Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)
1962-07-21 / 30. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. (fatttcUoK PRICE 10 CENT« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA; 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. XII. évfolyam. 3D szám. Vol. XII. No. 30. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto. 1962. julius 21, szombat Külpolitikai események A külpolitikai színház színpadán egy furcsa, időről, időre megismétlődő komédiát adnak: ez pedig a moszkvai úgynevezett békeértekezlet. Még Sztálin idejéből jól ismert dolog, hogy a kommunisták minden "békekongresszus" alatt a Nyugat moráljának megtörésére irányuló propagandakoncertet értenek, s hogy minden ilyen békegyülekezet vég. eredményben azt kívánja kifejezni, hogy a szovjet atomháborúval el fogja pusztítani mindazokat az országokat, amelyek a kommunizmust nem akarják harc nélkül el. fogadni. Hogy a szovjet kiküldöttek, s a tankokkal, terrorral és fenyegetéssel rabszolgaságban tartott csatlósországok delegátusai mit mondanak, az nem számit, de a világsajtó minden ilyen komédia alkalmából figyelemmel kisérte, kik azok a személyek, akik múló tapsok kedvéért az ilyen kétszínű, aljas "békekonferenciákon" nyugati országokból vesznek részt, s a szabad vi. iág arra is kiváncsi (noha csak mérsékelten), hogy a nyugati demokráciából származók ezek a bitang árulók, milyen nyilatkozatokkal igyekeznek ártani a szabad világ ügyének —. s igye-; keznek magukat nevetségessé tenni-A CANTERBURY "VÖRÖS DÉKÁN" ostobaságait, a "vörös nagykapitalista" Cyrus Eaton megalázó kommunista talpnyalásait, a szenilis Bertrand Russell műfelháborodásait már megszokta a világ- Öntelt, extrovert bolondok ezek, akik ilymódon akarják magukra a figyelmet felhívni. De az unalomig megszokott kommunista szekértolók mellett most Mr- Pontius, egy amerikai egyetemi tanár is felszólalt Moszkvában, s azt tartotta szükségesnek, hogy "felháborodását" fejezze ki az USA kormány most folyó atombomba-kísérletei miatt, s hogy az amerikai politikát általábanvéve hibáztassa minden kommunistaellenes fellépéséért, mint például a kubai partraszállási kísérletért, Berlin szabadságáért való erélyes közbenjárásáért, a NATO felfegyverzéséért és Így tovább- Igaz ugyan, hogy Mr. Pontius hozzátette — noha igen enyhe formában —, hogy Moszkvát is hibáztatni kell a tavaly őszi megatonbombákért, amelyekkel megszegte az atomkisérletek végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szóbeli megállapodást —, s az is igaz ugyan, hogy ezért a "merészségéért" Mr. Pontius súlyos megrovásban részesült az orosz hatóságok részéről —, de mindez nem menti fel őt az alól a felelősség alól, hogy amerikai politikai egyetemi tanszék tanáraként pont Moszkvában, pont az atomfenyegetést takaró "békekonferencián" tartotta szükségesnek, hogy kipel- | lengérezze azt az amerikai hatalmi politikát, amely ma a világ egyetlen mentsége a kommunista rabszolgaság ellen. A SZÓLÁSSZABADSÁG egyike az ember alapvető jogainak. De a bűntett fel. dicsérése és a gyilkosságra való felbujtás bűncselekmény. Főleg pedig bűncselekmény "a világ minden létező büntetőtörvénykönyve értelmében, háború esetén az ellenséggel való együttműködés saját hazánk tönkretétele céljából. Mesélhet Mr. Pontius és mesélhetnek az álszentek akármit: az Amerikai Egyesült Államok, illetve az általa védett egész nyugati vi. Iág és a szovjet, illetve az általa megszállva tartott kommunista rabszolgabirodalom között a háború folyik, hadüzenet nélkül is. Nincs nap, hogy ennek a harcnak ne volna sokezer, közvetlenül katonai fegyverek által megölt halálos áldozata (hol Laosz mocsaraiban, hol Kuba vértől csepegő börtönfalain, hol Szibéria ólombányáfban, hol az algíri utcákon) — nem is beszélve arról az évről-évre meghalt sokmillió felnőttről és gyermekről, akiket a kommunista rendszer "odahaza" éheztet és dolgoztat halálra. És nincs nap, hogy nagyszámú amerikai és más nyugati katona, vagy tudós ne áldozná az életét azért, hogy ez a harc véget érjen. De tovább megyünk: nincs ember az egész nyugati vi! lágban. aki munkaereje tekintélyes részét ne áldozná minden órában ( adók alak. j jában) arra, hogy ebben az | örökös harcban mi arassunk győzelmet, ne pedig a kommunizmus. A háború folyik —, s háborúban az ellenséggel paktálni: halállal büntetendő cselekmény. Az amerikai szabad rendszer nem vonja le a végső következtetést Mr. Pontiussal, s a többi Pontius Pilátusokkal és Judásokkal szemben. Elég baj, hogy így van, de ugylátszik, hogy ez a politikai bűncselekmé. nyekkel szemben való gyengeség az az ár, amelyet az egyéni szabadságért a nyugati társadalmak megfizetni kénytelenek. De akár elnyerik Mr- Pontius és barátai méltó büntetésüket azért, hogy a minket elpusztítással fenyegető ősellenség oldalán tesznek nyilatkozatokat, akár nem —, annyi bi. zonyos, hogy erkölcsileg ugyanolyan mélyre süllyedtek, mint a többi bitangok. EZUTÁN A KIS KITÉRÉS UTÁN hadd számoljunk be j arról a beszédről, amelyet j a kelet—nyugat közötti j kényszerhelyzet ügyében J dr. Mosely, a New York-i i Külpolitikai Tanács (mely politikusokból és tudósokból álló magánintézmény) elnöke tartott Torontóban. Mosely öt pontban foglalta össze az okokat, amiért a j szovjet nem mer atomtáma-1 dást indítani Nyugat ellen —, tehát amelyek miatt csupán hidegháború folyik: 1. A szabad világ katonai ereje sokkal nagyobb, mint a kommunistáké. 2. A nyugat.európai országok gazdasági helyzete napról-napra erősödik. 3. A Nyugat egysége erősödik. 4. Az uj országok egyre inkább a Nyugat felé hajlanak. 5 A kommunista blokk országaiban egyre fokozódik a szimpátia a Nyugat iránt a lakosság körében. Ezen okok miatt nem tá-j mad a szovjet —, mondotta ] dr. Mosely. Hozzátette, hogy bár általános leszerelésre ezidőszerint remény nincs, az idő magával hozhat hallgatólagos megegye. I zést Moszkva és Washington között, hogy közös erővel lépnek fel Vöröskina ellen- A külpolitika más frontjain is fontos események történtek. Kiemelkedik az algíri ügy. A kommunisták által támogatott Ben Bella és martalócai megszállták Oránt, ahol azzal kezdték működésüket, hogy sokszáz arabot végeztettek ki. Arra már nem volt sem erejük, sem bátorságuk, hogy a Ben Khedda-féle legális kormányt megtámadják, s a legújabb hirek szerint a két arab vezér között egyezség készül, mely szerint Ben Bella másodrangu szerepet kapna a Khedda-kormányban, aminek ellenében magáévá kellene tennie Khed. da nyugatbarát, békés irányzatát, s véglegesen szakítania kellene a kommunista segítséggel. Az egyezséget csak az hátráltatja, hogy hirek szerint még nem döntötték el, kik azok a kommunista ügynökök és kommunistabarát arab politikusok, akiknek az egyezséggel kapcsolatban fejét kell venni. Barbár és szomorú helyzet Telstar a neve annak a felmérhetetlen jelentőségű amerikai űrgömbnek, amelyet julius 9- én helyezett el röppályáján az USA konmány egyik ügynöksége. A kis mübolygó feladata az, hogy rajta keresztül rádió- és televízióadásokat lehessen közvetíteni egyenesen Európából Amerikába és vissza. Az első kísérletek fényes sikerrel végződtek. Úgy Franciaországból, mint Angliából Amerikába és Amerikából Európába kiválóan lehetett közvetíteni, s ezzel megnyílt az összeköttetés -—; gyakorlatilag korlátlanul — a televíziós leadások számára az egész világ minden kontinense között-A nemzetközi megállapodások értelmében az első leadásoknak csak kisérleti jelleggel kellett volna folyniuk, de a franciák teljes varieté-programot adtak, s emiatt a britek tiltakoztak- Az efféle zavarok azonban csak gyermekbetegségnek tekintendők. Az igazság az, hogy a nyugati világ megmutatta, hogyan lehet és kell az űrhajózást békés célokra, az emberiség boldogságára felhasználni. De a Telstar azt is mutatja, hogy ma a világon többé titkok nincsenek —, mert ezen ke. resztül a nyugati világ tudósai és katonai parancsnokai ellenőrizni képesek minden készülő támadást. Nincs messze az az idő, mikor hasonló technikával nemcsak jelenteni lehet minden veszélyt, hanem a kommunizmus gyilkos hadieszközeit helyben meg is lehet semmisíteni. Ezzel végetérne a halálos fenyegetés — s vele együtt a kommunizmus is, mert hiszen az csak a fenyegetésből, illetve a többiek félelméből él. Határharcok India és Vöröskina között a kashmiri térségben Négyszáz főből álló vöröskinai kommunista csapat körülvette a Ladakh tartományi Galwan völgyben szolgálatot teljesítő indiai határőrség kaszárnyáját. Elzárta az összeköttetést az indiai hadsereg főparancsnoksággal és mindent elkövet, nek, hogy az indiai határőrséget foglyul ejtsék. Vöröskina felől nem vezetnek utak ehhez a Galwan völgyi kaszárnyához és a csapatok utánpótlását teherhordó állatokkal biztosítják. India külügyminisztere éles hangú jegyzékben tiltakozott a kínai kommunisták erőszakos támadásai ellen- A Galwan völgye ahol a kommunista csapatok az indiai határőrséget körülvették 28 mérföldre fekszik a kína—indiai közös határtól, így tüntetik azt fel a kinai hivatalos térképek is. Indiai jelentések szerint sürgős intézkedéseket tettek a körülzárt kaszárnya felszabadításra,. A jegyzékben is közölték a vöröskinai kormánnyal, hogy a határon átlépő katonai egységeiket visszaüzik, vagy megsemmisítik. A világ közvéleménye nem sajnálja Indiát, akik a magyar szabadságharc idején a szovjet zsarnokoknak adtak igazat s akik most Goában megmutatták, hogy az "erősebbnek mindent szabad". A kinai kommunistákban a megérdemelt ellen, félre találtak. OLVASÓINKHOZ! Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy LAPVÁLLALATUNK 1962. julius 20-tól augusztus 9-ig NYÁRI SZABADSÁGOT TART. így lapunk julius 28 és augusztus 4-i száma NEM j JELENIK MEG. Következő számunk AUGUSZTUS 11-én JELENIK MEG,! a szokott időben. NOTICE TU OUR READERS! This is to notify our readers that our Offices will be closed for SUMMER HOLIDAYS from July 20 till August 7. 1962. The July 28th and August 4th issues of our paper will not appear. Our next issue will be dated of August 11th leaving the press at usual time. ez, de az arabok között ugylátszik nem szokatlan. ÉRDEKES KÜLPOLITIKAI HÍR az is, hogy Franciaország lejárat előtt visszafizette az USA-val szemben fennálló 260 milliós háborús adósságát, s Kanadának is idő előtt fizetett egy 70 millió dolláros a contot ugyanezen az alapon. A nyugateurópai gazdasági fellendülés hozta magával, hogy alig néhány évvel az első amerikai segélyköícsön után éppen Franciaország, amely oly súlyos gazdasági helyzetben volt képes előre fizetni és kölcsönt adni — Kanadának. HAZULRÓL CSAK RÖVIDEN Befejeződik az egyetemi templom 4 éves restaurálási munkája. Elkezdték a 220 éves barokk műemlék két, egyenkint 100 mázsás szobrának elhelyezését. Ezeken kívül két 20 mázsás oroszlánt és egy 30 mázsás pálmafát is fel kell emelni a templom tetejére. Előreláthatólag novemberben adják át a műemlék-templomot. • 200 éves tihanyi gabonaraktár: Művelődési ház. A Balatonvidék legmodernebb művelődési házává építették át a több mint 200 éves tihanyi gabonaraktárt. Helyet kapott itt a mozi, a nagytermet pedig hangversenyek rendezésére is felhasználják. • Meggyorsítják a tatarozást a Belvárosban. 4 házat hoztak idén helyre a Váci utcában, beállványozzák az Egyetem utca és a Petőfi Sándor utca sarkán álló nagy épületeket- A «környéken több üzlethelyiséget át. alakítanak és a belvárosban sortatarozással beépítik az un- foghíjas telkeket is. A Deák Ferenc utcában megkezdik egy 9 emeletes épületnek, a Belváros legmagasabb lakóházának építését is. • Turistaszálló, étterém és tánchelyiség egy tiszai hajón. A tokaji tanács elhatározta a hajó átalakítását olymódon, hogy 25 személyes turistaszállót, 1000 férőhelyes férfi és női öltözőt, korszerű éttermet és tánchelyiséget létesítenek egy kiöregedett tiszai hajón, melyet a tokaji tiszai hid mellett horgonyoznak le. i Hozzáláttak az egri vár helyráliitásához. Az egri vár keleti várfalát a század ele. jén az Eger—Putnoki vasútvonal építésekor átvágták, s ezzel jelentősen megrongálták. • 13.000 fiatal utazik idén külföldre az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda csoportjaival. Valamennyi -kommunista blokk államba indítanak turistavonatokat s a budapesti rádió megemlíti azt is, hogy "sokan látogatnak el majd Franciaországba, Olaszországba, Ausztriába, valamint a 8. VIT színhelyére, Helsinkibe is". Kanada vallási összetétele Kanada lakossága sok különböző nemzet fiaiból tevődött össze, akik sok különféle vallásfelekezethez tartoznak. Templomaik békességben állnak egymás mellett, a hivek gyakran látogatják és áldozatkészek. A Kanadai Statisztikai Hivatal most adta ki az 1961. év junius havában megejtett népszámlálás vallási megoszlását. Ezek szerint Kanadában a római katolikusok alkotják a legnagyobb létszámú felekezetet. Számuk 8-342.826 s ez a lakosság 45.7 százaléka. Az előző népszámlálás idején, 1951 júniusában számuk 6,069.496 volt, tehát 10 év alatt 37.5 százalékkal növekedtek. A legtöbb római katolikus Que'becben él (88.1%), New Brunswickban (519% ), Prince Edward Islandon (461%), Nova Scotiában (35.3%) és Ontarioban (30-3%). Lélekszámra a második helyét a United Church foglalja el 3,664.008 taggal. 1951-ben 2,867.271 -en volA kommunista hóditó politika egyik szerves része, hogy időnként gyujtó-bo«mbákkal lobbantsák lángra a nemzetközi politika viszonylagos nyugalmát. Ezek a dühös követelések azután a Nyugat tiltakozására rendre megszelídülnek és a lomtárba kerülnek-Hruscsov uj követeléseihez mindig hatalmas díszleteket épit, melyek utólag Potemkin-falaknak bizonyulnak. Most az általános leszerelés és béke világkongresszusát hívta össze a moszkvai Kremlinbe, ahol mintegy 2.000 delegátus előtt két óra és 20 percig tartó lázitó és elkeseredett beszédet tartott a szovjet külpolitikáról, háborúról, leszerelésről és nukleáris robbantásokról. Ebben a beszédben Hruscsov azt kívánja, hogy az amerikai, angol és francia csapatok vonuljanak ki Nyu. gat-Be rímből s az egykori német fővárost a nyugati csapatok «helyett az Egyesült Nemzetek felügyelete és parancsnoksága alatt álló dán és norvég, valamint csehszlovák és lengyel csapatok szállják meg. Dánia és Norvégia az Északatlanti Szövetséghez, Csehszlovákia és Lengyelország pedig a varsói paktumhoz tartoznak. Ha a Nyugat a dán és norvég csapatokat nem fogadná el, úgy Hruscsov megengedné, hogy azokat belga és holland csapatokkal helyettesítsék. He pedig e tervezetet a Nyugat visszautasítaná, úgy a szovjet megköti a már régen tervezett külön békét Kelet-Németországgal. Határidőt most sem szabott ez a véreskezű martalóc vezér, mert hiszen maga is tudja, hogy ez a követelése sem hajtható végre-Washington, London, Párizs és Bonn a kótyagos beszéd elhangzása után azonnal elfogadhatatlannak minősítették Hruscsov uj terveit. A nyugati hatalmak berlini -megszállási jogát szerződés biztosítja, melynek megváltoztatásába nem egyeznek bele. A nyugati tak, növekedésük tehát 10 év -alatt 27.8 százalék. Legsűrűbben Saskatchewanban élnek (32%), Albertéban (31.5), British Columbiában (31.0) és Manitobában (29.3%). Harmadik helyen az anglikán egyház áll 2,409.068 taggal. 1951-ben számuk 2,060 720 volt, Így 10 év alatt 16-9 százalékkal növekedtek. Legnagyobb növekedést a Pünkösdisták mutatnak fel, akik 1951-ben csak 95.131- en voltak s 10 év múlva már 143-877-re emelkedtek, növekedésük tehát 51.2 százalék. Utánuk a Lutheránusok következnek, aki«k az 1951. évi 444.923 létszámról 1961 -re 662.744-re emelkedtek, növekedésük tehát 10 év alatt 49% volt. Legkisebb a Presbiteriánusok növekedése, akiknek létszáma 1951-ben 781.747 volt, 1962-ben pedig 818.558, a növekedés tehát mindössze 4.7 százalék. A zsidók létszáma 1951-csapatok minden körülmények között ott maradnak Berlinben és ha kell, akár a szovjettel, akár Kelet-Németországal szemben fegyverrel is megvédik szerződéses jogaikat-Moszkvai diplomáciai megfigyelők úgy tudják, hogy Hruscsov . utasította Andrei Gromyko szovjet külügyminisztert, hogy július 20-án Genfben, amikor a laoszi békemegállapodásokat fogják aláírni, ezt az uj berlini tervet hivatalosan is közölje Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A washingtoni szovjet nagykövet, Anatoly Dobrynin máris kö zölte a külügyminisztériummal, hogy Gromyko Genfben óhajt a berlini kérdésben tárgyalásokat folytatni Rus-k külügyminiszterrel. Hruscsov terve nem jelent mást, minthogy a nyugati csapatokat kiszorítsa Nyugat-Berlinből s a szovjet "egy hátsó ajtón keresztül" elfoglalja helyüket. Csehszlovákia és Lengyelország már amúgy is a szovjet blokk «képviselője, Dániával és Norvégiával, vagy Belgiummal és Hollandiával ped«ig könnyű volna a 220 milliós szovjet molochnak elbánni- Dehát e terv olyan szemtelenül átlátszó, amit csak műveletlen ázsiai "politikus" tud kieszelni-A julius 20-i genfi tárgyalások tehát nemcsak arról lesznek nevezetesek, hogy a 14 nemzetből álló laoszi konferencia külügyminiszterei békeszerződést Írnak alá, melyben a laoszi ázsiai királyság semlegességét mondják ki, hanem arról is, hogy a háttérben életre-ha. lálra szóló birkózás készül a berlini kérdésben Rusk és Gromyko között. Egészen biztos, hogy az eredmény — ha sportszerűen akarjuk kifejezni magunkat — 1 :0 lesz a Rusk javára. Aljas szándékú terveket és követeléseket szemérmetlenül elő lehet terjeszteni, de győzelmet csak az igazság és a szabadság eszméje nyerhet. Gromyko majd értesülhet Genfben az uj amerikai leszerelési javaslatról, mely ben 204.836 volt, 1961-ben pedig 254-368, tehát 10 év alatti növekedésük 24-2%. A pálmát azonban az ateisták viszik el, akik 1951- ben még csak 476.460 lélekszámúval szerepeltek, de 1961-«re már 767-374-re emelkedtek. Növekedésük tehát 61.1 százalék. Érdekesek e számok, különösen ama felháborodás tükrében, melyet déli nagy szomszédunknál az Amerikai Legfelsőbb Bíróság azon Ítélete okozott, mellyel alkotmányellenesnek minősítette az imádkozást az iskolákban. Mi magyar emigránsok, akik a Bibliára tettük a kezünket az állampolgársági eskü alatt, nem értjük meg az alkotmánynak ilyen hamis magyarázatát. Kanada 18,238.247 (1961. junius) lakosából csak 767.374-en nem tömörülnek vallási felekezetekbe. Az ország óriási többsége tehát imádság'ban kéri Isten segedelmét családjára és hazájára^___________________ Az amerikai Legfelsőbb Bíróság uj tagja Nagy érdeklődéssel vette tudomásul az amerikai közönség, hogy Kennedy elnök Byron R. White-t az ország helyettes főügyészét nevezte ki a Legfelsőbb Bíróság uj tagjának, a visszavonuló Ch- E. Whiteaker helyébe-Az érdeklődés teljesen indokolt volt, tekintettel a különleges és fontos szerepre, amelyet az amerikai Legfelsőbb Bíróság a kpzjog terén betölt. Ez a biróság dönt a törvények érvényéről, mert a Kongresszus, az államok és a városok csak olyan rendszabályokat léptethetnek életbe, amelyeknek szelleme nem ütközik az amerikai Alkotmányba, ezt pedig a Supreme Court dönti el-A Legfelsőbb Biróság tagjainak kinevezésénél a tehetségtől, rátermettségtől és jellemtől eltekintve még a földrajzi megoszlásra is tekintettel kell lenni, hogy az ország egyes részei aránylagos képviseletet nyerjenek e Testületben. A Legfelsőbb Biróság határozatai hagyták jóvá Franklin Delano Roosevelt legradikálisabb újításainak nagy részét és újabban a fajok egyenjogúsítását célzó döntéseket. A Supreme Court megvédi az egyént a hatóságok esetleges túlkapásaival szemben s az egyes államok ellentétes határozatait egyezteti össze. Egyetlen főbíró magatartása életbevágóan és évtizedekre menően befolyásolhatja Amerika sorsát. Igen gyakran megtörtént már„ hogv a kilenc tagból álló testület 5:4 arányban hozta meg döntését, amely rendkívül fontos kérdést intézett el véglegesen és igy egyetlen főbíró szavazatának sorsdöntő hatása lehet. 180 ellenőrző állomást kíván felállítani a föld «kerekségén, «köztük 30 állomást a Szovjetunió területén. Ettől úgy fél Hruscsov, mint gyil. kos és tolvaj szokott a szemtanútól. Dán és norvég csapatokat kivan Hruscsov Nyugat-Berlinbe
