Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-01-19 / 3. szám

KANADAI MAGYARSÁG 6 XIII. évfolyam, 3. szám, 1963. január 19, szombat I TÖRTÉNIK A SZÜLŐHAZÁBAN? Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kő­nyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. A magyar kérdés az ENSZ-köz­­utolsó napján gyűlés Az Egyesült Nemzetek idei közgyűlésének utolsó nap­ján, december 20-án, a ma­gyar kérdést háromszor is tárgyalták. Először a Köz­gyűlés a Politikai Bizottság december 18-i határozata alapján kérte fel U Thant fő­titkárt, hogy legjőbb belátá­sa szerint tegyen kezdemé­nyező lépéseket a magyar nép sorsának enyhítésére. A szovjet és a magyar delegá­tusok még itt is megkísérel­ték, hogy utolsó percben el­mondott felszólalással befo­lyásolják, vagy ha lehet megváltoztassák a Közgyű­lés nézeteit. Zorin burkolt ■fenyegetéstől sem riadt vissza. Ha U Thant átveszi a kezdeményezést — mondot­ta Zorin — az csák bonyo­lultabbá teszi az Egyesült Nemzetek legfőbb tisztvise­lőjének helyzetét, mert Ma­gyarország nem fog tűrni be­avatkozást bel'ügyei'be, bár­honnan jöjjön is az. Mód Pé­ter, helyettes magyar kül­ügyminiszter igyekezett mér­téktartóbb lenni. Sohasem volt magyar kérdés — pró­bálta ismét bizonyítani — s (ha van valamilyen probléma, voltaképpen Magyarország és az Egyesült Államok kö­zötti feszült viszony. A ma­gyar kérdést, ha volt egyál­talán ilyen — bölcsei kedett a helyettes magyar külügy­miniszter — megoldotta ma­ga a magyar nép, amikor a szocializmus útjára lépett. Mindez azonban nem se­gített, szavazásra 'került a sor és a Közgyűlés is jóvá­hagyta a Politikai Bizottság­ban már elfogadott ameri­kai javaslatot, mely egyfelől ■megbízta U Thant-ot a ma­gyar kérdés vitelével, más­felől megerősítette az Egye­sült Nemzetek eddigi határo­zatait, melyek különböző szövegezéssé!, de kivétel nélkül a szovjet csapatok ki­vonását és ENSZ felügyelet alatt tartott szabad válasz­tások megtartását szorgal­mazták a magyar kérdés megoldásaként. Hogy Zorin és Mód mennyire nem tud­ták befolyásolni a Közgyű­lést, az kiderült abból is, hogy a közgyűlési szavazat­­arány lényegesen jobb volt, mint a Politikai Bizottságé: ötvenen szavaztak az ameri­kai javaslat mellett, tizen­hármán ellene és negyven­hármán tartózkodtak a sza­vazástól. A nemleges szava­zatokat a kommunista blokk, Jugoszlávia, Kuba és Gui­nea adták le. A semlegesek egyöntetűen tartózkodtak a szavazástól, egy figyelemre­méltó kivétellel: India ez alkalommal igennél szava­zott. A szavazás megejtése után Rowan amerikai meg­bízott kért még szót. Ez a szavazás ismét bebizonyítot­ta —, mondotta, — hogy hat év szovjet dörgedelme sem tudta elfeledtetni sem a Közgyűléssel, sem a világ­gal, hogy mi történt 1956 tragikus őszén Magyarorszá­gon. Majd a közismert szov­jet álláspontról mondott né­hány elmés mondatot. A Szovjetunió számára —mon­dotta Rowan — természete­sen csak az lenne elfogadha­tó, ha ez a Közgyűlés kimon­daná, hogy ami Magyaror­szágon történt, valami egy­házi szere te tvendégség volt, s utána bocsánatot kérne azért, hogy efelett éveken át méltatlankodását fejezte ki, s biztosi tané a Szovjetuniót, hogy most már minden el van felejtve. A magyar kér­dés hat éves története és a most megejtett szavazás azt bizonyítja, hogy vannák dolgok, amiket nem lehet el­felejteni, s ilyen ami Magyar­­országon történt. Mi megta­nultuk belőle — mondotta Rowan —, hogy mit jelent a meztelen erőszak, s milyen gyorsan tudják eltiporni a szabadságot azók, akik ura­lomra törnek. A Kádár-kormány nem képviseli a magyar népet lencen — valószínűleg a szovjet blökik — nem vettek részt benne. A szavazás ugyanis csak kézfelemölés­­sel történt, s Így nem lehe­tett pontosan megállapítani, ki hogy szavazott. Az egyik magyar megbízott, Ustor Endre, a szavazás után szót kórt, s majdnem kiabálva juttatta ‘kifejezésre csaló­dottságát és elégedetlensé­gét. De ez mitsern változta­tott azon a tényen, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyű­lése a huszortkét tagú — elég — költséges — magyar delegációt még mindig nem tartja illetékesnek a magyar nép képviseletére. FORRÓ VIZET FEDEZTEK FEL AZ EGÉSZ ALFÖLD ALATT A Magyar Nemzet jelen­tette, hogy a Tisza balpart­­ján lévő újszeged! mélyfú­rásból 90 fokos hévíz ömlik a Tiszába, percenkint 1500 literes bőséggel. A lap sze­rint a kút európai szenzáció, nem annyira igen magas hő­foka miatt, hanem, mert vi­zében jóformán csak szóda­bikarbóna fordul elő oldott állapotban, s Így ipari (fűté­si) célokra a legideálisabb, mert semmiféle káros lera­kódást nem okoz. "A hidro­­geológusök által pontosan előre jelzett szegedi hőforrás újabb megerősítése az idén tartott római nemzetközi földkéregkutató' kong rész­­szus azon megállapitásána'k, hogy a magyar Alföld héviz­­kincse világviszonylatban is az egyik legelső helyen áll" Írja a Magyar Nemzet. A Közgyűléssel párhuza­mosan, ugyancsak december 20-án délelőtt ült össze a delegátusok megbízóleveleit felülvizsgáló kilenctagú bi­zottság. Itt a magyar dele­gáció illetékességének ügye volt az egyetlen komoly probléma. A vitát Yost ame­rikai megbízott nyitottá meg s az előző hat év döntései­hez hasonlóan kérte, hogy a bizottság ismét javasolja a közgyűlésnek, hogy ne fog­laljon állást a magyar dele­gáció megbízólevelének ügyében. A magyar ható­ságok —, mondotta Yost — ■mindeZideig nem tettek ele­get az Egyesült Nemzetek határozatainak, ezért szüksé­gesnek látszik, hogy a Köz­gyűlés a magyar megbízóle­vél el-nem-fogadásával jut­tassa kifejezésre elégedetlen­ségét a magyar ’kormány magatartása felett. A bizott­ság szovjet tagja természe­tesen itt is tiltakozott. A mexikói megbízott viszont kifejtette, hogy U Thant megbízásával a Közgyűlés ezüst hidat épített a magyar hatóságok felé. Reméljük —, mondotta —, hogy a magyar rezsim élni fog ezzel a lehe­tőséggel, s ez alkalommal átmegy a hi don. E felszólalá­sok után a bizottság öt sza­vazattal négy ellenében az amerikai javaslatot fogadta el. Utána a Közgyűlés még aznap éjjel meghallgatta a bizottság jelentését és dön­tött a magyar megbízólevél, kérdésében. Hetvennégyen szavaztak az amerikai javas­lat mellett, csák négyen el­lene, huszonhármán tartóz­kodtak a szavazástól és ki-SIR LESLIE MUNRO ÜNNEPLÉSE December 27-én New Yorkban a Magyar Bizottság ünnepi vacsora keretében köszöntötte Sir Leslie Mun­­rod. Az ünnepségen megje­lentek a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet amerikai emigrációban élő vezető személyei, úgyszin­tén az amerikai magyar szervezetek és egyházak képviselői közül is számo­sán. Jelen volt a Free Europe Committee elnöke és alel nő­ké, valamint több amerikai közéleti személyiség is. Varga Béla,, a Magyar Bi­zottság elnöke művészi em­léktárgyat és oklevelet nyúj­tott át Sir Leslie Mun rónak. Üdvözlő beszédében méltat­ta Sir Leslie érdemeit, ki előbb, mint az ENSZ elnöke, majd 1958—62 között négy éven át, mint a magyar kér­désnek az ENSZ közgyűlése által kiküldött külön megbí­zottja, a magyar nép függet­lenségéért és önrendelkezé­si jogáért áldozatos, nagy harcot folytatott. Sir Leslie Monro válaszbeszédéiben ki­jelentette, hogy őt az igaz­ság szeretete állította a ma­gyar ügy mellé és megbíza­tásának megszűnte egyálta­lában nem jelenti azt, hogy a jövőben nem fog harcolni a magyar nép 1956-os forra­dalmában kifejezett céljai­nak megvalósításáért. Mint a Nemzetközi Jogász Szövet­ség főtitkára is,, minden le­hetőt elkövet ezért a célért. Meg van győződve arról —, mondotta —, hogy a magyar nép harca eiőbb, vagy utóbb győzelemre fog vezetni. Majd a magyar cserkészék nyújtottak át emlékérmet Sir Leslie Munronák. Az ün­nepi vacsoráról lapunk más helyén részletes beszámolót kap az olvasó. BESZÉLGETÉS ILLYÉS GYULÁ­VAL Az Élet és Irodalom folyó­kat tudósi tója a nagy költő hatvan éves jubileuma alkal­mából beszélgetést folyta­tott Illyés Gyulával tihanyi otthonában. Illyés nyilatko­zatának figyelemreméltó j mondatai: "Nemrégiben Anthonyi Rhodes ur az En­­counter-ben visszhangozta azt a hamis legendát rólam, hogy könmöfont, ravaszdi fickó vágyók, politikailag kétkulacsos. Mit mondjak? Otromba rágalom. Egész éle­temben iparkodtam egyér­telmű lenni, gyakran éppen a családom tartott vissza, hogy ennek az egyértelmű­ségnek a jegyében ne csele­kedjem legelemibb érdekeim ellen. Azt hittem méltatla­­oabbul nem bánhat a ma­gyar irodalom valakivel, mint ahogy Bábits-sal bánt. Itt állok proletár-paraszt származással, Írói munkám­mal mindig egyet akartam szolgálni: a népet, a közös­séget, tulajdonképpen éle­temben nem is Írtam mást, mint a népről szóló műve­ket — és csak fogom a fe­jemet. Mondjam félreértés­nek a ferdítést, tájékozatlan­ságnak a rágalmat? —• Mo- j sa'kodásnak tűnne az is, haj szocialista gondolkodásomat kellene bizonygatnom —, erről tehát nem irhatok, ezt nem tehetem". • Róna Viktor a magyar Operaház szólótáncosa szin­tén Amerikában vendégsze­repeit a közelmúltban. Wash­ingtonban M. Fontaine volt a partnere. A Washington Post hosszú cikkben számolt be Róna sikereiről. Decem­ber elején Londonban lépett fel a királyi balettakadémia gálaestélyén, melyet ötéven­ként rendeznék, de most történt először — mondotta Róna Viktor a rádió munka­társának, hogy a közönség a királynő jelenlétében ismét­lést kövételt. RÁKOSI MÁTYÁS "MAGYAR NACIONALISTA": MOLNÁR ERIK SZERINT Molnár Erik történész, aka­démiai tag, volt igazságügy­miniszter, a Rákosi korszak egyik szellemi vezetője, az Uj írás című irodalmi folyó­iratban "Történet szemié I e­tünk naciana'l'ista .maradvá­nyai" címmel érdekes cik­ket irt. Molnár Erik szerint Rákosi téves politikáját ha­mis történetszemlélete szab­ta meg. Rákosi történetszem­léletének súlyos tévedése az volt, hogy a parasztság, s általában az elnyomott osz­tályok, hazafiasságból vették részt a Habsburg-ellenes fel­kelésekben, Rákóczi szabad­ságharcában, majd az 1848- 49-es szabadságharcban. Molnár szerint a parasztság ás a széles néprétegek vol­taképpen osztályharcot vív­tak minden ilyen felkelés­ben. Rákosi azonban — álla­pítja meg Molnár Eriik — hitt abban, hogy a parasztságot ás a széles néprétegeket egy nemzeti frontban egybe le­het kovácsolni a vezetőréte­gek haladóbb szellemű tag­jaival : a "burzsoá naciona­listák "-kai, s ennek a téve­désének a következménye volt az 1956 októberi "ellen­­forradalom" is. Molnár sze­rint Rákosi "nacionalista concepciója" volt az önálló magyar nagyipar felépítése, ahelyett, hogy a magyar ipart, a magyar termelést, teljesen integrálta vólna a szovjet gazdaságba. Molnár már számos hasonló szelle­mi baklövésével tette magát nevetségessé még a gondol­kodó és tárgyilagosába kom­munisták előtt is. Nyilván­való az ok, amiért ezt a kom­munisták előtt is nevetséges újabb "történelmi koncep­cióját" meghirdette. Molnár Erik a sztalini-rákosi kor­szak egyik tudományos dik­tátora volt, s most egyidejű­leg támadni akarja volt men­torát és gazdáját, ugyanak­kor hi permoszkovit izmussal behízelegni magát a Szovjet­unió uj urainál. _____ HOSSZÚLEJÁRATÚ KERES­KEDELMI SZERZŐDÉS A BE­NELUX ÁLLAMOKKAL 1963. január elsején lép életbe az 1965. december 31-ig szóló kereskedelmi szerződés a Benelux államok­kal, melynek összforgalmát jövőre előreláthatólag 19%­­kal növéllik. Magyarország egyebek között texiiiákat, gépeket, gyógyszerészeti cikkeket és mezőgazdasági termékeket szállít a Benelux államoknak növényi olajók, zsírok, textil alapanyagok, félkész gyártmányok, mű­szálak, ipari termékek, gé­pek és hiradástechnikai cik­kek ellenében, jelentette a budapesti rádió. • Újra megnyílt a 100 éves Kriszt étterem. A belvárosi étterem csáknem 3 hónapos szünet után korhűre átalakít­va és berendezve újra meg­nyílt. A konyhát teljesen gépesítették. Itt készülnek majd Csíffrai István 1845- ben kiadott szakácskönyve alapján a régi hagyományos ételék. • Gyalogos aluljáró építését kezdték meg az Astoria szál­ló előtt január 2-án. A köz-j művek elhelyezése után ár­­kádositják az épületet, majd i megépítik az aluljárót. A tö-1 rékvés az, hogy mire az uj Erzsébet hid elkészül, az; aluljáró építését is befejez­zék. Mikrobusz járatokat indi-j tanak jövőre a Római-parton,1 a Ligetben és a Várnegyed­ben is. Azonkívül még több vidéki város is kap mikro­­buszt. Az első, kísérleti mik­­röbuszjáratok tavaly a Mar­gitszigeten jártak nagy si­kerrel. 1 Teljesen automatizált ke­nyérgyár épül Zalaegersze­gen. Az uj üzemben, hol 100 mázsa kenyeret sütnek majd naponta, egyetlen pék sem fog dolgozni. A gépek gombnyomásra, automatiku­san működnek és kb. 10-14 technikus, vegyész és gé­pész kell csupán ellenőrzé­sükre. Az uj kenyérgyárat januárban helyezik üzembe. • Uj Sikló a Várba. A fővá­rosi villamosvasút javasla­tot készített egy uj sikló építésére, melyet a régi he­lyére terveztek, 50 szemé­lyes kocsikkal, kalauz és pénztár nélkül, fotócellás, automatikusan működő be­rendezésekkel. Az építési költségek 12 millió forint alatt lennének. • Lebontják a budapesti "marokkói udvart". A hires budapesti épületet a fővá­rosi tanács lebontatja, mert tatarozása majdnem annyiba kerülne, mint egy hasonló lakásszámü uj épület emelé­se. Ugyancsak lebontják a Váci utca 37. számú házat, mely akadályozza az Erzsé­bet-hid építésével 'kapcsola­tos város rendezést. • Lépcsőházi levélszekré­nyek bevezetése Budapes­ten. A főváros egész terüle­tén a posta megkezdte a lépcsőházi levélszekrények felszerelését. A régi házaik­ban a posta, a most épülő házakban az illetékes kivi­telező vállalat végzi majd a szereléseket. • Porcelánszobrok a Tudo­mányos Akadémia homlok­zatába. A pécsi porcelán­­gyár megbízást kapott 3 méter magas szobrok készí­tésére, melyek a Magyar Tu­dományos Akadémia hom­lokzatát fogják disziteni. A készülő szobrok közül az egyik Galileit, a másik Lo­­monoszovót ábrázolja. A szobrok budapesti művészek alkotásai, jelentette a buda­pesti rádió. • A JUBILÁLÓ RÁDAY KÖNYV­TÁR Magyarország egyik leg­értékesebb könyvgyűjtemé­nye, a Ráday könyvtár száz­éves évfordulóját ünnepli/ 1862-ben került a gróf Rá­day család magántulajdoná­ból a református egyház bir­tokába és ma is a dunamel lóki református egyházkerü­let tulajdona. A könyvtár voltaképpen 250 éves év­fordulóját érte meg ebben az évben. A könyvtárat Ráday Páll, II. Rákóczi Ferenc hírne­ves diplomatája alapozta meg. A könyvtár és a hoz­zátartozó levéltár páratlan értékéket egyesit. Többek között: Szenczi Molnár Al­bert egyetlen példányiban fennmaradt két müvét, Mé­li us Juhász Péter most ki­adott herbáriumát, Besse­nyei György korai névtelen művét, Der Amerikaner-t, llosvai Selymes Péter Nagy Sándorról szóló széphistó­­‘riáját, Ráday Pál diplomáciai levelezését, a Rákóczidkor összes kiáltványát és egyéb nyomtatványait, Bacsányi, Kazinczy, Széchenyi, Petőfi, Arany, Tompa eredeti kéz­iratait tartalmazza. • IFJÚSÁGI FILMSZEMINÁRIU­­MOK A FIATALSÁG IDEOLÓ­GIAI ÁTNEVELÉSÉRE A Napló (Veszprém me­gyei pártlap) Írja: "... A fiatalok érdeklődési körei különfélék, és szellemi ké­pességeik, iskolázottságuk, az eszmei-politikai kérdések iránti fogékonyságuk is sok­féle . . . Ezért szervezték me­gyénkben az ifjúsági szer­vezetek a többi közt a film­­szemináriumokat is . . . Úgy számolva, hogy az ifjúság bizonyos köreiben szívesen fogadják az érdekes és érté­kes filmekkel dokumentált előadásokat, melyek —■ ter­mészetesen — politikai, ide­ológiai tárgyuak: "Van­­nak-e csodák?", "A Magyar Tanácsiköztársaság", "A vi­lág keletkezése" és hason­lóan fontos témájú előadá­sok". "... Az ifjúsági filmsze­mináriumok vezetőinek nem lesz könnyű dolguk, különös­képpen a filmék eszmei mondanivalójának a felisme­rése és helyes magyarázata az, amire a szervezésen, a szóbeli előadásókon kívül érdemes megfelelő gondot fordítaniuk . . ." A MŰSZAKI EGYETEM CSEPELI TAGOZATA A Magyar Nemzet beszá­molt arról, hogy a budapes­ti Műszaki Egyetem csepeli tagozatán megkezdődtek az előadások. Az előadásokat a gyár területén tartják, s semmibe sem különböznek az egyetem rendes esti tago­zatától, csak abban, hogy nem a hallgatók járnak az egyetemre, hanem az elő­adók jönnek ki a gyár terü­letére. Összesen 134 hallga­tója van a csepeli tagozat­nak, három évfolyamon. A végzett hallgatók nyolcvan száza léka gépgy á rtó-szakos 'lesz. Hetenként négyszer van előadás, fél háromtól este hétig. Azokon a napo­kon a hallgatóknak a gyár­ban csak hat órát kell dol­gozniuk. • NŐT AVATTAK KITÜNTE­TÉSSEL DOKTORRÁ A budapesti Eötvös Ló­­ránd Tudományegyetem böl­csészeti szakán kitüntetéssel avatták doktorrá Ecsedi Ildi­kó Máriát, ki a kínai—ma­gyar szakon végzett, kínaiul irta szakdolgozatát és a doktori disszertációja is kapcsolatos a szakdolgozat tárgyával. Az egyetem több­százados fennállása során alig fordult elő, hogy nő ré­szesült volna ilyen magas kitüntetésben. • Ml AZ UJ AZ UJ MAGYAR RITUÁLÉBAN? Már megemlékeztünk ar­ról, hogy a magyar katolikus egyház püspöki kara uj, egységes szertartáskönyv be­vezetését hirdette ki. A Vi­gilia katolikus folyóiratban Radó Polikárp, a hittudo­mányi akadémia liturgia professzora most beszámol az uj szertartáskönyv fonto­sabb reformjairól. Mind a keresztelési, mind a temeté­si szertartás hosszabb és ün­nepélyesebb lett. Az utolsó ‘kenet szertartásánál az evan­géliumi szöveg, az ahhoz tar­tozó ima és az apostoli, ill. pápai áldás szövege magya­rul mondható. A leglénye­gesebb változás az, hogy a ‘házassági liturgia teljes egé­szében magyarul és fenn­hangon végzendő. A szer­tartás alatt orgona játék, vagy másféle zene és ének is ‘tilos, csak a 127. zsoltárt énekelheti a kar, vagy a nép. A temetési szöveg is szinte teljes egészében meg­változott, amennyiben a szövegek túlnyomó része magyarul mondható. Ezék szerint téhát az uj magyar Rituálé lényeges állomása az egyházi szertartások ma­gyar nyelven való végzésé­nek. • KÉTSZÁZ ÉVES A BUDAI SZENT ANNA TEMPLOM A budai Szent Anna temp­lom, mely 1740-‘től 22 évig épült és 1762. november 4- én készült el, Harnon Kris­tóf budai építőmester tervei alapján épült. A terveket építés közben Nepauer Má­tyás építőmester átdolgoz­ta. Az 1876-os árvíz és a má­sodik világháború alatt 1944—45-ben súlyosan meg­sérült. Az Országos Műem­lék Felügyelőség külsőleg restauráltatta és a 200 éves évfordulót múlt év novem­ber 4-én bensőséges ünnep­ség keretében tartották meg. • IRÓKÜLDÖTTSÉG MENT KUBÁBA Tatay Sándor vezetésével iróküldöttség utazott Kubá­ba. A küldöttség tagjai Pán­­di Pál, Galgóczi Erzsébet, Győré Imre és Csőri Sándor, jelentette a budapesti rá­dió. Érdemes megjegyezni, hogy ez alakalommal nem u. n. párti rókát, hanem részben népi Írókat és a rendszerrel szemben többé-kevésbé el­lenzéki írókat küldték ki. • ZSIGMOND-KORABEL! BUDAI ZSINAGÓGA Az ősibudai község első zsinagógája az un. Fehérvári vagy Zsidó-kapun belül állI a mai Disz tér helyén. A má sodik Zsigmond idején, 1424 után épült fel az uj Zsidc utcában (Verbőczy utca) közel a Bécsi kapuhoz. Eg> nemrég megkerült okirat bi zonyitja az adásvételi szer I ződést, melyet a hitközséc kötött. Az ókirat kelte 1462' junius 10, aláírója Országi Mihály nádor. Kuba földje megrázkódott Castro alatt A Floridába menekült ku­bai hazafiak azt állítják, hogy szigetországuk földje megrázkódott Castro alatt. A kubaiak lázadást készíte­nek elő Castro ellen az 1956- os magyar szabadságharc mintájára. iLeigázott népek az egész világon a magyar szabad­ságharcból merítik a lelkesí­tő példát. Soha el nem hal­ványuló dicsősége ez a ma­gyar névnek. Miamiban működő kubai menekült szervezetek hatal­mas földalatti készülődést 'tartanak nyilván, mely 161 különböző csoportra oszlik. Férfiak és nők fegyverrel kezükben várják a vezény­szót, hogy kitörjenek a dőld alól, öngyilkos brigádokban elpusztítsák Kuba katonai berendezéseit s aztán nyílt harcot kezdjenek Castro el­len . Attól kell tartani, hogy a ravasz Castro saját emberei­vel mesterséges forradalmat fog kirobbantani, hogy an­nak álarca alatt kegyetlenül kiirtson mindenkit, aki elle­ne van. Régi ‘kommunista trükk ez, már sók zsarnók megpróbálta. A rendfenntartó osztagok és hadsereg, valamint a munkások és a parasztok nagyrésze régen kiábrándult a kommunista forradalom­ból és epedve várja a sza­badságharc kitörését. John F. Kennedy elnök Is kifejezést adott ennek a ku­bai szabadságvágynak ab­ban a beszédében, melyet Orange Bowlben tartott a ki­szabadult hadifoglyok előtt: "Úgy érzem, hogy a kubai nép nagy többségét szabad­ságvágy lelkesíti". Az októberi krízis óta, amikor a szovjetnek vissza kéllett szállítani támadó röp­pentyűit, a floridai mene­külték mindent elkövetnék, hogy a kubai Castro-ellenes szerveZkedéséket fegyverrel és élelemmel lássák el. Kennedy elnök beszéde alatt a fogságból hazatért harcosok előtt megmentett saját zászlójuk lobogott. Kennedy Így kiáltott fel: "Biztosíthatom Önöket, hogy zászlójuk vissza fog térni brigádjuk élén a fel­szabadított Havanába!" Eb­ből az egész világ azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy az Egyesült Államok el van szánva Castro uralmának közeli megdöntésére s a kommunizmus 'kiűzésére a nyugati földtekéről. Nem is hagyott eziránt kétséget az elnök, mert be­szédét Így folytatta : "Leg­főbb kívánsága az Egyesült Államóknak és a nyugati földtéke népének, hogy Ku­bát mielőbb szabadnak lás­sa". Sajnos, ez a mondat a dip­lomácia óvatos nyelvén még nem jelenti azt, hogy már holnap véget vet a kubai hazafiak készénél ló meg­szálló hadserege, vagy ép­pen az Egyesült Államok ka­tonai készültsége Castro uralmának. Bizonyára tár­gyalások fognák még folyni erről a kérdésről Kennedy és Hruscsov között. De a nemzetközi világnak, az a véleménye, hogy a ku­bai kérdést tárgyai ásókkal nem lehet megoldani, sem ■gazdasági, sem diplomáciai bojkott nem szünteti meg Castro uralmát. Fegyveresen kell segíteni a kubai haza­fiakat, hogy elűzzék a kom­munista zsarnokot. Az 1956- os magyar szabadságharc szelleme ott lebeg Kuba fe­lett . OLTÁRMEGÁLDÁS A DZSÁMIBAN PÉCSI Pécs egyik legérdekesebb építészeti látványossága Gházi Kaszirn pasa hires Dzsámija, mely most a Gyer­tyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelt katoli­kus plébániatemplom. A res­taurált templomiban közada­kozásból három uj márvány­oltárt állítottak, melyeket Cserháti József káptalani helynök áldott meg Kisbol­­dogasszony napján. • Kitüntetések. Az ország­­gyűlési könyvtár vezetőjé­nek, Vértes György író- és publicistának 60. születés­napja alkalmából a munka Vöröszászló érdemrendjét adományozta az Elnöki Ta­nács, míg Szabó Ferenc ze­neszerző, ki a legszélsősé­gesebb sztálinista zenepoli­tikának volt a híve, ugyan­csak 60. születésnapja alkal­mából a kiváló művész el­met kapta. FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTALYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ...............$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...........................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ......................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború............$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól ................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István: Nagybetű Lőrinc...............................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják .......$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Füry Lajos : Az út vége......................................$3.50 Füry Lajos: Forgószél ........................................$3.50 Ghyczy Zsuzsanna : A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ...................$0.50 Kenderessy Lajos.- Harc az örökségért ............$2 00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ...........$1.25 Kenesei F. László : Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ...........$4.60 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kerecseny János: Vigyázat atomcsempészek $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ......$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ....................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ....................... $2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ............$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv..........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu...........................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ...........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán „..........$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom aímafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter.- Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bárnfllyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents