Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-04-20 / 16. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty \ ' -Authorised as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI (fawdiOK '%U*t$<VUcUM PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARAi 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. XIII. évfolyam, 16. szám. Vol. XIII. No. 16. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. április 20, szombat MOSZKVA-WASHINGTON TELEFONJA! Közvetlen telefonvonalat létesítenek Kennedy USA elnök és Hruscsov között,' amint erről lapunk más helyén már beszámoltunk. Ebben a kérdésben az elvi megállapodás már létrejött, s ma már csak a technikusokra vár az a feladat, hogy a vonalat minden külső beavatkozástól megvédjék. Nem elég ugyanis, hogy világkrizisek esetében a világ két legnagyobb hatalmának mindenkori vezetői egymással közvetlenül beszélhessenek —, ugyanolyan fontos, hogy a beszélgetés egyedül a világháborúval fenyegető kérdés rövid és azonnali megtárgyalására szorítkozzék —, hogy annak során az államfők jól megértsék egymást, hogy abba harmadik személyek semmi vonatkozásban sem szólhassanak bele. Már ez a követelmény egymagában is csaknem lehetetlen, hiszen tolmácsra feltétlen szükség van —, s ez azt jelenti, hogy a szavak értelme nem az államfők agyában, hanem, a tolmács agyában alakul ki. A mi véleményünk az, hogy a telefonvonal hamis biztonságérzést fog kelteni számos első- és másodvonalbeli vezető körében,olyan "majd Kennedy elintézi" vagy "majd Hruscsev el intézi "-szerű érzés, s ezzel a váratlan, vagy félreértésen alapuló atomtámadás veszélye még fokozódni fog. Képzeljük csak el, hogy tavaly októberben a kubai krízis során Hruscsov és Kennedy mit beszéltek volna ezen a "tűzvörös telefonon?" Kennedy, mielőtt kiadta a parancsot a blokád bevezetésére, kétségtelenül felhívta volna Hruscsovot, akinek abban a pillanatban kellett volna határoznia, míg így csak 24 óra múlva határozott, — mint tudjuk aképen, hogy leszereli a kubai rakéták;??. Vájjon hozhatott volna-e ilyen józan döntést azonnal? Nagyon kérdéses. Akik olvasták közülünk Daniele Varé "Egy diplomata emlékiratai" című bölcs és humoros könyvét, emlékezni fognak arra az annyiszor beigazolódott elmélkedésre, hogy a helyi háborúkból tulajdonképen a táviró és a telefon csinált világháborút. A közvetlen telefonvonal Washington és Moszkva vezető államfői között: nem a helyes válasz a világpolitikai feszültségek megszüntetésére. A helyes válasz ennek az ellenkezője: az amerikai hadifölény további fokozása, — annak az állandó és egyre erőtelesebb bebizonyítás^^^ A közkegyelem indokai és csapdái Ha nem is úgy, mint 1956- ban, de végre mégiscsak megnyíltak a kommunista börtönök vasajtói... A politikai elitéltek ezrei, vagyis azok szabadultak, akik a szabadság érdekében kifejtett tevékenységük miatt voltak súlyosan bebörtönözve. Igazságtalanul és ártatlanul. A közkegyelemről szóló hírek olvasásakor szeretnék hinni, amibe nem hihetünk, hogy: 1. A magyarországi kommunisták elvesztették közmondásos politikai vakságukat és süketségüket; 2. Végre ráeszméltek arra, hogy kezdettől fogva az álnok szovjet imperializmus félrevezetettjei; és 3. A megalázó szovjet szolgasorsnál mégiscsak ezerszerte jobb, ésszerűbb, egészségesebb lenne az a szabad és független állapot, amelyből az otthoni és a népek családjából hazatért magyarok közösen építenék a boldog magyar jövendőt! * A kommunisták a közönséges bűnözőknek gyakran adtak amnesztiát. Nem úgy a politikai elítélteknek. A hajdani rettenetes cárokhoz hasonlóan a politikai "bűnözést" megbocsáthatatlan, államellenes, ellenforradalmi cselekménynek és az elkövetőt élő halottnak tekintik. Nem hihető, hogy a kommunisták a valóban széleskörű, de feltételes és különös közkegyelmet kizárólag emberiességből adták. Sokkal inkább valószinűek az alábbi indokok : 1. A kinai "papirsárkány" egyre távolodik szovjet "szövetségesétől". A 700 milliós Kína népfeleslegének természetes elhelyezési 'ehetősége: Szibéria gyéren lakott, de egyébként értékes részei. A kinai fenyegetés a szovjetet a status quo fenntartása végett nyugati közeledésre kényszeríti. í Ez korántsem jelenti azt, hogy a szovjet "megváltozott"; hogy feladta világuralmi és világmegváltó hóbortját, vagy, hogy "rálépett" a magánkapitalizmus és a demokrácia útjára...) A csatlósok azért csatlósok, hogy gazdájuk parancsát teljesítsék. A Nyugathoz közeledés végett kedvezőbb légkör kialakítása, ehhez az előfeltételek megteremtése, feltehetőleg a szovjet uj taktikájához igazodó parancsa. 2. Az is lehetséges, hogy a közkegyelem a Nyugat és Kelet közötti diplomáciai tárgyalások egyik látványos eredménye. 3. Az is valószínű, hogy nem a saját erejéből, sem pedig tiszta választás utján, hanem a szovjet haderő által a magyar nép nyakára helyezett kommunista bábok szeretnék feledtetni hatalmuk eredetének és tartalmának jogtalanságát és teljes tekintélyhiányukban legalább tényleges elismerést szeretnének kiravaszkodni, ha már jogi elismerést, főleg pedig helyeslést képtelenek. 4. A magyarországi kommunista rendszer látva a gazdasági helyzet, főleg a mezőgazdaság, a lakásheiy Izet kilátástalanságát és a I nem elegendő termelést, a ; kommunizmus felé tartó utcában úgy ki.ván az idültté; I vált gazdasági nehézségeken átvergődni, hogy Go-! mulkához vagy Titohoz ha- I sonlóan nyugati segélyt es nagyobbmérvü külkereske-j delmet kapjon. 5. Minél több magyart ! csábítsanak haza. a) Hiszen szükség van I szaktudásukra, szorgalmukj ra, külföldi, uj ismereteikre , és nem utolsó sorban a külj földön szerzett nemesvalutára. j b) Már csak azért is szeretnének minél több kütfölí di magyart otthon látni, i mert ezek a magyarok már j puszta jelenlétükkel is tün! tetnek külföldön a kommunizmus mellett azáltal, hogy I ők is a szabadságot válasz- I tották. c) Azonkívül otthon |ob, ban lehet rájuk vigyázni. A magyarországi kommunizmus véres történelmében már van tapasztalat, hogy a nyugatosokat egyideig békén hagyják és csak aztán jön a hajsza. Ki garantálhatja, hogy nem jön? 6. A budapesti árnyékrendszer vezetői a közkegyelemmel a következő téves látszatokat, azaz politikai csalást kívánják kelteni: a) Azt, hogy a rendszer vérszegénysége ellenére anynyira megerősödött, hogy közkegyelemre képes. Vagyis "erősen ül a bakon". (Holott csak egyszerű gazdasági cseléd szerepét játssza, mivel a budapesti bábokat is a kremli hajcsár hajszolja.) És, hogy emiatt az ellenállás, vagy harc kilátástalan. b) Ma már olyan "mélyen gyökerezik a népben", hogy a Nyugat is "kénytelen" elismerni., 7. ők a jóakarat, a nagylelkűség, a "szocialista humánum" és a "szocialista törvényesség" (ha ilyen fogalmak egyáltalán létezhetnek) bajnokai, akik — ugyan a szovjet fegyverek árnyékában —, de a “liberálizálódás" útjára tértek. 8. Hogy megszabaduljanak attól a rendkívül nyomasztó tehertől, amelyet 3 börtönök egészségtelen túlzsúfoltsága és a fjgvatartott személyek és azok családtagjainak az eltartása okoz. Végül, de nem utoljára : Nem becsülendő le az a felértékelhetetlen eszmei támogatás, amelyet a budapesti közkegyelem érdekében a külföldi magyar testületik és egyének a kommunistaellenes magyar emigráns sajtó végzett. Lapunk március 16-i számában, vagyis 6 nappal az amnesztiarendelet megjelenése előtt a "Mit követel a Magyar Nemzet" cimű vezércikkében szállt síkra a magyar politikai elítéltek részére közkegyelem adása végett! E néhány sort idézzük: "Követeljük ... az összes politikai elítéltek nyombani szabadlábrahelyezését, teljes rehabilitálását, a politikai kirakatperek megszüntetését, a kommunizmus áldozatainak a kártalanítását !" * Tény az, hogy sok politikai elitéit kapott közkegyelmet,' de elég sok nem kapott! Továbbra is követeljük, amit a közkegyelmi rendelet meg nem adott: Az összes politikai foglyok szabadlábrahelyezését, teljes rehabilitálását és a kommunizmus áldozatainak a kártalanítását! munisták bármilyen terjeszkedési kísérletét Moszkva azonnali, teljes pusztulása követi. Krízis idején az amerikai elnök angolul elhangzott érvelését Hruscsovék nem fogják megérteni. De a fejük fölött lógó hidrogénbombák érveit majd megértik. "Lecke a prioritásról" — cimű érdekes cikkében James Reston arról értekezik, hogy vajon helyes-e, hogy az USA a nemzetközi kérdéseknél az európai, keletázsiai és közelkeleti politikának ad prioritást, ahelyett, hogy elsősorban az amerikai kontinens saját problémájával foglalkoznék? "Az Egyesült Államok — írja — saját kárán kénytelen megtanulni, hogy legközelebbi szomszédaira sem számíthat feltétlenül". A kubai krízis megmutatta, hogy az USA karibi politkája helytelen volt, s a mostani kanadai választás régi sebeket, régi félelmeket tett újra vérzővé. A helyes következtetés az, hpgy Amerikának kissé több gondot keli fordítania arra, ami ezen a kontinensen történik. Az USA, mint a világégések önkéntes tűzoltója, sikerrel avatkozott be Koreában, Formózánál, Quemoy és Matsu ügyében, Malájában, DébVietnamban, Indonéziában, Berlinben, Sueznél és Libanonban. Az Amerikában ma kormányon lévő férfiak alapvető meggyőződése az, hogy az USA nem követhet izolacionista politikát; ez arra vezetett, hogy az USA felismerje azokat a kötelezettségeit, amelyek reá, mint a világ leghatalmasabb országára hárulnak, s ezért politizál az USA ma Ázsiában és Afrikában." "A kubai ügy, s most legújabban a kanadai választás azonban megmutatta, hogy az USA a saját szomszédjaival való viszonyt féltő gonddal kell, hogy ápolja. Washington igen óvatosan elkerülte, hogy közvetlenül beleavatkozzék a kanadai választásokba, — és mégis meg kellett érnie, hogy Diefenbaker azzal vádolta, — egy teljesen és szándékosan félremegyarázott haditechnikai jellegű nyilatkozat alapján — hogy Kanadát "csaléteknek" akarja felhasználni. Bármilyen óvatosan és nyugodtan is tekinti az USA a kanadai választási harcot, ezt a teljesen kiforgatott és lehetetlen propaganda- magyarázatot nem tekintheti másnak, mint csúnya, unfair fogásnak. Az USA örül annak, hogy Diefenbaker e kísérletének a választóközönség nem dől be, s hogy emiatt a szavazatok lényeges többsége a Liberálisokra esett. Pearson a maga részéről igen gyakran került ellentétbe az amerikai felfogással, s véleményét talán sokszor lényegesen őszintébben, talán fájóbban fejezte ki, mint Diefenbaker, de Pearsonban az amerikai közönség őszinteséget és komolyságot lát. "Az a lecke, amit a választási kampány hangjából és annak eredményéből az USA meg kell, hogy tanuljon az, hogy Kanadával fennálló barátságot minden eszközzel ápolni kell. A két ország közötti viszonyt uj, még testvéribb alapokra kell fektetni". — fejezi be cikkét Mr. Reston. Másfél billió ember van a világon, aki éhezik, mert nincs elég élelmiszere. Képünkön Közép-Amerika rosszultáplált gyermekei isszák a Világ Egészségügyi Szervezet tápláló adományát. A Világ Egészségügyi Szervezet áprilisiban fennállásának 15 éves évfordulóján, világnapot rendez, melynek jelszava: ‘‘Éhség — milliók betegsége”. Ez a mozgalom akkor lesz eredményes, ha résztvesz abban minden kormány és valamennyi ország népe, gazdagok és szegények egyaránt. ALEXANDRA HERCEGNŐ HÁZASSÁGA ÚJRA MEGALAKUL AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG Az UAR anagramma alatt fennállott Egyesült Arab köztársaság eredetileg úgy alakult meg, hogy Nasser párthívei erőszakkal uralomra kerültek Szíriában, amely ezután Egyiptommal egyesült. Az UAR később egy sziriai kormányválság következtében megszűnt, mert Szíria kilépett belőle, s ismét önállónak deklarálta magát. Az ez év január és februárban Szíriában és Irakban lezajlott újabb véres forradalmak során most megint Nasser hívei kerültek uralomra, s igy most határozatba ment, hogy az UAR újra megalakul, Egyiptom, Szíria és Irak részvételével. Az uj köztársaság székhelye Kairóban lesz, s közös külügyi- pénzügyi és katonai közigazgatása lesz, közös zászló alatt. Az uj ország mintegy 37 millió lakost számlál —, kifejezett célja az, hogy a többi arab államot is — elsősorban Algériát és Yement — magához vonzza. Hogy ez sikerül-e vagy sem, az kérdéses. Egyes szakértők arra hivatkoznak, j hogy az ozmántörök biroda- I lom bukása óta ez már legalább az ezredik kísérlet az arab egység létrehozására. A nyugati közvélemény vegyes érzésekkel ázemléli Nasser ezen legújabb hódítási kísérletét. Nasser kétségtelenül diktátor, akitől sok jót nem lehet várni —, másrészt kétségtelenül antikommunista, s igy a bolsevista közelekeleti, illetve afrikai terjeszkedési kísérletek I egyik leghatásosabb meg- 1 gátlója._________________ JÁNOS PÁPA A HIDEGHÁBORÚ MEGSZÜNTETÉSÉÉRT kesedő tömeg között. A 81 éves főpap előbb a Szent Péter bazilikában osztott áldást, ahol az 50 percig tartó ünnepi szolgálat alatt nagyon kifáradt és nehezen mozgott. 19 bíboros kisérte, mikor bevonult a bazilikába s a sistini kórus énekelte a Hiszekegyet. Beszédét jegyzet nélkül mondta el, önmagát "az öregnek, a réginek, az egyre öregedőnek" nevezte. "Mi már nem fogunk sokáig élni" — mondta beszéde során. A Pápa e héten fontos encyklikát adott ki "Pacem in Terris" címen (Béke a földön). Vatikáni körök szerint ez a legfontosabb megnyilatkozása uralkodásának ideje alatt. A londoni Daily Mail értesülése szerint Kennedy elnöknek az a véleménye, hogy a hidegháborúban nagyobb változás nem várható addig az időpontig, ami-| kor János pápa és Hruscsov1 Rómában találkozni fognak.; XXIII. János pápa Virágvasárnap annak a reményének adott kifejezést, hogy a hidegháború megszüntethető a világi hatalmasságok között. A Pápa sápadtan és szenvendő arccal beszélt élete végéről, amit közeledni, érez, de aztán kiszállt autó-! jából és gyalogszerrel, mo-j solyogva vonult végig a lel-, A THRESHER NEVŰ AMERIKAI ATOMTENGERALATTJÁRÓ egyik mélytengeri merülési gyakorlata során április 10- én reggel eltűnt, s miután azóta nem jelentkezett, valószínűleg elpusztult. A 129 főnyi tisztikar és legénységről nincs hir, de miután az eltűnés az Atlanti óceán egyik mélyebb pontján történt, kevés remény van arra, hogy bárki is életben maradhatott volna. A New Hampshire partjain hősi halált halt 129 amerikai tengerész — ha az a sors érte el őket — követi azt a mintegy 50 hasonló, békeidőben elsüllyedt tengeralattjáró hőseit, akik különféle kísérletek során vesztették életüket. A mostani szerencsétlenség helyén hatalmas olajfolt terül el. a! kutatás folyik, de a remény egyre halványabb. Harvey kapitány és a Thresher többi tengerésze nem merülnek többé fel. Alexandra hercegnő, Erzsébet királynő unokatestvére, április 24-én köt Londonban házasságot Angus Ogilvy polgári származású vőlegényével. A londoni Daily Mirror cimű lap fanyarul jelenti, hogy a királynő és férje Philip herceg Alexandra hercegnő férjének főnemesi rangot akarnak ajándékozni. Azt Írja a Daily Mirror, hogy "leghelyesebb, ha Ogilvy megmarad egyszerű vidéki gazdálkodónak, ami eddig volt. Igy tartja ezt jónak a közvélemény is". A Buckingham Palotának azonban az az álláspontja, hogy a királyi család tagjai nem köthetnek polgári személyekkel házasságot. Ezt úgy lehet elkerülni, ha a királynő a házasságkötés előtt a vőlegénynek valami főnemesi címet ajándékoz. "Ez azonban nem demokrácia —, hanem őrültség" — Írja a Daily Mirror. CHURCHILL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK DÍSZPOLGÁRA Sjr Winston Churchill az Egyesült Államok első díszpolgára. Az agg államférfi már két évtized óta vágyakozik e nagy kitüntetésre. A díszpolgári kitüntetés adományozásáról a washingtoni Kongresszus már meghozta törvényét, mely most már csak Kennedy elnök aláírására vár. Utána elnöki proklamáció jelenik meg. A washingtoni ünnepségeket az angol Broadcasting Corooration a világűrben elhelyezett Telepol állomás közvetítésével mutatja be Anglia közönségének. Igy a 88 éves Churchill televízióján nézheti azt végig londoni lakása kényelmes karosszékében.' ADENAUER BEJELENTETTE hogy ősszel visszavonul. Félhivatalos hirek és kijelentések már hónapok óta ismételten láttak napvilágot ebben a kérdésben, de most történt meg először, hogy a 86 éves német kancellár hivatalosan nyilatkozott. Utódlásáról még mindig nincs intézkedés, főleg azért, mert Ludwig Erhard közgazdasági miniszter, aki a legtöbb parlamenti párt támogatását élvezi, nincsen jóban Adenauerrel. — Adenauer egyébként azt is kijelentette, hogy még visszavonulása előtt találkozni fog Kennedyvel Berlinben —, valamint, hogy megkísérli a Franciaországgal való teljes egyetértés létrehozását az Európai Közös Piac ügyében. KONRAD ADENAUER WELENSKY KESERŰEN NYILATKOZIK ANGLIÁRÓL Sir Roy Welensky, a Rocféziai Államszövetség miniszterelnöke, a parlamentben elkeseredett támadást vezetett Anglia ellen a Rodézia és Nyaszaland között folyó; ellentétek miatt. Angliát árulással, csalárdsággal vádolja s azt mondja, hogy az angolok békítő szerepe "előreveti Münich árnyékát". Anglia ugyanis támogatja Észak-Rodéziát abban a tervében, hogy kilép az államszövetségből. Welensky szerint Eszak- Rodézia kilépése az államszövetséget életképtelenné teszi.
