Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-12-01 / 47. szám

XII. évfolyam, 47. szám, 1962. dec. 1, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENtíSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden ixembeton Szerkesztőig és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Id., Toronto 4 Hivatalos órík: reggel 9-tól délután 5.30-ig. Ilóflzotési érák: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szém éra: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Vélaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem órzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk leröviditsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Még mindig vannak boszorkányok 'Ne higyjük, hogy amikor a Vörös Rébék lelke átszállt a varjúba, ezzel megszűntek a falusi boszorkányok. Arany János, aki a nép fia volt, segéd1 jegyzőből lett vi­lághírű költő, saját szemei­vel látta a bübájosság és rontás hiszékeny légkörét. A javasasszonyt az egykés falvakban Kodolányi: Föld­indulása is a boszorkány jogutódának tekinti. A nép­hit sugallhatta Aranynak, hogy a gonosz vénasszony­ból varjú lesz s Így lett a Vörös Rébékből a magyar Holló. A "Hess madár" ro­kon Poe " Nevermore "-(á­­val. A kommunizmus ösztön­zésére a magyar falvakban ma is bőségesen találhatók bűbájosságot űzők, mások megrontásával foglalatosko­dó bódult személyek. A régi boszorkány égetéseket már elfelejtették s talán csak a büdi-boszorkányról röpköd még a szállóige, mert, ha valakit nagyon házsártos­­nak tartunk, gyakran hasz­náljuk rá azt a hasonlatot: olyan, mint a büdi boszor­kány, vagy égessék el, mint a büdi boszorkányt. Szindbád utazott még Bűd környékén ilyen meg­szállott vándorokkal. Fel­döntötte őket a jajgató szél, kalapjuk után nyúlt az or­szágúti szoknyás vén fa, vál­laikra támaszkodott a sötét felhő és ráragadt lábaikra a szamártövis. Kutyák kaptáik habos szájjal lábszáruk után, vércse visított fejük felett és bagolyhuhogás gyalázta az erdőből a hitvány embe­reket. Ma már ki se mer mozdul­ni otthonából a szegény fa­lusi magyar. A szomszéd falvakba vezető gyalog utat benövi a fű. Valaha átvágtak a földeken és réteken to­­toronyirányban amerre rö­­videbb. De ma ezt a gyalog­­utat, melyen egykor asszo­nyok hosszú sorokban vitték az aratóknak az ebédet, me­lyen nem lehetett köszönés és 'kézfogás nélkül szembe­találkozni : ma már benőtte a fű. Nincs semmi, csak fű, legelő, zsombék, szik. Gégényben az idén ott­járt az ördög. Az újságpapír­ral beragasztott ablakok mögött az emberek úgy él­nek, mint a természet, nyá­ron virágoznak, ősszel elher­­yadnak, a tiszai kiöntések felől gomolygó decemberi köd rátelepszik äz elmékre. , Az ördög a termelőszö­vetkezeti állatgondozót lá­togatta meg éjnek idején s az ól ajtóból így szólt kénes lángot fújva; — Laskai, vigyázz, vi­gyázzál, hallod-«? Lám, most is vihar volt, elvitte a te­tőt .. . Laskai megremegett a vackán, reggelig szörnyüket álmodott. Csodálkozott az állatokon, hogy milyen ren­díthetetlen nyugalommal állnak az üres jászolok előtt. — Az ördög alacsony ember volt — mondta más­nap reggel —, de nem vi­selt háromágú szigonyt. Csak figyelmeztetni jött. A gégényiek hamar meg­tudták, hogy az ördög Ba­logh János párttitkár képé­ben jelent meg a hétalvó Laskainak. Nem csinált tit­kot belőle : — Na, te is szép fiú ■vagy, Laskai, alszol és ha a fejed alól kilopnák a párnát, azt sem bánnád. Kimentem az éjjel szétnézni, mit csi­nálsz? Hörögtél, vacogtál és tovább aludtál. Máskor job­ban vigyázz! A példa ragadós. A Szilágyi tanyán úgy találták, hogy szemmel verték meg a tehe­net. Tejfel nem volt a tején, vizes, szürke színű volt az egész folyadék. A ház körül lézengő öreg Orosz Sándor, aki nem kap nyugdijat s aki­nek a tanácsházán azt mond­ják : "éljen, ahogy tud", vállalkozott a tejfel vissza­szerzésére. Szilágyiné erei­ben jeges letf a vér, mikor fázósan beleegyezett: — Csináld, ahogy tudod! Ettől kezdve az öreg min­denes éjszákánkint eljárt a keresztuthoz, ahol a deme­­cseri himboszorkánnyal ta­lálkozott. Nappal pecfig port rakott egy üres gyufás­­dobozba, mosatlan vászonba csomagolta és elásta az is­tállóküszöb alá. Hetek múl­tán megjelent a tejen a tejfel és Sándor csak száz forintot kért érte. És hogy elterelje magáról a gyanút, azt ter­jesztette, hogy Szilágyiné 70 éves mostohaanyja Sztancs Jánosné a boszorkány, min­den éjjel öt is fojtogatja. —A mellemen ül —, me­séli a gyanakvó falusiaknak. Sztancs mama sírva tilta­kozik, hogy ő otthon alszik minden éjszaka. Azt tartják egymásról mind a ketten, hogy veszedelmes boszor­kány a másik. A szomszédok titokban el­sorjázzák Szilágyinénak az igazságot. A tehenét nem bántotta senki, szemmel sem, másként sem, hanem beteg volt: tőgy-gyulladá­sos. A vén Orosznak semmi köze a tejfelhez, csak a párt­­titkár tanácsára száz forintot akart keresni s a tehén meg­gyógyult magától. — Mágikus erő, boszor­kányság, szemmelverés, ugyan már Szilágyiné —, mondogatják a józan szom­szédok — ma már csak a kommunisták szótárában fordulnak elő. Sztancs néni­re is csak azért varrta rá a boszorkányságot, hogy el­terelje magáról, a gyanút és eltűnhessen a háztól, termé­szetesen a pénzzel együtt. Máskor, ha beteg a tehene, Szilágyiné, vigye az állator­voshoz ! Úgy élnék a Rétköz ma­gyarjai rettegett magá­nyukban, mint 150 évvel ez­előtt, mikor még földhát­ként emelkedett ki ez a vi­dék a Tisza vizterülétéből. A kommunizmus fenyegetése jobban elválasztja őket, mint amikor még csak csónakon jártak egymáshoz a vadvi­zek gyűrűjén. A boszorkányságot és a valaha holdvilágos éjszakákon tanulták —, lep­lezi le ezt a különös ősi vi­lágot Szindbád. A fiatal nyírfákból savó szivárog, melyet megittak a halvány nyírségi nők, hogy örökké hajlékony maradjon a lábuk. A vadmadarak tavaszi hang­jai lopóznak ajkukra és a nyurga napraforgók napimá­dó szeme a tekintetükbe. Tavasszal a Tisza környéke tele van boszorkány-gőzök­kel, mérges mocsári lehe­letekkel. Manapság úgy kell elrej­tőzni, mint a török hódolt­ság idején. Mégis lerázzák magukról a szovjet boszor­kánynyomást és batyuval a RÓLUNK VAN SZÓ UJ UTAKON A TORONTOI MAGYAR HÁZ A Torontoi Magyar Ház múltjával, jelenével nem először foglalkozunk, írunk e lap hasábjain. A Torontoi Magyar Ház régi intézmény — majdnem egyidős Kanada első bevándorlóival, akik 25—30 évvel ezelőtt jöttek ebbe a gazdag országba, hogy uj életet, egzisztenciát teremtsenek maguknak. Har­minc—negyven évvel eze­lőtt Kanada arculata más­képp nézett ki, mint nap­jainkban. Ipara fejlettlen volt, mezőgazdasága kezdet­leges. Az ez időben érkezett bevándorlót nem várták öle­lő karok, segitőkészségű szervezetek, még csak azt sem mondta senki, hogy welcome, Isten hozott! Az első világháború utáni világdepresszió itt ugyan­úgy éreztette szörnyű hatá­sát, mint a legyőzött európai államokban. A Trianonban elkövetett gazság miatt kol­dussá lett Magyarországból elindult magyarok ennek következtében itt, Kanadá­ban nem hogy nagyobb da­rab kenyeret találtak volna, hanem még annyi sem ju­tott (az első években), amennyit a kifosztott, kol­dusszegény Szülőhaza adott. A magyar ember azonban, nem abból a fajtából való, amelyik kétségbe esik, ha csapások érik, vagy feladja a küzdelmet, ha az vért, ve­rejtéket kíván. így ezek a testvéreink sem ijedtek meg Kanada zordon­­ságától, hanem megkapasz­kodtak a gyökérben és el­kezdték építeni uj otthonai­kat, jövőjüket. Torontóban ezidőben há­romezer magyar élt. Leg­többje nehéz fizikai munkát végzett, illetve végzett vol­na, ha kapott volna munkát, de, aki dolgozott, annak a keresete — egy egész hó­napban sem volt annyi, mint amennyit ma egy hét alatt keres a legrosszabbul fizetett torontoi munkás. Mégis, e nagy nyomorúság mellett is, gyönyörű álom született ezeknek a magya­roknak a szivében, álom, amely arról szólt, hogy egy Otthont, egy szép Magyar Házat építsenek, ahol vasár­naponként összejöhetnek, magyar imádság, dal- és nó­ta mellett emlékezhetnek az édes Szülőföldre. Az "álmok sosem válnak valóra" — mondja egy régi közmondás. Ám a torontoi magyarokat e régi közmon­dás nem rettentette vissza, nem adták fel a gondolatot, hanem kemény elhatározás­sal az erszényükbe nyúltak, s bár talán nagyon is kellett volna az a kis pénz egy na­gyobb darab kenyérre, meg­vásárolták az első kis épüle­tet, majd amikor már ez szűknek bizonyult a mai szép impozáns Magyar Há­zat. Mindez régen történt. A Magyar Ház épitői sok-sok szép munka, magyarszolgá­lat után megöregedtek, elfá­radtak és most át akarják adni helyüket a fiataloknak — mondván — építsék ők, vigyék tovább azt a munkát, amit ők elkezdtek, aminek eredménye az a szép teher­mentes épület ott a College Street-en. Most rajtunk "fiatalabba­­kon" a sor, hogy átvegyük a munka könnyebb részét — megköszönve nekik a sok-sok évi nehéz küzdelmet, melléjük álljunk, vállukról levegyük a további terhe­ket és tőlük tanult szorga­lommal még hatalmasabbra építsük a Torontoi Magyar Házat, olyanra, hogy hajlé­kot tudjon adni minden ma­gyar megmozdulásnak, hogy ne idegen helyen kelljen ját­szani színészeinknek, bérelt helyiségben tartani ünne­peinket. A torontoi magyarság lét­száma ma közel harminc ezer. Vannak szép templo­maink, egyházaink, ahol vallási életet élhetünk, ezek­től támogatásunkat nem is szabad megvonnunk. Vallási életünkön felülemelkedve, azonban szükségünk van egy olyan társadalmi egye­sületre is, ahol minden ma­gyar — tartozzon bármelyik felekezethez is — politika­­mentes közösséget teremt­­het^jjpolhatjuk^jnagyar^zo^ kásáinkat, kultúránkat, iro­dalmunkat. A Torontoi Magyar Ház mai keretei talán nem alkal­masak arra, hogy méltó kul­­tur centruma legyen Toronto, tágabb értelemben Ontario magyarságának. De igenis alkalmas arra, hogy, mint fundamentumra felépítsük vágyainkat, elképzelésein­ket. Mert Toronto magyar­ságának igenis vannak élet­képes elgondolásai, olyan vágyai, hogy Torontóban épüljön meg egy olyan Ma­gyar Kultur Centrum, amely büszkén hirdetné az emig­rációba kényszerült magyar­ság hitét, élniakarását. Nem igaz, hogy mi hitvá­nyabbak volnánk bármilyen nációnál és hogy a magyart nem lehet — még a legszebb célok érdekében sem — összekovácsolni. Mindany­­nyian büszkék lennénk, ha nekünk volna a legszebb, legnagyobb kultur centru­munk Torontóban. Szebb volna, mint amilyen a — most épülő németeké lesz, vagy amilyen az ukránok­nak, lengyeleknek és a töb­bieknek van. Mert valljuk be őszintén ezen a téren mi to­rontoi magyarok bizony le vagyunk maradva. A Ma­gyar Házon kívül egyetlen­egy társadalmi egyesületünk sem rendelkezik székházzal. Ezen változtatni már tegnap kellett volna. A Torontoi Magyar Ház vezetősége mind ezt látva, boldogan nyújtja az első tég­lát vágyaink épületéhez. Ki­tárja kapuit minden jószán­­déku magyar előtt, bármi­kor jött is ebbe az országba. A belépési dij lefizetése el­lenében, tagja lehet a Ma­gyar Háznak minden olyan erkölcsi kifogás alá nem eső személy, aki az egyesület alapszabályait tudomásul ve­szi, illetve azt tiszteletben tartja. Minden egyes cent, amit belépési dijunkkal vagy évi hozzájárulással a Magyar Ház pénztárába befizetünk, a mi saját vagyonúnkat ké­pezi. De hát nem magánvál­lalkozást támogatunk, ha­nem saját magunk társadal­mi egyesületét erősítjük. Kanada magyarságának az a rétege, amely 10—12 év­vel ezelőtt érkezett ide, sa­ját egzisztenciájának a meg­teremtésén kivül jóformán semmi produktiv eredményt nem tud felmutatni, amit az egyetemes magyarságért, szellemi és kulturális meg­erősödésünkért végzett vol­na. Kanada összes magyar templomait, kulturházait mind-mind öregkanadás ma­gyarok építették. Most itt az ideje, összefogva a legké­sőbben jöttékkel, hogy mun­kába álljunk. Nem kell a "kapavágásnál" kezdeni, mert ezt már mint fentebb Írtam, régikanadás testvé­reink elvégezték helyettünk, de igenis kötelességünk a munkát tovább folytatni, hogy végre ezen a téren is megelőzzük, túlszárnyaljuk társemigrációink alkotásait. Tudom, hogy velem együtt minden magyar test­vérem szívesen hoz áldoza­tot, ha az az egyetemes ma­gyar érdeket képviseli, ha annak gyümölcsét nemcsak mi — az emigrációba kény­­szeritett magyarok és gyer­mekeink élvezik, hanem a szabadságától megfosztott Szülőhazánk sokat szenve­dett és ma is szenvedő népe is. KENESEI F. LÁSZLÓ A “Baby-sitter”-ekrőt IRTA: MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Photo—Ontario Dept, of Health, Életünknek igen fontos szükséglete, hogy olyan baby sitterek legyenek, akik rövid időre felelősségtelje­sen elláthatják kis gyermekeink gondozását. tek, hogy hasznos tagjai le­gyenek majd társadalmunk­nak. Lépésről-lépésre meg­vizsgáltam, hogyan vezették őket a hét előadásból álló tanfolyamon, hogyan válasz­tották ki a tananyagot és milyen szakirodalmat hasz­náltak az egyes osztályok­ban. Mintegy harminc ilyen tanfolyam működött abban az időben Ontarioban, me­lyet az önkormányzatok ál­tal támogatott csoportok ré­szére rendeztek. Ezek a tanfolyamok, me­lyek a gyermekgondozók és a gyermekek biztonságával és egészségügyi feltételei­vel foglalkoztak, nemcsak fiatalok részére voltak érté­kesek. Középkorú és idős személyek is tanulták ott a gyermekgondozást, sőt fia­tal anyák is, akik ismeretei­ket elsősorban saját gyerme­küknél használhatták fel. A tartomány sok önkén­tes szervezete segítette a Baby sitter gyakorló tanfo­lyamok sikerét, mint a köz­ségi orvosak, a tűzoltóság, a közszolgálati egészségügyi védőnők és a tanítók. Az egészségügyi minisztérium mindenkinek ajánlja ezéket a tanfolyamokat és reméli, hogy a helyi szervezetek is mindent elkövetnek, hogy területükön képzett baby sitterek álljanak a nagykő zönség rendelkezésére. KARÁCSONYI S£\ CSOMAGOK! JOY 1 db dunnahuzat 4 széles.......US $ 7.00 4 db kispárna, sima 2.80 2 db lepedő ........ 7.00 4 db nagypárna ... 8.80 US $25.60 HELYETT CSAK US $25.00 JIMMY 1 kg. kávé .....US $ 5.40 20 db penge ........ 2.00 3 pár térdzokni... 5.10 3 pár bokafix zokni 3.60 500kdb LUNA cig. 1 db öngyújtó, lapos ............ 1 üveg kubai rum 3.75 1.20 3.80 US $24.85 HELYETT CSAK......... US $24.00 LUX ...........US $12.50 1 kg SZALONCUKOR 1 üveg LIKŐR 1 üveg TOKAJi BOR 1 üveg SZILVAPÁLINKA '/2 kg KÁVÉ V» kg CSOKOLÁDÉ HOLIDAY US $22.00 2 kg SZALONCUKOR 1 üveg LIKŐR 1 üveg KUBAI RUM 2 üveg BOR Va kg TEA Va kg KÁVÉ '/2 kg CSOKOLÁDÉ 1 kg KEKSZ Va kg KONYAKOS MEGGY 2 doboz SZARDÍNIA 2 pár NYLON harisnya Kezelési költségek: $25.00-ig 50 cent, $25.00 és azon felül $1.00. Távirati továbbítás dija: $3.50 külön költ­ség. Az IKKA rendelkezése szerint a karácsonyi időszak­ban (nov. 15—dec. 24) $5.00 aluli rendelések nem küldhetők. Karácsonyi rendelések küldésének határideje npv. 30. Az árak US (amerikai) dollárban értendők. Az IKKA kanadai főképviselete Szívesen házhoz küldjük az eredeti IKKA képes árjegy­zéket. — Karácsonyi csomagok nagy választékban. Kennedy Travel Bureau Ltd ^296 Queen Street, West . 2-3226 - Toronto 2B, Out. GYÁRTÓL A VÁSÁRLÓNAK! Női kábítok, kosztümök nagy választékban. Legújabb divat szerint róka, mink és perzsa gallérokkal. Kabítaink a legfinomabb importált és hazai anyagokból \ -y készülnek. -at®, r. 1 GYÁRI ARAK! KERESSE FEL BEMUTATÓTERMÜNKET. SZOMBATON IS NYITVA ESTE 6 ÓRÁIG. VENUS ORIGINALS MANUFACTURERS OF STYLISH COATS AND SUITS 312 ADELAIDE ST.( W. (7. emelet) — TEL.: 366-4557 Magyarul beszélünk. Ma már mindenki tudja Torontóban, hogy a legfi­nomabb édes és sós cukrászkülönlegességek a Royal Pastry Shop-nál kaphatók. Tulajdonos: VADNAI HENRIK, aki hosszú éveken át dolgozott a budapesti GERBEAUDNÁL. TELEFON: LE. 4-8972. 732 ST. CLAIR, WEST LEHÁR VÍG ÖZVEGY című operát tjéből osztrák—'fran­cia koprodukciós film ké­szül, Werner Jacobs rendezé­sében. ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK hátukon fáradhatatlanul me­netelnek a pócsi Máriához, kinek mind a két keze tele van megbocsátással és vi­gasztalással. Dacosan néznek szembe minden kommunista fenyegetéssel. Fiatal lányok viszik a Máriás lobogókat rugalmas karjaikkal Szincl­­bád úgy találta, hogy ezek a napsütötte arcú, fehérfogu, olajosszemű, sűrű szemöldö­kű leányzók a ludak'tól ta­nulták a gyalogjárást, mert az ősanyjuk bivalyoktól vont szekeren jött Etelközből. Énekelnek égbenéző tekin­tettel : "Mária, Istennek | Anyja, könyörögj érettünk!" Az elcsendesedett magyar falvakban úgy élnek elha­gyott testvéreink, mint a 48-as szabadságharc után, amikor a bujdosó Kossuth­­ról és Petőfiről üzentek egy­másnak ártatlan híreket. Életük szalad a kietlen mező­kön, mint az ördögszekér. Némelyek szélkakas módjá­ra a tető csúcsára kerülnek, de a közelgő vihar majd el­sodorja őket. Titokban óriási mormoló magyar kórus siet­teti az eseményeket Arany János balladájának boszor­kányűző kiáltásával: "Hess madár-" A kommunista vámpírok már készen tartják a seprőnyelet. Nem panaszlom, hogy most kell élnem, a hanyat­lás századában. Együtt vir­rasztók megfélemlített nem­zetemmel. Nem boszorká­nyoktól félek, hanem a régi magyar virtus feltámadásá­nak dicső napját várom. Eljön ez mielőbb. Minden nagy nemzettel Így történt. Ez az Isten törvénye! Nyiregyházy Pál Eredeti magyar kézimunkát AJÁNDÉKOZZON KARÁCSONYRA még kanadai barátainak is, ha nagy örömet akar valamivel szerezni I Beregi keresztszemes (Rákóczi mintás), Matyó, Hód­mezővásárhelyi hímzések. Sárközi szőttesek. 20X 20-as Rákóczi mintás már $5.00-től. M. MÁRIA 8605 BÍRNÁM, MONTREAL 15, Apt. 4, KANADA A FIVE ROSES GYÁRTMÁNYOK MINŐSÉGÉÉRT KORLÁTLANUL SZAVATOLUNK. AKI NINCS MEGELÉGEDVE, VISSZAKAPJA A PÉNZÉT! GYÁSZ ESETÉN FORDULJON BIZALOMMAL TEMETKEZÉSI VÁLLALATUNKHOZ, AMELY HOSZ­­SZU ÉVEKEN ÁT ÉLVEZI A MAGYAROK TEUES BIZALMAT. KAMATMENTES HITEL — HAVI RÉSZLETFIZETÉS I. CARBINAL & SON 366 BATHURST STREET. — TELEFON: 368-8655. Modern társadalmunkban igen nagy gondot okoz, hogy a szülők alkalmas baby s i t te r-t (gyermekgondozót) találjanak, ha este el akarnak menni hazulról. A szülők mindent elkövet­nek, hogy szabadidőt bizto-j sitsanak maguknak a szóra­kozásra és pihenésre, tehát a baby sitterek iránt roppant nagy a kereslet. De kik ezek a szüiőhelyet­­tesek", akikre a gyermekek gondozását rábízhatjuk? Mi­lyen képesítésre van ezek­ének szükségük? Némelyek az idősebb nőket részesitik előnyben, akik maguk is anyák voltak, vagy pedig a képzett ápolónőket. A többség azonban inkább fiatalokat keres az úgyneve­zett "teenage" csoportból (13 évtől 19-ig). A legtöbb ezek közül alkalmas és elég intelligens a gyermekgondo­zásra, de vannak, akik szo­rongva vállalják ezt a mun­kát, mert nem rendelkeznek a szükséges gyakorlattal s azokkal az ismeretekkel, me­lyek birtokában nyugodtan helyettesíthetnék e rövid időre a szülői gondosságot. Éppen ezekből az okokból fi agy érdeklődéssel tanul­mányoztam közel egy esz­tendővel ezelőtt azt a baby sitter gyakorlati tanfolya-' mot, amit az Ontarioi Biz­tonsági Egyesület és az On­tarioi Tüdőbeteg Gondozó Szövetség rendezett. Megtekintettem ezeket a szorgalmas és felelősségtel­jes tanuló csoportokat, mely­nek tagjai mindent elkövet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents