lakók, adták e nevet, mert sok zuhogó­­ja között számos lazac-tó, nyugodtvizű mély öböl van, ahova az indiánok inni jártak. A modern kanadaiakat azonban ennél jobban ér­dekli a folyó nagy vizierö potenciálja, amiből a mai ipari világban soha sem lehet elég. Ezen tartalékok kiaknázására Quebec villanyművei (Hydro) négy a maga nemében páratlanul álló gát építésébe kezdtek. Egyikük mentén, amelyet Manic Kettőnek neveznek, két hatalmas robbantással a közelmúltban elvezet­ték a folyó egész vizét, hogy a gátépítés a száraz me­derben folyhassék. A munka az áramfejlesztés terén egyedülálló vállalkozás. HIBA, ha fiatal lány nem próbálja megérteni saját szüleit, ha mindenkihez bizalmas, kivéve legközelebbi hozzátartozóit, ha túlságosan festi magát (öregít!), ha olyan szűk szoknyát hord, hogy majd szét pattan rajta, ha modernség jogcímén durva kifejezéseket hasiznál, ha válogatás nélkül barátkozik fiúkkal, ha mindenáron fel akar tűnni, ha tömény italt fogyaszt, ha az utcán cigarettázik, ha a legelsőhöz, aki történetesen megkéri, hoz­zá akar menni, ha a munkahelyét összetéveszti egy szórako­zóhellyel, ha nem tűz ki maga elé komoly életcélt. FOG VIZSGÁLAT ULTRAHANGGAL Egy New York-i-kórház orvosai az ultrahangok fogdiagnosztikai felhasználásával kísérleteznek. A fogakon átbocsátóit ultrahangok leképezik a fogsor keresztmetszetét, s fontos felvilágosításokat nyújta­nak az élő fog fogbelének állapotáról. Az uj módszer­rel a hírek szerint a fogszuvasodás még egészen kez­deti stádiumában felismerhető, az általa a szövetek­ben előidézett változások kimutatásával. HÉLIUM-ÖV A FÖLD KÖRÜL Amerikai geofizikusok bejelentették: kísérleti utón sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Földet héliu­mionokból álló öv veszi körül. A pozitív villamos töl­tésű héliumionok — oxigén- és hidrogénionok társa­ságában — mintegy 1200—3400 kilométer magas­ságban helyezkednek el a Föld felett, bolygónk kül­ső légkörében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents