Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-07-27 / 30. szám

XIII. évfolyam, 30. szám, 1963 jul. 27, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG ti CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ minden szombaton Szerkeszt&ség és kiadóhivatal: 996 Dovorcourt id., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 5.30-ig. Ilfflzetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem kOldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­fűk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published .v.ry Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada ÓVAKODJUNK A “POISON IVY”-TÓL IRTA : MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Újra itt van a nyár min­den örömével és felüdülé­sével. De sok veszedelem fenyegeti örömteljes sza­badságunkat, amelyeket azonban előre ismerünk s így védekezhetünk ellene. Ilyen veszedelem a “poison ivy”, magyarul mérges rep­­kény. (Ejtsd: pojzon ájvi). A poison ivy egy ártat­lannak látszó növény, a­­mely azonban rendkívül sú­lyos bántalmakat okozhat. Előfordul a tartomány sű­rűn lakott részein, vala­mint a népszerű nyaraló környékeken. Megtalálhat­juk a talajon néhány incs magasságú törpe, bokros növényként, másutt mint a szőlő, nagy magasságra fel­fut a fákra, bokrokra és oszlopokra. A Poison ivy (mérges repkény) egyike a nyaralás legkellemetle­nebb veszedelmeinek. Megmene­külhetünk tőle, ha megtanuljuk a növény felismerését és kerüljük azokat a helyeket, ahol a leg­gyakrabban előfordul. A poison ivy hasonlít a Virginia Creeper.hez (Virginiai kúszónövény), de a szárán' öt vagy hét le­vél helyett csak három van. A levelek fényesek, zöl­dek és csipkésszélűek. A három levélkének nincs meg­határozott alakja, jóformán valamennyi eltér egy­mástól s a levél szélén látható fogazat is a legválto­zatosabb. A poison ivy gyulladást okoz az ember bőrén, ha hozzáér. Mérgező olajat tartalmaz, mely benne van gyökerében, szárában, levelében, virágjában és gyü­mölcsében. A méreg könnyen terjed részben a nö­vény közvetlen érintése útján, másrészt a ruha vagy más tárgyak útján, melyek érintkeznek vele. Köny­­nyen rákerül a kézre s ezúton az arcra, valamint kéz­fogás útján másokra is, akik nem érintkeztek egyál­talában közvetlenül a növénnyel. Magukkal vihetik a háziállatok a szőrükön, anélkül, hogy rajtuk gyulla­dást okozna. Ha érintkezésbe kerülünk a növénnyel, vagy olyan tárggyal, mely meg van fertőzve a növény ola­jával, kérjük ki az orvos tanácsát. A lehető leggyor­sabban mossuk le a bőrről az olajat és ismételjük meg azt szappannal bő öblítő vízben. A mérgezés el­ső'jele a bőr viszketése, melyen halvány piros foltok keletkeznek. A viszketés rohamosan növekszik és kis vizenyős hólyagok keletkeznek. Súlyos esetekben fel­fakadnak ezek a hólyagok és meggyulladva fájdal­masan szivárognak. Annyira megtámadhatja egész­ségünket, hogy ágyba kell feküdnünk. Minden egyes hólyagot gondosan kell védeni a dörzsöléstől. A gyulladást kezeljük hideg borogatás­sal és keserűsót, keményítőt vagy ecetsavat tartal­mazó hideg fürdőkkel. Olajos vagy zsíros kenőcsök alkalmazását kerüljük el. A megfertőzött ruhát mossuk le gumikesztyűvel. Ha tárgyakat kell megtisztítanunk, burkoljuk be gon­dosan és szembeöltően írjuk rá: “Poison ivy-val fer­tőzött”. A ruhatárgyak magukba szívják a poison ivy olaját s ha használjuk, a fertőzést könnyen meg­­kaphatj ufe. Az Ontariói Egészségügyi Minisztérium azt sze­retné, ha mindenki boldogan és egészségesen nyaral­na. A felnőttek tanulják meg ennek az ártalmas nö­vénynek fenyegető természetét és tanítsák meg gyer­mekeiket, hogyan kell a növényt felismerni és hogyan kell védekezni ellene. Ne rontsa el a poison ivy sza­badságunkat. További felvilágosításért forduljon a következő címre: Director, Information and Publicity Branch, Ontario Department of Health, Queen’s Park, Toron­to, Ontario. MEGJELENT MÁR KAPHATÓ Kiadóhivatalunkban, 996 Dovercourt Rd. Toronto 4, Ont. MILOVAN GYILASZ BESZÉLGETÉSEK SZTÁLINNÁL CIMÜ KÖNYVE. ARA $2.00 Vásárolja meg, míg a készlet tart. A KANADAI MAGYARSÁG MAS, MINT A TÖBBI: bátor hangjával, öntudatos magyarságával az emigráció leg­tisztább szócsöve! Nem pártoké, hanem az egyeteme« magyarságé- A Kanadai Magyarság az igaz magyarok lapja MEMORANDUM A VILÁG SORSÁNAK AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉ­SÉRŐL MAGYARORSZÁGON Vészkiáltás jutott el hozzánk elhagyott, de el nem feledett magyar testvéreinktől. A Londonban megjelenő “Observer” 1963 április 11—i számában ez olvasható: “Kiáltás hangzott el a nyugati világhoz segítségért, könyörgés, amelyet Ro­mániából csempésztek ki Magyarországon keresztül. Ez a segélykiáltás felemelte sarkát annak a fátyol­nak, amely a keleti és nyugati Európa között függ. Az ily módon nyert bepillantás egy újabb faji tragédiá­ra tekintett...” A zavar 1956-ban kezdődött, a magyar szabad­ságharc után, amikor a forradalmi szabadságharcot az orosz tankok leverték Budapesten, a románok el­határozták, hogy felhasználják az alkalmat és össze­zúzzák az erdélyi magyarságot. Tömeges letartózta­­tásók következtek, súlyos (10-15 évre szóló) börtön­­büntetések és sok kivégzés. Az elítélt férfiak család­jait gyakran deportálták Románia más részébe, leg­több esetben a Duna barátságtalan és maláriás mo­csaraiba. .. “1959 nyarán a kolozsvári magyar egyetemet le­zárták és néhány hónap múlva az ősi nagyenyedi kol­légiumot is megszüntették, a professzorok közül töb­ben öngyilkosságot követtek el. A magyarok vezetői akkor memorandumot szerkesztettek a UN-hez. Azonban a román kormányzat közbelépett, a memo­randum aláíróinak nagy részét agyonlőtték és a UN továbbra is értesületlenül maradt...” “Az erdélyi magyarok vállaira nehezedő nyomás elviselhetetlenné változott. Erdélybe a régi Romániá­ból szállítanak munkásokat, hogy az ipari körzetek­ben az ellenállás gócpontjait gyengítsék és a magya­rokat egyszerűen kidobják lakásaikból, hogy az im­portált román munkásoknak lakóhelyet teremtsenek”. “A magyaroknak, katolikusoknak és protestán­soknak, akik szembenállnak a román ortodoxokkal, a legsúlyosabb büntetések terhével eltiltották, hogy vallásukat szabadon gyakorolják ... Sok papot ha­lálig dolgoztattak a dunai mocsarakban, mint nádvá­gókat ...” A jóindulatú cikkíró egy-két dologban tévedett ugyan, de ez nem változtat a lényegen. Ezek a szavak maguktól beszélnek. Itt már betelt a mérték. Eddig türelmesen vártunk, most azonban cselekednünk kell. Itt az alkalom, hogy Magyarországnak évszázadokon át szerves részét képező és 1918 óta Romániához tar­tozó Erdélynek a problémájával együtt az egész ma­gyarság fájdalmát a világ lelkiismerete elé tárjuk. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Vessünk egy röpke pillantást a magyarság múlt­jára, hogy a jelen eseményeket tárgyilagosabban tud­juk kiértékelni. A magyarság Kr. u. a IX. században alapított hazát a Kárpátmedencéiben, Nyugat-Európa keleti határkapujában, a Nyugiat-Európába vezető hadakut­jának legnehezebb terepén. Mivel vallásilag is a nyu­gati kultúrkörhöz csatlakozott, Nyugat-Európa leg­keletibb része és akarva-nem-akarva Európa védő­bástyája lett. Attólfogva Nyugat-Európába egyetlen keleti ellenség sem jutott el; sem a tatárok a tizen­harmadik században, sem pedig a törökök a XVI. és XVII. században, amikor Magyarországnak két har­mad része török kézre került és Magyarország majd­nem 150 évig harctér volt. Mindig Nyugat-Európa igazi ellenségei ellen harcolt a magyarság, de nemcsak akkor, amikor Dzsingisz kán és a török szultánok seregei ellen küz­dött, hanem akkor is, amikor az első és a második vi­lágháborúban a moszkvai imperializmus, a pánszláv­izmus és a kommunizmus Nyugatra való törekvését akarta megállítani a Kárpátok vonalán. Nyugat akkor még ezt nem látta tisztán, azért büntette meg Nyugat-Európa hűséges védőjét a tri­anoni és párizsi békeparancsokkal, amikor is terüle­tének hét-tized részét és lakosságának két harma­dát vesztette el. A második világháborúban a magyar kormány megüzente Nyugatnak, hogy a magyar hadsereg a nyugati hadseregek előtte ha bevonulnak magyar földre, azonnal kapitulál, de az oroszok ellen az utolsó töltényig harcol. Ez a magyar ellenállás akadályozta meg az orosz hadsereget, hogy már akkor lerohan­ja Nyugat-Európát, amelyre fel is volt készülve. Azt hisszük, hogy ha az érdemek kiértékelése most történnék, miután a pánszlávizmus és a bolse­­vizmus is leleplezte igazi arculatát, a magyarság a nyugati hatalmaktól nem büntetést kapna, hanem el­ismerést. így ítélve meg a dolgokat, a magyarság ügye Európa ügye, sőt az Egyesült Államoké is, ahol az emberi szabadságot a legnagyobb értéknek tekintik és meg is valósítják. * NÉPCSOPORTOK BEVÁNDORLÁSA MAGYARORSZÁGRA A románok kb. 700 éve kezdtek Magyarországra betelepedni, amikor Dzsingisz kán hadai az ország la­kosságát nagyon megritkították. Ekkor kezdtek a ru­szinok is betelepedni a Felvidékre. A románok na­gyobb számban azonban 1688 után költöztek be, ami­kor Magyarország a török megszállás alól felszaba­dult. Ugyanakkor költöztek be nagy számban a szer­­bek és a horvátok a Balkánról, amely csak 200 év múlva szabadult fel a török uralom alól. A románok a többi nemzetiséggel együtt Ma­gyarországon teljes szabadságot élveztek. Ezt bizo­nyítja, hogy vallásuk és nyelvük érintetlenül meg­maradt a mai napig. Egyházaik és saját nyelvű isko­láik a költségvetésük 80 százalékáig kaptak a magyar államtól támogatást. Ők pedig most a magyaroktól mind a nyelvet, mind a vallást el akarják venni. A KOMMUNIZMUS ÖRVÉNYÉBEN E memorandum kereteit túllépné, ha teljes egé­szében akamók feltárni a magyarság helyzetét a vas­függöny mögött. Kénytelenek vagyunk csak a leg­jellemzőbb adatokra szorítkozni. INTÉZŐIHEZ! NÉPIRTÁS HAMIS VÁDAKKAL ÉS DEPORTÁLÁSSAL 1945-ben 620.000 magyart deportáltak Oroszor­szágba, mint hadifoglyot, éspedig 325,000 katonát és 295,000 polgári személyt, köztük 13-15 éves gyerme­keket, 15-20 éves leányokat és 21.30 éves nőket, holott nők sohasem teljesítettek katonai szolgálatot Ma­gyarországon. Ezekből a szovjet hazaszállított 1948- ig 251,000 hadifoglyot és polgári személyt. Bizonyta­lan a sorsa 150,000 csehszlovák, román, jugoszláv illetőségű magyarnak. Ez összesen 401,000. De 1950- ben 219,000 helyett csak 100,000 volt életben, 119 ezer elpusztult. (Hungarian National Council. Genocide by Deportation. New York, 1951. 30. old.) (A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének Fehér Könyve. 1950. 5. 20-21. old.) Vádat emelünk 119,000 magyarnak embertelen körülmények között való elhurcolása és meggyilko­lása miatt, nemzetközi vizsgálatot és a bűnösök fe­lelősségre vonását követeljük. Németországban összesen 24 háborús főbűnöst Ítéltek el, Magyarországon pedig többezer “főbű­nöst”, kisebb háborús “bűnösök” ezreiről nem is be­szélve. Nyugaton írókat, újságírókat, színészeket, egyszerű katonákat mégcsak ki sem hallgattak, Ma­gyarországon azonban ilyeneket háborús bűnösség címén elítéltek. Magyar asszonyokat és gyermekeket is kiszolgáltattak a kommunistáiknak. Miért sújtották jobban Magyarországot, mint bármelyik más országot, hiszen Magyarország kisebb mértékben vette ki részét a háborúból, mint más or­szág. Magyarország Hitler nyomása ellenére 100 ezer lengyelt, 30 ezer osztrákot és belgát, több mint 1000 szökött francia hadifoglyot és a németek által meg­szállt országokból menekült zsidók ezreit fogadta be. Mégis embertelenül ritkították a magyarság sorait a világháború után. Ez fizikai magyarírtás volt. 1950 júliusától 1951 májusáig kb. 70,000 magyar u. n. politikai foglyot deportáltak Oroszországba. A belső deportálások áldozatainak a száma 1951 máju­sában szintén kb. 70,000 volt. Sokszor egész családokat is deportáltak, bele­értve csecsemőket, betegeket, öregeket és terhes asz­­szonyokat. A gyermekeket külön választották és át­nevelő táborokba vitték. A családtagök elválasztása a születések számának korlátozása céljából szintén népirtás. A magyar kormány hivatalos lapja, a Szabad Nép 1950 julius 4-iki száma szerint 75 ezer parasztot deportáltak Magyarország déli falvaiból. Középosztálybelieket, arisztokratákat, értelmi­ségi elemeket deportáltak hamis vád alapján. (New York Times, 1951 jun. 16.) Népirtás az is, ha csak a vezetőket, aktiv személyeket, papokat, a legértel­mesebb munkásokat és parasztokat likvidálják. A népirtás szándéka világosan nyilvánul meg többek között Kovács Istvánnak, a Képviselőház el­nökének 1951 május 22-én tett nyilatkozatában: “Az ellenséget likvidálni kell... Osztályidegen és megbíz­hatatlan személyek szocializált állásokban felügyelet alá helyezendők. Nem mindegy, hol rejtőzik az ellen­ség és a kétes elemek. Ki kell jelölni nekik a munka­helyüket és nem szabad behatolniok oda, ahová akar­nak”. (Hungarian National Council. Genocide by De­portation. 19, 31. old.) Osztályidegent vagy kulákot engedély nélküli ál­latvágásért 4-5 évi börtönre, ezzel szemben a gyil­kost csak 1-2 évi börtönre ítéltek. Úgy látszik, hogy az állat értékesebb a kommunistáknak, mint az em­ber. (Dr. Kálmán Lajos. The Lawyer in Communism. Boston, 1960. 48. old.) Százezreknek testi vagy lelki kárt okoztak, a lelki egyensúlyt felborították, sokan öngyilkosságot követtek el. Ezek szintén a népirtás fogalmába tar­toznak. Voltak és vannak is internáló táborok Magyaror­szágon. Kb. 44,100 internált volt Magyarországon 1951 végén az Internationale Freigewerkschaftliche Nachrichten 1952 január 1-i száma szerint. KÉNYSZERMUNKA A kényszermunka ismeretlen volt Magyarorszá­gon 1945 előtt. Az 1950: II. t. c. 30. szakasza kihagy­ta a kényszermunkát, mint büntetési nemet. Ez azon­ban félrevezető intézkedés volt, mert az 1945: VII. t. c. és az 1946 VII. t. c. már hozzáadta a kényszermun­kát minden büntetéshez. Minisztertanácsi rendeletek szerint minden személy, akit akár jogerősen börtön­­büntetésre, akár kihágás miatt 30 napot meghaladó elzárásra ítéltek, vagy akár csak előzetes letartóz­tatásba helyeztek, kényszermunkára kötelezhető. (Dr. Varga László. A magyarországi kényszermun­ka-rendszer jogi vonatkozásai. New York, Magyar Nemzeti Bizottmány, 1954. 40. old.) A kommunisták kényszermunkát alkalmaztak, mint a politikai üldözés egyik eszközét, hogy anti­­kommunistákat brutális bánásmóddal politikai maga­tartásuk megváltoztatására vegyenek rá és ha ez nem sikerült, akkor fizikailag és lelkileg összetörték, vagy legalább hallgatásra bírták és cselekvőképtelenné tették őket, terrorizálták az egész országot, továbbá ingyen, illetve olcsó munkaerővel a kommunista gazdálkodási rendszer céljait mozdították elő a kény­szermunkával. (u. o. 9-10. old.) A kommunista rendőrség internálta azokat az antikommunistákat, akik semmivel sem voltak vádol­hatok. (1946. VII. t. c., 1950. évi 4 sz. törvényerejű rendelet) A kommunisták önkényesen, titokban is fosztottak meg ártatlanokat a szabadságuktól és minden formai eljárás nélkül kényszermunkára ítél­ték őket. (U. o., 13-14. old.) A kommunista rendszer beismeri a munkások helyhezkötöttségét. (A Budapesten megjelenő Nép­szava, 1953 szept. 3. és 1953 nov. 29.) és így a szabad munka is kényszermunkává alakult át Magyarorszá­gon. (U. o., 19-21. old.) “A kommunista nyomásra létrejött 1946. VII. t.c. 1. szakaszának értelmezése szerint az, aki a fennálló kormányzat megváltoztatására békés utón szervezke­dik vagy ilyet akárcsak egy társával elhatároz (6 sza­kasz), halállal vagy életfogytig tartó kényszermun­kával büntethető. (10 szakasz, l-2,bek.) Ez “önmagá­ban biztosítja a diktatúra kifejlődését”. (U.o. 10 old.) Az 1950 II. t.c. “á kísérletet befejezett cselek­ménynek minősíti (vagyis aki pld. megkísérli egy ellenzéki párt alakítását, halállal vagy életfogytig-CBKI TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontoban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó. Is még hozzá nagyon olcsó. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cik­kek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkivánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. n ■ I ■■ I 964 BATHURST ST. Rainbow Hardware j-eítk. FIGYELJE KÖNYVOSZTALYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert .......-.......$0.50 Bartha.Kálmán: Trianoni átok. Versek..............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...........................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ...................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború..........$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól...............$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ......._................$1.50 Doma István: Nagybotu Lőrinc.........................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják ___$1.50 Fáy Ferenc: Törlesztő ének ____________-...$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János .......................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna : A város ...........................$3.00 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ......._...$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben _____$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban .............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ________$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ...............................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ________$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról _____$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.07) Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy : Hotel Canada..........................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ............................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu............... $0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ............................$1.80 Milovan Gyilasz: Beszélgetések Sztálinnál........$2.00 Rába Margit: A rettenet évei...___________$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.0® Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ...........$3.00 Sziivássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.....................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk TANULJON MEG gramofonlemezekről ANGOLUL vagy tökéletesítse angol kiejtését. Szerezze be DR. MAGYAR LÁSZLÓ nyelvtana után készült 11 GRAMOFON LEMEZBŐL ÁLLÓ sorozatot, valamint a nyelvtan 5 kötetét. A lemezek és a nyelvtan ára: $44.00 Megrendelhető kiadóhivatalunknál. A vételárat küldje be postai Money Order-en. 996 Dovercourt Road — Toronto, Ont. Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a KANADAI MAGYARSÁGOT LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK 1 Előfizetési dif külföldi államokban egész évre $6.00 lani börtönnel (kényszermunka) büntethető”. (U.o. 12. old.) A kommunista rezsim enyhe bírálatát 2-10 évig terjedő szabadságvesztéssel és így kényszermunká­val sújtják. (U. o. 10-11. old.) A fenti törvényeknek és rendelkezéseknek az lett a következménye, hogy Magyarországon az 1950-es évek elején 99 munkatáborban 120.000—150.000 kényszermunkás dolgozott. (U. o. 9. és 40. -old.) Ennek a nagyfokú igazságtalanságnak a hátte­rét megvilágítja az Igazságügyi Minisztérium meg­állapítása, amely szerint a bírák és ügyészek nagy része a titkosrendőrséghez tartozott 1945 után Ma­gyarországon. (Dr. Kálmán Lajos. The Lawyer in Communism. 26 old.) Az igazságtalanság oly nagy­mérvű volt, hagy még Molnár Erik magyar igazság­ügyi miniszter is elítélte ezt 1956 jul. 11-én és elis­merte, hogy ártatlanok tízezrei szenvednek börtön­ben. (Csaba István: Az elsüllyesztett háború. 77 old.)

Next

/
Thumbnails
Contents