Kanadai Magyarság, 1962. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)

1962-02-03 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 XII. évfolyam, 5. szám, 1962 február 3, szombat 1 TÖRTÉNIK A SZÜLŐHAZÁBAN? Hazai lapjelentések és a FEC közlemé­nyei alapján hétről-hétre közöljük a magyarországi híreket és eseményeket BOGNÁR JÓZSEF — GHANA GAZDASÁGI SZAKÉRTŐJE A francia AFP hírszolgála­ti iroda egyik riportja beszá­molt arról, hogy a ghanai kormány Bognár Józsefet hívta meg az ország gazda­sági fejlesztési terveinek el­készítésére és átfogó gazda­sági munkaprogram kidolgo­zására. Bognár József a Kis­gazda-pártnak volt vezető­ségi tagja 1946—49 között. Az 1947-es összeesküvési perben a letartóztatástól úgy menekült meg, hogy hajlandónak mutatkozott Rákosi politikájának szolgá­latára. 1956 előtt különböző, főleg gazdasági miniszteri tárcákat töltött be. Tagja volt Nagy Imre első forra­dalmi kormányának is. 1956 után a Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanára, majd a Külföldi Kultúrkap csolatok Intézetének az el­nöke. A múlt évben a Ma gyarok Világszövetségének elnöke lett, ő áll annak a mozgalomnak az élén, mely az emigrált magyarság cí­meire a Magyar Hírek című lapot és évenkint a Kincses Kalendáriumot küldözgeti. • MAGYARORSZAG ÉPÍTI FEL KUBA VEGYIPARÁT A Kubával kötött gazda­sági szerződés, a Kubának nyújtott segély és hosszúle­járatú " kölcsörvprogram egyik legfontosabb pontja a kubai vegyipar megterem­tése és fejlesztése. A múlt -év óta egyre több magyar vegyipari szakember tartóz­kodik Kubában. A két leg­első program : a gyógyszer ipar megteremtése és egy vegyipari kutatóintézet szer­vezése. A budaipesti rádió szerint (jam. 6) újabb vegy­ipari szakemberek mennek Kubába. • A PÁRTVEZETŐSÉGEK 30 SZÁZALÉKA KICSERÉLŐ­DÖTT A vezetőség választó tag­­«gyü léseken a beszámolók szerint egyre élénkebb kri­tikai, hangot ütöttek meg a dogmatista vezetőkkel szem­ben. Sok helyen kibuktatták a régi vezetőket, a párttit­­kárt, vagy törölték a listáról a felsőbb, járási és megyei pártszervek jelöltjeit- Bara­nya megyében 30 százalék­ban új vezetőket választot­tak a Népszabadság szerint (nov. 21). A főváros egyik kerületében "a régi vezető­ség tagjainak több mint •egyharmadát nem választot­ták újjá". (Népszabadság, dec. 9.) "Nincs jó napjuk azoknak a vezetőknek, akik az elmúlt két esztendőben rosszul, hanyagul dolgoz­tak" — írja a párt napilapja és a vezetőség "vizsgájának" tartja az alapszervezeti vá­lasztásokat. "Úgy tűnhetik a vizsga szigorú volt", de így éppen azokat emelték vezető posztra, kiket eddigi tevékenységük alapján "az új, nagyobb feladatok meg­oldására" alkalmasnak tar­tanak. • UJ KAMPÁNY A PÁRTON­­KIVÜLIEK MEGNYERÉSÉRE A pártonkívüliek megnye­rése ugyan állandó kommu­nista program, de az erre Irányuló munka —, mint sok más mozgalom is — kam­pányszerű, s a XXII. kong­resszus után a rendszer újabb kampányt indított ezen a téren. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa december elejei ülésének ez volt a főtárgya, s az ülés fő­szónokai, Kádár János és Kállai Gyula ennek alapve­tő fontosságát hangsúlyoz­ták. Ezzel csak fokozódott a kampány, mellyel szemben azonban a kiváltságokhoz szokott párttagok körében azonnal ellenkezés támadt. Más párttagok így véleked­nek : "helyes és jó a mostani politika, csak azzal nem ér­ték egyet, hogy valósággal udvarolunk a pártonkívü­­•lieknek". A Népszabadság szerint: "Volt olyan vita, hol a hozzászóló, 'csak fele­annyi megbecsülést' követelt a párttagoknak, mint amit a pártonkívülieknek adunk. Joggal kérdezhetjük miféle torzító szemüveggel nézi a világot, aki ennyire fejetete­­jére állítja a tényeket és a párt elveit". A pártsajtó hangoztatja, hogy "pártfunkció kivételé­vel, minden becsületes, rendszerünkhöz hű, megfe­lelően képzett ember bármi­lyen állást betölthet, vagyis a párttagság nem feltétele sem a boldogulásnak, sem az egészséges társadalmi ki­választódás folyamatának. Ennék az elvnek az.eddigi­nél sokkal következetesebb érvényesítése harci kérdés a párt számára .. •" Nem te­kinthetők a pártonkívüliek "másodrangú állampolgá­roknak, másodrangú haza­fiaknak". Kérdés, hogy a párt mi­lyen komolyan kíván lazíta­ni a párttagok előnyein, vagy csupán hangulatkeltő propagandát űz. • • JELENTÉS A BŰNÜGYI HELYZETRŐL A Legfelsőbb Bíróság elnö­ke az országgyűlésen beszá­molt a bíróságok működésé­nek utolsó három esztende­jéről és a bűnügyi helyzet­ről. Közölte, hogy bár a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­­cselekmények száma csök­kent, "a nagymérvű károkat okozó bűncselekményeknél még nem kielégítő a javu­lás .. . Az ilyen bűncselek­mények egyrészét igen kör­­mönfontan hajtják végre, s gyakran igen nehéz leleplez­ni a bűnösöket. Ebből követ­kezik, hogy a felderítés mód­szereit tovább keli javíta­ni .. . A bűncselekmények­nél lényeges szerepet játszik a túlzott alkoholfogyasztás is. Változatlanul igen magas a házassági bontóperek szá­ma .. ." MILLIÓS LAKÁS-CSALÁSOK A szinte katasztrofálisnak mondható budapesti lakás­hiány következtében egyre jobban elharapóznak a lakás­­spekulációs bűnügyek^A bu­dapesti Népszabadság, vala­mint rádió az elmúlt hetek­ben több olyan esetről szá­mol be, hol telek- és lakás­­soekulánsok hiszékeny em­berektől milliókra menő ősz­­szegeket csaltak ki lakáscse­re, öröklakás és kijárás cí­mén- Egy 73 éves telek-spe­kuláns ellen az eljárás még folyamatban van, más lakás­­spekulánsokat 6—5 és két évi börtönbüntetéssel suj tottak. • KODOLÁNYI JÁNOS A GYERMEKÁLDÁSRÓL A Kortárs decemberi szá­ma 35 oldalas cikket közölt Kodolányi János tollából, melyben a születéskorlátozás problémájáról ír s ezzel kap­csolatban felhívja a figyel­met a rohamos élnéptelene- j désre, nemcsak az Ormán­ságban, de országszerte is. ". .. Az utóbbi évek során Írtak néhányszor az .Ormán­ság állapotáról, de kivétel nélkül a hivatalos rajongás, kötelező optimizmus .. módján . . . bíztatták az or­szág közvéleményét: vége az egykének . .. Jegyezzük meg azonban, hogy az "el­ső" Ormánsági utazásom idején az Ormánság élve­­születési indexe 4.1—4.5 ez­relék volt, s ma már ez az index jóformán az egész or­szágra kiterjedt . . Népmoz­galmi statisztikánk számai­ból aggasztó és rohamos el­néptelenedés olvasható ki... Amikor még (1952-ben) nem volt szabad romboló kézzel nyúlni a magzathoz, amikor még szigorú védelem illette meg az anyát és szü­letendő gyermekét 240.000 újszülött pillantotta meg a napfényt. Ezután kiderült, mennyi bölcsődére, kisded­óvóra,'napközi otthonra, stb. van szükség, s az élet tör­vényét alárendelték a gazda­sági érdekek törvényének, előkerült a neomalthuziániz­­mus, a születéékorlátozás élettagadó elve, amit elad dig elutasítottunk, mint szo­cialistákhoz méltatlan szem­léletet ... A születések szá­ma 1960-ra már 49.000-re zuhant, a születések indexe 23 ezrelékről 14 ezrelékre, a természetes szaporodás 4.9 ezrelékre süllyedt. A telje­sen meddő házasságok a la­kosság 14 százalékára. Való­ban, "szépen" sikerült a szü­letéskorlátozás. Friss István bukása A magyar kommunista párt központi bizottságá­nak közlönye, a Pártélet, ja­nuári számában hírül adta, hogy Friss Istvánt, a párt ál­lamgazdasági osztályának vezetőjét elmozdították a gazdaságpolitika irányításá­nak e legfontosabb helyé­iről. Uj vezetőnek Pardi Im­rét nevezték ki, kinek neve eddig nem szerepelt a poli­tikában és nem tagja a párt egyetlen országos vezető szervének sem. Friss István, fontos irányí­tó szerepet töltött be a Rá­kosiéra gazdaságpolitikájá­ban (Rákosi bizalmas köré­hez tartozott). 1957-ben ő vezette a harcot a kormány által felállított Közgazdasági Bizottság újjáépítési és gaz­daságpolitikai tervezete el len, mely az ipari fejlődés lelassítása árán is a nemzeti jövedelem nagyobb hánya­dát kívánta az életszínvonal emelésére fordítani, ellenezn­ie az erőszakos -kolhozosi­­tást, nagyobb teret akart en­gedni a kisiparnak. Friss a tervezetet revizionistának bélyegezte. Álláspontja győzött. A forradalom után j három- és ötéves terv kidol­gozásában kettős kulcs-sze­repe miatt (a Pártnál és az Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézetében) neki volt a legnagyobb szerepe. A Társadalmi Szemle 1961 novemberi számában "A második ötéves terv néhány fontosabb kérdéséről" cím­mel cikke jelent meg, mely nagy vihart keltett. A de­cemberi számban —, eléggé szokatlan módon —, a "Szerkesztőség" aláírással nyilatkozat jelent meg az alábbi fontosabb megállapí­tásokkal : "... A cikk hibás megál­lapításokat tartalmaz, me­lyek Friss elvtárs egyéni ál­láspontját fejezik ki. A szer­kesztőség hibát követett el, amikor a cikket előzetes megtárgyalás, illetve meg­jegyzés nélkül közölte. A cikkben félreértésekre alkalmas összehasonlítások és elemzések szerepelnek Többek között az első és a második ötéves terv beruhá­zási adatainak összehason­lításakor nem mutat rá az első ötéves terv idején ér­vényesült gazdaságpolitikai torzulásokra, így helytelen megvilágításba kerülnek a második ötéves terv elő­irányzatai. Az összehasonlí­tásból levonható végkövet­keztetés helyett ezt írja • 'Ezeket az összehasonlításo­kat természetesen nem abból a szándékból közöljük, hogy belőlük arra következtes­sünk : helyesen, vagy hely­telenül van-e megállapítva a beruházások összege; ilyen ítéletre csak a terv számítási anyagának beható elemzése adna lehetőséget'­­Tehát ugyanakkor, amikor megfelelő elemzés és kriti­kai megjegyzések nélkül idézi az első ötéves terv ada­tait, nem foglalt állást a má­sodik ötéves terv beruházási előirányzatainak helyessé­gét illetően. A szerkesztőség ezen nyi­latkozatát azért teszi, mert Friss elvtárs cikkének idé­zett téves megállapításai a terv fő arányait érintik és etekintetben zavart kelthet­nének az olvasókban". A folyóirat nyomban utá­na közli Friss István mosa­kodó és önkritikát gyakorló „ÉG S FÖLD KÖZÖTT, BUS-HAZÁTLANUL Disszidensek karácsonyi üzenetei a kommunista magyar rádióhoz állásfoglalását a nyilatkozat­hoz. "...Amit a Nyilatkozat cikkemnek a beruházásokkal foglalkozó részéről ír, telje­sen igaz. Jogosan éri bírá­lat a cikkemből idézett mon­datot is. Mit akartam mon­dani? Körülbelül a követke­zőt : Ezen a helyen nincs mód a terv számítási anya­gának beható elemzésére, de valójában Ilyen elemzés tá­masztja alá beruházási elő­irányzatunk helyességét. Ezt akartam az idézett mondat­tal kifejezni. Nem sikerült. Sajnos, vannak cikkemnek más hasonló fogyatékosságai is. Második ötéves tervünket, azt hiszem, joggal érzem magaménak is, s ezzel már azt is megmondtam, hogy a tervet jónak tartom. Első ötéves tervünk súlyos hibái­ról és hiányosságairól sok­szor nyilatkoztam már a nyil­vánosság előtt Írásban is, szóban is. Mindez nem men­ti cikkem hiányosságait, hi­szen az olvasó nem tudhat­ja, mit gondol a szerző azok­ról a kérdésekről, amelyek­kel írásban nem foglalkozik De a szerző fejében egymás j mellett van még a leirt és a le nem irt gondolat, és né­ha nem eléggé különbözteti meg őket, különösen nem az 'írás hevében, vagy közvet lenül azután". De mindez nem segített. Friss István pártbeli ellenfe­lei a harcot nem hagyták ab­ba és kieszközölték elmoz­dítását- Friss kétségtelenül az ország egyik legjobban képzett közgazdásza, aki az iparosítási politika minél erőteljesebb követésének a híve. E célnak minden mást hajlandó alárendelői. Buká­sa az anti-sztalamista hullám eredménye. Cikke csak ürü­gyül szolgált ellenfeleinek. 112 ARAB DIÁK FEJEZTE BE TANULMÁNYAIT MAGYAR­­ORSZÁGON A magyar egyetemeken mind több volt gyarmati or­szág diákja tanul, pld. az Agrártudományi Egyetemen az arab hallgatók több cso­portja hallgatja az előadáso­kat már évek óta- Ezek közül 112 arab diák fejezte be ta­nulmányait és tért vissza Egyiptomba, jelentette a Népszabadság. VERES PÉTER AZ IRODALOM­RÓL Az Uj írás közli Veres Pé­ter előadását az igazi íróról. Szerinte: "... Aki igazi író--., akkor is, ha 'roman­tikus' . .. akkor is, ha realis­ta, de még akkor is, ha akár szürrealista, vagy expesz­­szionista . . . Miért lesz egyik író életéből közügy és ez­úton történelem, s miért ma- j rád a másiké, a legjobb esetben 'literatura', irodalmi, szakmai belügy? Kézenfek­vőnek érződik a válasz: a tehetség. Tehetség nélkül semmi sincs ... a tehetség még inkább előfeltétel, mint az előbb felsoroltak, mert megelőzi azokat. Mi hát a titok? A lélek. Hol hát a ti­tok? A lélekben . . . Hang­súlyozóm hát: a lélek... ha az Íráson nem süt át egy nagy lélek tüze, igazságke­reső kinyilatkoztató szenve­délye, nem valósul meg a varázslat: a szavak csak sza­vak maradnak, még ha akár­milyen szép szavak is .. ." Ady Endrének ezzel az is­mert verssorával igyekeznek jellemezni a külföldre sza­kadt magyarok -lelkiállapo­tát- Ha hihetünk a kommu­nista lapok túlzó hazugsá­gainak, úgy a budapesti rá­diót az emigráns magyarok a diszes karácsonyi üdvözlő­­kártyák tömegével keresték fel, melyeken tucatnyi ide­­gennyelvü felirat ékeskedik. Kurta üdvözlő sorok válto­gatják egymást vallomás­­szerű, terjedelmes levelekkel. Furcsa kívánságlistát lehet felőlük összeállítani, mely­ben a könyvtől — a töltött káposzta receptjén át — a Tisza üvegbezárt vizéig min­denfélét kérnek kusza ősz­­sze v issza s á gbam. Megírják, hogy az EMAG- gyár volt lakatosa, féleségé­vel és kis fiával karácsony este egy távoli kanadai ház­ban,karácsonyfa mellett nem az ünnepi vacsorát, hanem a hazai rádió "Szülőföldünk" műsorát várták izgatottan és fohászkodva, hogy ne le­gyen vihar az óceán felett, mert akkor rosszul hallani az otthon szenvedő öreg szülő hangját. Ebből aztán azt a követ­keztetést vonják le, hogy ez­ren és ezren tapadtak kará­csony este a rádióhoz, a nagyvilágba vadul széjjel­szóródott 'magyarok Fokföld­től Norvégiáig és Kanadától Angliáig. Felteszik a kér­dést : mit keresnek ezek az emberek odakint? Könnyen megfelelhetünk rá, egyetlen ecry szóval: sza­badságot. Ugyan miért hagy­ta ott az EMAG-gyár fiatal lakatosa fiatal feleségével és 18 hónapos kisfiával 1956-ban a "kommunista jó­létet?" Miért hagyta ott a százezer többi magyar? És ha kinyitnának egy szabad kaput Nyugat felé, miért vándorolna ki az egész or­szág? Mert még a dédelge­tett munkásosztály is elvi­selhetetlen rabszolgaságban él. Ipar, kereskedelem, me­zőgazdaság fuldoklik, ne mondjunk mást: 1962-ben Magyarország burgonyát kénytelen behozni Romániá­ból, hogy a magyar falvak lakói éhen ne pusztuljanak. Az emigráns könnyen el­tanulja az elégedetlenséget sorstársaiktól, a moszkvai Judás-pénzen élő külföldi sajtóból és az álruhában já­ró titkos kommunista propa­gandától. Egyik-másik túl­zottan henceg jódolgával, vagy igazságtalanul szidja új hazáját, mely annyi támo­gatással igyekszik megala­pozni jövendőjét. Szabó Béla és felesége Johannesburgból ezt írják a magyar kommunista rádió­nak: "Már a hatodik kará­csonyt töltjük idegenben. Ezek a legkeservesebb na­pok, ilyenkor minden job­ban fáj. Itt furcsán ünnep­ük a karácsonyt, mindent feldíszítenek színes papír­szalagokkal. Már lassan meg­szokjuk, azaz beletörődünk, mert itt megszokni soha nem lehet. Állandóan csak az fo­rog a fejünkben, hogy haza, haza". Poholodzik Béla Kanadá­ból már sokkal rosszabbat ír: "Három év alatt mind­össze egy évet dolgoztam, azt is úgy, hogy négyszer változtatták munkahelye­met. A magyarok itteni 1956 utáni megoszlása az én megálFapításom szerint: munkanélküliek száma 55 százalék, munkában lévők 18 százalék, városi segély­ből élők 16 százalék, börtön­ben van 8 százalék, hazatért 3 százalék". Ihász M- kanadai farmert felkérte a budapesti kom­munista rádió, hogy írja meg, mit termelnek és mennyire vannak gépesítve, ítélje meg a nyájas olvasó, hogy milyen bódult választ küldött ez a szerencsétlen magyar. "Terményeink: bú­za, zab, kukorica, szójabab. A gépesítéssel csak félig va­gyunk. Ami nincs, az már nem is lesz, mert a bevéte­lünk mindig kevesebb. Sze­retnénk a földet eladni, de a népnek nincs pénze, így na gyón kevés farm cserél gaz­dát. Az üzemköltség, a gé­pek ára túl magas. Nagyon sok farmer már az 1962-es termésből él. És ha az adót három éven át nem fizeti, akkor árverés. Ami marad, azt nekiadják, kezdhet új életet. A legtöbb farmer segélyre szorul. Itt Kanadá­ban, ha valaki 40 éven fe­lül van, sétálhat munka után". Ilyen agyalágyult nyilatkozatokra épül a szov­jet közgazdaság jóslata a ka­pitalizmus mielőbbi bukásá­ról. Hantai László iparművész Nyugat-Németországból egyenesen ezt írja: "Mi rendszeresen összejövünk és a téma mindig a régi -. ösz­­szehasonlítás az otthoni és az itteni életforma között. Megállapításunk, hogy az otthoni szociális juttatás, családvédelem magasan fe­lette jár az itteninek. Bi­zony őszintén írva sokan rá­jöttek már az itt élő magya­rok közül, hogv nem is olyan rossz a kommunista életfor­ma". Diadallal hivatkoznak a kommunisták ezekre a leve­lekre s azt állítják, hogy az élet nap mint nap a kapita­lizmus és a kommunizmus összehasonlítására kényszerí­ti a "józanabb" dissziden­sek mindenféle kategóriá­ját az óceánon túl és Euró­pában is. Jó részüket már megfertőzte otthon a kom­munizmus, mielőtt hazát cseréltek volna, másokat ki­ábrándította a kapitalizmus, ahová olyan nagy reményék­kel érkeztek- Mintha csak róluk írta volna Ady: — Ég s Föld között, bús­­hazátlanul hajtja őket a Sors szele. De, akik ezeket a zagyva hazugságokat írják, ha ugyan nemcsak kommunis­ta kitalálások a levél idéze­tek, nem azok a komoly, fe­lelősségteljes, hazájukat sze­rető, munkás életű, gyermek nevelő magyarok, akiket mi ismerünk. Akad egyjkét elé­gedetlen, munkakerülő, bű­nözésre hajlamos ember, akiket a kommunizmus tíz éves uralma megfertőzött és eltanulták a párttitkárOk nemzet gy i I kos m>a ga ta r t á s á t. De ez a kisebbség és lassan­­kint teljesen elfogynak. Ha­zamennek s otthon egy-két napig úgy beszélnek róluk, mint a kapitalizmust meg­utált kedves báránykákról. De a harmadik napon üzemi lopásért már újra a börtö­nökben ülnek. Minden emigráns a sza­bad Magyarország követe. Vigyázzunk rá, kivel levele­zünk és mit Írunk haza. Itt van előttünk a példa, ho­gyan fordítják ellenünk egy­két bódult fejű disszidens hencegő hazugságait. Egyetlen szabály vezesse mindig elménket és toliun­kat: az igazság! S akkor összeomlik a haldokló kom­munizmus minden utolsó mesterkedése. aiiiiiiiimmRnnmimiim!imiiiiimiiinimiimimuuiiiui.imimniiiiiuiimi Emelkednek a Spitzbergák Egy nyugatnémet kutató­­csoport, dr. J. Büdi profesz­­szór vezetésével, hosszabb ideje végez kutatásokat az Észak-Jegestengerben levő Spitzbergákon. E vizsgálatok során megállapították, hogy a szigetcsoport a jégkorszak vége óta eltelt 9000 esztendő alatt kereken kétszáz méter­nyire emelkedett ki a ten­gerből. Ez az emelkedés te­hát évenként 2 cm-ne-k felel mea. Elcsépelt anekdotákból készülnek az uj magyar filmek A régi raovoqó szellemet, mely világhírre emelte a ma­gyar irodalmat, színházat és filmét, sárba temette kom­munizmus. írót és színészt arra kényszerít, hogy a mun­kásosztály hétköznapjait "művészileg" ábrázolja- A valóság azonban olyan si­vár, hogy az élethűen nem mutatható be, hiszen a rend­szer nyílt gyalázata volna, így régi, elcsépelt anekdo­tákhoz kell folyamodni, ha vígjátékkal akarják szóra­koztatni a közönséget. Többnyire az IKKA-cso­­magból élő és az amerikai nagybácsi látogatását váró polgárokat szerepeltetik a színpadon vagy a filmek vásznain. Most karácsonykor "Jó utat, autóbusz" címen tét tek kísérletet a munkásosz­tály fesztelen életét bemu­tató film készítésére. Az Ikarusz gyár új autóbusz­­készít s azt elindítja első útjára. De a tárgyilagosna1. szánt jelenetek hitelét cuk­rozott munkásid illek kel ha­misítják meg. Aki nem isme­ri Szemcsá-knét a bérelszá­molásból, vagy Karai szak­társat a présüzemből, az nem nagyon tud mulatni a kif­­gurázotfak gyengeségein. A valóságot leginkább az­zal közelíti meg, hogy be­mutat egy üzemi lopást s az azt követő társadalmi bírás­kodást. Ezt már minden néző saját tapasztalatából isme­ri, hiszen a megélhetésre elégtelen fizetését lopással egészíti ki s a társadalmi bíróság mindenütt enyhítő körülményeket keres. A film szigorúságán csak nevetnek a nézők. Erényre és mértéktartás­ra oktató kis novellát szúr­tak a filmbe — Kiss Ferenc főszereplésével. Ez műfaji­lag az "oktatófilmek" közé tartozik és közkeletű böl­csességekkel traktál ja a né­zőt: Ki korán kel, aranyat lel; Ki-ki saját szerencséjé­nek kovácsa; Egységben az erő stb. Egy idős, iszákos munkást nevelnek meg eb­ben a filmfejezetben társai, amint a kommunista kritika mondja: üdvhadseregbéli vagy kiscserkészi buzga lommal, olyan sikerrel, hogy a végén jó útra tér és az ita­lozásról végképpen lemond. Szegény bácsika üdvözölt mosollyal fordul a felvevő­­gép felé, tehát közvetlenül a mozinézőkhöz, s egy üveg Almuskát mutat fel. Szegény néző nem tudja, hogy a filmet,látja-e, vagy a szünetekben vetített reklá­mot? Mert hiányzik a fel­irat : "Fogyasszon szűrt és fényezett gyümölcslevet!" Szegény Kiss Ferenc, aki va­laha Ibsen és Rostand drá­máiban, Rákosi Viktor "El­némult harangjaiban" káp­ráztatta «I a magyar közön­séget, most egy öreg része ges munkás szerepében küzd a mindennapi kenyérért. Maguk a kommunista kri­tikusok is azt írják, hogy mélyebben és átfogóbban kellene ábrázolni a valósá­got s akkor mulatságosabb és tartalmasabb filmet nyújt­hatnának a közönségnek- De hol van az a bolond forgató­könyvíró, vagy életunt szí­nész, aki be meri mutatni a munkás valódi rabszolga életét? Kiss Ferenctől ne kí­vánjunk ilyet, aki már eddig is tíz évvel fizetett régi szí­nészi sikereiért. A közönség reménytelen apátiával fordul el ezektől az új magyar filmektől, míg a német, francia és amerikai filmek előadásaira hetekkel előre megvásárolnak minden jegyet. Feketén is árusítják, akár a trafikokban a pult alól az amerikai cigarettát. I Milyen élvezet a szabad vi­lág filmjeiben gyönyörködni, vagy mély szippantást vet­ni az amerikai cigarettából, melynek sárga, illatos dohá­nyát talán magyar kezek, az igazi amerikai nagybácsi fá­radt keze termelte valahol Delhi környékén, a magyar Dohányvidéken. Nem a víg­játékot keresik a magyar mozikban, hanem a felsza­badulás álmait. Kis hírek STRONCIUM 85-ÖT nyelt kísérleti célokból dr. Tosiho Aoki japán tudós, egytizedét annak a mennyiségnek, amely halálos lehet az em­ber számára. Két nappal ké­sőbb a Stroncium 85 kilenc­ven százaléka eltávozott a testből. A -kísérlet alatti ta­pasztalatait a tudós most dolgozza felt • Medve a méhesben Castel di Sangróban Do­nati di Vito méhesében meg­jelent egy medve, amely az abruzzói nemzeti parkból szabadult el- -Besétált az egyik nem őrzött méhesbe, ahol 50 méhkaptár mézét, viaszát megette, sőt a méhe­­ket is szájába lapátolta. A medve 120.000 líra kárt oko­zott. A MUNKÁSFIATALSÁG TÁ VOLTARTJA MAGÁT A KISZ-TÖL A KISZ első titkára sze­rint ". .. Az ipari tanulók jelentős része tanulmányi évei során amolyan kettős életet él. Jár az iskolába, majd dolgozik az üzem­ben ... Sokuknak a KISZ egyik helyen sem fogja meg a kezét. Részben ennek tud­ható be, hogy az ipari tanu­lóknak jelenleg csak 46 szá­zaléka tagja a KISZ-nek, míg ez a szám az ifjúmunkások­nál 50—55 százalék Ezért a KISZ a jövőben kü­lön alapszervezeteket állít fel az ipari tanulóknak, hogy " ősz-tál yönt u d at ra, politikai szilárdságira" nevelje őket és hogy a "kommunista forra­dalmi romantika szellemé­ben vegyenek részt" az "If­júmunkás a Szocializmusért" mozgalomban, írja a Nép­­szabadság. J6 csomagok, iparcikkek, r"= építőanyagok, jármüvek TÖBB MINT 500 ÁRUCIKK SZEREPEL INGYENES KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKBEN. FORINT UTALVÁNYOK • RELIEF CSOMAGOK • GYÓGYSZERKÜLDÉS. MAGYARORSZÁGI TÁRSASUTAZÁSOK ÉS LÁTOGATÁSOK INTÉZÉSE. TÖLTSÖN EL EGY HETET A NAPSÜTÖTTE WESTINDIAI SZIGETEKEN. NEM KELL ÚTLEVÉL, ÁRAK 75 DOLLÁRTÓL. ÍRJON FELVILÁGOSÍTÁSÉRT I B fíY A I GENERAL AGENCY 3 m I L 273 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA * * m TELEFONKÖZPONT: EMpire 4-9333-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents