Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-05-18 / 20. szám
XIII. évfolyam, 20. szám, 1963. máj. 18, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG MAGYAR FALUSI ÉLET MAN CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovorcourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE 6-0333 < Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Magjtlinik minden tzombaton Szerlceszt6ség ét kiadóhivatal: 996 Dovercourt Bd., Tarant« 4 Hivatalos érék: raggal 9-161 délután 5.30-ig. Illfiiatétl árak: agán évra $5.00, fél évre $3.00, agyat szám ára : 10 cent. Külföldön: egész évra $6.00, fél évra $4.00 (USA dollár). Válaszbélyog nálkül érkezett lévaiakra nam válaszolunk I 'elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nam érzünk mag és nam küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén tóm. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk maiunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gápelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada ELME EGÉSZSÉGÜGYI HÉT IRTA: MATTHEW B. DYMOND, M.D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Photo—Ontario Dept, of Health. Betegek vannak az ontarioi elmegyógyintézetekben, betegek látogatják az elme egészségügyi klinikákat, betegeket kezelnek az általános kórházak ideggyógyászati osztályán és betegek keresik fel saját ideggyógyászaikat, vagy általános orvosaikat, akik mind ideg vagy elmebajaikra keresnek megoldást. így megy ez végig az év ötvenkét hetében. De egyetlen egy hétre aztán összpontosul az elme egészségügy és az elmebetegségek valamennyi problémája. Ez az Elme Egészségügyi Hét, melyet már hetedik éve megtartanak egész Kanadában. A hangsúly nem az elmebetegségeken és nem az elmegyógyintézetekben ápolt betegeken van, hanem a társadalom jó elme egészségügyének megvalósításán és fenntartásán. Érdekli önt, hogy mi történik egy elmegyógyintézetben? Gondol Ön néha azokra a férfiakra és nőkre, akiket itt gyógykezelnek? Szeretné néha tudni, hogy milyen ezeknek az életük? hogyan gyógykezelik ott őket? hány esztendőt kell ott eltölteniök? és mikor szerzik majd vissza újra egészségüket? Gondolkozott-e már azoknak a munkáján, akik résztvesznek az elme egészségügy szolgálatában, mint elmeorvosok, mint kiszolgáló személyzet, mint ápolónők vagy szociális munkások? Az Elme Egészségügyi Hét az az idő, amikor mindezekről nagyon könnyen megszerezheti tapasztalatait. Az elmegyógyintézetek és elme egészségügyi klinikák nyitva vannak ezen a héten a közönségnek és vezetők kalauzolása mellett megtekinthetik az intézményeket s beszélhet a betegekkel és a kezelő személyzettel. Talán Ön már megtekintette saját községének kórházát vagy-klinikáját. Természetesen más módok is vannak, melvek segítségével résztvehet az ELME EGÉSZSÉGÜGYI HÉT törekvéseiben. A helyi önkéntes szervezetek támogatásával film fesztiválokat, nyilvános gyűléseket, munkabemutatásokat és más tanulságos látványosságokat rendeznek, melyek mind megérdemlik az ön figyelmét és támogatását. Ezeken a rendezvényeken gyakran azt fogjuk látni, hogy nem csak az Elme Egészségügyi Hét alkalmával kell ezekkel a rendkívül fontos problémákkal foglalkoznunk. Ellenkezőleg mindenei tartsa kötelességének és támogassa a maga társadalmi körében, hogy töröljük le az elmebetegségben szenvedők homlokára tűzött titkos szégyenfoltot és lássuk be, hogy szükség van cselekvő elme egészségügyi szolgálat fenntartására. ) Némelyek közreműködése ebben a munkában nagyon eredményes. Például, akik az elme egészségügy területén dolgoznak, közvetlenül érintkeznek a betegekkel, mint az orvosi kar részei; vagy azok munkája, akik önkéntesen látogatják az elmegyógyintézetek ápoltjait. Mások — s ez már inkább passzív részvételt jelent — tudományos művek olvasásával szereznek felvilágosításokat s így közelednek a problémához. A társadalmi magatartásnak is fontos szerepe van az elme egészségügy kérdéseiben. Az ontarioi egészségügyi minisztérium az ELME EGÉSZSÉGÜGYI HÉT során arra kér bennünket, hogy ismerkedjünk meg teljesen ezzel a problémával s használjuk fél gyümölcsözőleg ezen ismereteinket az esztendő többi ötvenegy hetében. További felvilágosításért forduljon a következő címre: Director, Information and Publicity Br. Ontario Department of Health, Queen’s Park, Toronto. TENGER ALATTI HEGYEK Japán oceanografusok két hatalmas viz alatti hegyet fedeztek fel nemrégiben az Indiai-óceán keleti térségében. Az egyiket Kókusz-, a másikat pedig Umitaka-hegynek nevezték el. A kókusz-hegy talapzata 4600 méter mélységben kezdődik, csúcsa pedig 700 méterre van a tenger felszíne alatt. A Jávától délnyugati irányban levő hegyet vastag, fehér korailés mangánérc-réteg borítja. Az Umitaka-hegy 1000 km-re nyugatra van Szumátrátót, talpazata 4000, csúcsa pedig 2000 méterre helyezkedik el a felszín alatt. A kutatók feltételezik, hogy ez a térség valamikor egy hatalmas kontinens része volt; ez a kontinens sok millió évvel ezelőtt jöhetett létre, majd valamilyen hatalmas természeti katasztrófa következményeként elsüllyedt a tengerben. Ibrány csak két kilométerre fekszik a Tiszától és már a 15. században “Castellum Ibran” nevet viselt. A büszke hajdú nép utódait most négy termelőszövetkezetbe ikényszerítette a kommunizmus: a Dózsába, a Petőfibe, a Hunyadiba és a Békébe. Már elkészültek az 1962. év zárszámadásai és csak egyedül a Dózsa fizetett 36 forintot munkaegységenként, a másik három szövetkezet mérleghiánnyal zárt. Mindenki menekülne ezekből a szövetkezetekből, de a kommunisták terrorja miatt nem lehetséges. A Petőfiben mindössze 22 párttag van, a többi 500 pártonkivüli. Mégis ez a törpe kisebbség megfélemlíti a nyomorgó többséget. A szövetkezet elnöke és egyik vezetőségi tagja a napokban részegen véresre verte a szövetkezet legjobb kocsisát, mert az valamikor próbacsendőr volt. A vezetőség rokonokból, sógorokból és komákból áll. Azt tartják, “aki nincs velünk, az ellenünk”. De nem az elvek ütköznek össze, hanem azt nevezik ellenségnek, aki hibáikkal nem ért egyet. Nem a végzett munka határozza meg az emberek értékét, hanem a rokonság foka. Aki ellenvéleményt mer megkockáztatni, azt “reakeiós”-nak kiáltják ki. Tehát nem szabad nyíltan kritizálni, hogy a rokonsághoz tartozó traktorost nem vonták felelősségre, amikor ittasan nekihajtott a falnak. Azt sem, hogy a kertészeti termékeket ellenőrzés nélkül küldik ki a piacra. És nem szabad észrevenni, hogy pálinkafőzés idején négykézláb jár az egész vezetőség. Mivel a három termelőszövetkezet évek óta nem fizet tagjainak egyetlen fillér osztalékot sem, a parasztok elképzelhetetlen nyomorban élnek. Szinte egyedüli jövedelemforrásuk: a lopás. Ebben a vezetőségi tagok járnak elől. Például Balázsi Miklós vezetőségi tag 5 mázsa 40 kiló szalma helyett 10 mázsa 80 kilót vitt el a közösből, majd az elnökhelyettestől még kicsalt egy szalmautalványt, ezt követőleg pedig előállt, hogy “disznóperzseléshez adjatok egy kis szalmát”. Ennek az a magyarázata, hogy a járandósági szalmát csak 20 forintra értékelik, ugyanakkor a szabad piacon 200 forintot is meghalad mázsája. Berecz István darálóvezető nem számolt el soha a napi 15-20 kilogramm portással, azt mondván: “A poriás mindig a tulajdonosé volt.” A darálót azonban a szövetkezet vásárolta, csak hely hiányában helyezték el Berecznél. Ez a “csekély”’ portás havonta 300- 360 kilóit tesz ki, amelyen egy sertést lehet felhizlalni. Imre Lajos a sertéstenyésztésben dolgozik. Egyik vasárnap otthagyta az állatokat gondozatlanul. Amikor felelősségre vonták, azzal védekezett: “Tegyétek lehetővé, hogy el tudjak menni misére”. Majd kiderült, hogy mise helyett a szomszédos Paszabra járt vasárnaponként a szövetkezet fogatával — anyósának földjét megmunkálni. A Hunyadi Tsz-ben a közös lóállomány mind külön-külön házaknál van élhelyezve. Ez elősegíti a közös vagyon elherdálását, mert azt vihet haza este a kocsis a szekéren, amit akar. Nem csoda tehát, hogy az áldott ibrányi földeken a lopások és a hanyag munka miatt tavaly a következő holdankénti átlagtermelést takarították be: szabolcsi dohányból 380 kilót, zabból 120 kilót, csillagfürtből 75 kilót, illetve 2000 ölet be sem takarítottak. A gépállomásnak a földek megmunkálásáért 1962-ben fél millió forintot fizettek ki, amikor a szövetkezet 47 fogata jóformán teljesen elvégezhette volna az egész munkát. De ezek az istállóban álltak és egész éven át alig dolgoztak valamit a közösben. A régi középparasztok elkeseredése leírhatatlan. Tekintsünk Gerák Miklós 16 holdas középparaszt példájára. Még jóval az összeomlás előtt az utcán játszadozó gyermek nyílvesszővel kilőtte a szemét. A bíróság által megítélt kártérítésből akkor 16 hold földet vásárolt, amit most be kellett adni a közösbe. A Hunyadi pedig a félszemü embernek évek óta nem fizet haszonrészesedést s így az egykori középparaszti jólétből a koldusok nyomoruságába süllyedt. De még ezeknél a kirabolt parasztoknál is van szerencsétlenebb “társadalmi osztály”, akiken a kommunizmus nem tud és nem akar segíteni. Ez a 280 embert számláló ibrányi cigányság helyzete. Nem dolgoznak rendszeresen, sőt alkalmilag is nagyon keveset. Kéregetnek, és “szereznek”. A szövetkezetekben nem akarnak munkát vállalni, de azok sem kérnek belőlük. Az idén tavasszal a tiszai árterület elöntötte az ibrányi cigánynegyedet. A jeges víztükörben apró viskók dideregtek. Néhány összeomlott már, hiszen sár a külsejük és vályog a belsejük, de lakóik egyegy száraz szigeten nyugodtan pöfékelnek. — Miért nem emeltek gátat? — kérdi tőlük a tanácselnök. — Mivel? — kérdezik vissza a cigányok. Szerszámot adnak a kezükbe, de nem dolgoznak. A purdék mezítláb és ruhátlanul cigarettacsikket kunyerálnak. Egy forintért eljárják az ősi cigány táncot, amit jósnő nagyanyjuktól tanultak. A tanácselnök azt mondja, hogy nem lehet a cigányokat kimozdítani megszokott nyomorúságukból, mert még ma is meg vannak félemlítve, hiszen a “felszabadulás előtt csendőr kardlap volt a takarójuk”. Nem tudják utolérni az időt, mely hűtlenül ittfelejtette őket. Amig a faluban így dühöng az osztályharc és földmivelő lakosai éveken át nem keresnek egy fabatkát sem, főként lopásból és kupeckodásból élnek, addig a kommunista vezetőség gimnáziumot épít Ibrányban. Egyelőre csak az általános iskolák tantermeiben kezdték meg az oktatást két kihelyezett tanár és a tanítók közreműködésével. A gimnázium építésére azonban 500 ezer forintot kiszakítanak a közös vagyonból és a lakosságot társadalmi munkára hajtják. Ibrány nem a kommunistáktól tanulta a kultúra szeretetét. Hiszen már a 17. század közepén, amikor Báthory Zsófia menekülésre kényszerítette a sárospataki iskolák tanárait és diákjait, ezek egyrésze az ibrányi iskolákban talált menedéket. “Tarisznya» mestereknek” nevezték őket az egykorú okiratok. Most üres a tarisznya minden gazda vállán. De így van ez a szomszéd falvakban is. Feljegyezték ezt a mai időket jellemző szólás-mondást: — Akit Nagyhalászban nem szólnak meg, Kótajban nem lopnak meg, Ibrányban nem szúrnak meg, — az kimehet a világba. Ez a szovjet megszállás semmiben sem különbözik a török világtól. Kucsuk Mohamed váradi pasa éppen 300 esztendővel ezelőtt elfoglalta Ibrányt és elhajtott a faluból minden szarvasmarhát, lefoglalt minden szekeret. De akkor a sanyargatott lakosság szabadon termelhetett magának kenyérrevalót, vadászhatott az erdőkben és halászhatott a Tiszán. Ma pedig a szovjetmintájú termelőszövetkezetek minden esztendőben mérleghiánnyal zárnak. A kommunista rokonság ellopja a jövedelmet. Meddig tart még szenvedésed szegény magyar nép? Nyiregvházy Pál FRIDECZKY JÓZSEFNÉ : ÁZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK NEMZETKÖZI ÉRTÉKE Az EMBER TRAGÉDIÁJA 100 %-os aranyfedezettel bíró tőke más nemzetek által oly kevéssé ismert irodalmunkban, mert nemcsak világtörténelmi tartalma, hanem alapgondolata és legfontosabb üzenete, az “EMBER KÜZDJ ÉS BÍZVA BÍZZÁL!” az egész földkerekség népeihez szól. Ez az e tekintetben is egyedülálló magyar költői mű annyira általánosan emberi és időtlen, annyira felkelti az emberi lelkekben az örökkévalósághoz tartozásunk bizonyosságát, hogy mondanivalója szinte a zeneművek nemzetközi érthetőségét éri el. Mi, akik elszakadtunk magyar otthonunktól, de azok is, akik itt születtek, sokkal jobban érezhetjük és értékelhetjük Madách művének nemzetközi jellegét, mint az otthon-maradottak. Nemzetünk jó hírneve érdekében ezt ki is aknázhatjuk. Madách műve ledönti a válaszfalakat a nemzetek között, áthidalja a korok, nemek, vallások, fajok közötti különbségeket. Ez az a talán egyetlen magyar mű, mely más nyelvre fordítva is megőrzi eredeti mélységét. A mi zengzetes, képes, drámai nyelvünkön írt annyi szép és nemcsak nekünk, hanem az egész világ számára is érdekes gondolatainkat és érzéseinket alig lehet az indo-európai nyelvek bármelyikébe is megfelelően átültetni, oly nagyok és ellentétesek a nyugati nyelvek és a magyar beszéd közötti sajátságos eltérések. De AZ EMBER TRAGÉDIÁJA nem hamisul meg és nem sekélyesedik el idegen nyelveken sem. Éppen ezért itt, az Újvilágban, felbecsülhetetlen eszközünk, melyek segítségével amerikai barátainkat meggyőzhetjük nemzetünk magas műveltségi színvonaláról, mert ha az Ur valamely népnek egy MADÁCHOT adott, az nem lehet elhanyagolható emberi közösség. Lehet, hogy magyar olvasók előtt kissé kiábrándító hatása van, ha a műnek elsősorban nemzetközi értékét hangsúlyozzuk, mivel mindannyian megegyezhetünk Benedek Marcellnek abban a megállapításában, hogy nincs irodalmunkban magyarabb mű Madách drámai költeményénél. Jóformán minden jelenetében ki lehet mutatni, hogy minden sorát magyar könnyel és vérrel írta meg az alsó-sztregovai bölcselő és hogy még saját családi tragédiájának elszenvedése sem sebezte össze lelkét annyira, mint nemzetének Schopenhauer történetfilozófiai elméletét igazoló lesüllyedése az abszolutizmus magyartipró uralma alatt. Madách a saját nemzete bukásának példájából képzelte el az emberiség végső elsatnyulását is és ez az a vég, “csak azt tudnám feledni”, ami még az Ur színe előtt is fölhördül leikéből. Ha azonban más nemzet tagjai olvassák az EMBER TRAGÉDIÁJÁT, nem sejthetik, hogy mennyi magyar csalódás, megszentelt fájdalom, és lázadás kiált megváltásért Ádám ajkairól, sorra, minden szerepében. Nekünk magyaroknak hatványozottak a mű mélységei, mert csak mi tudjuk igazán megérteni és átérezni magyar vonatkozásait. Az idegen olvasó, ha netalán akadna köztük olyan fehér holló is, aki kissé érdeklődnék balsorstól tépett történelmünk iránt, legfeljebb úgy siklik el a költő legfájdalmasabb átélései fölött, mintha például Dante jegyzetes kiadásának számos történeti vonatkozása magyarázatait olvasná. Maradjunk tehát ezúttal AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK nemzetközi értéke hangsúlyozásánál, mivél azt itt, az Újvilágban és mindenütt külföldön, módunkban van, sőt kötelességünk az angol vagy másnyelvű fordításnak amerikai és általában külföldi barátaink közötti minél szélesebbkörű terjesztése által kihasználni. Többször volt alkalmam megfigyelni, milyen hatással vannak Madách nemes anyagból, a saját érzékeny és finom kedélyéből ötvözött gondolatai idegen lelketkre. Például az a genfi abbé, aki Apponyi Aliiért grófot 1933. február 7-én bekövetkező halála előtt meggyóntatta és megáldoztatta, később ezért a szolgálatáért a magyar kormány részéről Vörös Kereszt kitüntetésben részesült. Köszönő levelében hódolattal emlékezett meg Apponyiról, akiről mint minden genfi, tudta, hogy Magyarország egyik legnagyobb államférfia és a Nemzetek Szövetsége közgyűléseinek egyik legünnepeltebb szónoka volt. De néki, Isten szolgájának, sokkal jobban markolt a szivébe az a meggyőződés, hogy milyen nagy keresztény volt. Bizonyára ez a lelki élmény késztette arra, hogy a Nyugaton akkor még balkáninak kikiáltott magyarok irodalma iránt érdeklődjék. Sajnos mindig rosszul álltunk fordítások dolgában, a magyar gondolat külföldi terjesztésével sohasem törődtünk eléggé. AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK francia fordítása mégis eljutott a művelt francia paphoz. Egy genfi fiatal leány, akinek lelki atyja volt, évek mulva a magyar katonai delegáció1 egyik tagjához, Altmann századoshoz ment férjhez. Lelki atyja bucsuzáskor ezt a francia fordítást adta Yvette kezébe és arra kérte, hogy még elutazása előtt olvassa el és ennek a mély, nagy műnek a szemüvegén át nézze azt a nemzetet, amelynek házassága révén tagjává lesz. Yvette, aki hegedülni járt svábhegyi otthonunkba, hogy drága jó férjemmel kamarazenei örömökben ringatódzék és franciául beszélhessen, megfogadta lelki atvai tanácsát. Kiváncsi érdeklődéssel olvasta el Madách művét, fogékony, kiművelt lelkének egész melegével megszerette Budapestet és a magyar népet és többször szemet hunyt nemzeti hibáink felett is. Madách szelleme a németeket is meghódította. A színpadi előadást nagy tetszéssel fogadták a második világháború alatt. Kirkconnell nova-scotiai professzor és kiváló műfordító úgy értékeli Madáchot, mint egy született magyar, persze ő kitűnően meg is tanult magyarul Debrecenben. Folytatjuk. MINDEN IKK A RENDELÉST A LEGGYORSABB SZÁLLÍTÁSSAL GARANTÁLJUK. 37 éve fennálló jó hírnevünk biztosítja a gyors és pontos kiszolgálást. € Kennedy Travel Bureau Ltd * ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W„ TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszétküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. □EE5| TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700« WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK Magyar ember megy: RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó. És még hozzá nagyon olcsó. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cikkek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. 964 BATHURST ST. TELEFON : LE. 5-8292 Dupont—Bloor között. Rainbow Hardware FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ................$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek..........._...$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek .............................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ....................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború_____$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István: Nagybotu Lőrinc............................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják ___$1.50 Fáy Ferenc: Törlesztő ének ................................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna: A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ....................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$2-00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ...........$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ..............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell .....$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ....................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ........... $0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ..........$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr.. Padányi Viktor: Vérbulcsu..............._...........$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ...........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei......._..................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi ........................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ...........$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk L’EUROPETAVERN DINING ROOM 469 BLOOR STREET, WEST — TELEFON: WA. 1-6269. Különleges magyar és angol ételek — Kitűnő magyar és külföldi borok, sörök. Bankettekre és esküvőkre külön terem. Minden magyart szeretettel vár a RUZSA-CSALÁD.
