Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-06-15 / 24. szám
XIII. évfolyam, 24. szám, 1963. jun. 15, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG EZ IS MAGYARORSZÁGON TÖRTÉNIK... (KOMMENTÁR NÉLKÜL) LAKÁST ÁRÜLT AZ ÁLORVOS HÁZFELÜGYELŐNŐ Az alábbi “aranyos” történetet a Pesten megjelenő Népszavából olvastuk. “Csalás, közokírathamisítás és társadalmi tulajdon elleni sikkasztás miatt a XIII. kerületi rendőrkapitányság büntető eljárást indított Szatmári Józseffé, a Mohács utca 18-a. számú ház házfelügyelője ellen, aki — mint a nyomozás megállapította — a szélhámosságok sorozatát követte el. A 41 éves asszonyt — aki egyébként annak idején gimnáziumi érettségit tett — a házban mint ox’vosnőt ismerték. Még második férje is úgy tudta, hogy nőorvos, akit egy magzatelhajtási ügy miatt tiltottak el a gyakorlattól. Személyi igazolványába neve elé a dr. betűket hamisította, s második házasságkötése után férje személyi igazolványába, az anyakönyvi részbe leánykori neve mellé szintén dr. címet írt be. A jó megjelenésű, határozott fellépésű asszony sógorának megígérte, hogy kitűnő összeköttetései révén elintézi minőségi lakáscseréjét, azaz, hogy nagyobb lakáshoz jussanak. Egy nála lakó asszonyt, mint tanácsi dolgozót vitt el sógora lakására. Előzőleg azonban megegyeztek: — A kereket is kenni kell, hogy jól forogjon ... A lakáscsere elintézésének ürügyével összesen mintegy 13.000 forintot csalt ki sógorától, míg az rájött, hogy. Szatmáriné fondorlatosán a legkülönbözőbb trükkökkel rászedte őt és feleségét. Egy idős házaspárral alkudni kezdett eladó családi házukra. Itt is orvosnőnek mondta magát és kis hi ja, hogy az idős emberek nem mentek bele az eladásba, amely számukra a legsúlyosabb következményekkel járt volna. Szatmárinét azonban ez mit sem zavarta abban, hogy elhíresztelje a házvételt és azt, hogy bizonyos ellenszolgáltatásért hajlandó házmesterségét átadni. K. István, egy nősülni készülő fiatal villanyszerelő kapott az ajánlaton, és a kért 25 ezer forintra ötezer forint előleget adott át neki. Szatmáriné lelkiismeretlenségében odáig ment, hogy rábeszélte a fiatalokat: házasodjanak csak nyugodtan össze, vásároljanak bútort, mert rövid idő múlva meglesz a lakás. S amikor azok valóban házasságot is kötöttek, rávette a fiatalasszonyt, hogy lépjen ki állásából és neki segítsen, hogy “beletanuljon a házfelügyelői teendőkbe”. K. Józseftől Szatmáriné 18.000 forintot vett át egy nem létező lakásra. Áldozatát úgy csapta be, hogy az előlegként kapott 3.000, majd a később átvett 15 ezer forintról befizetett csekklapot mutatott Később derült csak ki, hogy a csekkekre csak 3, illetve csak 15 forintot fizetett be, a három nullát utólag írta a csekklapra. Amikor a fiatalember feljelentéssel fenyegette, visszafizette a pénzt. Kiderült az is, hogy a házkezelési igazgatóságtól 2407 forint lákbért elsikkasztott. A közelmúltban egyébként hasonló bűncselekményt követett el a házkezelési igazgatóság sérelmére, de akkor nem jelentették fel. A fegyelmi kötelezte akkor," hogy a 4000 forint elsikkasztott lakbért fizesse vissza. Az “élelmes” házfelügyelőnő ügyét vádemelési javaslattal adták át az ügyészségnek.” BÜNTANYA A LILIOM UTCÁBAN Az alábbi “kedves” történetet a hazai Népszavából ollóztuk: A “szép Kati” — csak így hívták a Rákóczi-tér környékén a 23 éves B. Györgynét, akinek szereplése egy időre ismét végétért. A csinos, vöröshajú aszszony ugyanis üzletszerű kéjelgés és közveszélyes munkakerülés miatt került a rendőrségre. “Karrierje”, amely időnként a rendőrségi fogdába torkollott, tizenöt éves korában kezdődött. Akkor ugyanis Nyugatra disszidált, ahonnan 1958-ban tért haza. Egy félévig dolgozott, majd férjhez ment, de férjével csak két hónapig élt együtt. Csavargó életmódja miatt kitiltották a fővárosból, Ceglédre ment, de ott sem ízlett neki a munka. 1961-ben tízhónapi javítónevelő munkára ítéltéik, de mielőtt büntetése lejárt volna, önkényesen kilépett a munkából, s többé már nem is dolgozott. 1962-ben közveszélyes munkakerülés miatt harminc napi elzárást kapott. A rendőrségi előállítása alkalmával ismerkedett meg N. Gyula Mátyásnéval, aki már többször volt büntetve és akinek egyik Liliom utcai házban volt lakása. Az asszony felajánlotta, hogy alkalmi férfi ismerőseiket ide vigyék és a pénzen osztozzanak. Valóságos bűntanya lett a Liliom utcai lakás, ahová rajtuk kívül más nők is feljártak, persze megfelelő ellenszolgáltatásért. A nyomozás megállapította, hogy a férfiaktól, akikkel a szórakozóhelyeken és a Rákóczi téren ismerkedtek meg, esetenként 2-300 forintot kaptak. Ennek ellenére sohasem volt pénzzük, mert N-né elitta a pénzt, noha négy kisgyermeke van, akiknek ellátásáról nem gondoskodott, a “szép Katitól” pedig kitartottja — egy foglalkozás nélküli züllött fiatalember — elszedte a pénzét. A két nővel együtt most őt is előzetes letartóztatásba helyezték és ügyüket vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. A RUBEOLA VESZÉLYESSÉGE Régóta ismeretes, hogy a terhesség alatti rubeola károsan hat a magzat fejlődésére, s különösen nagy a veszély a terhesség első időszakában. Ujzélandi orvosok most pontos vizsgálatokkal megállapították, hogy a rubeola leginkább a terhesség első 14 hetében káros a magzatra. Az -orvosok 67 olyan csecsemőt vizsgáltak meg behatóan, kiknek édesanyja a terhesség alatt rubeolán esett át. Tizenkét olyan csecsemőn mutattak ki rendellenességet, akiknek anyja a terhesség első 15 hetében volt rubeolás. Nyolc csecsemő (anyjuk a terhesség első nyolc hetében kapta meg a rubeolát) több irányú rendellenességben szenvedett, kilencnek látási, nyolcnak hallási, hétnek pedig szívműködési zavarai voltak. Általánosságban mindazoknak a gyermekeknek a 34 százaléka, akiknek anyja a terhesség első 12 hetében betegedett meg, valamilyen rendellenességgel jött a világra. Különösen veszélyes ebből a szempontból a terhesség első négy hete — az ez idő alatt megbetegedett anyák csaknem 100 százalékban abnormális gyermeket szül- j tek. i NINCS LIBERALIZÁLÓDÁS-Még -a múlt év őszén részletesen leírtuk, hogy -a magyar kommunista ENSZ -küldöttség mennyire -igyekszik kihasználni azokat a nyugati sajtóban megjelent cikkeket, amelyek szerint Magyarországon nagy liberalizálódás megy végbe. Külön díszes kötetben adták ki ezeknek a cikkeknek másolatait és osztották szét az ENSZ-ki-küldöttek -között. -De ugyanakkor a rendszert zavarja, ha ezek a vélemények Magyarországra is eljutnak, főképpen a rádión keresztül. Több éleshangu vezércikk tiltakozott már az elmúlt évben e beállítás ellen. Kádár is nagy oyom-atékkal szögezte le, hogy "Magyarországon nem liberalizálódás, hanem szocialista fejlődés megy végbe. Politikánk marxistaleninista elveken nyugszik, szocialista, kommunista politika. Az, hogy rendszerünk humánus, természetes, mert a szocializmus, kommunizmus lényegénél fogva a legemberibb, a leghumánusabb világnézet. 'Ezt kell tehát ellenfeleinknek először megjegyezni''. (Csa-k nemrég jelent -meg egy tudós professzor könyve angolul, amelyben évtizedes kutatásai alapján részletesen bebizonyítja, hogy a -kommunizmus áldozatainak száma felülmúlja a nácizmus áldozatainak számát 1933— 1945 között.) Ami a rendszer külpolitikájában jó, az belföldön rossz, ezért olyan nagy a félleiem a "liberalizálódás" szóhaszná lattól. Egyrészt, mert -a -kínai és hazai dogmatikusok ezzel bélyegzik marxista-ellenesnek a Kádárpolitikát, másrészt a -rezsim a nemzeti -élet minden területét nemcsak felügyelet alatt kívánja tartani, de közvetlenül, vagy közvetve, politikai céljai szolgálatába akarja állítani. I Ti )R1 ’ÉN KiS \V i IK MAGYA R 0 RSZ ÁGON? Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kőnyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. Még mindig tart a homály Mindszenty hercegprimás elhatározása ás helyzete körül A nagy nyugateurópai hírügynökségek róm-ai tudósítóinak közlése szerint mind a Vatikán, mind a római magyar követség tagadta azoknak a híreknek valódiságát, amelyek azt állították, hogy Mindszenty bíboros ügye már elintézett és a hercegprimás ki jövetelét a közeli napokra jósolták. Mértékadó helyekről csupán annyi szivárgott ki, hogy a "Mindszenty ügy" távolról sem tekinthető rendezettnek. Eléggé megbízható egyházi hírforrások úgy tudják, hogy Mindszenty hercegprimás alapvető feltételei, -amelyek -teljesítése -körül megakadtak a tárgya'ások, a következők voltak : 1. A bíboros hercegprimás semmiké-open sem hajlandó mintegy "kicsempészve" távozni az országból, hanem csupá-n olyan ünnepélyes és hivatalos keretek között, amelyek teljesítésében benne rejlik!-annak az elismerése, hogy a bíborost ártatla-A “HULIGÁN” ARCKÉPE Kon rád György pedagógus és pszichológus hosszabb tanulmányt irt a Pécsett megjelenő Jelen-kor c. irodalmi és művészeti folyóiratba a "huligán" ifjúságról és az általuk alakított "gang"-ekről, az úgynevezett galerikről. Ezekről a galerikről Írja Konrád György: "E csoportok jellege -a legváltozatosabb. Egyik-másik a Pál-utcai fiukban is rokonszenvet kelthetne, vannak azonban cinkosságra -épülő, veszélyes és garázda társaságok is. Ez utóbbiakat huligáneszmények tartják össze, kemény struktúrájuk van, vezérüknek parancsosztó joga, esetleg jussa a lány-tagokhoz és olyanfajta idegborzongató neve, mint "Alvarez", "Buda -Királya", "Kicsi Arab". A tagok egymást csak e ragadványnevükön szólítják, s gyakran csak Így is ismerik; a lányok természetesen csak keresztnevükön mutatkoznak be és olykor -többhónapos viszony Után sem tudják kedvesük valódi nevét. Az elmúlt években némelyik galeri egész kis állammá épült ki, megfélemlítette a környéket, tanácsossá tette a helybeli fiatalok számára legalábbis a belépés kérelmezését, pénzzel, összeköttetésekkel, járművel, esetleg fegyverekkel is rendelkezett, végigjátszotta a teljes huligánmüsort, amelyben sikeres, vagy sikertelen disszidálási kísérletek is helyet kaptak, mig végül a belső viszály, vagy ű rendőrség szét -nem robbantotta a társaságot". A szerző szerint a hatóságok által nyilvántartott huligánok száma aránylag csekély, a megfelelő korú fővárosi fiataloknak mindössze két százaléka. Azonban, Konrád György szerint valójában a "Huligán szemlélet a fővárosi ifjúság legalább egy tizedének gondolkodását mélyrehatóan átjárta". Miután az érintett korosztály száma Na-gyjBu da pesten minimálisan 150 ezerre te-j hető, ez mintegy 12—25 j ezer -olyan fiatalt jelent,! akik a huligán életformát j többé-ikevésbé magukévá te-: szik /illetve helyeslik. nul üldözték, jogtalanul fosztották meg méltóságától és ez őt egyházilag és közjogilag változatlanul megilleti. Ez gyakorlatilag ál U tólag azt a követelést jelentené, hogy a hercegprimás rövid időre, mintegy jelképesen, újra elfoglalná primási székét és csak azután •távozna római meghívásra, miután a Szentszék egyházi szempontból teljesen megbízható és kommunista befolyástól teljesen független érseki adminisztrátort küldött helyére. 2. A szabadonbocsátot-t, de püspöki méltóságába vissza nem helyezett öt püspök szabad -rendelkezési joggal foglalhassa el püspöki székét. 3. A békepapság és a hasonló intézmények kötelező jellegének megszüntetése. 4. A szerzetesrendek hely reá 11 itása és az egyházi autonómiának más területeken való biztosítása. A finn-magyar viszony Magyarország a sztálinista évek alatt -az elzárkózás politikáját követte minden nyugati ország felé. Ez alól a "semleges" Finnország sem volt kivétel. A Rákosiék által állandóan hangoztatott "szovjet-magyar testvériség" nem tűrt meg más kapcsolatot. A jég csak 1956 nyarán tört meg, am:kor egy finn parlamenti küldöttség járt Magyarországon. A forradalom olyan mély rokonszenvet keltett a finn népben, hogy csak 1959 tavaszán voltak hajlandók fogadni a -magyar parlamenti küldöttség viszonzó látogatását. A két -nép között fennálló nyelvrokonság miatt legelőször ugyanaz év nyarán a finn—magyar kulturális egyezmény megkötésére került sor. Ez volt egyúttal az első ilyenfajta egyezmény, amit a Kádár-rendszer szabad országgal kötni tudott. Azóta éven-kint felváltva Helsinkiben és Budapesten egyre bővülőbb munkaterv kerül megtárgyalásra. 'Ezzel kapcsolatban Hosia finn oktatásügyi miniszter is -két Ízben járt Magyarországon. Más finn államférfiak eddig csak "nemhivatalos" látogatásokat tettek: 1959- ben Sukselainen akkori miniszterelnök, Virolainen földművelésügyi miniszter és Vil-kuna akadémikus. I960 március elsején a két ország kölcsönösen nagyköveti rang-ra emel-te diplomáciai képviseletét. 1962-ben légügyi egyezmény megkötésére került a sor és ugyancsak az -év augusztusában két hetet töltött Magyarországon K. -Kíemola, a finn parlament elnöke, a magyar országgyűlés elnökének meghívására-. Az elmúlt években különböző társadalmi, ku:turális és sport szervezetek és intézmények fejlesztették ki kapcsolataikat. A gazdasági kapcsolatok nem valami jelentősek, de egyre bővülnek. Kekkonen látogatásával kapcsolatban a magyar külkereskedelmi m in i szt é ri um nyila tkoza ta szerint "a magyar áruk széles skálája -már ismert a finn piacon. A-főbb exportcikkek közé tartoznak a hengerelt áru-k, a textiláruk, friss gyümölcsfélék, élelmiszeripari termékek, szerszámgépek". Magyarország jelentős menynyiségű cellulózét, különféle papírtermékeket, mű rostot vásárol Finnországtól. Ennek ellenére Kekkonen magyarországi látogatását a finn sajtó tekintélyes része élesen ellenezte. Kifogásolták, hogy a hivatalos látogatás annak a rendszernek ad hitelt, melyiket idegen hatalom fegyveres ereje ültetett -hatalomba, tízezrek legyilkolásával. Csighy Sándor: VIHARBAN Hangomban a bú mélázva búg viharban vérző rózsák felett, mint harangszó, ha már este lett s hold-aranytól nem fénylik az út. Vastag fellegek komor arcán rozsdapettyek barna foltja ég, vad villámokkal portyázik az ég. Ne mélázz a viharoik harcán, ha surran ércfogatán kevély ostorral földrengető titán. Hangomban mélázó halk gitár csitulj. Vérzik a rózsalevél, fuldokolnak a réti utak, elhúzódnak a madár hangok, meredten néznek a varangyok s dőlt fák között falánk szél kutat. Zárd be szíved remegő szirmát, fojtsd vissza vágyad lélegzetét. Itt most minden hang a végzeté s a rózsákért hiába sírnál. Csak röviden... Nixon családjával Magyarországra is ellátogat európai útja során. A volt alelnök nyilatkozata szerint a junius 11-tői augusztus 5- ig tartó ut célja egyrészt anyaggyűjtés egy cikkhez, egy meg nem -nevezett folyóirat számára, másrészt vakáció. A Vasfüggöny mögötti országok közül Kelet-Berlint és 'Budapestet nevezte meg R. INixon. Budapestet azért, hogy megmutassa leányainak "milyen az élet a Vasfüggöny mögött". Hivatalos személyeket nem -keres fel, mondotta, de az -amerikai -'külügyminisztérium neki is megadja azt a segítséget, amit Adlai Stevenson -élvezett 1957-es európai útja során. A Duna-Tisza közén minden öntözőberendezést üzembe helyeztek a nagy szárazság miatt. Kalocsa vidékén palántázás előtt öntözik a paprikaföldeket, mig az állami gazdaságokban az öntözőberendezések nagyrészét a takarmánytermő földekre összpontosították. • A faluközpont fejlesztések során kijelölték azt a 100 bar-anyamegyei községet, melyeket egyenként 2-3.000 -lakos-u faluközponttá fejlesztenek. A megyei tanács elsősorban ezeket támogatja, majd művelődési, egészségügyi -intézmények létesitésével és egyéb beruházásokkal. • Felbontották Katona József sírját. A Bánk bán szerzőjének földi maradványait, -melyet 1930-ban 'Kecskemét városa bronzkoporsóban helyezett el, most a város más .nagyijaival együtt az uj köztemetőben, diszsirhelyben helyezik el. • Fekete tenger—Balaton-i csereüdülést szervez a Szakszervezeti Tanács. A magyar beutaltak 1.200 személyes üdülőhajón járják be a Fekete tengert, mig a szovjet turistákat a SZOT 'Balatonföldváron látja vendégül. • Herman Ottó halálának 50. évfordulójára megkezdték a világhírű ornitológus és etnográfus lillafüredi házának átépítését. • Az ország legnagyobb épülete lesz a veszprémi műszaki egyetem 17 emeletes izotóplaboratóriuma. A 65 méter magas épület építéséhez hamarosan hozzákezdenek. • A "Vándorlegények fáját" restaurálják idén Budán. A vándorló iparoslegények valaha ebbe a fatörzsbe egyegy szeget vertek, amikor utju-k erre vitte őket. • A Kossuth Lajos tér parkrészletét megnagyobbítják. A Parlament előtti rész pázsitját jóval megnövelik. • Másfélméteres pipa került elő Veszprém megyében Gyenesdiáson. Az 1811-ből származó pipát érdekes népművészeti motívumok díszíti k. • Harminc uj telefonfülkét állítanak fel a nyáron Budapesten. Az uj, -nyilvános telefonállomások modern vonalú műanyagfülkék -lesznek. • Megkezdték a mezőgazdasági tanulók szerződtetését a tsz-ekben és állami gazdaságokban. Idén mintegy nyolcezer fiút és lányt vesznek fel. Az uj tanévben megkezdik a szakmunkások -képzését a gyengébb tsz-ek részére is. Eddig csak a fejlett mezőgazdasági üzemek szerződtettek tanulókat. Halálozás TITKOS -ILONA, a Nemzeti Színház nyugalmazott színésze súlyos műtét után, május 22-én Budapesten meghalt. Titkos Ilona 1900- ban született 'Kolozsvárott, pályáját az -Andrássy-íuti Színházban kezdte, később a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban aratta sikereit. 1959-ben vonult nyugdíjba. VARGÁ JENŐ ISMÉT JÓSOL A pesti Népszabadság munkatársa beszélgetést folytatott Varga Jenő szovjet közgazdásszal, aki a Moszkva melletti Mozsinka faluban él. Varga már 84 éves és 1920-ben emigrált a Szovjetunióba. Az újságíró azon kérdésére, hogy “milyennek látja a modern kapitalizmus távlatait az -elkövetkező években?” Varga a következőket válaszolta: — A kérdés lényege, hogy azokkal a vívmányokkal, amelyeket a Szovjetunió az elkövetkezendő 20 esztendőben elér, egész egyszerűen nincs mit szembehelyeznie a kapitalista világnak. Csak egy példát mondok, talán nem a legjellemzőbbet, de mindenesetre nagyon kézzelfoghatót. Vajon mivel tudja az uralkodó osztály — akár a legfejlettebb tőkésországban is — ellensúlyozni azt, hogy a Szovjetunióban nem lesz lakbér, teljesen ingyenes lesz a városi közlekedés, hogy nem kell majd fizetni a közszolgáltatásokért, a villanyért és a gázért. Hiszen tudott dolog, hogy például Amerikában és Angliában a munkások keresetüknek mintegy egyötödét — de gyakran még sokkal többet — lakbérre költik. — Ha a tőkésország rákényszerül, hogy többet adjon a munkásosztálynak, lesz miből adni. .. Ugyanakkor ezek az engedményeik csak nagyon korlátozottak lehetnek. Azoknak a munkásoknak az igényeit, akik előtt a kommunizmusban élő szovjet munkások példája lebeg, kényszerű engedményekkel aligha tudják leszerelni. Nem is beszélve a munkanélküliekről: ez a probléma mind égetőbbé válik a kapitalizmusban, a munkanélküliek tömege aligha fog csökkenni az elkövetkező években. A tömeges munkanélküliség mint jelenség, az mind világosabban kirajzolódó állandó kísérője a tőkés rendnek. Fokozódni fog-e a munkanélküliség? Úgy vélem, igen. Az automatizálás rohamléptekkel fejlődik, az Egyesült Államokban az emberek százait és ezreit helyettesítő berendezések miatt mind többen elvesztik munkahelyüket. Ugyanez a folyamat fejlődik ki a nyugat-európai tőkésországokban. Nem nehéz megjósolni, hogy ez bizonyos tömeges munkanélküliséghez vezet, lehet, hogy úgy tíz év múlva. És érdemes felfigyelni ennek a munkanélküliségnek bizonyos megkülönböztető vonásaira. Korábban a munkanélküliség azt jelentette, hogy a termelőmunkások kerültek az utcára. A nem termelőmunkát végzőket, az adminisztrációval és a nyilvántartással, könyveléssel foglalkozókat kevésbé érintette. Most éppen ellenkezőleg: egyre nagyobb számban válnak feleslegessé a “fehér köpenyes proletárok”. A modern technika a vezetés, a tervezés, a nyilvántartás területére teljes fegyverzetben vonul be, és kiszorítja őket onnan ... Talán mondanunk sem kell, -hogy Varga egész érvelése hamis, -s bizony veszedelmesen hasonlít Hruscsov ezerszer elhangzott fecsegéseihez. Miért j elentene örömet és boldogságot az amerikai munkásnak, hogy a mai saját kertes háza helyett szovjet rendszerű állami odúkban kellene laknia, -közös konyhákon kellene étkeznie, saját autója helyett ingyen villamosokon kellene fürtökben lógnia és az ingyenes állami villany és gázszolgáltatást éjszakára kikapcsolnák? Általánosan ismert tény, hogy az amerikai munkás ma már alig 30 százalékát költi el fizetésének elsőrangú életszükségleteire, a többit új modem igényeinek kielégítésére fordítja, amiről apáink még nem is álmodtak. Ilyen az autó, rádió, televízió, mosógép, önműködő villamos jégszekrény, utazások, szórakozások stb. stb. Aztán miből épít a szovjet lakásokat, miből tart fenn közös konyhát, miből ad ingyen villanyt és gázt és közúti közlekedést? Abból, hogy a munkás az államkapitalizmusnak dolgozik, amely könyörtelenül kizsákmányolja, amellyel nem lehet alkudni és egyezkedni, amelyet nem lehet sztrájkkal fizetés javításra kényszeríteni s ahol a munkamegtagadás börtönnel, visszatérő esetekben akasztófával jár. Hol van az az amerikai munkás, “aki előtt a kommunizmusban élő szovjet munkás példája lebeg?” Igaz, hogy vannak köztünk szórványosan munkekerülő, bűnöző hajlamú emberek, akik moszkvai napidíjért hajlandók magukat kommunistáknak nevezni. Ezeknek azonban nincs semmi politikai vagy gazdasági jelentőségük. A képviselőválasztásokon kitűnik, hogy a népes 20-25 ezer választót számláló kerületben a kommunista jelölt nem tud összehozni maga mellett, legfeljebb 50-100 szavazatot. Pedig itt nem kell félnie senkinek, itt valóban titkos a szavazati jog gyakorlása. Ne féltse Varga Jenő Amerikát a munkanélküliségtől sem. Az automatizálással sok munkaerő felszabadul nálunk is, sőt a szovjetben is. A kapitalista világ a felszabadult munkásoknak munkanélküli segélyt ad és átképzi őket az ujonan megnyílt munkahelyek magasabb szakképzettséget igénylő munkásaivá. A kocsisokból soffőrők lesznek. A szovjet rendszer viszont állami munkába állítja őket és feleslegesen elpazarolja rájuk a közvagyont. Komoly alapja van annak a politikai tréfának, hogy az amerikai munkásnak három hálószobás lakása van, a szovjet munkás pedig három családdal lakik egy szobában. Aki ilyen borzalmas sorsban él, annak a szemében persze utolérhetetlenül nagyszerű fényűzés volna az állami lakás és a közöskonyhai koszt. Száz évvel ezelőtt éltek munkásaink ilyen primitív visonyok között, mint amilyet a szovjet távlati terv húsz év múlva jósol nekik. Az ilyen Varga Jenő-féle agyalágyult közgazdasági jóslatok több kárt okoznak a kommunizmusnak, mint a hidegháború minden fenyegetése. A VÍRUSOK és a klíma A különböző betegségok-ozó vírusok ellenállóképessége nagymértékben függ a levegő relatív nedvességtartalmától a legújabb kutatások eredményei szerint. A polio-virusok (a gyermekbénulás vírusai) pl. gyorsan elpusztulnak, ha a levegő relatív nedvességtartalma tartósan 50 százalékra, vagy még ennél is kevesebbre csökken, az influenzavírusok viszont még az ennél szárazabb levegőben is jól érzik magukat, s akkor pusztulnak el, ha a levegő páratartalma megnő. Ezek a vizsgálati eredmények magyarázatot adnak arra is, miért jelentkezik a gyermekbénulás járványának veszélye a mi szélességi fokunkon fokozottan nyáron (amikor a levegő párás), s miért lép fel influenzajárvány télen (amikor a levegő száraz).
