Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)
1962-12-01 / 47. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty AuthcHzsd as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE 10 CENT» Canada’s Largest i and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARAi 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. XII. évfolyam, 47. szám. Vol. XII. No. 47. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. december 1, szombat Az indiai helyzet A támadó vöröskinai csapatok november 7-től november 22-ig úgyszólván minden járható hágón át átlépték a himalájai határt és különösen a keleti fronton már eljutottak az indiai síkságra. Elfoglalták az assami alföld északi határán fekvő Bomdilát, s mindössze 60 mérföldre állanak Texpurtól, amely Assam katonai fővárosa. Az assami tartomány úgy gazdaságilag, mint földrajzilag döntő fontosságú. Ez egyike India azon kevés területének, amely nemcsak önellátó, hanem nagymértékben exportálni képes rizst és gabonát, amely a Bramaputra folyó völgyében bőven MAO TSE TUNG Ázsia rejtelmes embere, akinek terveit senki sem ismeri. terem. Assamban fekszenek India hatalmas, de még csak kis részben feltárt olajmezői. Assam déli partszegélyén a legmélyebb az Indiai Óceán öble, s egy sikeres kínai támadás játszi könynyedséggel ki tud jutni az Óceánig, amivel elvágná a szárazföldi közlekedést Burma, Laos és Malaya felé. Ha a kínai hadsereg célja India elfoglalása, úgy az assami tartomány megszállása szinte döntő taktikai előnyt jelent. Ugyanakkor a himalájai határvonal nyugati aószén, az India, Pakisztán és Tibet közé ékelt Ladakh tartományban is áttörték úgyszólván az egész hegygerincet, s minden hágón át mélyen behatoltak indiai terű- j letre. Az indiai nép teljesen J egyöntetűen a kormány mö-. gött áll, s a Nyugat nagymérvű hadianyagot és technikai személyzetet kezdett szállítani Nehruéknak, s ebből a célból máris működik egy gigászi méretű amerikai : légiszá II i tási hálózat. Az! anyagszállításban Nagybri-J tannia és Kanada is kiveszi a részét, s úgy a modern gyalogsági fegyverek, mint a hadirepülőgépek egy része már az indiai hadsereg kezében van. A frontokon azonban úgyszólván nevetségesen csekély volt a hinduk ellenállása. A vöröskinaiak a himalájai hágókon még az óriási emberáldozattal járó tömegtámadások módszerét alkalmazták, de a frontok áttörése után csaknem akadálytalanul jutottak előre. Az indiaikból vagy a harckészség hiányzik, vagy a felszerelésük igen gyenge és elavult, hála Krishna Menon áruló kommunistabarát működésének és Nehru ködös optimizmusának. Egy rejtélyes bejelentés Olyan katonai helyzetben, amelyben Vöröskina fölénye nyilvánvaló volt, a pekingi rádió november 21-én teljesen váratlanul azt jelentette be, hogy a kinai csapatok önként abbahagyják a további előrenyomulást és december 1-ig vissza fognak vonulni a november 8-án elfoglalt vonal mögött 25 mérföldre. A keleti fronton — ahol tehát a kínaiak a legjobban állnak, ez azt jelenti, hogy visszavonulnak az eredeti határra, amit Mac-Mahon vonal néven ismert a nemzetközi politika —, a ladakhi fronton azonban azt jelentené, hogy a kínaiak megtartják azt az egész területet, amely Tibet, Pakisztán és Kina között fekszik, s amely felé Tibeten át csak nemrégen építettek igen fontos katonai műutat. Ezen a ladakhi területen vezet át Kína teljes felvonulási útja Tibet felé és onnan Nyugat felé, valamint délre is Kashmir és Pakisztán irányába. A fegyverszünet bejelentésével együtt azt is közzétették Pekingben, hogy ha az indiaiak támadnának, úgy a háború tovább fog folyni. NEW DELHIBEN ERŐS KÉTKEDÉSSEL FOGADTÁK A BEJELENTÉST, amely sehogysem volt összeegyeztethető sem a katonai eredményekkel, sem a kommunista imperializmus politikai irányával, bár a kínaiak mindig azt hangsúlyozták, hogy ők csupán "határkiigazitást" kívánnak, nem pedig India meghódítására törekszenek. Indiai részről is állandóan volt valami furcsa mellékize a harcias kijelentéseknek, s amikor Nehru azt mondotta, hogy "India nem hátrál meg, amig egyetlen kinai is áll a szent indiai terület valamely pontján" az is valahogyan hamisan ’ hangzott. Az is furcsa és érthetetlen, hogy annakellenére, hogy mindkét oldalon legalább 40—50.000 katona vesztette máris az életét ebben a harcban, s a menekülők száma Indiában máris százez-1 rekre rúg, még mindig nem ; szakadt meg a diplomáciai viszony a szembenálló felek I között, s New Delhi csak azt ■ 1 az óvatos kijelentést tette, hogy "megfontolás alatt áll" | 1 egy esetleges hadüzenet. S i azt ki tudja megmagyarázni,!1 hogy hatalmas horderejű ka- j tonai mozdulatokat semmi- M féle légitámadással nem | ' támogatták, s például ' egyetlen indiai repülőgép ! ' sem kísérelt meg bombatá- i ' madást még katonai célpon-1 t tok ellen sem? f NOVEMBER 22-ÉN AZON- c BAN MINDEN KÉTKEDÉS EL- I LENÉRE a vöröskínai hadse-j < reg beszüntette a további I lövöldözést, s a front egyes ■ s pontjain visszavonulást kezdett —, az indiai hadsereg i £ pedig nem használta fel a ! I kínálkozó előnyt és nem kezdett ellentámadást. Hogy a furcsa és érthetetlen politikai és katonai helyzetben határozni lehessen a további teendőről, az amerikai és brit kormányok megfelelő számú megfigyelőt és szakembereket küldtek ki a helyszínre. Az ő jelentésüktől és a további eseményektől függ, hogy a Nyugat milyen mértékű katonai segítséget nyújt Indiának. A pekingi kormány fegyverszüneti ajánlata november 22-ig még nem érkezett meg New Delhibe, de, amint ez a kommunista országoknál szokásos, a rádió már bemondotta a jegyzék szövegét, amely úgy szól, hogy NEHRU India balekja, aki "bedőlt" a bolsi hazugságoknak és most a saját bőrén érzi hiszékenységének következményeit. Kina csupán Ladakh területén ragaszkodik a meghódított területek megtartásához. Nagy mértékben komplikálja a Nyugat beavatkozási lehetőségét az is, hogy Pakisztán, amely a SEATO és a CENTO katonai szövetségi rendszerein keresztül az USA katonai szövetségese, s amely a Brit Nemzet közösség tagja (csakúgy, mint India is) a pakisztáni elnök és miniszterelnök utján értésére adta a világnak, hogy a maga részéről Indiát veszélyesebb ellenségnek tekinti, mint a kínaiakat, s ezért tiltakozik az ellen, hogy Indiának hadianyagot szállítsanak a Nyugatról, mert ez a hadianyag végül is Pakisztán ellen kerülhet felhasználásra. Kennedy USA elnök ugyan megnyugtatta Pakisztánt, hogy az amerikai hadianyag felhasználását ebből a szempontból ellenőrizni fogják, de ez Pakisztánnak nem elég garancia. A FURCSA HELYZET MAGYARÁZATÁT TÖBB OLDALON LEHET KERESNI. A legegyszerűbb az volna, hogy Kina elérte ideiglenes hadicélját, s a tél miatt nem volna képes hadseregét a magas hágókon át tovább ellátni, úgy hogy az elkövetkező hónapokban katonai vereséggel kellene számolnia. A másik — nem nagyon" valószínű — magyarázat az volna, hogy a pekingi kormány Hruscsov részéről ka-; pott intelmet arra, hogy! szüntesse be az India elleni j háborút, ellenkező esetben 3 szovjet India oldalán avat-j kozik be, s esetleg végleg! szakit Kínával. A harmadik magyarázati az, hogy az egész India elleni támadás valódi célja az volt, hogy Kínának stratégiai támaszpontokat biztosítson Ladakhban, tehát nem ''Dél, hanem Nyugat felé, a Szovjet ellen. Ha Peking képes ezt a szándékát India előtt világossá tenni, úgy esetleg egyezség jönne létre a két ország között. E mellett szólnak azok a hirek, amelyek a szovjet—kinai viszony állandó romlásáról számolnak be. Akárhogyan is alakulnak az események, India megszűnt "semleges" ország lenni, s ezentúl csupán a Nyugattól várhat barátságot és segítséget. MEGSZŰNT KUBA KÖRÜL A KATONAI GYŰRŰ. Az Egyesült Államoknak Kuba körül összpontosított hatalmas háborús gépezete újból visszatért a megszokott hidegháborús keretek közé. Módot nyújtott erre a szovjet azon intézkedése, hogy a fenyegető rakétákat elszállította, kötelezte magát az atombomba szállítására alkalmas repülőgépeknek 30 napon belül való visszahívására és hogy tengeralattjáróit elvezényelte a karibbiai tenger térségéből. Az Egyesült Államok a szovjet ezen intézkedései után visszahívta 183 hadihajóját, mely négy héten keresztül teljesen elzárta Kubát, megszüntette a háborús légi készültséget s csak a rendes 15 percenkénti légi szemlét tartotta fenn, végül 31.000 tartalékost leszerelt és haza engedett. Amerikai katonai körök azonban úgy fogják fel a helyzetet, hogy a szovjet részéről indítható nukleáris háború veszélye nem szűnt meg teljesen. A Szovjet bombázók ugyanis még Kubában vannak s a távozásukra kitűzött 30 nap elteltéig szigorú amerikai ellenőrző készültséget igényelnek. Dél-Floridában olyan amerikai hadsereg áll készenlétben, mely minden pillanatban végrehajthatja Kuba katonai megszállását. Amig erre nincs parancsuk, folytatják rendes katonai gyakorlatukat s a tengeralattjárók visszatértek békés támaszpontjaikra. TŰZHARC CHILÉBEN A KOMMUNISTÁK ELLEN Santiago külvárosaiban mintegy 5.000 kommunista tüntetett a 24 órás országos sztrájk mellett. A tüntetők szembeszálltak a kirendelt kormánycsapatokkal és tűzharcra került sor, melynek öt halottja és kilenc sebesültje volt. A kommunista vezetés alatt álló chilei központi munkás szakszervezet a 24 órás sztrájkot a megélhetési költségek ugrásszerű emelkedése miatt rendelte el és követeli a munkabérek 50 százalékos emelését. A nemkommunista szakszervezetek azonban visszautasították a sztrájkot s abban tagjaik nem vettek részt. A véres összeütközés a Jose Maria Caro nevű, főleg munkások!akta külvárosi negyedben tört ki. A sztrájkolok megállították a város felé haladó vonatokat és az országutakat vastag fatörzsekkel torlaszolták el. JELENTÉSEINK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL A SZOVJET TOVÁBBFOLYTATJA A NUKLEÁRIS KÍSÉRLETEKET Peter Thorneycroft angol honvédelmi miniszter a londoni parlamentben az ellenzék kérdésére azt felelte, hogy az angol kormány értesülései szerint a szovjet nem hagyja abba a nukleáris robbantásokat. Hruscsov egy kremlim fo-| gadáson azt állította, hogy a szovjet kísérletek november 20-án végetérnek. A jelek szerint azonban e határ-1 időn túl is készítenek elő, valószínűleg a légkörben végzendő, robbantásokat, Hruscsov a maga durva jellemével egyáltalában nem helyez súlyt arra, hogy Ígéreteit vagy kijelentéseit betartsa. Az angol kormány a közeljövőben Nevadán földalatti nukleáris robbantási kísérletet tervez. Az ellenzéki munkás-párt a parlamentben viharos támadást vezet a kormánynak eme terve ellen. Azt állítja, hogy az angol kísérletek megakadályozzák a nemzetközi robbantási tilalom létrejöttét. hoz, a francia Le Havre^ban 80 éves korában meghalt. Coty influenzában szenvedett, melyhez váratlan szív roham járult. 1953-ban választották meg köztársasági elnöknek és mandátuma 1959-ben járt le, amikor De Gaulle követte. O DE GAULLE NEM ENGEDI SZÜLETÉSNAPJÁT MEGÜNNEPELNI A JOGÁSZOK NEMZETKÖZI EGYESÜLETE ELÍTÉLTE CASTRO ZSARNOKSÁGÁT Genf ben ülést tartott a jogászok nemzetközi egyesülete és -megáilapította, hogy Fidel Castro zsarnoksága politikai és gazdasági nyomorba döntötte Kuba népét. Az egyesület 90 szabad ország biráiból, ügyvédeiből és jogtanáraiból áll s elnökük Joseph T. Thorson, a kanadai kincstári bíróság elnöke. A kubai állapotokról 267 oldalas jelentést adtak ki, mely megállapítja, hogy Castro alatt sokkal mélyebbre süllyedt az ország nyomora, mint elődje Fulgenda Batista alatt. Az egyesület főtitkára az ujzealandi Sir Leslie Monro, aki az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt annyi dicséretes szolgálatot végzett már az 56-os magyar szabadságharc ügyének. • WILHELMINA VOLT HOLLAND KIRÁLYNŐ SÚLYOS BETEG Wilhelmina volt holland királynő, akii 50 évig uralkodott Hollandia trónján, az amszterdami királyi udvar jelentése szerint súlyos beteg. Aggkori végelgyengülésben szenved. Az orvosi jelentések szerint a 82 éves volt uralkodónő állapota komoly aggodalomra ad okot. Wilhelmina 1948-ban mondott le a holland trónról egyetlen gyermeke, a jelenlegi Julianna királynő javára. Lemondása után visszavonult Apeldornban fekvő birtokára, ahol emlékiratainak elkészítésével és festészettel foglalkozott. A holland nép körében lemondása után is rendkívül népszerű maradt, augusztus 31-i születésnapjára az idén is több mint 3.000 gratuláló táviratot kapott. • RENE COTY VOLT FRANCIA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGHALT Rene Coty volt francia köztársasági elnök, akinek hivataloskodása alatt rendkívül alászállt Franciaország nemzetközi tekintélye s igy előkészítette az utat Charles de Gaulle hatalomra jutásá-CHARLES DE GAULI^R Charles de Gaulle francia elnök csendben ünnepelte 72-ik születésnapját, mely éppen az országos választások idejére esett, amikor az első menetben pártja elhatározó győzelmet aratott a kommunisták felett. Nem engedte meg, hogy születésnapi ünnepélyeket rendezzenek, hanem egész napját hivatalában töltötte a második választási menet előkészületei között. De Gaulle közölte kormányával, hogy a választás eredményével rendkívül meg van elégedve. Az Uj Köztársaság Egység Pártja a szavazatok 31 százalékát kapta meg olyan vidéken, ahol mindig egy sereg politikai párt küzd a mandátumokért. Ez a siker elégtétellel tölti el De Gaulle-t, mert úgy érzi, hogy a francia nép széles rétegei támogatják politikáját. © A KOMMUNISTÁK MEGÖLTEK EGY AMERIKAI KATONÁT KOREÁBAN Észak-Koreában felfegyverzett kommunisták éjjel megtámadták az amerikai katonákat és kézigránáttal egyet megöltek, egy másikat pedig megsebesítettek. Az amerikai katonák az Egyesült Nemzetek megfigyelő szervei voltak a nyugat-koreai semlegesített övezetben. Az első lovassági divízióhoz tartoztak. Ez volt az első eset 1953 óta, hogy az észak-koreai kommunisták megtámadták volna a megfigyelő tevékenységet végző amerikai őrséget. Az amerikai parancsnok*! ság a kommunisták eljárását "kibivás nélküli, gonosz és alattomosan végrehajtott támadásnak" minősiti. • KANADA—SZOVJET KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Vincent L. Chaplin, a kanadai kereskedelmi minisz-l térium nemzetközi kereske-' delmí osztályának helyettes igazgatója — egy kanadai küldöttség élén — Moszkvába érkezett, hogy megtárgyalja a Kanada—szovjet kereskedelmi szerződés meg-Szovjet magazin leleplezése a sztálini idők terrorjáról a börtönöket, tehát saját tapasztalatait írja le. A könyvhöz Alexander T. Tvardovszky ismert szovjet költő irt bevezetést s azt állítja, hogy a könyv "tökéletes élethüséggel Írja le a börtönökben uralkodott állapotokat". Ivan, a regényhős 10 évet töltött ezekben a börtönökben. Reggel 5 órakor kellett felkelni, 8 órakor munkába állni, este 5 óráig a szabadban dolgozni olyan hőmérsékletben, mely mindig alatta volt a mínusz 20 C. foknak. A táplálkozás a lehető legszegényesebb volt. Fegyveres őrök rendőrkutyák segítségével vigyáztak a rabokra s a legkisebb fegyelmezetlenségért is szörnyű büntetéseket szabtak ki. Órákig kellett mozdulatlanul ülni a hóban, vagy a fütetlen cellában. Rosszul állhat a szénája az olyan diktátornak, aki kénytelen bizonyítgatni, hogy ma már nem fenyegetik pusztító börtönök a polgárokat. Mindez persze szemfényvesztő hazugság, hiszen a legkisebb ellenzéki megmozdulásért bárkit azonnal elhurcolnak. Lassankint több lesz a szovjetben a rendőr, mint a rabigában élő "polgár". ' hosszabbitását és módosítását. A jelenlegi külkereskedel-A BÁTORSÁGÉRT JÁRÓ EZÜST KERESZTET nyerte el Donna Hein 10 éves cserkészlány, amiért egy csecsemőt, Héjén Hartmann-t utolsó percben megmentett egy robogó tehervonat utjából. A Sudbury-i kislány az ottani Minnow tavi cserkészcsapat tagja. A kitüntetést W. A. Filer helyettes tartományi osenkészfőparancsnok adta át Canadian Scene "Az Uj Világ" című magazin, először a szovjet újságírás történetében, élethű és képekkel .illusztrált tudósítást közöl a sztálini idők fogolytáborairól, melyekben kínzásokkal, éhhalállal és kivégzésekkel az orosz polgárok százezrei vesztették el életüket. A szenzációs leleplező cikket A. Solzhenitsyn nevű, eddig ismeretlen szerző irta és címe: "Egy nap Ivan Denisovich életéből". A cikk világosan kimondja, hogy tartalma mindenben megfelel a tényeknek. Az Izvestia hivatalos lapból pedig az is kiderül, hogy a fogolytáborok leírását a Hruscsov kormányzat engedélyével tették közé. Oroszországban nincs olyan ember, akinek hozzátartozója, rokona vagy barátja ne pusztult volna el ezekben a sztálini fogolytáborokban. Érthető tehát, hogy a moszkvai Uj Világ című magazin leleplezései az egész országban viharos érdeklődést keltettek. Mindenki azt hiszi, hogy a közlés engedélyezésével Hruscsovnak az volt a szándéka, hogy a szovjet polgár ne rettegjen többé a börtönök fenyegetéseitől . A szerző megjárta ezeket! mi megállapodás a két ország között 1963. március végén lejár. A megbeszélések megnyitásán a szovjet külkereskedelmi minisztérium vezetője is részt vett és távozásakor azt mondta : "A tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. Mindkét félnek az a törekvése, j hogy kereskedelmi kapcsolatainkat megújítsák és kifejlesszék". A Szovjetunió jelenleg évi 20 millió dollár értékű kanadai árut vesz át, mig Kanada ennek az összegnek i csupán felét importálja a szovjetből. Akik ismerik Hruscsov hivatalos kijelentéseit, hogy el fogják pusztítani a kapitalista világot, azok csodálkoznak a kanadai kormány kereskedelmi politikáján. Megnövelt keretek között kereskedelmi szerződést kötünk a szovjettel s nem restell jük ezért delegációnkat Moszkvába küldeni, másrészt búzát szállítunk a háborúskodó Vöröskinának, mely lángba akarja borítani az eaész világot.
