Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-11-24 / 46. szám

Még jőni kell, még j&ni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty AuthoHsöd as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. XFI. évfolyam, 46. szám. Vol. XII. No. 46. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. Toronto, 1962. november 24, szombat A szovjet válaszúton A kubai ügy legújabb fej­leményei azt mutatják, hogy ezen a hidegháborús fron­ton többé nem a Nyugat- Kelet közötti harc egyik csa­tája folyik, hanem a szovjet és Vöröskina közötti hábo­rú elökészitő akciója bonta­kozik ki. Nincs arról szó, hogy Mao csapatai megkezdik a köz­vetlen támadást Kelet-Szibé­­ria, illetve Mongólia ellen, mert a két kommunista nagyhatalom közötti harc valószínűleg éppúgy az úgynevezett hidegháború eszközeivel fog folyni, mint ahogy eddig a nyugati demo­kráciák és a szovjet kom­munizmus között folyt. Az azonban már világos, hogy az USA és a Szovjet, mint a világ első és második kato­nai hatalma, bizonyos kér­désekben együtt fognak fellépni a jelenlegi legna­gyobb rém: a kínai vesze­delem ellen. Hogy e pilla­natban a szovjet kommunis­tának valíja magát, s Vörös­kina szintén úgynevezett kommunista birodalom, an­nak semmi jelentősége sincs. Mindenki, akit a mostani generációban arra kénysze­­ritett a balsors, hogy kom­munista országban éljen, ■még ha csak néhány éven át is, pontosan tudja, hogy a bolsevista szóhasználat, a vörös jelszavak, a kommu­nista szólamok mind üres, tartalmatlan, értelmetlen ki­fejezések. Nem a kommunis­ta "eszmék" megvalósítá­sáért folyik a harc, hanem a közönséges, imperialista hó­dításért —, azért, hogy a győztes nép leigázza, rab­szolgaságban tartsa és utol­só csepp véréig kihasználja a legyőzöttet, éppen úgy, mint egykor a tatár, vagy az ozmántörök birodalmak ko­rában. A pekingi terropkormány kommunista álarcban került uralomra, de a valóságban imperialista, katonai rém­uralom az egyetlen célja. Ez az oka annak, hogy az úgy­nevezett "vörös ideológiai" vitában azt a sztálini teóriát fogadja el, hogy a nem­­kommurrista országokat tűz­zel és vérrel kell elfoglalni, s azok felett erőszakkal kell uralkodni. A szovjet, amely ugyan­ilyen meztelen hódítás utján került jelenlegi geográfiai és katonai pozíciójába, mely­ben a világ második legerő­sebb hatalmaként most már két évtizede fenyegeti a vi­lág békéjét —, a katonai megerősödésével és az ipa­ri fejlődéssel együtt társa­dalmilag és gazdaságilag is egy lépéssel előbbre jutott. A szovjet ma már kikerült abból a helyzetből, amely­ben nem volt veszteni való­ja. Ma már van erős szovjet ipar, vannak jelentékeny szovjet tudományos ered­mények, a nép legnagyobb részének meg van a minden­napi kenyere és bizonyos fokú műveltsége —, egyszó­val a szovjet nép ma már nem kíván úgynevezett "kommunista eszmék" miatt háborúba menni, s elvesz­teni azt, amit az előző gene­ráció erőszakossága az el­múlt évtizedekben legyil­kolt — és a háborúban el­esett — milliók élete árán megszerzett. A szovjet szeretné leg­_ The Telefram, Toronto j J. KEILLER MACKAY, ONTARIOI HELYETTES KORMÁNY-1 ZÓ melegen megrázza a Brantford melletti Six Nations indián rezerváción élő Howard Sky Cayuga indián kezét. Mindketten hivatalosan vettek részt az 1812-ben lefolyt Queenston Hights-i csata 150 éves évfordulóján tartott ünnepségen. E háborúban a Hat Nemzetség (Six Nations) indiánjai testvériesen harcoltak együtt az angol és kanadai csapatokkal az amerikaiak ellen, akiket végül is vissza­vonulásra kényszeritettek. alábbis megtartani azt, ami­je már van, de mégjobban szeretné, ha a lakosság kis­sé kellemesebben, kissé szebben élhetne. Egyszóval a szovjet előlépett a nincstele­nék nihilista tömegéből a szegény, de már "burzsoá" országok sorába —, hogy a -kommunisták szavait hasz­náljuk. Ez az oka annak, hogy Moszkvában hirtelen felfedezték a "békés együtt­élést" a "status quo-t" és hogy a különböző kommu­nista valódi- és ál-bibliákból azokat a részéket idézik, amelyek békés fejlődésről, nem pedig mindenáron va­ló háborúról beszélnek. MIUTÁN A SZOVJET ILY­­MÓDON FELADTA A KATO­NAI hódítás elvét, nem lehet barátja Vöröskinának, amely még csak ott tart, ahol a szovjet 1923 . körül tartott. Ehhez járul a két ázsiai óriás-ország közötti határkérdés —, a szovjet ré­széről Kínának tett fegyver­­szállítási Ígéret, amelyet az oroszok eddig sem tartot­tak be és most még kevésbé fognak betartani —, vala­mint ezer és ezer más kér­dés, amelynek megoldatlan­sága ismeretes módon a Pe­king—Moszkva közötti vi­szony teljes elmérgesedésére vezetett. Ma már az a helyzet, hogy Hruscsovot Pekingben a kommunizmus árulójának tekintik és nyíltan annak is nevezik —, ezzel szemben az oroszok hadianyagot szál­lítanak annak az Indiának, amely Vöröskinával véres háborúban áll, s amely a nyugati államokból kapja többi fegyvereit. y A hadianyagszá11itástól a "katonai szakértők" küldé­séig, s innen a fegyveres se­gítségig csak egy lépés ve­zet, s ha ezt a lépést Hrus­csov megteszi, akkor a kom­munizmus két típusa atom­háborúban fog állni egymás-1 sál —, vagy, ha úgy tetszik: Oroszország Európa és a Nyugat oldalán fog harcban állni az imperialista "sárga veszedelem" ellen. MA MÁR NYILVÁNVALÓ, hogy az oroszok, mikor Kubá­ban elhelyezték az azóta le­szerelt és hazaszállított szov­jet támadó rakétákat, a ’bé­késebb" moszkvai vonalról át akartak térni a "pekingi" vonalra. Az is biztos, hogy, amikor a szovjet az ameri­kai blokád hatására leszerel­te ezeket az atomfegyvere­ket, akkor bizonyos elégté­tellel könyvelte el azt a tényt, hogy a Peking által inspirált, de ezer oknál fog­va amugyis halvaszületett "kubai kaland'-ról le kellett tenni, hogy tehát ebben a kérdésben megdőlt az a Pe­kingben, nem pedig Moszk­vában megszületett elmé­let, mely szerint "a Nyugat álmos és védtelen, tehát en­gedni fog". Hruscsov teljes nyíltsággal magyarázta meg a Moszkvában összehívott csatlósországbeli helytartók­nak, hogy a szovjet nem a pekingi tipusu 'támadó" kommunizmust favorizálja, hanem éppen Vöröskina szarvainak letörése céljából — egyelőre Kubában — megegyezéses politikát fog folytatni. A KUBAI MEGOLDÁS RÉSZLETEI MÉG NEM TISZ­TÁK. A rakétákat elszállítot­ták, de ott maradt vagy 30 orosz bom-bázógép, amely szintén alkalmas atombom­­baszállitásra —:, tehát alkal­mas zsarolásra. Kennedy azt követeli, hogy a szovjet eze­ket is szállítsa haza, s szerel­jen le Kubában minden olyan katonai támaszpontot, amely bármilyen támadás megindítására alkalmas, egy­úttal pedig biztosítson nem­zetközi ellenőrzést arra, hogy ez a sziget később sem válik támadási központ­tá. Ezekre az igen mérsékelt és józan követelésekre —, melyeket Hruscsov elvileg kifejezetten elfogadott — az oroszok a válaszadást Castro szájába adták. A Castro-féle "ellenkövetelés" az volna, hogy az USA ürítse ki Guan­­tanamot, szüntesse meg a Kuba elleni gazdasági blo­kádot és tegyen Ígéretet ar­ra, hogy á Castro-rendszér ellen nem indit felszabadító támadást. Hogy a szovjet ezeket az "ellenkövetelése­ket" formailag támogatja, az világos. GUANTANAMOT abban a biztos tudatban kéri kiürí­teni, hogy ezt a feltételt az USA amugysem teljesiti. A Kuba elleni gazdasági blo­kád megszüntetése nagy öröm volna a szovjetnek, mert hiszen ezt a szigetet ma a szovjet látja el minden szükségleti cikkel, a vételár megfizetésének legkisebb re­ménye nélkül. Elvileg azon­ban már hozzájárult Hrus­csov ahhoz, hogy a bombá­zógépeket, sőt az egész orosz katonai személyzetet visszarendeli Kubából. Ha ez megtörténik: mire jó többé Castro a szovjetnek? Nincs többé szükség ameri­kai katonai megszállásra, ha az orosz katonák eltávoz­nak, mert Castro uraimát a kubaiak maguk fogják meg­­dönteni, s ennek a világ min­den országa közül a szovjet fog a legjobban örülni.- Ide tartozik az a hir, hogy Guatemalában megalakuló­ban van a kubai ellenkor­mány, s hogy a tengeri hata­lommal rendelkező összes latinamerikai országok — legalább névlegesen — hadi­hajókat küldtek az amerikai Kuba-ellenes blokádban va­ló részvételre. Ahelyett tehát, hogy a Castro-rend­­szer (más szavakkal a dél­­amerikai kommunizmus) ex­portálására kerülne a sor, fel fogják számolni ennek a fenyegetésnek a maradvá­nyait is. Moszkva, amely visszavonja katonai erőit Ku­bából, vissza fogja vonni anyagi támogatását a latin­amerikai bolsevista ügynö­köktől is. Miután egyidejűleg újra és újra megerősítést nyer az a hir, hogy a szovjet teljesen India oldalára áll a vöröski­­nai támadás ügyében, nyil­vánvaló, hogy a kommunis­ták kinai visszavonulása egy Peking-ellenes front las­sú kialakulását jelenti. Miután pedig Hruscsovék most az amerikai segítségre vannak szorulva, s ebben az irániban folytatnak tárgya­lásokat, ezért bizonyos, hogy engedményekre is haj­landók lesznek. Ennek már­is meg van a bizonyítéka abban a tényben, hogy a ku­bai visszavonulással egyide­jűleg nem indult sem politi-j kai, sem egyéb szovjet-tá-Újabb nagy kémbotrány Nagybritanniában Vassalt a londoni külön­­biróság 18 évi fegyházra Ítélte azért, mert mint a brit admiralitás tisztviselője, ka­tonai titkokat adott el a szovjetnek. Vassal közismert homoszekszuális egyén volt, akit a szovjet kémközpont éppen ezen szerencsétlen betegsége utján zsarolt, il­letve kény szeri tett bele a kémkedésbe. A botrány azért tört ki, mert Vassal védőügyvédje, majd később egyes angol lapok is azt állították, hogy Vassal a nemrégen lemon­dott Thomas Galbrai th-tal tartott fenn kapcsolatokat. Galbraith lemondása előtt a skót ügyek minisztere volt az angol kormányban, azt megelőzőleg pedig az admi­ralitás adminisztratív veze­tője. A meg nem erősített hírek szerint állítólag Galb­raith már arra készült, hogy Vassal-íal együtt a szovjet­be szökjön. Hogy az ügyet véglegesen tisztázni lehes­sen, Macmillan miniszterel­nök külön bíróságot neve­zett ki, amely a Galbraith­­tal kapcsolatos hiréket vagy meg fogja erősíteni, vagy megbünteti a rágalmazókat. A rendkívül izgalmas tárgya­láson az első tanú máris ki­jelentette, hogy tudomása szerint Nagybritanniában sökezer szovjet kém műkö­dik, akik elsősorban azokkal az angolokkal keresnek kap­csolatot, akik jellembeli, egészségbeli, vagy más fo­gyatékosságuknál fogva könnyen zsarolhatók. KENNEDY-ADENAUER TALÁLKOZÓ Javul Kanada gazdasági helyzete A kanadai gazdasági hely­zet lényegesen javult az el­múlt három hónap alatt. A kormány ennék a javulásnak nyomban levonta a követ­kezményeit azzal, hogy a le­­szárni toI ási bankkama 11 ábat évi 4%-ra szállította le. Ez azt jelenti, hogy a nagyban­kok olcsóbb kamatért kap­nak pénzt a kanadai jegy­banktól, tehát könnyebben adhatnak hitelt a magáno­soknak. Számos 'kisember, akit a március óta fennálló szűkkeblű hitelpolitika sú­lyos anyagi helyzetbe ho­lott, most újabb hitelszerzé­­si lehetőséget kap. Ugyancsak könnyítést je­lent, hogy az ottawai kor­mány az áruk nagy csoport­jára nézve — beleértve az összes élelmiszerárut — megszüntette a tavasszal bevezetett külön behozatali illetéket. Mindez azt mutat­ja, hogy a gazdasági helyzet Kanadában lényegesen ja­vult, s az amerikai—kanadai dollárarány leszállítása jó eredménnyel járt. Konrad Adenauer német kancellár Washingtonba ér­kezett, ahol rendkívül ünne­pélyesen fogadták. A repü­lőtéren Dean Rusk külügymi­niszter jelent meg, a Fehér Ház előtt pedig John F. Ken­nedy elnök fogadta. Végig­haladtak az amerikai összes fegy ve rnemekből k i vezé­nyelt diszőrség előtt. A megbeszéléseken meg­vitatták a kubai krízist, a berlini problémát és Európa jövőjét. A tárgyalások ba­rátságosak, megértők, de azért hidegek voltak. A megfigyelők szerint "a két régi barát most nem tudott egymásiránt felmelegedni". A megérkezéskor elhangzott beszédek, valamint a dísz­­ebéd pohárköszöntői is ezt látszanak bizonyítani.. Kubai hazafiak szálltak partra a szigeten Kuba kommunista harci készülődéseit sűrűn zavarják meg part rászállt nemzeti ér­zelmű hazafiak szabotázs vállalkozásai. Havanábó! jelentik, hogy e héten két Amerikában ki­képzett szabóiért fogtak el, akik fegyverekkel és más ha>rci eszközökkel léptek partra, hogy Pina de Rio tar­tomány nagy rézbányáit fel­robbantsák. Az egyik hazafit Migual Angel Orozco Crespo-nak hívják s az elűzött Fulgen­­oio Batista diktátor hadsere­gében hadnagyi rangot vi­selt, a másik pedig Perdo Vera Ortiz s a kubai kom­munista hatóságok azt állít­ják, hogy mindkettő az amerikai Central Intelligen­ce Agency megbízottja. A két hazafi már novem­ber 2-án szállt partra a Vina­les melletti dombos vidék egyik mezőgazdasági farm­ján. Itt előkészítették a Ma­­tahambre közelében lévő rézbányák robbantását, s a tervek szerint még 12 em­bernek kellett volna partra szállni. Ezék hozták volna motoros gumicsónakokon a szükséges fegyvereket, rob­bantó anyagokat, rádió be­rendezéseket és két heti élelmiszert. A két elfogott hazafi sorsa meg van pecsételve. A Castro-félé bíróságoknál nincs más büntetés, mint halál. madás semmilyen más pon­ton, legkevésbé pedig Ber­linben. Sőt ellenkezőleg: úgy látszik, hogy Hruscsov ismét bizonytalan időre el­halasztja még a keletnémet csatlósállammal való "béke­kötését" is, amellyel pedig eddig szünet nélkül fenyege­tett —, beleértve Nyugat- Berlin elfoglalását. Hogy milyen ütemben és milyen módon áll be a fordu­lat, az még kétséges. De a ■kerék ebben az irányban fo­rog. ka győzelmének és Hrus­csov vereségének minősítet­te. A berlini kérdésben az egyetértés tökéletes a két ál­­lamférfiu között. Kennedy és a nyugati szövetségesek nem járulnák hozzá, hogy berlini jogaikat egy szemernyivel is csökkentsék. Bonnban ezelatt felhők borítják a német belpolitikai élet égboltozatát. A Szabad Demokrata Párt, amely Ade­nauer kancellár parlamenti ■többségét biztosítja, azt kí­vánja, hogy Frank Josef Strauss honvédelmi minisz­tert távolítsa el a kormány­ból. Ha kívánságuknak a kancellár nem tenne eleget, úgy a koalíció felmondásá­val fenyegetőznek. A 45 éves Kennedy a csí­pős novemberi szélben ka­bát nélkül ment ki a Fehér Ház elé vendégének üdvöz­lésére. Azt mondta, hogy Adenauer bölcsen vezeti or­szágát és működésével a történelem elismerését biz­tosította. A régi értékes és bátor barátot üdvözli ben­ne. A múlt tapasztalatai alapján a politikai vezetők ej nemzedéke ragadta kezé­be az irányítást Nyugaton és Keleten egyaránt. Csehszlovákia repülőgépalkat­részeket szállít I Kubába Írország kormánya a ku­bai krízis kezdetén elrendel­te, hogy minden a vasfüg­göny mögül érkező és Íror­szági repülőtereken leszálló repülőgépet át kell vizsgál­ni : nem szállit-e hadianya­got Kubának. A shannoni repülőtéren üzemanyag felvétele céljá­ból leszállt egy csehszlovák repülő-kötelék. Az ir ható­ságok azonnal átkutatták. Egy ládában repülőgép al­­katrészket találtak. Másik hat láda a havanai cseh kö­vetségnek volt címezve s azokat a diplomáciákat meg­illető mentesség miatt nem nyitották fel. A repülőgépek átkutatá­sánál jelen volt a londoni csehszlovák követség egyik tisztviselője. A cseh repülő­gépek mintegy két órai ké­sedelemmel tovább folytat­hatták Útjukat Havana felé. Ez a példa is igazolja, hogy Moszkva a csatlós ál­lamokat is beszervezte Kuba támadó fegyverekkel való ellátására. Tisztességtelen módra nem riadnak vissza attól sem, hogy a diplomá­ciai mentességet is felhasz­nálják fegyverek csempészé­sére. j A 86 éves kancellár elis­merte, hogy a kor különbsé­get jelent a nézőpontban. De a hála érzeten ez semmit sem változtat. Németország nem fogja soha elfelejteni, mit köszönhet az Egyesült Államoknak, hogy a máso­dik világháború kasztasztró­­fája után vissza tudták sze­rezni szabadságukat és füg­getlenségüket. A diszebéden Adenauer ■kancellár dicsérte Kennedy elnök eljárását a kubai ügy­ben, az eseményeket Ameri­KIS HÍREINK Yemen és Egyiptom hatá­rán fegyveres összetűzések zavarják az arab világ nyu­galmát. Yemen uralkodója meglátogatta országának fe­nyegetett északi vidékeit s ott közölte az összegyűlt külföldi újságírókkal, hogy ez a határvidék temetője lesz minden egyiptominak, aki megkísérli Yemen meg­szállását. • Az 'Egyesült Államok kor­mánya a Nemzeti Tudomá­nyos Akadémia tanácsának javaslatára 31 millió dol­lárt bocsátott rendelkezésé­re annak a nemzetközi tudo­mányos vállalkozásnak, mely a föld belsejének vizs­gálatát tűzte ki feladatául. Ez az összeg az Egyesült Ál­lamokra eső részesedés az expedíció költségeiből. Jawaharlal Nehru indiai miniszterelnök Uj Delhiben tartott népgyülésen óriási tömeg előtt kifejezést adott annak a reményének, hogy a szovjet teljesíti India ké­rését s a Vöröskina ellen vi­­velt háborújukhoz ellátja ha­záiét MIG jet repülőgépek­kel. Arról is tárgyalások folynak a szovjettel, hogy Indiában gyárat állít fel MÍG jet harci repülőgépek gyártására. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy Nehru nem hagy fel a szovjet barátsággal, melynek a múltban, éppen a magyar szabadságharc esetében is annyiszor kifejezést adott, másrészt, hogy a szovjet nem tartja a világkommu­nizmussal összeegyeztethe­tetlennek, ha Indiát felsze­reli modern fegyverekkel a Kina elleni háborúra. Se In­diát, se a szovjetet nem le­het mérni a nyugati politika tisztességes mércéjével. Liberális győzelem Quebecben Quebec tártomány lakos­sága bizalmat szavazott Jean Lesage miniszterelnök liberális kormányának s a párt képviselőit újra nagy többséggel küldte be a tar­tományi parlamentbe. A 95 parlamenti mandá­tumból 63 jutott a liberális párt birtokába, tehát bizto­sították újra abszolút több­ségüket. A választási ered­mény ezenkívül a párt lé­nyeges megerősödését is mnfafia morf 1 on l l frvKih» rcalí 1 52 mandátumot szereztek. Az ellenzéki Union Na­tionale párt sokat vesztett; népszerűségéből. Az 1960\ évi választásokon még 42: mandátumot szerzett, most csak 31-et. A québeci tartományi vá­lasztás eredménye példamu­tató lehet az országos vá­lasztásokra is, melyeknek — minden kormánypárti és ellenzéki mesterkedések el­lenére — rövidesen be kell követ kezniök.

Next

/
Thumbnails
Contents