Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-07-20 / 29. szám
XIII. évfolyam, 29. szám, 1963. jul. 20, szombat KANADAI MAGYARSÁG DR. RIMANóCZY LÁSZLÓ: A magyarok származásának és rovás-írásának eredete “modern” szemmel nézve II. r őszintén szóvá roppant nagy esztétikai gyönyört ’ad egy ilyen rövid — pontosan három, oldalas — írásban egyszerre ennyi zagyvaságot olvasni. Minden tiszteletem az ebben az írásban szereplő nevek viselőinek, sietek kijelenteni, hogy sem ős-nyelvész, sem ős-tör. ténész, sem összehasonlító nyelvész nem vagyok és hasonlókat sem állítottam magamról soha életemben. Sem túl, sem innen nem hajtottam még a hun-magyar nacionalizmust és ezt akkor sem cselekedtem volna, ha az hatlovas hintó vagy 'kiterjedt és számos birkanyáj lenne. Egyszerű magyar vagyok, javíthatatlan és megcsontosodott laikus minden ős- és modern nyelv megfejtése, valamint a világ és a nyelvek teremtése terén is. Mint ilyen azonban kénytelen vagyok a fordított írás megállapításaira pár megjegyzést tenni és azt kiértékelni. Hogy az Ausztriában felcseperedett és tanult cseh H. Dernschwam több mint ötven évig volt a Fuggerek bánya-igazgatója, azt készséggel elhiszem és azt is, hogy ő találta meg vagy másolta le elsőnek az idézett. feliratot Konstantinápoly-ban. (Kis zökkenőkkel ugyan, de ez most mellékes!) Viszont ez körülbelül mindaz, ami a “Beszélő Kövek” c. írásremek fentebb lefordított részében a valóság, már a magyar rovás-írás terén értve. Nevezett urak nem ismerték a magyar rovásírást, azt kizárólag székely eredetűnek tartják és mosolyogva gondolnak arra, hogy Attila hordáinak írása is lehetett volna. Úgy látszik, velük együtt mosolyog minden, ma élő és tőről-metszett összehasonlító és ős-nyelvész. (Csak közbevetve meg kell jegyeznem, hogy: éppen a napokban jelentette ki a világ legelismertebb, de nem magyar szumérológusa, hogy aki szumér.rul meg akar tanulni, az előbb tökéletesen tanuljon meg magyarul, mert enélkül a szumér nyelv nem fog sikerülni). H. Dernschwam ötven évi Erdély-i élete vagy működése alatt egyszer sem találkozott a magyarvagy a székely-rovás írással, következőleg az teljesen idegen, új, soha nem látott vagy hallott és ismeretlen valami lehet. Ez azonban csak az abszolút bizonyítéka, hogy ötven teljes esztendeig, ott a Fuggerbányákban alkalmazott Dernschwam kizárólag csak az egyéb csehekkel, osztrákokkal és tótokkal érintkezett, de semmi esetre sem székelyekkel vagy magyarokkal, mert ha érintkezett volna, akkor ötven év alatt ki sem kerülhette volna azt, hogy a magyar rovás-írásról halljon vagy ilyet láthasson. — Sőt, azt minden nehézség vagy fáradtság nélkül mindjárt meg is tanulhatta volna. Kis kölyök korom óta ismertem egy bizonyos Irtó József nevű rideg-gulyást a Galya parton, aki 1923-ban halt meg 92 éves korában. Gyönyörűen véste és olvasta a magyar rovás-írást. (Mint nem ide tartozót megemlítem, én is ettől az Irtó bácsitól tanultam meg olvasni és írni a magyar rovást és most, a halott emlékének áldozva kijelenthetem, hogy csak egyetlen betűt írt, vagy vágott kissé hibásan. Viszont a rendes magyar írással csak a nevét tudta leírni veréb-fej nagyságú betűkkel.) Az 1926-os évben egy iskola-társammal mint diák, gyalog jártam Nyugat-Magyarországot. A Veszprém melletti Csatár-hegy kanásza kitűnően rovott és olvasott rovás-írással. Mikor az 1943.as évben a Don környékéről betegszabadságomat töltöttem más otthoni beosztásomban, többször volt alkalmam a Madocsa község öreg magyarjaival beszélni. Ezek közül többen legalábbb úgy írták és olvasták a magyar rovás-írást, mint — és feltehetően— H. Dernschwam, F. Babinger és E. Doblhofer urak a csehet vagy németet. Az itt felsorolt magyarok sohasem voltak székelyek, és soha ebben a szomorú életben nem hallottak az 'ó-török és székely rúnák közötti tátongó — és megoldhatatlan problémákat képező — hétszáz éves űrről vagy szakadékról! De annál jobban ismerték a régi magyar rovás írást. H. Demschwan idejében a rovás-írást még széltében-hosszában használták egész Nagymagyarország területén úgy a székelyek, mint a magyarok. Zömmel természetesen a pusztai, a pásztor, halász, pákász vagy a legelemibb foglalkozásokat űző emberek, sőt, még szerelmes leveleket is vágattak nyílvesszőkre a magyar vitézek. Saját magam tömegével láttam Fejér, Veszprém, Somogy, Tolna, Baranya megyékben, valamint Erdélyben is magyar rovás-írással vésett vagy díszített karikás-nyeleket, kép- és tükör-kereteket, faragott ládákat, só- és paprika-tartót, fakanalat és villát, A LUSTASÁG BÜNTETÉSE Élt egyszer, valahol egy kis faluban két fiatal szabólegény. Egyik szorgalmas volt, dolgozott napkeltétől napnyugtáig, a másik azonban lusta volt, dologtalan naplopó, aki folyton csak azon igyekezett, hogyan bújhatna ki a munka alól. Mindkét legénynek szegények voltak a szülei, még a dolgos legény is terhet jelentett otthon, hát még a dologtalan, akinek senki sem vette hasznát. El is határozták hát a szegény szülők, hogy vándorútra küldik gyermekeiket, hátha a szorgalmas boldogul a jó munkájával, a lusta pedig végre megtanul dolgozni. Elhagyta hát otthonát a •két legény, s addig mentek, míg egy nagy városba nem értek. Ott házról házra jártak, úgy próbáltak munkát keresni, de napokon keresztül mindenütt elutasították őket. Már alig tartott a hazulról hozott ennivalóból, mikor végre találtak egy jó szivü szabómestert,, aki felfogadta őket. A szorgalmas legény — mintha csak meg akarná hálálni mestere bizalmát —, öltögetett szorgalmasan egész álló napon. Nem igy tett a lusta legény — aki, ha csak módja volt rá, lustálkodott, szundikált, beszélgetett a műhelyben. Ha a mester közeledett hozzá, úgy tett, mintha dolgozna — de, persze, a tű nem nagyon járt a kezében. Az ügyes legény — mivel nagyon bántotta, hogy lusta pajtása becsapja jól tevőjüket — kétszeresen dolgozott, hogy esténként a mester ne vegye észre a lema radást. De bizony a mesternek éles szemei voltak. Jól látta ő, mit ér az egyik és mit a másik legény munkája. Igy hát, mikor letelt egy év, amennyi időre a legények leszerződtek — megkérdezte a legényeket, haza kivánnak-e menni, vagy leszerződnek mégegy évre? A lusta legénynek már elég volt a műhelyből, s a szigorú mesterből, aki bizony néha mégis munkára szorította, kijelentette hát, hogy ő nem marad semmi áron. A szorgalmas legény pedig nagyon vágyott már rá, hogy öreg szüleit lássa, segítsen rajtuk a keresett pénzzel, ezért azt felelte mesterének, hogy ő is szívesen visszatérne falujába. Az igazságos, becsületes mester hát hazatérésük előtti napon két egyforma ládát tett a fiuk elé. Az egyiket megtöltötte rézpénzzel, a másikat csengő ezüst forintokkal. Mindkét legény sejtette, melyik láda lesz az övé, a baloldali volt a lustáé, rézpénzzel, a jobboldali a szorgalmasé, az ezüsttel. Igen ám, de éjszaka az öreg szabómester kicserélte az udvarban álló ládákat, s reggel mikor a legények útra keltek, mindegyik a másikat illető ládát vette a vállára Udvariasan elbúcsúztak az öreg mestertől, s megindultak hazafelé. 'Nyögve, zsörtölődve, cipelte vállán a lusta legény a nehéz ládát, s tele volt haraggal becsületes pajtása iránt. Nem ment ki a fejéből, mit szólnak majd a fakésnyeléket, pásztorbotokat, gyufatartó szerszámot. Láttam fakulacsot és gyönyörűen faragott fa olajmécset is, ahol nemcsak a faragó' neve volt magyar rovással írva, hanem egy-egy mondás, sőt nóta, vagy egyházi ének része is. Ha a “Beszélő Kövek” c. írásremek szerzője magyar ember lenne, vagy beszélné a magyar szót, kedvem volna neki az alábbi levelet írni és azonnal postázni : Igen tisztelt Doblhofer Uram! Bevallom, hogy könyvének idézett része olvasása közben majdnem dögrováson éreztem magamat. Megrovom azért, hogy származásunkról és ősi írásunkról könyvében ezt rótta ránk. Remélem azonban, hogy hamarosan megmásítja a rovást és rövidesen lerój ja ezt a tartozását velünk, magyarokkal szemben. Mert ha tovább rój ja ezt az utat, akkor sok lesz a rovásán, sőt, ha talán mások is felrójják önnek és elítélik ezért, akkor rovott-múltú lesz. Addig is kérem a nagy Rovó-gazdát, hogy, ha majd a rovói rój ják az ön rovatának a végét és letelik a rovása, ne maradjon még mindig sok a rovásán és ezután nagyobb szakértelemmel és érdeklődéssel rójja az összehasonlító nyelvtudomány “magyar rovás-írás” feliratú rovatát. A szerző azt írja, hogy itt mély rejtély van, amit még eddig nem oldott meg senki. Ha Emst Dobholfer úr vette volna magának azt a fáradtságot, hogy a kezébe vegyen egy magyar elemi iskolás történelem-könyvet — túlhajtott nacionalizmussal vagy e nélkül — akár abból a fajtából, melyet még a Vámbéry vagy a Hunfalvi álmodott remekbe, ott tisztán és teljesen világos szövegezésben olvashatott volna a magyarokról, Nimródról, Hunor és Magor.ról, a hét magyar ős-hazáról, a magyari törzsek vándorlásáról és így azonnal megoldódott volna úgy az ő, mint egyéb és neves száktudósok minden problémája. Akkor úgy az ó-szláv Glagolicza, mint az ó-török rúnákra is a nappali világosság fénye vetődött volna. De ha nem akarta volna egy kis magyar elemi iskolai tanuló elől elvenni a 'könyvét, az összes és lehető, problémáját akármelyik tanyai vagy pusztai népta-l nító, vagy a bivalyúsztató öreg számadó készséggel megvilágította volna. Folytatjuk. luban, ha ő csak egy halom semmit érő rézpénzzel állít haza, mig a másik ezüsttel tele ládát visz haza. Ráadásul a vállán vitt láda volt a nehezebb, Igy hát percről percre jobban forrt benne a méreg, hogy ilyen súlya van a csekély értékű rézpénznek, elhatározta hát, hogy ő bizony éjszaka a két ládát valahogyan elcseréli, történjék akármi... 'Leszállt az este, s a fáradt legények szállást kértek egy ut menti kis vendéglőben. Mivel a ládához egyikük sem akart nyúlni, pénz nélkül, csak úgy szívességből az istállóban kaptáik szállást. A szorgalmas legény fáradt volt és el is aludt hamar, de a lustát nem hagyta nyugodni a kapzsiság. Óvatosan felkelt, halkan a szorgalmas legény mellé lopódzott, egykét mozdulat és kicserélte a két ládát — azután, mint ■ki dolgát jól végezte, visszafeküdt a helyére és ő is elaludt. Reggel alig kelt fel a nap, már utrakeltek, hogy sötétedés előtt hazaérjenek. A lusta legény vígan dudorászott, mig a szorgalmas görnyedve cipelte a súlyos ládát. A falu határánál elváltak, s a lusta fiú fintorokat vágva nézett a szorgalmas után : — "Vidd csak a pénzedet, ostoba — meglátjuk, mit szólnak otthon a rézfillérekhez" — mondta magában csufondárosan. Nagy örömmel fogadták szülei a lusta fiút. Elmondták, milyen nagy a szegénység náluk, s alig várták, hogy felnyissa a ládát. Jankó hát előkereste a kulcsot, s biztatta szüleit, hogy csodát fognak látni. Láttak is csodát, sök barna rézfiIlért, s rajta ott fehérlett egy levélke : "Tudtam, hogy lustaságodat azzal mented, hogy el fogod cserélni a két ládát. Ezért adtam neked induláskor az ezüsttel töltöttet. Különben is az volt a nehezebb, hát igazságos volt, hogy te cipeljed társad helyett, aki eleget dolgozott a műhelyben te helyetted". 'Nagyon elszégyellte magát a lusta legény. Nem is bírta ki sokáig a faluban, ahol egy-két nap múlva mindenki tudta, hogy a szorgalmas fiú ezüstpénzt hozott, ő meg csak rézfilléreket kapott. Otthagyta hát a falut, visszament az igazságos szabómesterhez, aki jóindulatból visszafogadta őt műhelyébe. Ott azután a lusta legény lassacskán mégis rászokott a munkára, s mikor egy év múlva ismét hazatért, nem kellett többé szégyenkeznie. HAZAI HÍREK MAGYAR KÖNYVKIADÁS JUGOSZLÁVIÁBAN Az Élet és Irodalom budapesti hetilap beszélgetést közöl az újvidéki Fórum lap- és könyvkiadóvállalat igazgatójával a jugoszláviai magyar könyvkiadásról. A Fórum, mely a jugoszláviai magyar könyvkiadó, 1960-ban 45, 1961-ben 54 és 1962- ben 51 magyar könyvet adott ki. A prózai müvek példányszáma 2—3000, a verseskoteteké 5—600. Jugoszláv Írók müveit is kiadják magyar nyelven, köztüK a legnagyobb élő jugoszláv Írónak Moroszláv Krlezsanak négy kötetét. Krlezsa, •kinek ma nagy nyugati visszhangja van, Magyarországon tanult és regényeinek sok a magyar vonatkozása. Idén 12 vajdasági magyar Író könyvének kiadását tervezik. A Fórum jelentős magyar irodalmi műveket szerb fordításban is kiad. A közelmúltban adták ki, Illetve sajtó alatt van 'Illyés Gyula Ebéd a Kastélyban, Déry Tibor Niki, Németh László Iszony, Móricz Zsigmond Rokonok című regényeit, valamint Weörös Sándor válogatott verseit. Három kétnyelvű kötetet a múlt legszebb könyvei közé soroltak : Ady, József Attila és Radnóti verseinek magyar és szerbnyelvű kiadását. A vajdasági magyar lapok közül a Magyar Szó napilap hétköznapokon 35.000, vasárnap 60.000 példányban jelenik meg. A lap 15 "mutálással" dolgozik: a Vajdaság minden városa felcserélve kap egy-egy oldalt. A Dolgozók című szakszervezeti lap 20.000 példányban jelenik meg. A középiskolások és egyetemisták lapja az Ifjúság 10.000, az elemi iskolások lapja a Jópajtás 22.000, az óvodásoké a Mézeskalács 10.000 példányban jelenik meg. A Hid irodalmi folyóirat példányszáma 1000. TÁRSADALMI KUTATÓINTÉZET A Kossuth Rádió 'közlése szerint szovjet mintára, 'szovjet tapasztalatokra építve" a közeljövőben megalakítják a társadalmi kutatóintézetet. Az intézet célja, hogy az amatőr ’technikusokat, kísérletezőket, feltalálókat, akik ma már ezrével folytatnak kutatásokat, főként üzemtechnikai megoldásokra szervezetben egyesítse. A beszámoló szerint "ma már sokezer amatőr kutató ügyködik lakások zugaiban, fáskamrákban, gyári műhelyek satupadjainál, főmérnöki rajzoló Íróasztalok mellett, vagy a könyvtárak olvasótermeiben, szóval mindenütt, ahol töprengeni, gondolkodni és kísérletezni lehet... jóllehet szabadidejük jórészét kutatásokra fordítják, a hivatásos kutatóknál jóval mostohább, primitívebb körülmények között kísérleteznek". Ezeket a mérnököket, technikusokat és kutatókat társadalmi kutatóknak nevezik ki és kísérleteiket támogatásban részesítik. Eredményeiket a szakminisztériumok, vagy kijelölt szakemberek, egyetemi tanszékek bírálják el, vagy nyilvános üzemi vitákban maguk a kutatók védenék meg tématervüket. • NÉMETH LÁSZLÓ GANDHI DRÁMÁJA Németh László a kiváló regényíró, drámairó, esztétikus és szociográfus uj drámáját közli a 'Kortárs irodalmi folyóirat junius-juliusi száma. A dráma címe Gandhi halála és a hindu néptől istenitett, de alapjában cserbenhagyott magáramaradt Mahatma utolsó napjairól szól, a hinduk fokozódó ellenszenvéről, akik az utált mohamedánok cinkostársát látják benne és a mohamedánok gyűlöletéről, akik meg akarják hiúsítani az egységes India 'kialakítását, melynek megvalósítását Gandhi hirdeti. Gandhi tudja, hogy meg akarják ölni, de mintegy áldozatul dobja oda magát a gyilkosnak, életét ajánlva fel az indiai egység ügyének. Akárcsak Németh László előző drámája az Utazás, úgy ez is telítve VEGYES HÍREK (New York, AP.) Az ENSZ afrikai tagállamainak nevében Ghana és Guinea hétfőn javasolta, hogy az ENSZ-a lapokmány át az afrikai államok jogainak fokozottabb szem előtt tartása szellemében módosítsák. van 'Németh László egyéni helyzetére és magatartására való utalásokkal, aki mintegy Gandhi szerepével azonosítja magát a mai magyar élet négy feszültségeiben és ellentéteiben. Hir szerint a drámát máris több idegen nyelvre fordítják. • SZAMOSKÖZI ISTVÁN REFORMÁTUS PÜSPÖK AZ USA-BAN A Reformátusok lapja közli, hogy Szamosközi István a dunamellék'i református egyház püspöke, az egyetemes konvent alelnöke, "amerikai magyar reformátusok meghívására mintegy hathetes látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A püspök körútja során különböző városokban találkozik az ottani magyar reformátusokkal, több gyülekezetben igét hirdet, előadásokat tart és társadalmi intézményeket keres majd fel". • Cole Porter Kiss Me Kateje Budapesten a Fővárosi Operettszinházban ikerül színre. A táncokat Norman Thompson kanadai balettmester tanítja be, ki jelenleg Walt Disney munkatársa. (Moszkva) Kedden Versinyin légügyi főmarsa!I meghívására Moszkvába érkezett Endzsinir repülőtábornagy, az indiai légihaderő vezérkari főnöke. • ('Brüsszel, AP) Lefevre belga miniszterelnök benyújtotta katolikusokból és szocialistákból álló koalíciós kormányának lemondását. TANULJON MEG gramofonlemezekről ANGOLUL vagy tökéletesítse angol kiejtését. Szerezze be DR. MAGYAR LÁSZLÓ nyelvtana után készült 11 GRAMOFON LEMEZBŐL ÁLLÓ sorozatot, valamint a nyelvtan 5 kötetét. A lemezek és a nyelvtan ára: $44.00 Megrendelhető kiadóhivatalunknál. A vételárat küldje be postai Money Order-en. 996 Dovercourt Road — Toronto, Ont. f ■ ■ ■ ■ ■ ■ I ■ & MEGJELENT MÁR KAPHATÓ MILOVAN GYILASZ BESZÉLGETÉSEK SZTÁLINNÁL CIMü KÖNYVE. ÁRA $2.00 IMRE NAGY INSTITUTE For Political Research 467 Avenue Brugmann Brussels 18, Belgium, Europe I Ügyeljen a névre! • HIRAM WALKER a legfinomabb kanadai whisky és gin márkája Akár drágább, akár olcsóbb minőségű Walker-gyártmányt vásárol: mindenkor könnyű, mégis teljes erejű italt kap, — a whisky és gin kedvelőinek valódi kedvenceit. HIRAM WELKER AND SONS LIMITED WALKERVILLE, KANADA 100 éves gyakorlatunk van. BOTTLED IN BOND I A világ legkönnyebb whiskyje. 87 országban úgy ismerik, mint "cégünk legjobb italát". IMPERIAL -Simaságáról, könnyű ízéről híres. Gyönyörű karcsú kancsóban kerül eladásra. Ezért kapja tőlünk mindenkor a legfinomabb árut WadkerÜ S/wcia£0M EST'D. 1858 GOLD CREST Meleg, érett, finom ize a legkedveltebb itallá teszi az egész világon. CANADIAN RYE WHISKY ITHII6 «T MISÁM WAIKII A SONS UMITCD, WAIKOVILK, CANABA Wattért O/ieciaßü^d Ez Kanada legnépszerűbb mérsékeltáru wbiskyje. ügyeljen a kancsón lévő Wallker-névre-CRYSTAL GIN , Simább, szárazabb az íze, mert külföldi növényeket használunk, a lepárlásához.
