Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-05-18 / 20. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovereourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI XIII. évfolyam, 20. szám. Vol. XIII. No. 20. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovereourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. Toronto, 1963. május 18, szombat Az alabamai négerkérdés Alabama legnagyobb vá­rosában, Birminghamban, most már több mint egy he­te tömeges tüntetés folyik a négerek részéről. A külön­féle helyeken és különböző időpontokban megtartott tüntető felvonulásokon sok­ezer ember vesz részt, éspe­dig négerek és fehérek egy­aránt. A cél: az alabamai fa­ji megkülönböztetési tör­vények megváltoztatása. Az iskolák ebben az amerikai államban is megszüntették a fehérek és négerek közöt­ti megkülönböztetést, de egyes aránylag kisjelentősé­­gű, de annál fájóbb kérdé­sekben még fennállanak a régi szegregációs jogszabá­lyok. Alabamában például négereket nem szolgálnak ki "fehér" vendéglőben —, nem ülhetnek le a nyilvános parkokban, nem vál!alhatna< helyi közhivatalt, s ennek megfelelően a négereK elhe­lyezkedési lehetőségei is rosszabbak, mint a fehéreké. A TÜNTETÉS VEZETŐI pro­minens -nége-ek — orvosok, ügyvédek, egyetemi taná­rok, papok — és a felvonuló tömegek mindenkor enge­delmeskednek a rendőrség és más hatóságok minden parancsának, úgy, hogy sem­miféle erőszakra sem került sor sehol. Ennek megfelelően a tö­megek szétoszlatása is egyetlen fegyvernek: a tűz­oltófecskendőnek a segítsé­gével történik. Az adott kö­rülmények között letartózta­tást csak rendbontás és en­gedély nélküli felvonulás miatt lehet eszközölni, s hogy az ilyen hatósági intéz­kedések a négerek javéra propagandahatást váltsanak ki, ezért a felvonulások ren­dezői a kisgyermekek ezreit küldték a tüntetések élére. Az eredmény az, hogy az alabamai helyi fogházakban a néger tüntetők ezreit utal­ták be (köztük sokszáz kis­gyermeket) s azokat az ál­lam a legnagyobb udvarias­sággal kezeli és a körülmé­nyekhez képest kitűnő ellá­tást ad nekik. A négerelle­­nes párt élén természetesen Alabama kormányzója áll (hiszen ezért választották meg), aki, mint néhány év­vel ezelőtt Little Rockban Mr. Faubus, saját állását és hatalmát köti ahhoz, hogy a szegregáció továbbra is fennmaradjon. A múlt héten a csititasck ellenére már igen forróvá vált a közhangulat Birming­­hamban, mire a négerek és a fehérek vezetői kölcsönö­sen 24 órás "fegyverszüne­tet" rendeltek el, amely alatt úgy a letartóztatások, mint a felvonulások szüne­telnek. Ez alatt az idő alatt remélhetőleg sikerül néhány alapvető pontban megálla­podni —, legalábbis abban, hogy közös bizottság tár­gyalja meg az integráció részleteit. Akárhogy is vesz­­szük ugyanis, a teljes égyeh­­jogusitás elkerülhetetlen. Kennedy elnök egyik sajtó­konferenciáján megelegedé sót fejezte ki afelett, hogy Alabamában a józan ész é nem a szenvedély irányítja az egyenjogúsítás kérdésé­ben szembenálló feleket. A QUÉBECI "EGYENJO­GÚSÍTÁS KÉRDÉSE más ala­pon, de'lényegileg hasonló' célok érdekében merült fel. Bár ennek az ügynek már­is vannak halálos áldozatai, már előre látszik, hogy az egyezség létre fog jönni és­pedig alapjában úgy, ahogy azt a quebeceiek akarják. Paul Gerin-Lajoie, Quebec if­júsági minisztere négy fő pontban fektette le tartomá­nya kívánságait az ugyneve­­zott "biculturism" megvaló­sítása érdekében. (Ez az uj szó kanadai angolok és fran­ciák egyenjogúsítását jelen­ti politikai, nyelvi és kultu­rális téren). Minden bizott­sági tárgyalás előfeltétele­ként azt szabta meg a mi­niszter, hogy a tárgyalásban résztvevők mindegyike "két­nyelvű" egyén lehet, tehát olyasvalaki, aki angolul és franciául egyformán beszél. Ez az előfeltétel már eleve előnyben részesíti a québe­cieket, mert- az intelligens québeci franciák kivétel nél­kül jól beszélnek angolul, ellenben az angol nyelvű ka­nadaiak között csak elvétve akad olyan, aki a franciát ugyanilyen jól bírná. A négy alapvető pont. 1. A kétnyelvűség és a kettős kultúra minden rész­letét és minden szempont­ját részletesen tanulmányoz­ni kell. 2. Quebec tartomány poli­tikai önrendelkezési jogát feltétlenül tiszteletben kell tartani. 3. Az angol- és francia­nyelvű "bikulturális" bizott­ság a kétféle kultúra közöt­ti tárgyalásokra hatáskörrel kell, hogy birjon, s egy an­gol és egy francia elnök ve­zetésével kell, hogy működ­jék. 4. A bizottság konkrét kérdésekkel foglalkozzék, ne pedig általános jellegű kije­lentésekkel. Ez a négy pont, amely lát­szólag szintén általánossá­gok körében mozog, a való­ságban a kanadai franciák szelíd kihívása a kanadai angolok felé. Mert, ha a bi­zottságok ezen elvek alapján alakulnak meg, s ha minden konkrét kérdésben és min­den részletkérdésben is ál­landóan 50—50%-os része­sedést kell biztosítani a francia-kanadaiaknak, akkor a francia-kanadaiak az or­szág elkényeztetett, privile­gizált gyermekeiévé válnak. Quebec ugyan az ország legnagyobb — s természe­ti kincsekben talán leggaz­dagabb — tartománya, de úgy a lakosság számát, mint! iskolázottságát, mint az Ipar fejlettségét tekintve] messze elmarad Ontario mö­gött, nem is beszélve Kana­da egészéről. És, ha az 5 mil­lió francia-kanadait kis szám­arányuk ellenére mindenben fele-arányban akarják része­síteni, akkor mit szóljon az itt élő első- és másodgenerá­­ciós sok más nemzetiség? Egy olyan ország, amely az ország közhivatalai pozí­cióit és más privilégiumait 50%-ban angolnyelvűeknek, 50%-ban francianyelvűeknek I akarja adni — történelmi alapon — ezzel automatiku-j san kizárja és másodrangu­­vá süllyeszti a többi, szám­­szerint közel harmincféle másnyelvü kultúrához tarto­zó többi kanadait. Nem hisz­­szük, hogy az ilyen jellegű fejlődés iránya helyes. A mi véleményünk szerint Kanada nem "bikulturális" tehát "két-kulturáju" ország, ha­nem egyetlen kultúrája van — kanadai kultúra —, amely a sokféle nyelvű, sokféle eredetű, sokféle fajtájú nép kultúrájából alakult és ala­kul ki, pontosan úgy, mint például az Egyesült Államok­ban. Ez a kanadai, egyetlen, s nem kettős kultúra egyter­űién fennáll, akár angolul, akár franciául, akár magya­rul, németül, litvánul, vagy kínaiul beszél valaki. Hogy pedig a más- és másnyelvü kanadaiak, milyen "közös nyelven" keresztül érint­keznek és veszik át, illetve adják át egymásnak a kul­túrát, az teljesen mindegy. I Gyilkolják Erdély magyarjait! í Megdöbbentő hírek érkeznek Romániából, az ott ’] élő magyarság sorsáról. A román sovinizmus, amely I1 most kommunista álarcban jelentkezik, meg akarja j! semmisíteni Erdély és a Romániához csatolt egyéb ]] területeken élő magyarságot. Egymás után szüntetik ' meg Erdélyben a magyar iskolákat, aki tiltakozni mer, !' azt letartóztatják, vagy internálják. Kolozsvár ma- j! gyár egyetemét bezárták, hires könyvtárát eléget- jj ték, a magyar tanárok nagyrészét súlyos börtönbün- >' tetésre Ítélték, számosat közülük kivégeztek. !■ A szerencsétlen magyar kisebbség kétségbeesé- ’] sében —, mivel a Nyugathoz nem juthat el a jajkiál- !• tása — a szovjethez fordult segítségért. A Kreml urai azonban a románoknak adnak igazat, már csak j] azért is, mert félnek, hogy Románia is a kínai vonal- ’] hoz fog csatlakozni. A román kommunisták —, akik !' egyébként először románok és csak azután "kommu- ]! nisták" —, ellentétben a hazaáruló Kádár-bandával, j nem félnek a szovjettől. A román sajtó bátran meri * hangsúlyozni, hogy "Románia egyenlő partnere a Szovjetuniónak és a román belügyekbe senkinek sem j! enged beleszólást". így Erdély szerencsétlen magyar •] népe sehonnan sem várhat segítséget. Magyarországon ma egy gyáva, hazaáruló banda j bitorolja a hatalmat. Ezek a szovjet cselédek nem t mernek tiltakozni a romániai magyarok üldözéséről, ) mert félnek, hogy a Kreml-hóhérai, akik Magyaror- j szág igazi urai, kirúgják őket. Ezért az emigrációs ]] magyarságnak kötelessége, hogy felemelje tiltakozó ] szavát e gyalázatos fajirtás ellen és a nagyhatalmak- ! hoz, valamint az Egyesült Nemzetekhez forduljon J azonnali segítségért. x ' Kanada legnagyobb részében az angol a közös nyelv (aho­gyan a világ legtöbb más or­szágaiban is), de nem min­denütt. Quebecben például francia ez a közös nyelv —, a manitobiai Hadikfalván, vagy a Spadina és College Street sarkán Torontóban: magyar és úgy tovább. Mit szólna Mr. Lejoie queGéci if­júsági miniszter, ha "kettős kultúra" helyett "sokszoros kultúra" megvalósítását kö­vetelné a 33 kanadai be­vándorolt nemzetiség, nem is beszélve a 180 különbö­zőnyelvű autochton indián törzsről? Mi úgy érezzük, hogy a "biculturism" nem egyéb, mint különleges, pri­vilegizált pozíciók követelé­se faji vagy nemzetiségi ala­pon azok számára, akik eze­ket a pozíciókat a szabad versenyre alapított társada­lomban nem tudnák megsze­rezni. KENNEDY USA ELNÖK sajtókonferencián ismertette az atomrobbantási kísérle­tek tilalmának ügyében is­mét beállt válságot. "A leg­rövidebb időn belül meg­egyezésre kell jutnunk — mondotta —, mert, ha nem, úgy a világkatasztrófa töb­bé nem lesz elkerülhető". Kijelentette, hogy az USA és a Szovjet nem közelednek, hanem távolodnak a kísérle­tek tilalmának kérdésében. A legutóbbi amerikai-angol jegyzék megjelölte a nyuga­ti: nagyhatalmak minimális követelményeit az atormki­­sérletek ellenőrzése ügyé­ben, s újabb tárgyalások tartását követelte. A Szov­jet ezeket a követelménye­ket sem fogadta el, hanem ahhoz ragaszkodik, hogy a nemzetközi ellenőrző bizott­ság mindössze évente há­romszor, s akkor is csak elő­re megjelölt helyeken foly­tathassa az ellenőrzést. Ez a válasz azonos a tárgyalások megszakításával, s annak csak egy következménye le­het : hogy az atomkisérlete­­ket mindkét nagyhatalom, illetve más országok is foly­tatni fogják, mig végül is a Föld légköre helyrehozhatat­lanul meg lesz mérgezve. KENNEDY PESSZIMISTA HANGÚ kijelentései és a szovjet negativ álláspontja tulajdonképpen azt jelentik, hogy mindkét fél óhajtja a kísérletek folytatását, mert azt reméli, hogy aránylag rövid időn belül megtalálja az atombombákat szállító ra­kéták elleni védekezés mód­ját —, ami e pillanatban egyet jelent a világuralom­mal, illetve az egyoldalú vi­lágbékével. Az újságok- pél­dául beszámoltak arról, hogy az USA újra megkísérli egy 400 millió apró rézszalagból álló "elektromos védelmi öv" elhelyezését a Föld at­moszféráján kívül. Bár nem tudni pontosan, hogy ennek mi a célja, az mégis világos, hogy a védelmi öv katonai jellegű védőeszközként fog működni, valószínűleg úgy, hogy a távolból irányított rakéták irányítását akadá­lyozza meg. Ma úgy látszik, hogy az atombombák és a rakéták je­lenlegi fejlődési stádiumuk­ban még sem mint támadó, sem mint védekezőeszközök nem tökéletesek. Az egyol­dalú fölény, vagy a teljes •katonai egyensúly elérésére törekszik úgy a Nyugat, mint a Kelet. Amig ez folyik, addig folyik a hidegháború is, s amig háború folyik, ad­dig egyik fél sem engedi meg, hogy az ellenség hat­hatósan ellenőrizze saját ka­tonai Kp rAnr]o7Ócűi f Izrael megvédelmezi magát az arab államok ellen... DAVID BEN GURION David Ben-Gurion minisz­terelnök azzal vádolja a kai­rói vezetés alatt álló uj Egyesült Arab Köztársaságot, hogy meg akarják semmisí­teni Izraelt. Ben-Gurion úgy jellemzi Izrael külpolitikáját, mint amelynek célja "megelőző háborút" vezetni a megsem­misítésükre szövetkezett Egyiptom, Sziria és Irak el­len. A miniszterelnök szerint a Szovjet és Csehszlovákia óriási tömegű modern fegy­vereket szállít állandóan Egyiptomba s azok használa­tára német és szovjet szak-! emberek oktatják az egyip­tomi hadsereget. Izrael védelmi erői azon-j ban képesek bármely tárna-1 dás visszaverésére és meg­semmisítésére, akár csaki egyedül Egyiptom, akár pe-j dig a három szövetkezett arab állam együttesen indi-! taná meg". TOGO NÉMET SZÁRMAZÁ­SÚ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT Togo afrikai köztársasági Nicolas Grunitzky t válasz-! tóttá meg elnökéül. Ő volt! az egyedüli elnökjelölt s el- j nyerte a szavazók 90 száza­­lékának egyhangú bizalmát. Grunitzky bennszülött to-j goi anyának és német apá­nak a gyermeke. Az elnök- j választással egyidejűleg töl-1 tötték be a nemzetgyűlés 56 i képviselői mandátumát is, | melyet mind a Grunitzky pártjához tartozó jelöltek nyertek el. Grunitzky elődje Sylvanus 1 Olympio volt, akit az év ele­jén a togoi amerikai követ-' ség épülete előtt kommu-] nista földalatti terroristák agyonlőttek. EGYÉB JELENTÉSEINK MEGHALT KÁLMÁN THEODOR •Kármán Theodor világhí­rű magyar aerodinamika és fizika tudós meghalt. 1881-ben született Buda­pesten s egyetemi tanulmá­nyait Budapesten és a né­metországi Göttingenben végezte. 1912-től 1930-ig igazgatója volt az aacheni egyetem aerodinamikai in­tézetének. 1930-tól 1949-ig a kaliforniai repülésügyi in­tézet kísérleti osztályát ve­zette és ő szerkesztette meg a hangsebességével repülő légijárműveket. 1936-ban amerikai állampolgár lett. 1956-tól a NATO légügyi ta­nácsadó bizottságának elnö­ke volt. Kármán Theodor fejlesz­tette ki a jet és rakéta mo­torokat. Korunk egyik leg­nagyobb fizikusa volt. Tu­dományos könyveit az egész világon forrásmunkának­­használják. • hírek mindszenty her­cegprímás TÁVOZÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL A magyarországi római katolikus püspöki kar buda­pesti konferenciájáról az a hir szivárgott ki, hogy Mind­szenty József bíboros her­cegprímás szabad eltávozá­sának politikai feltételeiről rövidesen végleges megál­lapodás jön létre az egyház képviselői és a kommunista kormány között. Nyugatról egy magasran­­gu római katolikus egyházi megbízott érkezett Buda­pestre, aki a Vatikán nevé­ben készíti elő Mindszenty távozását. E megbízott ne­vét még nem közölték a nyilvánossággal és nem je­lentették be budapesti uta­zásának célját sem. A megbízott felkereste a kommunista kormány egy­házi hivatalát s ott két és fél óráig tartó tárgyaláson vett részt. Jól értesült diplo­máciai források szerint Mind­szenty hercegprímásnak a budapesti amerikai követ­ségről való távozását készí­tik elő, ahol a bíboros az 1956. évi szabadságharc óta menedéket talált. • U THANT MEGLECKÉZTETI A KOMMUNISTA BLOKKOT U Thant, az Egyesült Nem­zetek Szövetségének főtit­kára, európai útja során Ro­mánia fővárosába, Bukarest­be érkezett. Itt éles, meg­leckéztető kritikában része­sítette a kommunista orszá­gokat, amelyek nem fizettek meg az ENSZ békebiztosito kongói és közép-keleti kato­nai akcióinak reájuk eső költségeit. A bukaresti rádió szerint U Thant azt állítja, hogy a kommunista országok maga­tartása pénzügyi krizisoe kergette az Egyesült Nemze­tek Szövetségét. A kongói és közép-keleti katonai ope­rációkra minden pénzügyi alapját felhasználta. U Thant óvatosságból nem nevezte nevén a fizetést megtagadó kommunista or­szágokat, de nyilván a Szov­jetunióra és Romániára gon­dolt, akik ezzel is lehetetlen­né akarták tenni az ENSZ eredményes működését. Amerika nagylelkű támo­gatása nélkül az ENSZ nem tudta volna teljesíteni béke­teremtő feladatát a forron­gó Afrikában. • HOVA VÁNDO­ROLNAK KI A NYUGAT­NÉMETEK? A bonni nyugatnémet kormány statisztikai hivatala jelentést adott ki a nyugat­német kivándorlásról. A je­lentés szerint a második vi­lágháború óta 810.000 német emigrált. Ezek közül 401.000 az Egyesült Államokba, 239.000 Kanadába, 83.000 Ausztráliába, 23.000 brazi­liába és 21.000 a többi dél­amerikai országokba vándo­rolt ki. • MUNKÁSPÁRTI GYŐZELMEK AZ ANGOL HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON Az angol Munkás és Libe­rális Párt jelentősen megnö-FURCSA UTCANEVEK MAGYARORSZÁGON! Korábban minden gyilkosról utcát neveztek el Magyarországon. A nép méla undorral szemlélte e bolsi majmolást, de semmit sem mert tenni ellene. Kádárék újabban már nem mernek bolsikról és egyéb szemétnépségről utcát elnevezni, ezért adják az alábbi furcsa neveket az utcáknak: A II. Deák Ferenc utcát Dámvad utcának ne­vezik. A III. kerületben a Csillaghegy, Árpád, Mun­kácsi, Ságvári és Vöröshadsereg u. által határolt ■területen keletkezett utcák a következő neveket kapják: Naplemente, Tűzföld, Gazella, Utód, Margó, Szamovár, Édes, Napfény, Julika, Ármány, Korsó, Frigyes utcák és Vera tér. A III., Szatmári utcát Kalászi, a IV., Rákóczi és Bethlen utcát együtte­sen Paksi, a <két névtelen utcát az Üllői úti lakóte­lep környékén Friss, illetve Börzsöny utcának; a XXII., Kölcsey utcát Rizling, Kolozsvári utcát Tető, József Attila utcát Halk, Lévai utcát Fürtös, Isko­la utcát Kapu, Lőcsey utcát Ispiláng, Pannónia ut­cát Csöngő, Pozsonyi utcát Nyél, Nagytétény 889. utcát Vegyszer, Nagytétény 812. utcát Timföld, Nagytétény 848. utcát Kardvirág, N-tétény 832. utcát Diósdi, Nagytétény 835 utcát Dűlő, Nagyté­tény 816 utcát Kunyhó, Nagytétény 822 utcát Csúcs, Nagytétény 824. utcát Fennsík, Nagytétény 825 utcát Kakukkhegyi, Nagytétény 830. utcát Aranyhegyi, Nagytétény 831. utcát pedig Kanyar utcának nevezik. Mi azt hisszük, hamarosan jön a kanyar, a­­mely majd véglegesen eltünteti Magyarországon a gyűlölt bolsi utcaneveket. velte mandátumainak szá­mát a helyhatósági választá­sokon. A mandátumokat /mindenütt Macmillan mi­niszterelnök konzervatív pártjától ragadják el. A Munkás Párt a válasz­tások során 84 uj mandátu­mot szerzett és kilenc város tanácsában szerzett többsé­get. A Liberális Párt is 36 uj mandátummal dicsekszik. A helyhatósági választá­soknak Angliában mindig különös politikai jelentősé­gük van, mert megbízható előjelnek tekintendőK a leg­közelebbi parlamenti válasz­tásokra. Macmillan minisz­terelnök bejelentése szerint a legközelebbi általános vá­lasztásokat 1964. október havában fogják tartani. A Munkás Párt 500 uj mandátum elnyerésére szá­mit, mely erősen csökkente­né azt a diadalmas többsé­get, amit a Konzervatív Párt 1960. évben aratott. MEGEGYEZÉS­SEL VÉGZŐ­DÖTT A NYU­GAT-NÉMET­ORSZÁGI FÉM­MUNKÁS SZTRÁJK A -nyugat-németországi gyáripar nagy megpróbálta­tása megegyezéssel végző­dött s a fémmunkás sztrájk véget ért. Mintegy három és fél millió fémmunkás kapott fizetésemelést. A tárgyalásokat Ludwig Erhard gazdasági miniszter, alkancellár vezette a munka­adók és a szakszervezetek képviselői előtt. Rámutatott arra a katasztrófára, amit a hólabdaszerűen terjedő gyáripari sztrájk idéz elő •Németországban. A nemzeti érzelmű német szakszerveze­tek megértették ezt a ve­szélyt és 12 óráig tartó viha­­.ros tárgyaláson megegyezés kötöttek. A megegyezés szerint i munkások visszamenőiét április 1-től öt százalék fize­tésemelést kapnak s járan­dóságaik a jövő év április 1-től további 2 százalékkal növekednek. HOFFA A BÍRÓSÁG ELŐTT 1 JAMES HOFFA James R. Hoffa, a szálIitó­műn kások szakszervezetének elnöke, most már hetedszer áll megvesztegetés vádjával az amerikai szövetségi biró- I ságok előtt. Most a nash­­, viliéi (Tenn.) esküdtszék ! tárgyalja hat társával együtt elkövetett szélhámosságait. Tavaly ősszel azzal vádol­­ták, hogy egy detroiti autó­­' gyártól egy millió dollár ! összeget vett fel. A zsűri • azonban tavaly nem találta bűnösnek. Ideje volna, hogy az ame- I rikai munkáséletnek ez a sötét alakja elnyerje méltó büntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents