Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-06-15 / 24. szám
Xill. évfolyam, 24. szám, 1963. jun. 15, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség ét kiadóhivatal: 996 Dovercourt Vd., Toronto 4 Hivataloz órák: roggol 9-tól délutón 5.30-ig. ! ló fizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbéiyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I 'elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem ItOldünk vissza, még küftn felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén lem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtoldluk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szorzó felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the > HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada ÁLLÁSPONTUNK LETARTÓZTATTAK A QUEBEC-TARTOMÁNYI BOMBA MERÉNYLŐKET Hosszú hetek óta tartják izgalomban egész Kanadát a “Front de Liberation Quebecois” nevű terrorista szervezet bombamerényletei. Az volt a meggyőződésünk, hogy kommunista sejtekről van szó, akik a túlzott nacionalizmus álarcát öltötték magukra. A kanadai franciák egyenjogúsítását és Quebec tartomány önállóságát követelték. A merényletek március 8-án kezdődtek és csak május 20-ára sikerült a terroristákat megfélemlíteni. Április 1-én felrobbantották a Canadian National Railways (Kanadai Nemzeti Vasút) vonalát Lemieux állomás közelében, néhány perccel azelőtt, hogy John Diefenbaker volt miniszterelnök választási propaganda vonatának el kellett haladni a pályán. A merényleteknek egy halálos és egy súlyos sebesült áldozata van. Meghalt egy montreáli katonai ujoncozási központ éjjeli őre és megsebesült Walter Leja katonai mérnök, aki a Westmount postaszekrényben elhelyezett dinamitbombát igyekezett leszerelni és ártalmatlanná tenni. Ez utóbbi még nincs túl az életveszélyen. A kanadai közbiztonsági szervek végre eredményt értek el, letartóztatták Montreálban a terrorista banda nyolc tagját és felfedezték egy apartment lakásban bombakészítő műhelyüket. Vezetőjük egy 32 éves belga férfi volt, aki Kubában járt robbantó iskolába. A bandában csupán két francia volt, egy garázs mechanikus és egy egyetemi hallgató. A merénylethez tehát nyilván a kommunisták választották a francia álarcot s nem francia hazafiak feledkeztek meg Kanada iránti hűségükről, hanem Hruscsov és Castro Júdás-pénze igyekezett felforgatni egy békés ország nyugalmát. Még emlékszünk rá, hogy a Diefenbaker kormány nem volt hajlandó résztvenni a Kuba elleni amerikai boykottban, hanem élelmiszereket szállított neki, hogy cserébe Kubában kiképzett robbantó szakértőket kapjon, mintahogyan az egész világot a kommunizmus árasztja el terroristákkal. Kuba a nyugati földteke rákfenéje, elárasztja terroristákkal az egész amerikai kontinenst. Nem lehet józan ésszel megérteni, hogy ezt az Egyesült Államok miért tűri? Hruscsov tankokkal fojtotta vérbe a magyar szabadságharcot, amelyben egy rabszolgaságba kergetett nép önrendelkezési jogát követelte. Itt a történelmi példa rá, ugyanezt kell tenni az amerikai népeknek Kubával, be kell csukni a robbantóiskolákat és növendékeit börtönök mélyére vetni. Ehelyett az amerikai külügyi politika elismerni szándékozik az ENSZ-ben a szovjet magyar delegációját és kényelmetlennek érzi Mindszenty hercegprímás politikai menedékét a budapesti amerikai követségen. Bátrabb, gerincesebb politikát követelünk. A kubai kommunista támaszpontnak el kell tűnni a Karib-tenger térségéből. Ezt kívánja Kanada jövője és békés fejlődése. Bizalommal tekintünk egyelőre a Pearson kormány működése elé: a baráti kézfogás az Egyesült Államokkal és az atomfegyver alkalmazása megerősítette biztonságunkat. Nem tűrhetjük, hogy Kubában képzett belga terroristák borítsák fel Kanada nyugalmát. ORVOSSZEMMEL UI MÓDSZER A RAK KIMUTATÁSÁRA? A montreáli rákkutató intézet kutatói felfedezték, hogy a vérszérum ribonukleáz szintjének méréséből következtetni lehet a rákos betegek gyógykezelésének hatékonyságára. A kísérletek során 50 egészséges ember ribonukleáz-színtjét folyamatosan összehasonlították 50 olyan rákos beteg ribonukleázszintjével, akiket még nem kezeltek. Az egészséges emberek ribonuikleáz-szintje 20-22 egység, a rákosoké pedig- több mint 38 egység volt. Ezután mintegy három éven át rendszeresen mérték a különböző módszerekkel (műtéttel, besugárzással, gyógyszerekkel) kezelt rákos betegek ribonuikleáz-szintjét, s megállapították, hogy azoknak a betegeknek az esetében, akiknek rákos folyamatát sikerült megállítani, vagy a rák kiterjedését sikerült csökkenteni, a ribonukleáz-szint is lényegesen csökkent. Az állandóan magas ribonukleáz-szint a kutatók szerint a daganat aktív növekedésére mutat, mert a kanadai orvosok megfigyelései szerint a rákos szövetek a normálisnál lényegesen több ribonukleáz enzimet választanak j ki. A kutatásokat folytatják, s most ötéves periódusban figyelik majd az egészséges és a beteg szervezetek ribonukleáz-szintjeinek változásait. A magyar menekült nem tudja megérteni az alabamai négerkérdést. ‘Miért ne járhatna ugyanazon iskolába a fehér és a néger gyermek? Miért ne ebédelhetnének ugyanabban a vendéglőben a különböző színű emberek? És miért feleli az alabamai kormányzó az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak, mely ítéleti leg elrendelte a jelentkező néger hallgatók egyetemi felvételét, hogy "csak testemen keresztül?" Súlyos csapást mér ez az érthetetlen magatartás az egész világon Amerika tekintélyére. A vasfüggöny mögött kéjelegve használják fel a gyarmatosítás, az elnyomás és a kizsákmányolás bizonyításéra. A magyar falvak művelődési (kommunista) csoportjai székében—hosszában kötelezőleg játsszák Goow: "Mélyek a gyökerek" című há romfel vonásos drámáját, melynek témája a fehérek és négerek harca. Előadás előtt kiáll a színpadra egy ostoba párttitkár és ismerteti az amerikai kapitalista életformát, az itteni gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokat. Csupa hazugság minden szava. A dráma tartalmát igy ismerteti: — Az amerikaiak örömmel küldték a néger katonát a háborúba. De később felelősségre vonták azért, mert a háborúban fehér embert ölt. A néger katona igy védekezik : "‘Ha nem támadt volna meg, nem öltem volna meg". Goow drámája ma is érvényes — hörgi a sötétlelkű párttitkár — ^s minaddig érvényben marad, amig az embereket bőrük színe szerint fogják megkülönböztetni. Azt hihetnők, hogy a kis magyar falvakban, például a szatmármegyei Olcsván, nem érdekel senkit a négerkérdés. De nem úgy van, az elnyomott magyar parasztot gondolkodóba ejti a kérdés. Az olcsvai műkedvelő előadáson Szászi Bertalan állatgondozó igy felelt a dühöngő párttitkárnak. — A mi szövetkezetünkben a cigányokat, barna színük miatt, nem tekintik velünk egyenrangú embereknek. Elutasítják felvételi kérelmüket. Arra azonban jók, hogy a vezetőség tagjai olcsón dolgoztassanak velük. Ha nem adnak nekik munkalehetőséget, ne csodálkozzunk rajta, hogy lopnak, rabolnak és gyilkolnak. A kommunizmus rosszabbul bánik a cigányokkal, mint az amerikaiak a négerekkel. A kétféle bánásmód világosan tükrözi a kapitalista és a kommunista világrendszer közötti különbséget. A cigányok annyira meg vannak fölemlítve, hogy állati sorsuk ellen nem me■ rik felemelni szavukat, a négerek pedig annyira bátrak, hogy forradalmi utón is kivívják szabadságukat. A cigánygyerek Magyarországon se járhat közös iskolába a falusi magyar gyerekekkel. Tiszavasváriban az erdő szélén vályogfalu külön iskolát építettek a szurtos, neveletlen, elvadult cigánygyerekeknek. Ezeket az apróságokat — szüleikkel együtt — a társadalom teljesen kitaszította, uton-utfélén kóborolnak, verekednek, lopnak, koldulnak és cigarettáznak. Tanítót se lehetett találni a tiszavasvári cigányiskola számára. Senki se vállalta ezt az áldozatot. Végre egy téglagyári égetőmunkást állítottak be tanítónak, aki alig tudja ráncbaszedni az elhanyagolt purdékat. Néhány nap múlva a tanító is vakarózni kezdett s a felesége soha életében nem mosott annyit, mint ezekben a napokban. A kommunizmus szociális J sikernek hirdeti a külön cigányiskolát. Az alabamai; néger életét is kész feláldoz-j ni, hogy ezt a megkülönböztetést eltöröljék. Tiszavasváriban az évzáró vizsgán a téglagyári épi tőmunkásból előlépett tanító ilyen kinverset irt és szavaltatott a gyerekekkel : MESE EGY NÉGER BABÁRÓL "Az utca gyermekei voltunk, Rongyos volt ingünk és ruhánk. Mezítláb jártunk az őszi sárban, Hideg kunyhóba hivott be anyánk. De most minden megváltozott : Felvirradt ránk az uj idők hajnala. Kinyílt Tiszavasváriban az erdő szélén A cigányiskola ajtaja". Borzasztó látvány, amint az őszi sárban 38 cigánygyerek didereg, vacog mezítláb, szakadt nadrágban, vékony szoknyácskában. A kommunista újságíró nem szégyellj leírni ezt a sátáni mondatot : "Büszke rátok — cigánygyerekek — az egész megye, akik már a mi hazánk, a mi nagy, szerető otthonunk teljes tüzénél melegedhettek". Társadalmilag sem ad a kommunizmus helyet Magyarországon a cigányoknak, éppen úgy, mint a négereknek az amerikai klubokban és vendéglőkben. Damu Katalint, az ébenfeketehaju , feketeszemű 16 éves cigánylányt elvitték fehér társnők akikkel együtt dolgozik a dohánygyárban, a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szombat esti táncos összejövetelére. A feltűnően csinos cigánylány, aki ajakruzst használ és cigarettázik, első este jól érezte magát. A fiuk táncoltatták és nem kifogásolták barna bőrét. Vasárnap este azonban már bátyjával, a sötétebb bőrű Bélával érkezett a klubba. Itt kezdődött a baj. A KISZ szervezet titkára karonfogta őket, kivezette a teremből és közölte velük, hogy cigányok nem vehetnek részt a KISZ rendezvényeken. Sírva futottak ki az utcára. Senki sem fogta pártjukat:----Kati nagynő— mondja ki a KISZ párttitkár az Ítéletet —, cigány, cigarettázik, nem ide való! A falusi műkedvelői csoportok színpadáról ilyen meséket "konferálnak" az amerikai néger babáról. — A fényes áruházak játékosztálya tele van géppisztollyal, tankkal, ágyúval, bombavetővel és az emberölés minden modern eszközével. 'E lélekmérgező játékokon mindenütt ott a felirat : "Made in USA". — Egy amerikai házaspár égőszemű fiúcskája indián felszerelést válogat magának az áruházban s rögtön felölt minden darabot. Aztán levesz a polcról egy szelíd arcú, göndörhaju négerbabát. A sarokba állítja és ijával célozgatni kezdi. A nyílvesszők azonban célt tévesztened s a fiú a sikertelenség miatt valósággal őrjöngeni kezd. Felkapja a játékkardját és hatalmas csapással kettéhasitja a 'kis "négert". — A szülők arca felderül, valami olyasmit mondanak egymásnak, hogy "életre való gyerek! €zt aztán nem kell félteni!" A vásárlók hangos "brávók" kíséretében megtapsolják a jelenetet. Most aztán cigánykerékkel vet bukfencet a konferáló fantáziája: — Az áruház öregamenkás magyar munkása felveszi a földről a kettéhascott néger babát. Hazaviszi, rendbe hozza, kisunokája mennyire fogja szeretni. Törtszivü magyarok már nem tudnak megszabadulni ebből a négergyűlölő kapitalista világból. Irigylik a magyar szocialista munkás jólétét és szabadságát. A kommunizmus véres szájjal szidja Amerikát az alabamai néger üldözések miatt, de a szatmármegyei Olcsván nem engednek be cigányt a művelődési ház nézőterére. Felfordult világ ! Reggel----a szerkesztőség-1 be jövet — békésen ültem I egy néger mellett az autóbuszban. Nyiregyházy Pál Kanada egyedüli republikánus kormánya Valószínűtlennek hangzik, de volt valaha Kanadában egy terület, bár igen kicsi és szervezetlen, amely köztársaságnak nevezte magát. Élete nem volt hosszú. Caledoniai Köztársaságnak nevezték. Később Manitobiai Köztársaság lett a neve Portage La Prairie fővárossal. E különös államalakulat megalapítója egy elég fantasztikus ember volt, Thomas Spence, aki Fort Garry bői jött (a mai Winnipeg) 1866- ban, éppen egy évvel a Konfederáció előtt. Ez időben az ontarioi határtól a Szikiás Hegységig és az amerikai határtól az Északi Jeges Tengerig elterülő terület Rupert Országa nevet viselte és a Hudson's Bay Társaság kormányzása alatt állott egy 1670-ben kiadott királyi kiváltságlevél alapján. E hatalmas területen a Királynő Joga érvényesült (Law of the Queen), de a kormányzás elég laza volt. A közigazgatás nem politikai, hanem inkább kereskedelmi célokat szolgált. Spence, amint már említettük, a nagy és fantasztikus elgondolások embere volt. Fort Garrybe érve azt várta, hogy a Konfederácic mindjárt megalakul, ha öszszehiv egy népi közgyűlést az Atlanti- és Csendes Óceánok között levő összes angol birtokok egyesülésének megvitatására. Hírhedtségének másik oka az volt, hogy hamis levelet küldött a Walesi ‘Hercegnek, amelyben néhány indián-törzsfőnök ne-IRTA: JOHN GELLNER vében meghívta őt nagyvadászatra a Prairieken. A levél valódi nyirfaháncsra volt Írva. Még elégtételt is kapott erre egy a gyarmatügyi miniszter által személyesen irt udvarias levél formájában, amely kifejezte a trónörökös sajnálkozását, hogy a vadászaton nem lehet jelen. 1867-ben Spence Portage La Prairiebe költözött, amely akkoriban igen kis település volt még. Alig 14 éve alapították. Itt kikiáltotta a Köztársaságot és megtettemagát első elnöknek. Egyik barátját, egy Findlay Ray nevű embert külügyminiszterré nevezett ki, több más kétes alakot pedig más miniszterekké. A különös köztársaság kormányzása jobbára abból állott, hogy elnöke és barátai vámot szedtek minden területére bevitt áru után és a bevett pénzért whiskyt vettek. A csekélyszámu lakosság körében bőven volt panasz ezen újfajta adóval szemben, de mivel Spencer barátainak erősen Ínyére volt az állami bevételek felhasználásának módja, minden ellenállást elhallgattartak. Valóban szomorú tény, hogy a Nagykaledóniai Köztársaságnak, avagy a Manitobái Republikának az lett a vége, hogy egy egyszerű suszter, a skót származású MacPherson ellene fordult. Igaz, hogy néhány barátja is csatlakozott a mozgalomhoz. Ez a kis hősies csoport egyszerűen azzal buktatta meg a kormányt, hogy annak tagjait egy szép napon alaposan elverték. Igy lett vége az egyetlen köztársaságnak, amely Kanada határai között valaha is fennállott. A köztársaság elnöke, Thomas Spence a kormányzat és az állam felbomlása után elhagyta Portage La Prairiet és lényegesen szerényebb és kevésbé izgalmas foglalkozást kezdett : sót készített a Manitoba tó partján. Sic transit gloria mundi! j Canadian Scene KIS HÍREINK HÁROM HÓNAP múlva már csak egy feleségük lehet az állami tisztviselőknek Dél-Vietnamban. A többnejűséget hivatalosan már 1955-ben eltörölték, de a törvény tulajdonképpeni végrehajtását csak most kezd’k el. • A TAGI falunapon, junius! 9-én avatják fel Gorsium az) ősi római kori romváros he-l lyén Fejér megye első szabadtéri múzeumát. • MINDÖSSZE négyfőnyi személyzettel járják a szibériai Irtis folyót a 700 tonnás automata berendezéssel ellátott Diesel-motoros hajók. • NEMCSAK Hamupipőkét segítik már. Amerikai tudósoknak sikerült galambokat betanítaniuk különböző mechanikus válogatási munkákra. Az állatokkal sikerrel lehet például gyógyszerpirulákat, gombokat stb. válogattam!. • Két bivaly egy vőlegényért Olyan nagy a férfihiány a dél-vietnami Dalat községben, hogy a lányos mamáknak ugyancsak jól ki kell nyitniuk az erszényüket, ha vőlegényt akarnak venni. A mostani árfolyam: két bivaly. • Az elefánt csendes délutáni órája I Kenya kormányzója kíséretével meglátogatott egy vadásztanyát, amelyet egy több ezeréves faóriás ágai között rendeztek be. Az elefántok épp arra sétáltak, inni mentek és az egyik him nekiment a kormányzónak,! aki sürgősen felmászott a fára. Ott kuporgott, amig ki-! sérete elzavarta az állatokat.) Érdekes, hogy tizenegy évvel ezelőtt Erzsébet, jelenle-; gi angol királynő látogatásakor kíséretét ugyanezen a; helyen zavarta fel egy fára egy elefánt. P VASZARY PIROSKA U.S.A.-BA KÖLTÖZIK ÜZLETÉT KIÁRUSÍTJA ÁRENGEDMÉNY Papírárú, Könyvelési cikkek, Herendi porcelán, Gorka vázák, tálak, étkészlet, Svéd dísztárgyak, Parker tollak, Hardtmuth- Faber és Castell ceruzák és más írószerek, Könyvek, Olajfestmények, Rézkarcok, Cash Register, stb. I „ Emmám 353 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONT, TELEFON: EM. 4-3721 TORONTO KÖZKEDVELT ÉS LEGRÉGIBB MAGYAR UTAZÁSI IRODÁJA! 1 Kennedy Travel Bureau Lid; " ALAPÍTVA 1926-BAN { 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT.! TELEFON: EM. 2-3226. IBUSZ, KÁRPÁTI és CEDOK kanadai főképviselete. MAGYAR TARTÓZKODÁS, 28 NAPRA: { $US 200.—, beváltható 3040 forintra. ROMÁN TARTÓZKODÁS, 15 NAPRA: $US 100.—, beváltható 1269 leire. CSEHSZLOVÁK TARTÓZKODÁS, 30 NAPRA: $US 42.40, beváltható 566 koronára. GYORS ÉS SZAKSZERŰ ELINTÉZÉS! INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS! HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT! LÁTOGATÓBA! HITELES FORDÍTÁSOK — KÖZJEGYZŐI IRODA] BIZTOSÍTÁSOK — GYÓGYSZERKÜLDÉS FORINT UTALVÁNYOK. AZ IKK A KANADAI FŐKÉPVISELETE Minden IKKA rendelést a leggyorsabb szállítással garantáljuk. TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jé. És még hozzá nagyon olcsó. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cikkek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. Rainbow Hardware 964 BATHURST ST. TELEFON : LE. 5-8292 Dupont—Bloor között. ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ______$0.50 Bartha.Kálmán: Trianoni átok. Versek..,______$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek —..............—...$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ....................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború____$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól _______$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ____________$1.50 Doma István: Nagybotu Lőrinc...........................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják ..._„...$1.50 Fáy Ferenc: Törlesztő ének _______________$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna: A város ...........................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ...................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben _____$1.25 Kenesei E_. László: Járhatatlan utakon .... $2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ..............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ........ $0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás .................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...„....... $0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról __„_$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ................$l.(f0 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu...........................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ..........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei......................„...$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ...........$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I. ...$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II......$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk
