Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-04-27 / 17. szám

XIII. évf., 17. szám, 1963. ápril. 27, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Bd., Toronto 4 Hivatalos órák : reggel 9-től délutén 5.30-ig. Ilőflzetési érák: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szém éra: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollér). Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem vélaszolunk I Pelhlvés nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külCn felhivés, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak táléit kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkén gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel eléírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada VÖRÖS HÁRY JÁNOSOK NE FELEJTSÜNK... A Kereszt és Kard Mozga­lom Szervezete április 6-án este tartott gyászünnepélyé­nek kimagasló eseménye volt Nt. Suhajda Béla, a Windsor-i Független Refor­mátus Egyház lelkészének ünnepi beszéde, melynek rövid összefoglalását itt kö­zöljük: “Nem mondhatom el Kossuth Lajossal, hogy Isten kezembe adta a táro­gatót, hogy 1945. április 4-nek 18. évfordulóján fel­élesszem -az emlékezés tüzét azok lelkében, akik elfelej­tették, hogy ezen a napon országunk utolsó talpalat­nyi földjét is elözönlötte az ázsiai bolsevita horda, de a költővel vallom": “Nem feledünk, mert nem felejthetünk Hideg a kéményünk, korpás a kenyerünk Az ember-roncsok, árvák s özvegyek Az elszakított folyók és he­gyek Mind azt kiáltják, azt zúgják nekünk Hogy ne felejtsünk, nem felejthetünk I" Mint az 1956-os szabad­ságharcunk leverése után menekült lelkész, meghaj­tom az elismerés zászlaját azok előtt, aki még 1945. április 4-ét is végig harcol­va, inkább idegen országba vonultak vissza a túlerő elől, s aztán emigránsok let­tek, de az ellenállást és til­takozást soha fel nem ad­ták. • Megrendültén emlékezek vissza az 1956-os hősökre, úgyszólván gyermekekre, akik közül annyit temettem e| soha el nem múló fájda­lom közepette. Ne kutassuk, kik voltak a nagyobbak, a hősebbek az 1945-ösök vagy az 1956-osok, mert más és más adott körülmények közt védelmezték hazájuk szabadságát ugyanazon e1- lenséggel szemben, mely pánszláv messianizmusi megszállottságával világ­uralomra tör nemzeteknek kiirtása árán is! Inkább teljesítsük köteles­ségünket fajtánkkal szem­ben, mert a nemzetnek egésze rabláncon él, részben kettős járom alatt; legfel­jebb titokban emlékezhet e napon, de nem védheti lét­érdekeit a megszállók szu­ronyai közt. Nekünk kell el­mondanunk itt a szabad föl­lön mindazt, amiről ők nem szólhatnak. Ha valamely el­rablóit területünk szóba ke­rül, világosítsuk fel a tájé­kozatlant, vagy látni nem akarót, hogy ez az elajándé­kozott földdarab is azé a Magyarországé volt, melyet a hálátlan Nyugat oly boto­rul cserben hagyott annyi­szor a történelem folyamán. Ne szakítsuk meg érint­kezésünket az elhagyott or­szággal, mert nagy lelki erőt és biztatást ad egy-egy rövid levelünk is az ottho­niaknak, akik tőlünk várnak szolgálatot a nemzet jövő­jének érdekében. Nem tudok semmi biztatót mondani arra nézve —, hi­szen ez nagyon kényes fel­adat lenne —, hogy vezérét nem találó nemzetünk és emigrációnk kit vagy kiket kövessen, de azt szivem tel­jes meggyőződésével kije­lentem, hogy azokat, akik Judás pénzért a Kárpátok­­koszoruzta ezeréves hatá­rainkról lemondanak, azokat úgy kerüljük el, mint a bél­­poklosokat. Akik nemzetünk­nek bolsevista rabszolga­sorsba jutását elősegítették, azok ne próbáljanak itt az emigrációban újból vezetés­re törni. ■Istennek tervei vannak a nemzetekkel és egyénekkel egyaránt és jaj lesz nekünk, ha a nemzet-szolgálat terén azt az Ítéletet kellene halla­nunk magunkról, hogy “megmérettél és könnyű­nek találtattál!" Azoknak pedig, akik nem akarnak emlékezni, Dzsida Jenő a korán elhunyt halha­tatlan erdélyi költőt idézem : Zúgjon fel hát a magyar zsoltár. .. Epévé változzék a viz, mit lenyelek, Ha Téged elfelejtelek. Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, Mikor nem Téged emleget. Hunyjon ki két szemem világa, Mikor nem Rád tekint Né­pem, Te szent, Te kárhozott, Te drága. Ámen" Dr. Gócza Imre Az áprilisi “felszabadulás ünnepén” szabadjára .eresztik hazug fantáziájukat az uj vörös Háry Jáno­sok. A kocsmáikban folyik a bor, a kemencepadkán preg obsitosok melegednek. Néhány nemzedék alatt (gyökeresen megváltoztak ezek a “hősi” történetek. Nagyapánk még arról beszélt, hogyan vetettek ■pányvát a kozák lovas nyakába, hogyan rejtegették p. présházban az ál-Petőfit és hogyan énekeltek a .holdhoz a kufsteini sáncárkokban. Ma kommunista parancsra a szovjetet kell di­csérni. Betanult mondókák ezek, körülbelül egyönte­tűen így hangzanak: — Negyvenötben éhenpusztultunk volna, ha nem kapunk a szovjettől katona kény eret. Akkor vmég sokan féltek tőlük. A fasiszta propaganda em­­’berevő szörnynek festette a vörös csillagos katonát, 'aki kanosukéival a kezében gyilkol és rabol. És ez a fezovjet harcos, akinek feleségét és gyermekeit ma­gyar fasiszták hajtották a tank alá — vérét hullaj­tottá a magyar nép szabadságáért. Az ő gabonájuk ^mentett meg kezdetben az éhségtől és ötvenhatban, a pesti utcákon, megint ők véreztek a magyar nép sza­badságáért. . Most már inni kell néhány fullasztó kortyot a magyar föld türelmes, tüzes borából, mely nem kese­redik meg ennyi hazugság hallattára sem. Azt már csak a -bor mámorában lehet kimondani és meghall­gatni : — Igaz barátaink! A döbbent csendet Szabó Menyhért töri meg, aki tizenhétben a 11-es honvédek egyenruhájában orosz fogságba esett és az Ural-hegység völgykatlanában ártotta az erdőt. A forradalom kitörésekor egy kozák földesurhoz állottak be nóliányan mindenesnek. — Ameddig ellátott a szem, minden az öreg ko­cáké volt, .— bugyborékolnak a borgőzös szavalt — nem nagyon hitte, hogy majd az ő falujába is megér­keznek a vörösök. Engem afféle földszakértőnek tar­tott s a vetésre kaptaan ukázt. Elindultunk a mezőre, de a falu alatt két kirgizzel találkoztunk, akiknek el­adtuk a vetőmagot. A búza árával a zsebünkben ta­karosán leboronáltuk á földet, mint vetés után szo­kás. Az öreg kozák meg is dicsért minket, milyen de­rék munkát végeztünk. Várhatta a földesur, mikor fog zöldellni a vetés. Részeg röhögés nyugtázza Szabó Menyus hős­tettét: — Nem volt idő rá, hogy a földesur leleplezzen miniket. Néhány nap múlva fehér lovas érkezett: “Es­tére itt lesznek a vörösök!” Piros szalagot kötöttem *a sapkámhoz, fegyvert kaptam a vörös hadseregtől és harcoltam az “útonálló, fosztogató fehér terror­isták ellen.” Uj fcocintás következik és Murczi József veszi át a szét, aki a második világháború alatt katona­iszökevény volt. Nagy városokban bujdosott s aztán Negyvennégy őszén hazamerészkedett szülőfalujába. — Egy táboricsendőr puskatussal úgy hátbadö­­tfött, hogy majdnem orrommal túrtam a latyakot. El­fogtak, harminckilenc óta nem sikerült s most mégis ez lett a vége. Kezemen minden lépésnél csörrent a láncos vas. Bedobtak egy laktanyakapun, felvették az adataimat és megrémülve hallgattam a zárkából a frontról szökött katonák kínzását. De nem volt ide­jük már hozzámnyulni, kívülről felszakították az aj­tót: “Menekülés.! Közelednek az oroszok!” — Még aznap orosz katona lettem, négy nap és négy éjjel hordtam a lőszert, le sem hunytam a sze­memet. Mikor szülőfalumat is megtisztítottuk a né­metektől, szovjet harckocsival érkeztem haza. Gyö­nyörű ünnep volt. Udvarunkon nagy kondérban főz­tük az ebédet, valamennyi szovjet katona megnyal­ta utána a száját. Már a párttitkár is úgy érezte, hogy a történetek hazug lángja az egekig csapkod, néhány üveg friss bort állíttatott az asztalra és maga kezdett beszélni azokról a szovjet gyermekhősökről, akik itt haltak meg a magyar szabadság védelmében. — A kis 11 éves Kalcsenko Nikolaj itt pusztult el szőmemláttára a főtéren. Csapatának első harcko­csijai a katolikus templomhoz érkeztek, amikor el­szánt ellenforradalmárok hirtelen körülvették a tan­kokat, egy szempillantás alatt felugráltaik rá, kilök­ték az egyik gépkocsiból a legfiatalabb szovjet kato­nát és halálra verték. Aztán megrémült a párttitkár, hogy hallgatói gyá­vának fogják tartani a szovjet páncélos kocsik állig­­felfegyverzett katonáit, hát így próbálta megmagya­rázni a különös eseményt: — Kalcsenko társai tehetetlenül szorították fegyverüket. Lőni akartak, de nem kaptak tüzpa­­rancsot. Vezetőjük, egy magas, gyorsbeszédű szov­jet ezredes megtiltotta, hogy lőjenek, pedig a fegy­vertelen ellenforradalmárok legkedvesebb katonáját ölték meg. — Nem engedtem lőni, — mondta az ezredes, — mert nem tudhattam, hogy nincsenek-e a tömeg kö­zött megtévesztett munkásemberek. Pedig én mon­dom, úgy folyt volna a vér az utcákon, mint a Volga... Annyira nem bódulhat el a bortól a magyar, hogy ennek a történetnek tanulságait meg ne értse. Micsoda hadsereg az olyan, melynek előrenyomuló harckocsijából utcai fegyverteilen tömeg kirángathat ■egy szovjet katonát és halálra verheti? Gyáva tár­saik kezében némák maradnak a fegyverek. A szovjet-magyar testvériség igazolására itt (mondták el azt az arcpirító mesét, hogy a harctéri kézitusában egyszerre csak szembekerült egymással •pgy magyar és egy szovjet katona. Megbabonázva te­kintettek egymásra, mintha tükörbe néztek volna, úgy hasonlítottak egymáshoz. Talán a szemük káp­­rázik a 'borzalmas hidegben. A magyar gyors mozdulattal gyűrött fényké­pet ránt elő zubbonya zsebéből s odatartja a szovjet ■katona tágranyilt szeme elé. Az felkiált: “papa, papa!” Kisvártatva az orosz rongyaiból is előkerül egy hasonló fénykép s most a magyar szive dobban nagyot: “az apám, az én apám!” A golyók ott fütyültek a fejük körül s ők össze­­plelkeztek. Fagyos könnyek öntözték a lövészárkot. Testvérek voltak. Az apa az első világháború után maradt kint. A fiuk most találkoztak. • E parancsszóra történő mesterkedések miatt (azért ne hajtsuk búnak a fejünket. Becsületes magyar ember nem adja el a vetőmagot a kirgiznek, nem volt katonaszökevény és nem érkezett haza szovjet tan­kon szülőfalujába. Otthon a harangok ma is úgy kondulnak, mint Rákóczi idejében, az imádság éppen úgy ostromolja az eget, mint mikor Káiroli Gáspár fordította a Bibliát, a magyar nyelv különös hangsúlyát nem tanulhatja meg a szovjet hódító. A Göncöl szekérből nem lehet egy csillagot ki­szakítani s azt mondani, hogy az többé nem tarto­zik oda. A világmindenségnek törvényei vannak. A Kárpátok övezte síkságot magyar földnek jelölte a Teremtő. Folyhat a bor a kocsma asztalon és hazu­­dozhatnak öreg obsitosok a kemence padkáján. Az igazi Háry János sohasem fordította lovának fejét magyar testvérei ellen. Kardélre se hányt mást, csak muszkát, taliánt és franciát. Nyiregvházy Pál Akiknek szól..de erről is Írni kell! ORVOSI TANÁCSADÁS • RAGASZTOTT SEBEK „ “ Évszázadok óta a sebészek közismerten varrással rög­zítik a sebszéleket, de már régóta felvetődött a gondolat, hogy ezt a hagyományos “technológiát" új módszerek­kel helyettesítsék. Los Angeles-i orvosok most figyelem­re méltó eredményeket értek el a sebszélek ragasztásá­val való rögzítése területén, a hagyományos varrás he­lyett. Az eddigieknél egyszerűbb uj módszernek számos előnye van az emberi test egyes szöveteinek — például a szem szövetének — rögzítésében. Az állatkísérletek so­rán az orvosok különböző műgyantákat használtak fel a bemetszett szemszövetek rögzítésére. A ragasztás az ese­tek többségében a természetes gyógyulásig — gyakran nyolc hétig is ■— megfelelőnek bizonyult a sebszélek rög­zítésére. • VILLAMOSTÖLTÉSÜ SEBÉSZKAPCSOK Még a modern sebészetben is sok komplikációt okoz, hogy a varratvonalon néha csomók képződnek a vérerek-! ben, Amerikai sebészek most felfedezték, hogy a varrat-! csomósodás elkerülhető negatív töltésű varrathuzatok al­kalmazásával. Kísérleteik során bemetszéseket ejtettek kutyák artériáin, majd folyamatos rozsdaálló acélhuzallal “befoltozták" a sebeket. A huzalok egyik végét műanyag­gal szigetelték, s a bőr alá helyezett törpe 1.4 volt fe­szültségű telephez kapcsolták: ez a telep negatív villa­mossággal töltötte fel a huzalt. Ugyanakkor más arté­riákat ellenőrzésként töltés nélkül acélhuzalokkal varrtak össze. Egy hét elteltével ismét felnyitották az artériákat, s megállapították, hogy a villamos töltésű huzalokkal összefogott varratoknak mindössze 8 százalékában, a nem villamos töltésű huzalokkal összevarrt .ereknek pe­dig 92 százalékában lépett fel csomóképződés.. A szakér­­fAL- tTorint a fpl-fwWésnek naav ielentőséae van az érse-Ködösitő megállapítás, mely a szülök nemtörődömséget, magyartalanságát, hálátlan­ságát szülőhazájuk iránt akarja álcázni legtöbb eset­ben. Ha az ember megkérde­zi az illetőt, hogy mit ért ez alatt a "hasadás" alatt, ak­kor körülbelül a következő­ket hallja: "Ha a gyermek magyar nevelést kap, mikor felnő, sem nem magyar, sem nem amerikai, se ide nem tartozik, se oda. Sze­rencsétlennek, kitaszított­nak érzi magát s ezért bol­dogtalan s önmagával meg­­hasonlott". Elemezzük csak ezt a szólamot egy kissé kö­zelebbről. A Mindenható bölcs aka­rata teremtett különböző színű és különböző nyelvű embereket s ezeket faji ho­vatartozásuk szerint megle­hetősen különböző jellem­vonásokkal látta el. A neve­lés ezekre a faji adottságok­ra épiti fel az egyén egész lelki alkatát. A származást az első generációban a gyer­mek előtt eltitkolni úgysem lehet. Kérdés most, hogy több mint ezeréves nemzeti kulturkincs és hivatástudat helyett kapnak-e ezek a sze­gény gyermekek valamit, ami ezzel egyenértékű? Az ' amerikai iskola köztudomá­súan 50 év óta az ateista John Dewey un. progresszív nevelését adja. Az ered­mény? Amerika vezet meg­közelíthetetlen magasságok­ban a gyermek és ifjúkori bűnözések statisztikájában. Az amerikai gyermekek mi­­; nimálisan 2 évvel vannak el­­j késve tanulmányi előmene­­! tel terén a többi földrész is­­; kóláitól. Pl. magyar gyerme­kek —, akiket szüleik át­­; küldtek a németországi ma­­! gyár iskolába, 2 osztállyal I lejebb kezdik tanulmányai­­j kát. Amerikában sokkal több ember if balkézzel, A magyar gyermek a ma­gyar jövendő! Otthon a hét ájdalmas tőrrel megsebzett, sebből vérző és keresztrefe­­;zitett, Kárpátok övezte or­szágban, s itt az öt világ­­■észre szétszórt, lélekben széthullott, elesett emigrá­­:ióban. Otthon fajirtó kezek megölik a magzatot. Lélek­­gyilkosok pedig igyekezne« kioltani az Istentől az ember­be oltott lélekmécset s a pár­ját ritkító nemzeti öntuda­tot. S mi van az emigráció­ban? Elsősorban megemlí­tem azt a szomorú tényt, hogy az Egyesült Államo<­­ban a kormány fedezné a magyar gyermekek taníttatá­sának költségeit, ha pél­dául a felekezeti iskolába járó gyermekek szülei kér­nék s a lelkészek támogat­nák. De nagyrészt egyik sem igyekszik kihasználni c nyúj­tott lehetőségeket. Most pe­dig vegyük külön-kulcn a három emigrációt. Az öreg amerikások nagy többsége 40—60 év után is magyar egyházak keretébe tartozik. Sokszor nemcsak gyermekei­ket, hanem unokáikat 'is megtanították magyarul, a testet-lelket őrlő nehéz fizi­kai munkájuk ellenére. Pe­dig ők rajtuk kívül álló okokból, nem sokat noztak magukkal otthonról, mely a magyarság-tudatot gazdagí­taná. S ha gyermeke'k, uno­káik ma már amerikaiak, ezt egyszerűen tudomásul veszik, minden agyafúrt ma­gyarázat nélkül. A második világháború­ban menekült és uiána be­vándorolt családtól hallot­tam először életemben, s azután 56-osoktól is vegye­sen, hogy azért nevelik gyermekeiket amerikaiak­nak, mert nem akarnak ha­sadást azok lelkében. Ez elő­ször szivén ütött, most meg hálátlansága és renegátsága együttvéve, stb., stb. Foly­tathatnám egy oldalon ke­resztül. Akit érdekel, évek óta olvashatja az amerikai pedagógusok hasonló véle­ményét. A fentihez hason'ó szellemű távolbalátás elin­tézte még a maradék ko­moly munkára való hajla­mot, miután a tanuló ifjú­ság úgy turkálhat a külön­böző komoly és komolyta­lan tantárgyak közt, mint a disznó a krumpli földön. — Felelősségteljes magyar szü­lő tehát, mint sok amerikai szülő is —, azt teszi, hogy TV-t nem tart (vagy, ha volt, kidobja, láttam elég példát rá). Igyekszik a gyermekeket iskolán kivül is komolyan foglalkoztatni, amire nagyon megfelelő a magyar Írás, olvasás, föld­rajz, történelem tanítása. így játszva kétnyelvű lesz min­den gyermek! Szem előtt tartva Ábrahám Lincoln bölcs mondását, hogy aki szülőhazáját nem becsüli, az nem lesz jó amerikai sem. A szülő úgy nevelheti gyer­mekét, hogy az büszke le­gyen származására. Ha vala­kinek, nekünk van mire hi­vatkoznunk. Ha lélekszámra elosztva számításba vesszük, nekünk több Nobel-dijasunk, több nagy zeneszerzőnk, több olimpiai bajnokunk, vagy több külföldön ját­szott színdarabunk, van (a második világháború befe­jezéséig), mint bármely más nemzetnek. Ameriká­ban 50 év óta több mozi­­j csillagunk, több karmeste­rünk, több tudósunk, több egyetemi tanárunk van aránylagosa-n, mint bármely más nemzetiségnek. A "ha­sadást" emlegető szülőknek én azonban hiába Írok össze akár egy könyvet is, T. i. a hasadás az ő lelkűkben és az ő agyukban van! Ezek azokból kerülnek ki, akik hanem kalandorok, akik egy­szerűen jobb, kényelmesebb megélhetésért hagyták ei szülőföldjüket. Ezeknek a költő szavaival zárom sorai­mat : N el egy magyar, vess minden gondot Melynek bus keresztjét vál­­laidon hordod . . . Építsél majd bárkát lázas és serény kézzel s hajózz a könnyek tengerén... S legyen uj az ige, uj a Biblia Hirdesd: "Ubi bene, ibi patria ... I" Fazakas Ferencz ! MINDEN IKKA RENDELÉST A LEGGYORSABB SZÁLLÍTÁSSAL GARANTÁLJUK. 37 éve fennálló jő hírnevünk biztosítja a gyors és pontos kiszolgálást. Kennedy Travel Bureau Ltdj * ALAPÍTVA 1926-BAN ' 296 QUEEN STREET, W.f TORONTO 2B, ONT.j TELEFON: EM. 2-3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése.! INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások j — Gyógyszerküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket] Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó. É* még hozzá nagyon olcsó. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cik­kek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. 964 BATHURST ST. TELEFON : LE. 5-8292 Dupont—Bloor között. Rainbow Hardware Halálozás HOMLOK SÁNDOR, ny. m. kir. honvéd altábornagy, számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa, New Yorkban 70 éves korában hirtelen elhunyt. Hosszú ka­tonai pályája során több fontos posztot töltött be. Éveken át volt katonai attasé Franciaországban és Német­országban. • GÓZON GYULA, a buda­pesti Nemzeti Színház tagja 78 éves korában halt meg Budapesten. • PÁL JÓZSEF, a háború­­előtti idők ismert újságíró­ja Magyarországon meg­halt. PLADÓ A NINA II. NEVŰ HAJÓ, amelyen Carlos Etayo hajóskapitány, a hajó tulaj­donosa legutóbb kéthónapos utón követte Kolumbus Kris­tóf egykori felfedező útját. A tulajdonos egy tv nyilat­kozatban közölte, hogy 50.000 dollárt kér a hajóért, de egyelőre a legkomolyabb vevő is csak 30.000 dollárt FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert .—..........$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...........-...$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ....................—...$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ...................................■■—■■■....-.......$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború---------$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok aló)................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István: Nagybotu Lőrinc...........................$2.40 Fáy Ferenc: Az írást egyszer megtalálják ------$1.50 Fáy Ferenc : Törlesztő ének ----------------------...$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna : A város ..............-............$3.00 Kempis Tamás : Krisztus követése ...................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért .......„.....$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben".—.......$1.25 Kenesei F. László.- Járhatatlan utakon —........$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ..............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Esti zsolozsma ............... $0.60 Fénykép Album ....................$0.60 Lázadás ...........-..................$2.00 Tulipános láda ....................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ............$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ....... „$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy : Hotel Canada...........................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ............................$1.00 Dr. Padányi "Viktor: Vérbulcsu............................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ....„.........—.......$1.80 Rába Margit: A rettenet évei...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia..............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I......$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II......$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: TELEFON : WA. 3-3424. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEP- f NAP NYITVA I Perfect Electric Company Mindenféle elektromos szerelési, javítási munkálato­kat teljes jótállással vállalunk. — Elektromos fel­szerelések — lámpák — főzök, stb. — ajándéktár­gyak minden alkalomra. Áraink legolcsóbbak — Tegyen egy próbát! DON PERFETTI 402 COLLEGE STREET, tulajdonos TORONTO 2B, ONT.

Next

/
Thumbnails
Contents