Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-10-13 / 40. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 XII. évfolyam, 40. szám, 1962. okt. 13, szombat Magyar kérdés az ENSZ előtt ADLAl STEVENSON Augusztus 17-én Steven­­corv az Egyesült Államok íENSZ fődelegátusa levelet intézett U Thant főtitkár­hoz, melyben a magyar kér­dés felvételét kérte az ENSZ őszi közgyűlésének tárgyso­rozatára. Levelében kifejtet­te, hogy az ENSZ tagállamai az 1956-os forradalom óta újra és újra megkisérelték a határozatok érvényesítését és a magyar nép szenvedései­nek enyhítését. A törekvé­sek azonban meghiúsultak a Szovjetunió kormányának és a budapesti magyar hatósá­goknak az ellenállásán. A Szovjetunió és csatlósai mindent megkíséreltek, hogy a magyar kérdést levetessék a 17. közgyűlés napirendjé­ről. A 93 pontból álló tárgy­­sorozat a szabályok értel­mében először a világszer­vezet Ügyrendi Bizotsága elé kerül. Szeptember 19-én késő éjszakába nyúlt az a harc, amelyet a kommunista államok blokkja a magyar kérdés felvétele ellen indí­tott. Az ülést a pakisztáni Zafrulla Khan, a 17. közgyű­lés most megválasztott elnö­ke vezette. Pontról pontra elfogadták a kitűzött témá­kat, mindössze Angola, a portugál gyarmat kérdése és egy koreai jelentés adott okot némi szóváltásra. így érkeztek el a 85. tárgysoro­zati ponthoz, a magyar kér­déshez. Zafrulla Khan javasolta, hogy mielőtt ezt a pontot megvitatnák, hívják meg a tárgyaló asztalhoz Csator­­day Károlyt, a magyar ki­küldöttet, miután Magyar­­ország nem tagja a bizott­ságnak. A javaslatot ellen­zés nélkül elfogadták. Kom­munista delegátusok részé­ről a tetszés moraja hallat­szott. Csatorday és egyik beosztottja sietősen elfog­lalta helyét. Kádár kikül­döttje előzetesen elkészített nyilatkozatot olvasott fel. Energikusan tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ megvi­tassa a szerinte "állítólagos" magyar ügyet. A békés ko­­egzisztencia elleni merény­letnek, hidegháborús manő­vernek, a nemzetközi jog durva megsértéséneik rninő­­sitette az Egyesült Államok lépését. Emellett alapsza­bályellenesnek is, mert sze­rinte "szuverén állam jogai­ba való beavatkozást" je­lent. Csatorday türelmes meg­hallgatása után ismét az el­nöklő Zafrulla Khan hűvös hangja szólalt meg: Elfelej­tettük a vitához meghívni ez ENSZ Magyarországgal kapcsolatos megbízottját, Sir Leslie Munrot. Van-e va­lakinek kifogása Sir Leslie Munro meghívása ellen? A lengyel delegátus azonnal közbevetette magát: "Ma­gánszemélynek nincs joga véleményt kifejezni egy szu­verén állam ügyeiről". Csa­tasorba állt a román delegá­tus is és lengyel elvtársa vé­leményét szajkózta: "Ma­gánszemély nem ülhet a tárgyalóasztal mellé". Majd Semonov, a szovjet delegá­tus következett: "Teljesség­gel tűrhetetlen lenne, ha Munrot meghívnánk — mon­dotta —, mert azt jelentené, hogy a bizottság túllépte hatáskörét". Charles Yost amerikai és Roger Seydou francia delegátus azonban támogatta az elnök indítvá­nyát. Yost kijelentette, hogy Sir Leslie Munro bevonása és véleményének meghall­gatása súlyt adna a bizott­ság vitájának. Egyébként is az ujzélandi diplomata nem magánszemély, hanem az ENSZ-közgyűlés által meg­választott megbízottja. Ezt követően ismét a szovjet delegátus emelkedett szólásra: "Milyen rendsza­bály alapján óhajtja az elnök ezt az úriembert az asztal­hoz ültetni?" Zafrulla Khan, akinek világszervezeti ta­pasztalatai a Népszövetség­nél kezdődtek, a Hágai Nem­zetközi Bíróságnál és az «ENSZ-nél folytatódtak év­tizedeken keresztül, szoká­sos hűvös nyugalmával vá-j Iaszolt: "A bizottság gya-j korlátából kialakult szokás Sir Leslie Munro meghallga­tása és nincs olyan rendsza­bály, amely ezt tiltaná". INGERÜLT KOMMUNISTA TÁMADÁSOK SIR LESLIE MUNRO ELLEN Miután a jogszabályok szőnyegét kihúzták lába alól, a szovjet delegátus azon erősködött, hogy Ma­gyarország független és szuverén állam, az Ügyrendi Bizottságnak nincs joga megalázni Munro meghívá­sával. Ezután az elnök sza­vazásra bocsátotta Sir Leslie Munro meghívásának kérdé­sét. Mindössze a Szovjetunió és csatlósai szavaztak el le­ne. India, Guinea, Jordán és Szudán tartózkodtak a sza­vazástól, a Bizottság összes többi tagja a meghívás mel­lett szavazott. Sir Leslie, aki a terem közelében tartózko­dott, haladék nélkül elfog­lalta helyét a tárgyaló asz­talnál, mindössze néhány méterre a Kádárküldött Csa­­tordaytól. Az elnöklő Zaf­rulla Khán felkérte az "ENSZ .megbízottját", hogy szólal­jon fel. Sir Leslie Munro ki­téri tette jegyzeteit, elmon­dotta bevezető szavait, to­vább azonban nem jutott. Semonov ceruzáját rázva szót kért — és kapott. "A Szovjetunió nem ismerte el ezt az embert az ENSZ meg­bízottjaként — kiabálta. — A Szovjetunió tagja a köz­gyűlésnek és a Biztonsági Tanácsnak, számára ő nem az ENSZ képviselője". A dühö­sen rázott ceruza leereszke­dett, Semonov hátradőlt szé­kében. Zafrulla Khán nyu­godtan Így szólt: "Kérem az ENSZ megbízottját, foly­tassa felszólalását". Sir Leslie Munro elmon­dotta, hogy 1956. november 4-től a mai napig az ENSZ Magyarországgal kapcsola­tos határozatai, javaslatai közül egyetlen-egyet sem hajtottak végre. Nem tar­tottak szabad választást, nem vonták vissza a szovjet csapatokat, ma is 40.000 fő­nyi szovjet katona tartózko­dik az országban, ismételt felhívások ellenére. Nem volt amnesztia, noha Kádár János 1956. november 4-e óta több ízben mondotta, hogy kormányának ez a fő célja. A világ közvéleménye támogatja az alapvető em­beri jogok tiszteletben tar­tását és mégis magyarorszá­gi börtönökben 8.000 rab sínylődik .. . "Szót kérek" — most a lengyel delegátus rázta a ceruzáját. "Munro amerikai nézeteket hangoztat" — mondotta, s tiltakozott, hogy "ez a személy" hosz­­szu beszédet tartson olyan dolgokról, melyek kizárólag Magyarországra és népére tartoznak. Az elnök, Zufrul­­la türelmesen kiigazította a közbeszólást. "Az én értel­mezésem szerint a szónok nem magánvéleményét han­goztatja, hanem megállapí­tásait, melyeket, mint az ENSZ megbízottja tett". Ismét Semonov kért szót: "Munro egy úgynevezett kérdés lényegéről beszél. Oktatja a Bizottságot és a szabadságról filozofál. De mit tud Ön a szabadságról, Mr. Munro?" Sir Leslie nem hagyta ki az alkalmat: "Én egy olyan nemzetből szár­mazom — mondotta szára­zon —, amely teljes tudo­mással bir a szabadságot il­letően". Felszólalását azzai fejezte be, hogy részletes jelentést fog benyújtani. Ez­után sürgette, hogy a Bi­zottság Magyarország kér­dését ismét tűzze a Közgyű­lés napirendjére. AMERIKA ÁLLÁSPONTJA Yost amerikai delegátus válaszolt a kommunista fel­szólalásokra. A vád, hogy az Egyesült Államok a hideghá­borút kívánja folytatni, alap­talan. Amerika mindössze azt kívánja, hogy a Közgyű­lés vitasson meg egy befe­jezetlen ügyet, különös te­kintettel arra, hogy a kom­munisták nem vonták vissza a rendszabályokat, melyeket az 1956-os események részt­vevői ellen hóztak. Ha az ENSZ határozatok megfelelő válaszra találnának, úgy Amerika ezt örömmel üdvö­zölné. A magyar helyzet ren­dezése további előnyökkel járna, azonban amig a jelen állapotok fennállnak, nincs más választása Amerikának, mint az, hogy a kérdés újbó­li napirendre tűzését szor­galmazza. Ezután a lengyel és román delegátus még egyszer felszólalt, ez utóbbi azt hangoztatva haragosan, hogy a "magyarok urai sor­suknak". Segítségükre sie­tett Guinea kiküldötte is. Majd újra Semonov szólalt fel Uj jelzőt találva Sir Les­lie Munrora. Most "New /Kork-i lakosként emlegette. "Ha az USA erősködik és a kérdés kitűzését kíván­ja, ne higyjék, hogy nem vesszük fe| az odadobott kesztyűt" — mondotta. Az ingerült szavak azon­ban nem segítettek a szava­zásnál. A magyar kérdés ki­tűzése ellen mindössze a Szovjetunió, Románia és Lengyelország szavazott és Guinea csatlakozott hozzá­juk. India, Jordán, Nicara­gua és Szudán tartózkodtak a szavazástól. Az Ügyrendi Bizottság 12 többi szavaza­ta a kérdés kitűzése mel­lett hangzott el és hozzájuk csatlakozott Zafrulla Khan is, a 17. Közgyűlés elnöke. SZAVAZÁS A KÖZGYŰLÉS­BEN Az Ügyrendi Bizottság másnapi ülésén az Egyesült Államok kiküldötte azt ja­vasolta, hogy a "Szovjetunió fegyveres megszálló csapa­tainak Magyarországon va­ló tartózkodása" kérdése megvitatásra a Külön Politi­kai Bizottság elé kerüljön. Ebben újra szavaztak. A sza­vazási eredmény csak annyi­ban változott, hogy Auszt­rália, Guatemala és Kina is tartózkodott, mivel ő;k a Közgyűlés előtti tárgyalást tartották volna helyesnek. Az Ügyrendi Bizottság többségi javaslata a szabá­lyok értelmében a Közgyű­lés elé került végleges elfo­gadásra. Itt Csatorday Ká­roly újra szólásra jelentke­zett. Megismételte a Bizott­ságban elhangzott felszóla­lását' "hidegháborús ügy­nek", "M agyarország bel­­ügyeibe való avatkozásnak" minősítve'Amerika javasla­tát. Mérgesen támadta az 'Egyesült Államok delegáció­ját, amely szerinte csak "belső pártpolitikai érdek­től vezetve" szorgalmazza a magyar ügy napirendre tű­zését. A magyar nép helyze­tét jobbnak minősítette, mint az amerikai népét. Majd farizeusi fordulattal felszólította a delegációkat, hogy ne szavazzanak az amerikai javaslat mellett, mert akkor "a nemzetközi együttműködés, a békés ko­­egzísztencia, a béke ... a népek közötti barátság és az ENSZ eredményes működé­se" ellen szavaznak, a hideg­háború fenntartása érdeké­ben. Semonov szovjet delegá­tus is agyba-főbe dicsérte a magyar állapotdkat, újra tá­madta Sir Leslie Munrot, szemforgatóan kijelentve, hogy hogyan adhat jelentést Magyarországról, hisz soha nem is járt ott. Majd Hrus­csov hasonlatát húzta elő: "Az úgynevezett magyar ügy egy öreg ügy, döglött patkány, amit némelyek szeretnek e teremben húzo­gatni". Yost amerikai delegátus visszautasította a kommu­nista érveket és vádakat. "A magyar kérdés egyáltalán nem döglött patkány — mondotta —, hanem nagyon is élő és befejezetlen ügye a Közgyűlésnek mindaddig, amig a magyar kormány nem mutat hajlandóságot ar­ra, hogy a Közgyűlés túlnyo­mó többsége által hozott is­mételt határozatokat végre­hajtsa. Addig nincs más választásunk, minthogy a magyar kérdés vitáját újra elővegyük. Reméljük, hogy a mostani vita gyümölcsö­zőbb lesz és konkrét ered­ményekhez vezet a magyar­­országi helyzet normalizálá­sában" — fejezte be beszé­dét. Utána Indonézia küldötte a magyar kommunista kor­mányt támogatta, majd sor került a szavazásra. Ennek eredménye az ENSZ által ki­adott hivatalos jegyzőkönyv szerint: Az Egyesült Államok ja­vaslata mellett szavaztak 43-an : Argentina, Ausztrá­lia, Ausztria, Belgium, Bra­zil, Kanada, Chile, Kina, Co­lombia, Costa Rica, Den­mark, Dominican Republic, Ecuador, El Salvador, Fede­ration of Malaya, Franciaor­szág, Guatemala, Haiti, Hon­duras, Island, Írország, Olaszország, Japán, Luxem­burg, Mexikó, Hollandia, Uj- Zéland, Norvégia, Pakisz­tán, Panama, Paraguay, Pe­ru, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, South-Afrika, Spa­­nyolorsizág, Svédország, Thailand, Törökország, Uni­ted Kingdom of Great Bri­tain and Northern Írország, Egyesült Államok, Uruguay, Venezuela; Ellene : 34-en : Albánia, Bulgária, Byelorussian Soviet Socialist Republic, Cambo­dia, Cameroon, Central Af­rican Republic, Ceylon, Ku­ba, Csehszlovákia, Daho­mey, Ethiopia, Ghana, Ma­gyarország, Indonézia, Irak, Ivory Coast, Laosz, Mada­gaskar, Mali, Mauritania, Mongólia, Niger, Lengyel­­ország, Románia, Saudi Ara­bia, Senegal, Somalia, Szí­ria, Tanganyika, Ukrainian Soviet Socialist Republic, Union of Soviet Sociallsta Republic, Egyesült Arab Köztársaság, Felső Volta, Jugoszlávia. Tartózkodtak 19-en: Finn­ország, Görögország, Iran, Izrael, Jordan, Libanon, Libe­ria, Libya, Marokkó, Nepal, Nigéria, Sudan, Togo, Tuné­zia, Yemen, Afghanisztán, Burma, Kongó (Brazzaville), Cyprus; Nem vettek részt a szava­zásban 3-an: Kongó (Leo­poldville), Guinea, India. így a magyar kérdés a Külön Politikai Bizottság elé kerül, amelynek minden állam tagja. A SZAVAZÁS HÁTTERE Múlt évben ugyanennek a szavazásnak az eredménye ez volt: 52 mellette, 15 el­lene, 30 tartózkodás. A kommunista blokk tehát je­lentősen megnövelte a ma­gyar ügy ellen szavazók tá­borát. Csatlakoztak hozzá az ázsiai "semlegesek", az arab államok jórésze és számos uj afrikai állam; mindazok az országok, akiknek veze­tői az utóbbi években Ma­gyarországon jártak, ahol olyan ünnepélyességgel fo­gadták őket, mint az orszá­got legázoló Hruscsovot. Bemutatták nekik mindazt; ami szép: a Margit-szigetet, a budapesti panorámát, a mulatókat, a fényt és a pom­pát, ami az uj osztály tagjai­nak kijár és elkápráztatták őket szívélyességgel és ven­dégszeretettel. E mellett hosszúlejáratú kölcsönöket nyújtottak szá­mukra, szinte korlátlanul ad­tak ösztöndíjat azoknak, akik hajlandók voltak Ma­gyarországon tanulni. A Nyugat gazdasági segélye ez országok részére ugyan összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint amit a kommu­nista blokk együttvéve nyújt, de nem köti politikai feltételekhez. Amellett a nyugati propaganda gépe­zet is csak töredéke a kom­munista tábor hatalmas ap­parátusának. így aztán egyre több uj állam teszi magáévá a szov­jet nézőpontot, mely szerint az, hogy egy 200 milliós nép vérbefojtotta egy 10 milliós kis nép szabadságharcát — csak azért, mert az önrendel­kezést, szabadságot, semle­gességet akart, nem pedig gyarmati csatlós sorsot —• nem szabad emlegetni, mert "hidegháborús ügy". De az, hogy a Szovjetunió hadibá­zist épit ki Kubában és a gazdaságilag, politikailag bukásra Ítélt rendszert fegy­verrel fenntartja, "amerikai agresszió" —, amit tárgyal­ni kell. A Szovjetunió atom­robbantása : a béke védel­me, Amerikáé: merénylet az emberiség békéje ellen. A mostani szavazás arra utal, hogy egyes volt gyar­mati államok számára job­ban imponál az erőszak, mint a diplomácia, az ag­resszív fellépés, a dinamiz­mus, mint a tartózkodó jó­zanság, a propaganda, mint az igazság. HÁZAI HÍREK TISZTOGATÁS AZ IGAZSÁG­ÜGYBEN Budapesten szepember 19-én a külföldi hírszolgá­lati ügynökségekkel hivata­losan közölték, hogy Andó Ferenc igazságügyminiszter­helyettest, valamint a Leg­felsőbb Bíróság két alelnö­­két, Tímár Istvánt és Ledé­­nyi Ferencet, Tóth Lajos ál­lamügyészt és Szekeres Ist­ván bírósági elnököt és még 7 magas állású igazságügyi vezető tisztviselőt azonnali hatállyal állásuktól' felfüg­gesztettek, minden indoko­lás nélkül. A magyar sajtó a felfüggesztést ezideig még nem közölte. • VESZTEGETÉS, CSALÁS, SIKKASZTÁS Napról napra újabb tár­gyalásra és ítéletre kerül sor a budapesti rádió és lapok híradása szerint. A bűnügyi eljárás alá vont visszaélések elkövetői legtöbbször ma­guk a kisebb-nagyobb veze­tők, jórészük valószínűleg pártember. A budapesti központi ke­rületi bíróság nemrég hirde­tett Ítéletet Jeges Sándornak, a Rákóczi-ut és Lenin körút sarkán lévő u. n. "éjjehnap­­pal" KÖZÉRT volt osztály­­vezetőjének bűnügyében. Je­ges hónapokon keresztül ál­kulccsal rendszeresen fosz­togatta a pénztárosok vas­kasszáit, amelyekben a vál­tópénzt tartották. Először csak 50—100 forintokat vett ki, később már nagyobb összegeket. A bíróság meg­állapította, hogy mintegy 20.000 forint kárt okozott a "társadalmi tulajdonnak" és munkatársainak. Ezért 2 évi börtönre Ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. Halászi Ernő egy elektro­mos ktsz-nek volt az elnöke, ahol saját maga intézte az újítási ügyeket. Az elbírá­lásnál figyelembe vette, hogy mennyi személyes haszna származhat az ügy­ből. Saját újításait is bead­ta, s azokat saját maga bí­rálta el. A tárgyaláson kide­rült, hogy "több tízezer fo­rint kárt okozott a társadal­mi tulajdonnak", visszaélt beosztásával, megkárosította munkatársait. Ezért a bíró­ság 2 évi és 2 hónapi bör­tönre Ítélte. A Fővárosi Bíróság szep­tember közepén kezdte meg a vesztegetéssel, csalással vádolt dr. Pozsonyi Sándor, dr. Koródy Károly, dr Lom­bos Lajos volt ügyészek, dr. Urbanek Károly és dr. Pelle Béla ügyvéd, valamint Gyó­­ni Antal és Juhos Ferenc ci­pész, llovics Ágoston ken­dőfestő és Rigó István és még 20 vádlott bűnügyének tárgyalását. Az ügyészség többszáz oldalas vádiratban foglalkozik Pozsonyiék bűn­­cselekménysorozatával. A tárgyalás mintegy két hó­napot vesz igénybe és 200 tanút hallgatnak ki. A Budapesti Állami Keres­kedelmi Felügyelőség, a Ke­reskedelmi Minőségellen­őrző Intézet több szakembe­re és a KÖZÉRT negyven el­lenőre megvizsgálta a fővá­ros hat kerületében a zöld­ség- és gyümölcsellátást. 230 állami, földművesszö­­vetkezeti, termelőszövetke­zeti és magán zöldség-gyü­mölcs boltot, illetve eláru­sító helyet ellenőriztek. 130- ban találtak az ellenőrök kisebb-nagyobb árdrágítást vagy súlycsökkentést. A Fővárosi Bíróság béke­kölcsön kötvény hamisító­kat ítélt el. Pásztor Zoltán, akinek az utóbbi két évben 34-féle foglalkozása volt, magánosoktól eszpresszók­ban békekölcsön kötvénye­ket vásárolt és a húzások al­kalmával kijavította a szá­­mdkat. így több ezer forint­tal károsította meg az álla­mot. A bíróság két évi bör­tönnel sújtotta, bűntársát pedig egy évi börtönbünte­tésre Ítélte. • A HÉT HALOTTAI Ziffer Sándor festőmű­vész, a nagybányai festőis­kola egyik alapitója 82 éves korában Budapesten el­hunyt. Wlassics Gyula, az Opera­ház és a Nemzeti Színház egykori főintendánsa Buda­pesten, szeptember 17-én, elhunyt. Oslay Oswald O.F.M., a magyarországi Ferenc-rend egyik kiváló megujitója és a magyar katolikus élet út­törő egyénisége szeptem­ber 9-én, Budapesten el­hunyt. Mint Ferenc-rendi tartományfőnök a magyar missziók megalapítója volt, számos kiváló vallástudomá­nyi és misztikái mű szerző­je. Legjelentősebb alkotása az Egri Norma néven isme­retes szociális intézmény, mellyel Magyarországon a szociális apostolkodás uj út­jait jelölte ki. CSAK RÖVIDEN Algériába száz ágyas kór­ház teljes felszerelését kü­lön repülőn küldte el a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság. A száz ágyat, a hozzávaló ágyneműket, orvosi és ápo­lói ruházatot, valamint az orvosi készülékeket és be­rendezéseket abból az ösz­­szegből vásárolták, amely a szolidaritási hónapban a ma­gyar nép adományaiból gyűlt össze. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa nagy­­mennyiségű gyógyszert és ruhaneműt küldött. • Két egymásután megismét­lődő robbanás hallatszott Budapesten, szeptember 20- án, délelőtt 11 óra után, ami nagy ijedelmet okozott. Az Esti Hírlap azonnal kö­zölte, hogy hangrobbanás történt, amit nagysebességű repülőgép okozott. • Másfél millió dollár va­dászatból. A Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége tájékoztatója szerint Ma­gyarországon 750 vadásztár­saság működik 20.000 tag­gal. A vadásztársaságok jö­vedelme egy év alatt 27 millió forint volt. Több mint ezer külföldi vadász magyar­­országi vadászata másfél millió dollárt jövedelmezett. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! HÁNYÁN FIZETIK EZEK KÖZÜL SZÁMLÁIKAT CSEKKEL? Ma már a legtöbb ember csekkel fizet, mert majdnem mindeniknek van bank­számlája. A csekk biztonságosabb, mint a készpénz, ezenfelül praktikus és gyors módja a számlák fizetésének. Kanadában minden nap, amikor a bankok nyitva vannak, három millió csekket állítanak ki. Az elmúlt tíz év alatt napi közel egy millióval emelkedett azoknak a csekkeknek a száma, amelyek a bankokon keresz­tülmennek Ez a modern csekk-kezelési mód adja meg Önnek azt a kényelmet, amely Önnek rendelkezésére áll valahányszor csekk-könyvét használja. THE CHARTERED BANKS SERVING YOUR COMMUNITY No. 2002

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents