Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-10-27 / 42. szám

XII. évfolyam, 42. szám, 1962. okt. 27, szombat KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENÄSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden »zembeton Szerketztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Vd., Toronto 4 Hivatalos érék : reggel 9-t6l délután 5.30-ig. Ilőflzatésl érák: égési évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám éra: 10 eant. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Vélaszbélyog nélkül érkezett levelokra nem válaszolunk! felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külbn felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerzi felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Hét csillagból áll a Göncöl szekere Tiszadobon egy nyugal­mazott tanítónő a cigányo­kat igyekszik jobb életre serkenteni. Ha benéz a put­rikba, elszomorító látvány tűnik szemei elé. Tömegével feküsznek betegen a purdék a bűzös tetüfészke’kben. Or­vosság és higiénia nincs, csak a vajákosság és a babo­na a gyógyi tóeszközük. Ta­nácsait köszönik, de nem (hajtják végre. Tanítja őket fésülködni, mosdani, Írni és olvasni. Nyírja a hajukat, mossa a ruhájukat, már amelyiknek van. A falusi szülők tiltakoz­nak ellene, hogy a cigány­­purdék együtt járjanak isko­lába az ő gyermekeikkel. így a népi demokrácia dicsősé­gére külön iskolák nyílnak a cigánysorön. Tanitót nem kapnak a faluszéli cigányis­kolába, Tiszavasváriban is egy téglagyári munkást ve­zényeltek ki erre a lehetet­len feladatra. A tiszavasvári cigánytelep egyike a legelhagyatottabb putrisoroknak. A 6—11 éves kölyköket a szülők teljesen magukra hagyják, azok uton-utfélen kóborolnak, ve­rekednek, lopnak, koldul­nak és dohányoznak. Az is­kolateremben egyszerre or­dít a rongyos társaság, nem lelhet őket rá-ncbaszedni. Mindent ellopnak, ami a ke­zük ügyébe kerül. Legna­gyobb baj a tisztasággal van, bizony a tanító is gyak­ran! vakarózik. A tanitóné soha életében nem mosott annyit, mint amióta a ci­gányiskolába költöztek. A kisebbek még magyaM se tudnak, cigánynyelven szid­ják azt a mostoha kommu­nista világot. Az életrevalóbb cigány­­purdét azonban állami gon­dozásba veszik, janicsárokat nevelnek belőle. Később nem találják helyüket a szülői környezetben. Nagy­­kendős cigányasszony vár­ja haza a fiát, akit még ka­­ronülő korában elvittek s most 14 év múlva visszaad­ják a szülőknek. Az asszony el rikoltja magát: — Fiam, kisfiam! De a gyerek megütközve tolja el magától az ölelés­re tárt anyai karokat. — Érted jöttem, kisfiam ! Hazaviszlek! Majd rriegnő­­sitlek, a bátyád is meghá­zasodott, a nővéred is férj­hez ment, már gyerekeik vannak. Gyere, kapsz hege­dűt, vagy ha akarsz, kerék­gyártó is lehetsz! — Értem jött? — riad fel a barna legényke. — Engem ugyan nem visz el. Nem ké­rek ebből az életből, én har­cias kommunista akarok len­ni ! — Majd kéri kísérőjét, hogy vigye vissza az állami gondozóba, ahol szovjet imádatra, magyar gyűlölet­re nevelik. Bizony ritka esemény a mai cigánysoron, hogy a gyermek ilyen szokatlan ké­réssel lepje meg rendíthe­tetlen nyugalommal pipáz­­gató szüleit: — Mama, mosdass meg, iskolába megyek ! Nincsenek már vidám far­sangok, csak véres októbe­rek busitják a nemzetet. A régi csárdástáncosok most az önkéntes munkás-őrségben orosz medveléptekkel cam­mognak. Már jóformán csak mi emigránsok emlékszünk a régi világ nagyszerű ci­gányaira. Gyakran a törté­nelem ébresztői voltak. A leghíresebb tiszántúli cigány a debreceni Rácz Ká­roly volt, aki az Arany Bika éttermében, Kossuth Ferenc pohárköszöntője után, a Himnusz helyett, a csufol­­kodó "Jaj de huncut a né­met" nótát játszotta eh A ■hajdúsági és nyírségi urak nem voltak megbotránkozva a cigánybanda merészségén, meg'szokták nagyvásárok idején, hogy napokig egy­folytában mindenféle bo­lond nótákat sorra muzsi­káltak. Csak Kossuth Ferenc pa­naszkodott aggodalmasan a 48-as aggmenházban, mi­lyen kellemetlen ránézve, hogy a pesti sajtó olyan ■nagy hűhót csinált abból a bizonyos debreceni nótából. Az öreg honvédek szájában megkeseredett a pipa, Krú­dy százados szinte el rágta virzsinia szivarját s aztán halk, remegő hangon, de villámló szemekkel, mint egykor a komáromi ütkö­zetben, odafordult Kossuth apánk fiához: — Hát, öcsém, nem azért jött haza, hogy itthon forra­dalmat csináljon? Kossuth Ferenc meg akar­ta nyugtatni az öreg honvé­deket : — Már atyám megirta le­veleiben, hogy legyen bé­kesség az országban! — szólt csillapitólag. — Nem akarok ujjat húzni Ferenc Józseffel ! Persze Debrecenben se okoztak mindig a cigányok politikai botrányokat. A Magyari-fiuk bandájáról fel­jegyezték a cigányok kalen­dáriumában, hogy fennállá­suk alatt csak egyszer fá­radtak ki, mikor pápai gróf Eszterházy Pál főhadnagy­­gya! mulattak. Sürgönyt kellett küldeni a nyíregyházi Benczi Gyula bandájáért, aki egy teljes hétig elmuzsikált egyfolytában, ha éppen fő­ispán! installáció volt a vár­megyében. Ritkaság szám­ba menő Stradivárius hege­dűje olyan végtelennek hangzó szólammal zengett, mint a tengeri csiga. Ez a hires hegedű aztán Sáray Elemérhez került, a banda másodprimásához. Sokszor muzsikált rajta ne­kem Nyíregyházán, majd Pesten a Valéria kávéház­ban. Az ilyen kitűnő cigá­nyok, mint Benczi Gyula és Sáray Elemér megbecsült tagjai voltak a vidéki társa­dalomnak. Vagy harminc esztendővel ezelőtt Geduly Henrik evan­gélikus püspök adott nekem találkozót a kora esti órák­ban a pesti Valéria kávéház­ba. Másnap együtt mentünk Hóman Bálint kultuszminisz­terhez s a mondanivalóinkat kellett összehangolnunk. A beszélgetés végén odajött asztalunkhoz az örg Sáray Elemér, hogy tisztelettel üd­vözölje szülőföldjének ven­dégeit. Bontogatta emléké­ből a boldog fiatalság ese­ményeit. Az ilyen híres ci­gányprímással akkoriban tegeztük egymást s a vissza­emlékezésektől ellágyulva egyszeresek odafordult hoz­zám : — Palikám, tudod-e, hogy valamikor én tanítottam a boldogult Mariskát cimbal­­mozni? A püspöknek tágranyilt a szeme a csodálkozástól, nem ismerte eléggé a cigányok furcsa világát. A századfor­duló idején szokásban volt, • 2 SZÉKELY MOLNÁR IMRE SZÍNHÁZI LEVELE a Hattyúról Október ... igéző nyá­ri a sság, szebb, sokkal szebb, mint a többi hónap: mele­­gecskék a napok s még a rózsák is kinyílnak a kertben a bimbófakasztó napsugár­tól. És beleestünk a színházi szezon kellős közepébe. Még visszacsendülnek a fü­lünkbe a Marica grófnő sziv­­hezszóló melódiái, a varázs­latos alkonyok csöndjében szivünk húrján felzokog —, valahonnan nagyon messzi­ről, — hogy: "Szép város Kolozsvár" . . . A legmeghittebb partner­ral beszélgetünk ilyenkor: önmagunkkal. Osonva lé^. pünk el a múlt tarlóján és összeszedjük a régi, gazdag aratások elbuHajtott kalá­szait ... mert csak ennyi maradt — emlékezésnek. Milyen jó, hogy az élet váltakozó harcaira, a há­­nyódtatásra a szebb órákat, az öröm perceit visszahoz­zák a színészek. Hiszen, ahogy múlik az idő, úgy ke­seredik el bennünk mindaz, ami szép volt. A színház emlékeztet ön­magunkra és azokra, akiket szerettünk ... A színház már olyan számunkra, mint a levegő: szükségünk van rá! A vágyódást, az illúziót, az életet jelenti egy-egy szín­házi előadás. Annyira együtt érzünk a színészekkel, hogy rettegve gondolunk arra, hogy óh jaj, mi lesz, ha egyik előadásuk nem sike­rül, ha megbuknának? . . . Óh jaj, vajon morzsolódnak-e a kis hitűék! ? . . . Mert a színésznők, akik királynőket, fejedelemasz­­szonyokat játszanak, a pró­bák hetei alatt magukban hordozzák a kékvér, a hata­lom kéjes mámorát . . . s a férfiak, a táltosok és a sá­mánok büszke utódai, szin­tén királyok és hercegek, vagy csak kis apródjai Thá­­liának —• éppen olyan küz­dő, gondokkal bajlódó em­berek, mint Te, meg én. Ké­szen kell állniok mindig a harcra, mert itten idegenben ■nincsen semmi biztos, min­den, de minden bizonyta­lan. Kezdve — sajnos — a női erénytől, a mindennapi kenyérig . . . Nekik is ke­ményen kell harcolni a hol­napért, nincsen kivételezés, külön megbecsülés azért, mert művészek . . . Lobogva égnek el művészetük oltá­rán. De ameddig élnek, min­den gazdagságukat eltéko­­zolják. Hangjuk csodálatos muzsikáját, éppen úgy mint hogy a városi családok úri kisasszonyait a cigányprí­más tanította cimbafmozni. Akkor nem voltak még ze­neiskolák. Mariáka pedig az én fiatalon elhalt szépséges ■anyósom volt, akit e beszél­getés előtt vagy negyven esztendővel, lánykorában, csakugyan Sáray Elemér ta­nított Cinka Panna nótáira. Ma már nem értjük meg, milyen pátriárkái is volt az akkor, hogy a város legjobb családjának leányát, kinek kezéért a Nyírség legkivá­lóbb ifjúsága versengett, a Valéria kávéház szivarfüs­tös levegőjében, későbbi veje s az országoshirü püs­pök előtt, egy ragyásképű, őszhaju, megrokkant öreg cigányprímás egyszerűen Mariskának nevezi. Nem ha­ragudtam érte. Biztosan az én fiatalon elhunyt drága anyósom se, aki akkorára már a másvilágra vitte ma­gával gyönyörű magyar nó­táinkat. Csak a cimbalom állt némán, gyászposztóval leta­karva az elhagyott szalon­ban. Á prímás aztán engedel­­met kért, hogy eljátsszon egy-két nótát. Visszament a bandához és felcsendült a "Hét csillagból áll a Göncöl szekere". Kedvenc nótám volt, de akkoriban nem ér­tettem meg úgy, mint ma­napság. Emigrációs vándor­úinkon hét hazát is adott nekünk végzetünk. De hűsé­ges csak egy marad, az is nyugszik temetőben, gyöngyvirágos hant alatt. A Göncöl szekér csillagfé­nyét drági égi kéz irányítja felettem.- tegnap uj hazát adott, holnap hazavezet a régibe! Nyiregyházy Pál megbabonázó szépségét a magyar nyelvnek . . . ami puhán, vagy keményen csendül . . . lágyan válik finom suttogássá, édes, vagy fájdalmas; si'koltón zokog, vagy a szerelem hár­fáját pengeti . . . Megszál­lottként játszanak s a lélek .rezdüléseit, a halk árnyala­tokat, a szív sóhajait ki tud­ják fejezni szemvillanások­kal : arcuk színének változá­sával, a kezükkel. és az az őszinte átélés, a suhogó mondatok elragad­nak abba a leikünfoen őrzött másik világba, amiben még gyönyörködni tudunk. Hát ezt jelenti nekünk a Művész Színház! Ezért ülünk be a színház nézőterére, telve vá­gyakozással, dobogó szívvel várjuk a gongot . . . S ott vagyunk mindany­­•nyian, mert egyetlen kin­csünk a magyar szó, össze­bújunk, mint egy roppant nagy család ... és sokszor sírunk, zokogunk, mert va­lahol le kell vezetni a fáj­dalmakat, a szorongást. És nincsen szebb érzés, felemelőbb egybekapcsoló­dás színésznek a közönség­gel, mint amikor fent a színpadról látja, hogy oda­lent a nézőtéren sir a pub­likum ... Ez az igazi siker, aminek a kifejezője a zoko­gás! A lélek találkozása ez a másik lélekkel — a szeb­bik világban ... Hiszen álomlovagként járunk az életiben, mint ábrándos, ma­gasra vágyó . . . mint Te meg Én . . . mint mindany­­nyian ... És hányán és há­nyán állunk meg a szürkülő, párásán meleg téli estéken a szoba ablaka előtt és el­mondjuk hulló könnyeink­kel : "Úgy borul rám az éjszaka, Hogy én vagyok az álmok grófja . . . És ha jő a reggel — Ki hiszi el, Ki hiszi el? . . . Molnár Ferenc Hattyújá­ban is ez az izgalom, ez a vágy remegése, ezért szen­ved a hercegék házi tanító­ja. A mindent felperzselő szerelem lángja sorvasztja ... és aztán elviszi magával az egyetlen este emlékét . . . az egyetlen csókot . . . ami egy életre megégette a szá­ját ... és a herceg kisasz­­szony is lezuhan a szárnya­­szegett szerelemben ... s aztán úgy történik minden, ahogy már az életben szo­kott. Le kell mondani a bol­dogságról a — békéért . . . Mert a béke tovább tart, mint a szerelem, a boldog­ság ... De a kielégületlen vágyak lázadnak — hiány­zik az életünkből az elérhe­tetlen boldogság . . . A színház ragyogó sze­reposztásban, pazar kiállí­tásban hozta színre Molnár Ferenc szellemi hagyatékát, a Hattyút. Amíg világ lesz a világ, minden kornak mond valamit ez a színdarab. Klasszikussá váltan, a törté­nelem és az időnyelvén el­beszélget egyik kor a má­sikkal. Nekünk, most élők­nek azért is külön szép, mert egy kis időre ezen a mesepallón visszamegyünk a még nem messzi múltba. .. s elfelejtük, hogy ingová­­nyon járunk s a váltakozó napok sodrában egyre bel­jebb csalogatódunik az ide­gen világba, a másfajta nép közé . . . A címszereplő, a Hattyú Lente Ilona volt. Játszotta? Nem! Élte. Nőiességének ér­zékeny sugárzásában léleg­zett a színpad. Művészeté­nek bélyegét, eredeti pe­csétjét rálehelte az előadás­ra. Mennyi csodálatos rez­dülése van a szavának: mélységeket táró, kis, rep­­kedtető félszavak, elkinzott szemvillanások, amelynek kárpitja mögött fellobogott egy forró asszonyiság igé­zete . . . Szava selyméből elővillant soktitku és sok­színű művészete. Szemérme­­tes fátylainak palástja beta­karta s még csillogóbbá tet­te művészetének vakító gyé­mántját. Lente Ilona tudja, hogy a sikerért meg kell szenvedni, de minden szenvedésért kárpótlást nyújt az az ün­neplés, amelyben része volt ... Pákh Istvánra, a másik főszereplőre most esett első Ízben a magyar színház ref­lektorának a fénye. Ideális férfi típus, aki megszemé­lyesíti a nők álmát. Megje­lenésével villanyáram üti meg a nézőket. Ma Pákh Istvánról beszélnek a város­ban a magyarok körében. Ö az a robbantó anyag, ami vulkánikusán tört elő a ma­gyarság termékeny művészi talajából. Eddig csak azt tudtuk róla, hogy angol színpadon szerepel, a televí­zióban játszik s még azt, hogy közülünk való: ma­gyar! A sok éves angol nyelv­­területen mozgás merevített Pákh Istvánon, lámpalázas volt — érthetően I — s ezért nem adta még az igazi Pákh Istvánt. Ez azonban csak múló lámpaláz. Pákh gyönyörűen beszél magyarul, akinek a megje­lenése mellett az orgánuma a legnagyobb ereje! A min­denkit felmelegitő, muzsiká­ló és elringató beszéde! Ez a Pákh-i művészet még nem csillogott maradéktalanul, de már Ízelítőt adott szive melegéből, mikor a második felvonás nagy jelenetében eleredtek a könnyei. Ekkor megmutatkozott, hogy mű­vész van megszületőben . . . Pákh István hamarosan álló csillaggá változhat a ma­gyar színészet égboltján. Kovács Anni a színpad szívverésében él. Ki hitte volna, hogy ez a ragyogó­­hangú primadonna, milyen ■nagy drámai színésznő is egyben?! Fölényes színpad kultúrája, született alkal­mazkodási készsége a dráma vonalán is a legelsők közé emelte: átéli a cselekményt és megtetézi színjátszásának lüktető, alakitó erejével. Pálinkás Jolly most lépett először a Művész Színház színpadára. Eredeti humora megerőltetésnélküli szin és szív játéka magára irányí­totta a figyelmet: rutinos színésznő, aki játékos köny­­nyedséggel, aranyos derűvel oldja meg a rábízott felada­tokat. Remélhetően sokszor fogunk még találkozni vele! ■Baross Írisz fejedelem asszonya mérték tartóan fi­nom, kidolgozott alakítás, árnyékoitan diszkrét, mint, aki a szerepekben feltalálja és ottbonérzi magát. ■Kertész Kati szélvészurfit játszott olyan elragadó ked­vességgel, hogy a szkepti­kusokat is meggyőzte a hi­res oroszlánkörmökről . . . ■közelesen egy nagy szerep­ben fog érettségizni színmű­vészeiből a mélyen tisztelt közönség előtt . . . Kató (könnyedén veszi az akadá­lyokat, szinészvér, szülői örökség . . . szép ajándéka ez az Isteneknek . . . A férfi szereplők közül az élen áll Búza Imre uralkodó hercege, igazi kabinet alakí­tás : imponáló és fölényes. Külön értéke az alakításá­nak, hogy szerepe minden árnyalatában ember ma­radt . . . olyan ember, aki­nek a szive kormányozza a cselekedeteit. Ennél szebb színészre és színpadi alakí­tásra nem mondható! Egy ragyogóhangu bonviván, aki éppen olyan —, ha nem nagyobb — művésze a pró­zának. Emlékezzenek csak a Liliomra ! Tompa László lakája fino­man ravasz és bölcs, olyan figura, aki pillanatok alatt .megteremti a kapcsolatot a publikummal. Utoljái a Kertész Sándor­ról beszélek. Féltem ezt a művész-embert, hogy elég az alkotás füzében. Hajszol­ja magát! Neki a színház ■muszályos küldetés, a legiz­galmasabb játékszer, amiért »mindenét feláldozza. Féltem, hogy elég a művészet oltá­rán, hogy egyszer az egész­ségét fizeti rá. Mindig uj utakat keres: szóban, kép­ben, rendezési meglátásban. Versenyfutásos hajsza az élettel és önmagával. Szé­dületes tempót diktál s amit célul kitűz, azt keresztül hajszolja bármi áron ! A művészi hitelnek olyan letéteményese, hogy már lá­tatlanban sikernek könyve­lik el azt az előadást, mely­nek a plakátján ott a neve... Régi színész, 30 éve díszíti neve a színház történelmet. Táncol és énekel, komédiá­­zik; könnyeztet és nevettet KANADAI MAGYARSÁG TORONTO—BÉCS ODA-VISSZA JET REPÜLŐ- HAJÓVAL NEW YORKBÓL EURÓPAI KIKÖTŐIG GÉPPEL CSAK ÉS VISSZA CSAK $421.70 (csoport ár) $340.02 TÖLTSE ÖN IS A KARÁCSONYT AZ ÓHAZÁBAN ! E1E0Y TlUVIil, Dm LTD. Alapítási év: 1926. 296 QUEEN STREET. WEST, TORONTO 2B, ONTARIO TELEFON : EM. 2-3226 Kanadai útlevél beszerzése. — Repülő és hajő jegyek 24 havi részletre is. — Bevándorlási, Iá. togatási engedélyek, kivándorlás. — Magyar lá­togatási vizűmét IBUSZ-kupon nélkül is elintézzük; IBUSZ-kuponnal kb. 3 hét. AZ IKK A KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj eredeti képes IKKA árjegyzéket. HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT LÁTOGATÓBA 36 éves tapasztalatunk garantálja a jó és pontos kiszolgálást Pénzátutalások és idegen bankjegyek. — Gyógy­szerküldés — TUZEX — Forint utalványok — Hi­vatalos fordítások — Közjegyzői iroda — Bizto­sítások — Ingyenes tájékoztatás. Belpolitikai hireink Az Ontarioi Munkaügyi Tanács bejelenti, hogy a Nemzetközi Nikkel Társaság kanadai telepének Sudbury­­ban dolgozó 14.000 munká­sát ezentúl az Amerikai Acélmunkások egyesült szakszervezete fogja képvi­selni. A sudburyi munkáso­kat eddig a Nemzetközi Bá­nya, Malom és Kohó munká­sok szakszervezete képvi­selte. • E. C. Manning, Alberta tartomány miniszterelnöke két uj minisztert nevezett ki. Az egyiknek átadott egyet a saját személyére fenntar­tott három miniszteri tárcá­ból Ez a két kinevezés az első lépés az aíbertai tarto­mányi kormány átszervezé­sére. • Harold Banks, a tengeré­szek nemzetközi szakszerve­zetének elnöke, megjelent azon különleges vizsgáló­­bizottság előtt, mely a Nagy Tavak hajózásának nehézsé­geit kutatja. Megmagyarázta itt azokat az okokat, melyek ■miatt a szákszervezetéhez tartozó tengerészek megta­gadták a montreali Upper Lakes Shipping Ltd. tulajdo­nában lévő teherhajó kiszol­gálását. GYÁRTÓL A VÁSÁRLÓNAK! Női kabátok» kosztümök nagy váJasztékban. Legújabb divat szerint róka» mink és perzsa gallérokkal. Kabátaink a legfinomabb importált és hazai anyagokból készülnek!. GYÁRI ÁRAK! KERESSE FEL BEMUTATÓTERMÜNKET. SZOMBATON IS NYITVA ESTE 6 ÓRÁIG. VENUS ORIGINALS MANUFACTURERS OF STYLISH COATS AND SUITS 312 ADELAIDE ST., W. (7. emelet) — TElj.: 366-4557 Magyarul beszélünk. Ma már mindenki tudja Torontóban, hogy a legfi­nomabb édes és sós cukrászkülönlegességek a Royal Pastry Shop-nál kaphatók. Tulajdonos: VADNAI HENRIK, aki hosszú éveken át dolgozott a bjudapesti GERBEAUDNÁL. TELEFON: LE. 4-8972. 732 ST. CLAIR, WEST ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK KANADAI UNITED HURCH ÚJONNAN MEG­­ALASZOTT ELNÖKE (Mode­­ator). Dr. James R. Mutch­­íor hosszú papi pályára te­int vissza egyháza kereté­­en. 24 éven át volt ezen gyház evangéliumi taná­rnak és szociális osztályá­­ak titkára. E minőségben agy tekintélyre tett szert. Toronto Telegram foto ; párját ritkitóan beszél — zel, szinnel, szívvel és lé­kkel — magyarul. A Haty­­■uban van egy olyan jele­ite, ami vetekedik a Sa­­n nőkben elzokogott mo­­ológjávaI . . . pedig akkor :t hittük, hogy azt a sziné­­:i teljesítményt tovább fo­­nzni már nem lehet. Hát légis lehetett . . . csak ép­­an Kertész Sándor kell hoz­­í! . . . Rendezői minőségében az legnagyobb érdem, hogy : összjátékra fekteti a fő­­ilyt. Nincsen már arról atélkedés, hogy ki a na­­/obb és ki a különb mü­­ász?! Egy az egészért, és t egész eggyért! . . . Külön nagy dicsérettel és ismeréssel kell szólani a álgyek ruháiról. Valóban azarak voltak. Egyik fővá­­isi színház sem állította alna ki különben. A mü­­ásznők olyan tökéletes iz­­sről tettek bizonyságot, >gy joggal diktálják a dívá­in itten Torontóban . . . '533 Eredeti magyar kézimunkát AJÁNDÉKOZZON KARÁCSONYRA még kanadai barátainak is, ha nagy örömet akar valamivel szerezni! Beregi keresztszemes (Rákóczi mintás), Matyó, Hód­mezővásárhelyi hímzések. Sárközi szőttesek. 20X20-as Rákóczi mintás már $5.00-től. M. MÁRIA 8605 BÍRNÁM, MONTREAL 15, Apt. 4, KANADA GYÁSZ ESETÉN FORDULJON BIZALOMMAL TEMETKEZÉSI VÁLLALATUNKHOZ, AMELY HOSZ­­SZU ÉVEKEN AT ÉLVEZI A MAGYAROK TELJES BIZALMÁT. KAMATMENTES HITEL — HAVI RÉSZLETFIZETÉS I. CARDINAL & SON 366 BATHURST STREET. — TELEFON: 368-8655. es nezze meg az 1963. ÉVI u j Fo r d autókat ARAINK A LEGALACSONYABBAK, KÖNNYŰ FIZETÉSI FELTÉTELEK. Port Credit Motors Ltd. LAKESHORE LEGNAGYOBB Mercury-Meteor-Comet British Ford főelárusitója Uj és használt autók állandóan nagy választékban. 321 LAKESHORE ROAD, WEST, PORT CREDIT. TELEFON: PORT CREDIT CR. 8-3365. OAKVILLE VI. 4-9871.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents