Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-06-22 / 25. szám
XIII. évfolyam, 25. szám, 1963. jón. 22, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG HÁZVÁSÁRLÁS AMERIKÁBAN A házépítés már több év óta nagy arányokban folyik egész Amerikában. Körülbelül másfél millió új lakóház készül el az országban egy év alatt, és minthogy 45 millió család él az Egyesült Államokban, minden 100 család 3 új lakóházban válogathat évente. Az új épületek két-harmad része egy-vagy kétcsaládos ház, amelyeknek többségét 25 és 45 év közötti polgárok vásárolják meg. Uj házasok vagy az ország másrészéből odaköltözött alkalmazottak a vevők. Közben a régebbi házak egyrésze is gazdát cserél, miért is a házvásárlás a tőkebefektetés egy legfontosabb formája Amerikában. A legtöbb egy- és két-családos ház ára 10 és 30 -ezer dollár között váltakozik. Minthogy kevés család van abban a helyzetben, hogy a teljes vételárat készpénzben kifizesse, pénzintézetek kölcsönzik a vásárláshoz szükséges tőkék legnagyobbrészét. A házakra vagy más ingatlanokra nyújtott hitéit jelzálogkölcsönnek (mortgage) nevezik. Ha a kölcsönző nem képes a kikötött törlesztést idejében megfizetni, a kölcsönt nyújtó félnek jogában áll az ingatlant lefoglalni és elárvereztetni, hogy a befolyó összegből követelését kielégítse. Erre azonban ritkán kerül a sor a mai világban. A jelzálogkölcsönöknek csak egy százalékát nem fizették vissza 1962-ben. A szövetséges kormány is előmozdítja polgárainak házvásárlását azzal, hogy a jelzálogkölcsönök legnagyobb részéért jótállást vállal. Ha az adós nem fizet, a kormány viseli a kárt. Ez teszi lehetővé, hogy a kölcsönök visszafizetésére hosszabb határidőt engedélyezzenek a bankok és a kamatláb is mérsékelt maradjon. A fiatal családalapító kölcsönt kap a ház vételárának körülbelül 90 százalékáig, amelyet 10, 20 vagy 30 éven belül köteles megfizetni. A törlesztésre költött összeg kisebb mint amennyit hasonló ház bérletéért kellene fizetni, mert a foglaló maga is készpénz befektetést jelent, ami után a tulajdonosnak kamatra van igénye; azonkívül a ház jókarbantartása, biztosítása és főleg az adója további teher. A kormány még egyéb előnyöket is biztosít a háztulajdonosnak. Úgy a kamatokat, mint az^adót levonhatja a jövedelmi adó-alapjából. Ma 33 millió embernek van háza az Egyesült Államokban, akiknek nagy része igénybevette a kormány jótálló szolgálatát, akár a Federal Housing, akár a Veterans Administration útján. Az előbbit F. D. Roosevelt elnöksége alatt létesítették, aki a gazdasági pangás idején a házépítő ipart lendítette fel eszel az intézménnyel. A szövetséges kormány újabban maga is kölcsönöz nagyobb tőkéket bérház építési célokra a népesebb városokban, de kiköti, hogy a lakbérek j utányos alapon mozogjanak. Ezzel a lakásínséget is enyhítette. MILYEN BETEGSÉGBEN HALT MEG NAGY SÁNDOR? A történelmi források szerint Nagy "Sándor (Alexandros), az ókor legendás uralkodója Kr. e. 323. június 13-án halt meg Babilonban. Június elején egy vacsorán vett részt, s itt nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott. Másnap felszökött a láza, nagy fájdalmak gyötörték, s hiába volt orvosainak minden igyekezete, a gyilkos kór rövid tíz nap alatt, élete delén végzett a mindössze 33 éves uralkodóval. Már évszázadokkal ezelőtt felvetődött kétség a történészekben: vajon valóban maláriának lett-e áldozata Nagy Sándor? Még napjainkban is akadnak orvostörténészek, akik más betegségre: sárgalázra, perforálódott vakbélgyulladásra, májkómára vezetik vissza Nagy Sándor halálát. Mi hát az igazság? Persze, 2300 év távlatból nehéz pontos orvpsi diagnózist felállítani, de az egykorú forrásmunkák, életrajzok adatainak és tüneteinek elemzése lényegében megerősíti azt a feltevést, hogy valóban a trópusi malária súlyos fertőzése oltotta ki rövid tíz nap alatt életét. IDŐJÁRÁS-SZABÁLYOZÁS -ASZFALTBEVONATTAL... Régóta ismert fizikai jelenség, hogy a földfelszín elnyeli a napsugárzást, majd hatalmas energia-átalakítóként különböző folyamatok útján szétosztja az elnyelt energiát a Föld felszíne és légköre között. Az Egyesült Államokban most azzal kísérleteznek, hogy olcsó és gyakorlati módszert találjanak a földfelszín elnyelési és átalakítási tulajdonságainak vezérléséibe, és így kifejlesszék az időjárás-szabályozás hatékony módszerét. A kísérletek során a homoktalajok átlagos 70-80 százalékos sugárzáselnyelést fekete aszfaltburkolat alkalmazásával 95 százalékra növelték, az aszfaltburkolat fehér fényvisszaverő anyaggal (gipsszel, mésszel) való beszórásával peáig 20 százalékkal csökkentették. A mérések szerint az első esetben másfél cm-rel a felszín alatt 7 C fokkal nagyobb, a második esetben pedig 4,4 fokkal kisebb a hőmérséklet. A kutatók feltevése szerint a felszín abszorpciós képességének megváltoztatása elegendő lenne nagyobb területek időjárási viszonyainak megváltoztatására. A tengerek partvidékeinek leaszfaltozásával például élénkíteni lehetne a légáramlást és befolyásolni lehetne a felhőképződést, a légkör páratartalmát, továbbá az esők keletkezését. AGYMŰTÉT HŰTÉSSEL Amerikai orvosok a közelmúltban új módszert fejlesztettek ki a bonyolult agyműtétek hűtéssel való elvégzésére. Ismeretes, hogy lehűtött állapotban az emberi szervezet kevesebb oxigént igényel. Hűtés nélkül például az agysejtekben már négy perc múlva elváltozások következnek be, megkezdődik felbomlásuk, beáll a halál — ha nem kapnak friss oxigént szállító vért. Hűtéssel viszont ez az idő kétszeresére, mintegy nyolc percre növelhető. Csakhogy egyes esetekben feltétlenül szükséges az agy vérellátásának leállítása, hiszen enélkül műtét közben súlyos, végzetes agyvérzés léphetne fel. Amerikai orvosok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy az agy műtéti feltárása után a beteg 20 fokra lehűtött vérét vezették az agyi verőerekbe, s ezzel az agyat 20 fokra lehűtötték. Ezután az agy vérellátását megszüntették — a beteg többi testrészét sajá szíve látta el normális hőmérsékletű vérrel, majd sikeresen eltávolítottak egy sok vért tartalmazó daganatot az agyból — az agy vérellátásának megszüntetése nélkül ez a beavatkozás végzetes agyvérzést váltott volna ki. Ugyanígy végzetes elváltozásokat válthatott volna ki az is, ha az agy sejteket nem hűtik le. Szakkörökben nagy jövőt jósolnak az új agy sebészeti módszernek. Ml A HELYZET OTTHON? Hp:ai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kőnyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. Mindszenty biboros-hercegprimás a pápaválasztó konklávén ? A Vatikán és a magyar kommunista kormány közti megegyezést természetszerűleg befolyásolja XXIII. János pápa halála és a személycsere a pápai trón betöltésében. König bécsi biboros-érsek úgy nyilatkozott, hogy Mindszenty hercegprimás távozása körül "nehézségek merültek fel". A Vatikánhoz közelálló római hírforrások szerint viszont lényegében megtörtént a megegyezés a Szentszék és Magyarország között, az egyházi kérdések terén. A hírek szerint a még elintézetlen kérdéseket junius folyamán fogják tisztázni. A megegyezés perfektuálására a jelentések szerint Hamvas József Csanádi püspök, a magyar püspöki kar jelenlegi feje által vezetett egyházi küldötségnek kellett volna már Rómába menni, de Hamvas útját a Szentatya halálára való tekintettel elhalasztották. George 'Kennan, az Egyesült Államok jugoszláviai követének budapesti "magánjellegű" látogatása is összefüggene Mindszenty hercegprimás ügyének megoldásával. Más források viszont tagadták ezt az összefüggést. Hamvas püspök Szegeden tartózkodott, mikor Magyarországon elterjedt a Pápa halálhíre. A budapesti rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy azonnal Budapestre utazik, hogy a magyarországi kormányzattal tárgyaljon Mindszenty bíboros konklávén való részvételének lehetőségéről. Hamvas püspök nyibokozata szerint: "Még nem tudom, vajon Mindszenty bíboros akar-e Rómába utazni, vagy nem". A csanadi püspök kijelentette, hogy ő nem fog tárgyalni a hercegprímással. Hamvas püspök a papsághoz és a hívekhez intézett üzenetében méltatta XXIII. János pápa érdemeit és intézkedett, hogy egyházmegyéjének harangjai szólaljanak meg a Pápa halála alkalmából. Magyarországi hirek'szerint a Pápa halála mély hatást tett a lakosságra, a hívek tömegesen keresték fel a templomokat és országszerte megkondultak a harangok. Első hirek az amnesztiában részesültek számáról Győr megye napilapja, a Kisalföld május 19-i számában támadta azokat a szektásokat, akik az amnesztiatörvényt "könnyelmű liberálizmusnak" bélyegzik. A lap a szokásos módon magyarázza, hogy miért volt szükség az amnesztiára, közben közli az első számadatot a szabadultakról. Szerinte 2500— 3000-en részesültek amnesztiában. Magyarországi hírforrások szerint az amnesztiában részesültek egyrésze végleges szabaduló levelet kapott, másrésze csupán ideiglenes szabadlábra helyezést és rendőri felügyelet alatt maradt. Ez utóbbi csoportba kerültek, azok, akik a börtönben rendszeresített "nevelőmunkával" szemben közömbösnek mutatkoztak, vagy ’a szabadulás előtt sem voltak hajlandók ünnepélyesen kijelenteni, hogy belátták "bűnüket" és megbánták tettüket. Bibó István hirek szerint nem amnesztiával szabadul. Memoraridumának külföldre juttatása miatt "hazaárulónak" minősült. Koré'a és egészségi állapotára való tekintettel, de főként a külföld fokozott érdeklődése miatt külön kegyelemmel szabadult, de egyelőre rendőri felügyelet alatt maradt. A "felügyeleteseknek" minden héten jelentkezni keli a kijelölt rendőr-kapitányságon,, este tiz után otthon kell lenniük, nyilvános helyekre nem járhatna« és a várost, vagy községet csak rendőri engedéllyel hagyhatják el. Az amnesztiával szabadultak nehezen helyezkednek el. Először mindenki fél tőlük, de az együttérzés, baráti segítség tisztességesebb álláshoz juttatja őket, Különösen, ha tudott,hogy a pártnak ez ellen nincs kifogása, főleg, ha szakemberekről van szó. Meg nem erősített hirek szerint Bibó nem a régi helyére, az Egyetemi Könyvtárba, hanem az Országos Széchényi Könyvtárba került. A szabadultak a szűk rokoni körön kivül kerüli« az érintkezést és nem beszélnek börtön-élményeiXről. Annyi mégis kiszivárgott, hogy a bánásmód a vizsgálati fogságban "sztálini" volt, azaz tele pszichológiai "kikészítéssel": 12—ló órás kihallgatások, reflektorfény, éjjel-nappali villany a cellában, állandó ébresztés, falhoz állítás stb. 1957- 58-ban a börtön is gyalázatos volt, bár nem verték a rabokat. Utána rendszeres "nevelőmunka" folyt. Ismertették a napi politika eseményeit, a Kádár-rendszer eredményeit és szemináriumokat is tartottak. Az élelem egyhangú és siiány minőségű, de kielégítő mennyiségű volt. A börtönviszonyok javulását a rabok a sok külföldi tiltakozás, figyelemmel kisérés, az ENSZ-viták számlájára Írták, jóllehet a rendszer igyekezett a maga "jó-lelkűségének" beállítani a rabok előtt. A beteg rabokat a tököli volt internálótáborból átalakított rabkórházakban 'kezelték. Itt az orvosi ellátás példás volt, mi elsősorban a rab-orvosoknak volt tulajdonítható. De mindenkinek világos cellája volt ággyal és külön WC-vel. Viszont biztosra veszik, hogy miután a forradalomban résztvett orvosok szabadultak, most a rabkórházi orvosokra marad a kezelés, akik pártkáderek, s ami rosszabb, mind gyenge munkaerő, hiszen ezért is lettek rabkórházi orvosok. bízta, hogy akarnak-e szülni, vagy nem, 1956-ban már 125.591 volt az abortuszok száma, 1960-ban pedig már 200.000 fölé emelkedett. 1961-ben minden munkanapon 647 volt a végrehajtott abortuszok átlagos száma. A szaporodásnak ilyenmérvű csökkenése miatt sokan már meghúzták a vészharangot. A Kortárs cimű irodalmi folyóirat májusi számában két hosszabb has is boncolja ezt a kérdést- Az egyik szerint a Statisztikai Hivatal könyvtárában megtalálható abortuszról irt könyvek bibliográfiája egymagában egy vaskos kötetet tesz ki. Sokan az abortusz megszorítását is követelik, mások viszont a családi pótlék jelentős összegű felemelése és a gyermekes CS3 ládok minden vonalon vaio előnyben részesítése melleit törnek lándzsát. “Büntetőtáborok a sarkkörön” Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó napilap a fenti címmel közölt a Bácstopolyán élő Gombos János, a "bácskai Gyeniszovics" életéről. Gombos János, ki a Szovjetunióban a nagy tisztogatások áldozata volt, börtönélményeit Írja le. "A vádak? Hamis és bebizonyithatatlan vádak voltak. Lehetetlen vádak, de a módszerek vallomásra bírták az embereket. Kun Bélát fasizmussal vádolták, engem kémgyanusnak mondottak . . . 19374oen buktam le és hoszszu vonatozás, rrfájd 1500 kilométer gyaloglás után a csoport tlhtába ért, az európai Oroszország egy fagyos, sarkköri, tajgai pontjára, ahol is a városka börtöntáborába, Uhtarkába vittek, alaposan megtizedelve, mert nem mindenki bírta a tajgai gyaloglást, a bánásmódot, vagy a szökés közben őket ért puskagolyót ... — és te? Meddig bírtad? — Kilenc és fél évet töltöttem itt, pedig néha 54 alá is süllyedt az alkohol, mert itt már a higany is megfagyott. Itt csak az ember bírta. És az ember sem mindig ... Öt évet ’kaptam, de bizony kilenc és fél esztendő lett belőle csupán itt Uhtarkában a tábori téglagyárban is. Azután könnyebb 'körülmények között éltem már* de akkor sem szabadon, emberi: módon . . ." A természetes szaporodás a háború után 1954-ben /olt a legnagyobb, 12 ezrelék, de 1961-ben már alig több, mint ennek egyharmada, a múlt évben pedig egynatoda. 'Ezzel a szaporodási aránnyal Magyarország az utolsó helyen áll Európában, s valószínűleg az egesz vi lágon is. Az abortuszok száma jóval felülmúlja a születések számát. 1955-ben még 73.500 abortuszt hajtottak végre az országban. Az 1047/1956. számú rendelet hatására, mely gyakorlatilag a terhes nők szabad elhatározássra Az 1962-es népmozgalmi i adatok a magyarság szapo-J rodásának további csőkké-, nését mutátják. 1961-ről, 1962-re az élveszületések számla . 140.365-ről 130.06C- ra esett vissza, ezer lakosként 14-ről 12.9-re. Ugyanakkor a halálozások száma 96.410-ről 108.259-re emelkedett, ezer lakosra 9.0 helyett 10.8 halálozás jutott. Ennek megfelelően a szaporodás 43.955-ről 21.801-re esett vissza, azaz ezer lakosra számítva 4.4-ről 2.1-re. Az 1000 élveszülöttre jutó 1 éven alul meghaltak száma is emelkedett 44-ről 48-ra. "AJÁNLOTT PONYVA" Az Élet és Irodalom hetilap kifogásolja, hogy vannak olyan irodalmiiag értéktelen ponyvatermékek, melyeket a kultuszminisztérium arra a könyvlistára helyezett, mely a minden könyvtár számára kötelező, vagy legalább is tanácsos könyveket -tartalmazza. "És miért ajánlott 'A légió hadnagya' cimű kalandregény? Miközben egyik kezünkkel hadakozunk a ponyvaolvasás ellen, a másikkai miért tukmálunk a közonsagre ponyvát? Mert 'A légió hadnagya' az. Ponyva voltán nem változtat politikai mondanivalója : hogy arra inti a fiatalokat, -ne üljenek fel a nyugati világ csábításainak, mert az idegenlégióba kerülhetnek, s ott aztán megüthetik a bokájukat. Nehéz ninni az efféle regények gyakorlati hasznában. Nem valószínű, hogy akit sem érvelés, sem más intézkedés nem riaszt el a dőre kalandtól, azt visszatarthatja — egy ponyvaregény elolvasása. Ha pedig Így van, ekkor minek kiadni, s ajánlani tünek-fának?" * • KODÁLY ZOLTÁN AZ AMERIKAI AKADÉMIA TAGJA Kodály Zoltánt, a legnagyobb élő magyar zeneszerzőt az amerikai művészeti és irodalmi akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Kodály Zoltán tiszteletére 80. születésnapja alkalmából Los Angelesben, New Yorkban és Washingtonban zenei ünnepségeket akartak rendezni, főként Kodály művek előadásával, melyekre meghívták az ünnepeltet. Eddig csak a Los Angeles-i ünnepség valósult meg, de Kodály Zoltán megjelenését lemondta. • AZ AMERIKAI WORLD YOUTH FORUM-RA A MAGYAR IFJÚSÁG IS MEGHÍVÁST KAPOTT A New York Herald Tribune által rendezett Világifjusági Fórum 1964. tavaszára meghívta Magyarországot és Lengyelországot is. Még nem bizonyos, hogy a magyar és a lengyel kormányzat elfogadja a meghívást. Az 1964-ben megtartandó világifjusági fórumra 39 országot hívtak meg. A meghívottak 16—19 éves fiatalok, akik egy félévre amerikai iskolákba fognak járni, amerikai családoknál laknak és meglátogatják a nevezetes amerikai intézményeket. Tavaly a delegátusokat többek között az Elnök is fogadta, beszélgetést folytattak Robert Kennedy igazságügyminiszterrel és a Legfelsőbb Bíróság tagjaival, valamint az Egyesült Nemzetek magasrangu funkcionáriusa.val. 100 ESZTENDŐS A LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁG! FÖLDGÖMB A világ egyik legnagyobb földgömbjét, melyet világszerte számontartanak, az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Ez a földgömb, mely 1862 végén készült, Perczel László alkotása, ki Perczel Mór honvédtábornok öccse, s a bécsi hadmérnökkari főiskola hallgatója volt. Rövid katonai szolgálat után felesége birtokán, a komáromi Köm lödön telepedett le, s itt készítette el 132 cm. átmérőjű hatalmas földgömbjét, amely alkotója nem csekély földrajzi tájékozottságáról tanúskodik: az éppen akkor ismertté vált afrikai ázsiai és délamerikai települések már szerepelnek rajta. Több külföldi kiállításon csodálták meg. 'Készítője a magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. EGY SZTÁLINISTA MAGAS KITÜNTETÉSE A budapesti Kossuth-rádió közli, 'hogy az Elnöki Tanács Friss István akadémikusnak, a Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának hatvanadik születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. Friss István 1922 óta tagja a Kommunista Pártnak, a Rákoiikorszak idején a magyar közgazdaság szinte korlátlan irányitója volt. A forradalom után a Kádár-korszakban irányitó befolyása megszűnt, de továbbra is jelentős közgazdasági állásokat töltött be. KOMMENTÁR NÉLKÜL Az udvariasságot nem is-. veszünk el és nem is adunk merik bolsi-Magyarorszá-1 hozzá semmit. Közöljük úgy, gon. Legalább is az alábbi ahogy a hazai újságírás megeset ezt igazolja. Mi nem! irta. Ügyfél”, vagy ember ? A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MAGASISKOLÁJA Halálozás ZÁDOR ISTVÁN, festő és grafikus 81 éves korában Budapesten elhunyt. Zádor István párizsi és firenzei tanulmányútjai után a szolnoki művésztelep egyik legkiemelkedőbb művésze volt; jellemző arcképek, levegős tájak festője, de főképpen az első világháború csatatereit megörökítő rézkarcai tették nevét ismertté. Az ostrom után a romokban heverő Bu-1 da^st megrázó ábrázolásaival világhírre tett %ze,t. Idős kora ellenére egészen a legutóbbi időkig fáradhatatlanul dolgozott. • BURGHARD REZSŐ Munkácsy-dijas festőművész 79 éves korában halt meg Budapesten. Külföldön, majd Benczúrnál tanult és tulajdonképpen ő volt az un. Benczúr iskola, a naturalista irányzat kései képviselője. Több külföldi és hazai kitüntetés birtokosa is volt. Egy fiatalasszony panaszkodik. Apró, mindennapos ügy, ahogyan elmondja : Kialudt egy villanykörte — Rákospalotán lakom. Gyakran előfordul, hogy csak késő este érek haza a munkából. A megállótól kis gyalogút hazáig, semmiség az egész, de egy hete már koromsötétben kell botorkálni, mert a Felszabadulás ut és a Tompa utca között kiégett egy villanykörte a Dessewffy utcában. Nem tagadom, kicsit félős vagyok, aztán gidres-gödrös az utca is, meg elhagyatott arrafelé .. . Kiégett egy villanykörte? No, ez még nem olyan nagy dolog — gondolom önállóbb is lehetne az asszonyka — és a telefonkönyv után nyúlok: —- Tessék I Itt van az Elektromos Művek XV. kerületi kirendeltségének a száma! Hívja csak fel bátran, biztosan intézkednek I . .. Az asszony szépen, udvariasan, kérlelő hangon beszél. Néhány pillanat múlva azonban pirosra gyűl az arca, majd sápadtra váit és tehetetlenül leteszi a kagylót. — Mi történt, asszonyom? — Jobb lett volna, ha a szerkesztőség telefonál oda. Akkor bizonyára más hangon beszélnének . . . Miért beszélnének a szerkesztőséggel más hangon, mint a kerület egyik lakójával? Talán az a fontos, hogy ki teszi a bejelentést, s nem a bejelentés tartalma? A válasz lakonikus Tárcsázom én is a számot. Bemutatkozom, de egyetlen szóval sem említem, hogy honnan beszélek. Ingerült férfihang válaszol : —- Tudom, tudom, a hölgy már bejelentette . . . — Mikorra várnatjuk az intézkedést? — Időpont nincs, majd ha sor -kerül rá, akkor foglalkozunk vele, a többi ném a maguk dolga .. . — De kérem . . . S elmondom, hogy a kerületben sok dolgozó aszszony lakik, akik délutáni műszakból csak későn érnek haza, aggódunk értük, szeretnénk, ha az a villanykörte kigyulladna. A válasz lakonikus: ha rendbéhozzák, akkor rendben lesz . . . —- Akkor is ugyanezt válaszolnák, ha valami baj ■történne? Mondjuk, kitörne a lábát valaki, vagy . . . — Akkor -is! Ha baj lesz, ahhoz nekünk semmi közünk, mi nem azért vagyunk, hogy a bajokkal foglalkozzunk! — Még egy u tol so kéidésem ,lenne: szabadna megtudnom, kivel beszéltem? — Nem szabadna ! Ahhoz magának semmi köze!-— De én bemutatkoztam, kérem . . . — Én pedig nem fogok bemutatkozni! Jó napot! Ejha ! Ez az apró, mindennapos ügy már kezd egyáltalán nem is apró és nem is mindennapos lenni. Valóban igaza lenne az asszonykának? Ha megmondtam volna, hogy a szerkesztőségből beszélek, talán másfajta válaszokat kaptam volna? Ne sajnáljuk az időt, tegyünk egy kísérletet! Alig telik bele negyedóra, s a zöld Volga már az Elektromos Művek rákospalotai kirendeltsége előtt fékez. Határozott léptekkel tartok az iroda felé, s a teiefcn mellett ülp férfinak megmondom a nevem, hozzátéve, hogy a Népszava munkatársa vagyok. Készségesen felugrik és meghapi . — Parragi István . . . — Egyszóval mégis bemutatkozott? — Hogyan? — és elképedve néz rám. — Az előbb velem beszélt telefonon . .. — Jaj, elnézést, de sohasem mondunk az ügyfélnek nevet, mert . . . mert akkor mindenféle bejelentéseket tehetnek. De a Népszava, az természetesen más . . . — Mi az ön beosztása itt? — Ügyfélforgalmi előadó I vagyok... Előkerül a kirendeltség vezetője, Fazekas Ferenc, aki néhány mondat után félbeszakít : — Amig a központ nem engedélyezi, semmiféle felvilágosítást nem adhatunk. Azonnal felhívom őket, hogy mit tegyek — s már mondja is a kagylóba : — A Népszavától vannak itt. Állítólag a Parragi kolléga udvariatlan volt egy ügyféllel, de természetesen ebből egy szó sem igaz. Véletlenül éppen ott voltam és . . . igen, mint mindig . . . nagyon udvariasan.... Egyszóval nem kell felvilágosítást adnom senkinek . . . — Bocsánat, hogy közbeszólok — lépek közelebb —, de ha felvilágosítást nem is, a kagylót talán odaadhatná nekem ... Rám néz, néhány újabb gyors, hadaró mondat a telefonba, majd ezzel fejezi be a központtal folytatott beszélgetést : — Szóval, ha apróbb ügyről van szó, akkor nyugodtan megadhatom a felvilágositásokat? Rendben van . . . Aminek lejárt a legvégső határideje Természetesen nem tud semmiféle fel világosit ást adni. Csak igy akarta elhárítani a bírálatot." Nem sikerült. Az "ügyfél" ezúttal nem hagyta magát. Rákospalotán már egy hete esedékes a Dessewffy utcában egy villanykörte kicserélése. Aránylag könnyen megoldható. De nogyan lehetne egyszer s mindenkorra azon a hivatali munkastíluson változtatni, amely csak akkor hajlandó emberszámba venni, amikor tudomására hozom, hogy újságíró vagyok? Mert ennek az utóbbinak már régen lejárt a legvégső határideje is. Fodor Gábor AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK 98 SZÁZALÉKA MAGYAR A Központi Statisztikai Hivatal rövidesen kiadja a'z 1960-as népszámlálás végleges demográfiai adatai:. A lapok már megelőzően részleteket közöltek a kötetool. A népszámláláskor a népesség 98 százaléka magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A más anyanyelvű népesség száma 175.000. Ezek közül 51 ezer német, 31 ezer szlovák, 25 ezer horvát és 26 ezer cigány. A nem magyar anyanyelvűek aránya 'Baranya és Békés megyékben a legmagasabb. Az ország lakosságának 99.8 százaléka beszéli a magyar anyanyelvet. A magyaron kivül legtöbben (431.000-en) tudnak németül, 138.000-en szlovákul, 67.000-en oroszul, 45.000- en franciául, 43.000-en angolul. • U THANT VALÓSZÍNŰLEG" JÚLIUSBAN MEGY MAGYARORSZÁGRA Nyugati hírügynökségek közölték, hogy U Thant, az ENSZ főtitkára julius 8-án, utazik Magyarországra és előreláthatólag 2—3 napot tölt ott. Újságírók felkeresték a főtitká^ágot, ahol az ENSZ egyik szócsöve -nem tagadta, de nem is erősítette meg a hírt. Jól értesült ENSZ körökben azonban úgy tudják, hogy a hir lényegében igaz, bár a napja még nem olyan biztos. Mindenesetre majdnem biztosra vehető* hogy a már többször elhalasztott látogatásra ezen a nyáron sor kerül. A sorvadó magyarság problémája
