Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-08-12 / 31. szám

XI. évfolyam, 31. szám, 1961 aug. 12, szombat HU,Ml rxint KANADAI MAGYARSÁG ff 4 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÄSÄL6 Megjelenik minden %zombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-t61 délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Botbüntetés Az angol parlamenten és] a konzervatív párton belül 'komoly véleménykülönbsé­get okozott a botbüntetés" bevezetésének elvi vitája. Nem tévedés! A 20. században arról vi­tatkoztak az angol hon­atyák, hogy a közvélemény helyeselné-e a "botbünte­tés" újból történő bevezeté­sét. Egyébként Anglia volt az utolsó ország, amelyik megszüntette ezt a bünteté­si nemet. Egyes angol honatvák szerint a közvélemény he­lyeslésével találkoznék an­nak újbóli bevezetése. Első pillanatra megdöb­bentőnek tűnik ez a vita. Csak nem akarják komolyan visszahozni ezt a "feudális", "középkori", "az emberi méltóságot megalázó" bün­tetési módszert az angolok? Pedig, ha a dolgok vele­jére nézünk és félretesszük az emberi álszemermet, "ál-méltóságot" nem is olyan könnyű romantikus és barbár tervnek minősíteni az angol képviselők szándé­kát. A "botbüntetés" beveze­tésére az sarkallja őket, hogy nem tudnak mit kez­deni azzal —- főként fiatal csavargókból álló —- ember­hordalékkal, amely a bank­rablások, erőszakos nemi közösülések, betörések te­rületén egészen új iskolát alapított és erős próbára teszi nap mint nap a Scpt­­land Yard idegeit. Ott ugyan­is már bevezették a "bot" ot, mivel igen sokszor "bot­tal ütik" -— a bankrablók nyomát. A jelenség természetesen nemcsak angliai "elszigetelt­­ségű" s nem csupán a bank­­rablási szakma területére terjed ki. A fiatalkori züllés, lelki romboltság világjelenség. A modern kor érzi, hogy tehetetlenné vált azzal az agyon emancipált fiatalság­gal szemben, amelynek min­denki a kedvét keresi, de amelyik senkinek sem akar a kedvében járni. Hiányzik a szülői tekin­­téiymegóvás kellő időben alkalmazott "nyaklevese" és a tanári nádpálca-Kiveszett a tekintélytiszte­let ! Nem személyi tekintély­­tisztelet veszett el csupán, nem is bizonyos emberi "ál­­tekintélyek" tisztelete, ha­nem az emberi értékrend, a társadalmi normák vala­miféle csekély tisztelete. A BECSÜLET — cinikus fo­galmazás szerint — valóban csak a következményektől való félelemmé lett. Ha "nincs következmény", ak­kor bármit lehet cselekedni! A börtön komfortos lakás­sá lett (persze csak a nyu­gati államokban) s megta­lálható falai között a rádió, a képes magazin, a sport, a kielégítő élelmezés —, sőt meg lehet tárgyalni a szaba­dulás után kilátásba helye­zett újabb "srenk"-keket is. Ezt a válságot érezte meg a "botbüntetést" kívánó an­gol honatyacsoport. A jelenlegi büntetési ne­mek emberségessé válása !essan eltéveszti a célját. Nem marad vissza semmifé­le javító hatás a kényelem­ben eltöltött — és újabb ka­landok átbeszélésére lehet­ségessé vált börtönélmény után. Nincs félelem, ami vissza tartson ! A "botbüntetés", mely a páciens alaposabb és gyor­sabb észretéritését jelentené — valóban olcsó és hatásos ! Ettől valóban visszaretten­ne a kalandkergető ifjú. Ez a büntetés rendelkezik olyan visszatartó erővel, hogy te­kintélyt teremt. Véletlenül — őszinte bűn­tudattal bevallom — láttam egy angol filmet, amelynek a címe: "Hayde ezredes és a Scotland Yard". A film hősei a bankrab­lók. Csak ők szerepelnek benne — mind szimpatikus bátor, bajtársias, ügyes em­berek. Volt katonatisztek, akik fegyelmezetten betart­ják a rokonszenves "parancs­nok" utasításait. A végén, amikor egy kisfiú véletlenül "lebuktatja" őket, szinte sajnálkozunk a katonás, bá­tor emberek felett, akiket a véletlen —, de korántsem a Scotland Yard — rácsok kö­zé juttatott. A film mindenesetre kitű­nő tanácsot ad, fiatal "bank­­rablójelölteknek", hogy mi­ként kell a munkát előké­szíteni. És ha már a "botbünte­tést" be akarják vezetni Angliában — kezdjék meg azonnal annak végrehajtását a FELBUJTÓKON -- az ilyen filmeket vászonra alkalma­zó szövegírókon és filmvál­lalati igazgatókon. Biztos, hogy az ilyenfajta "botbüntetést" az utókor sem fogja "barbárnak", vagy "embertelennek" minő­síteni. A RÉTKÖZI VAK HEGEDŐS CSEHSZLOVÁK SEGÉLY MOSZKVA SZOLGÁLATA BAN A New Yorsky Dennik közli: "A csehszlovák szo­cialista kormány hatalmas összegeket ad más kommu­nista államoknak és a gaz­dasági fejlődés útjára lépő országoknak. A New York Times levelezője hivatalos közegektől tudta meg Prá­gában, hagy az 1956—60. esztendőkben a Csehszlovák Köztársaság hét billió és 800 millió koronát adott ilyen kölcsönökre. A dollár hiva­talos kurzusa szerinti átszá­mításban ez 216 millió dol­lárt tesz ki. Ezek a hitelek előnyösek a hitelezők szá­mára több okból is: olcsók és hosszúlejáratúak ... A hitel nem az egyetlen for­mája a Csehszlovákia által nyújtott külföldi segély­nek. A Plain Dealer c. cleve­landi újság levelezője meg­írta, hogy csak 1957-ben Egyiptom 240 millió dollár­ra! tartozott Csehszlovákiá­nak fegyverszállításért. Egy másik amerikai lap jelenté­se szerint Csehszlovákia bő­kezűbb a katonai segítség­gel, mint a gazdaságival, s különböző országoknak ad el fegyvereket nagyon ala­csony áron . ■ . Professzor AAichal a Stanford Egyetem kiadásában megjelent köny­vében a csehszlovák külföl­di segélyek elemzéséből ki­mutatja, hogy minden cseh­szlovák polgárra személyen­ként 47 dollár esik a külföl­di segélyek terhéből,. . Ér­dekes összehasonlítani ezt a terhet azzal, amit az Egye­sült Államok és a Szovjet külföldi segélyei jelentenek. E szerint az amerikai pol­gár kétszer kevesebbet ti­zet a külföldi segélyekre, mint a csehszlovák. A szov­jet polgár pedig évente csak 14 dollárt fizet, tehát három és félszer kevesebbet". A csehszlovákok tehát de­rekasan túlteljesítik a moszk­vai normát jg. A magyar alföld végelát­hatatlan síkságát valaha édesvizü tenger borította. Ez az óriási víztömeg évmil­­liomodok alatt átvájta ma­gát a Vaskapun és lefolyt a Fekete tengerbe. A Nyírség e tenger fenekén zátonykép­ződés volt a Tisza, Szamos, Kraszna, Ér és Berettyó vul­kanikus kiemelkedése fe­lett. Fennsíkja nem emelke­dik magasra. Ha a Tiszát To­kajnál 0 pontnak tekintjük, a legmagasabb kiemelkedés nincs több 90 méternél. Ezen a nagy zátonyon szeszélyes alakú teknőkben óriási tavak csillogtak. Vize tele volt hallal, könnyű táp­lálékot nyújtott lakosságá­nak. Szigeteit mocsári töl­gyek és fehértörzsü nyírlige­tek borították. Nádasaiban vizimadarak pompáztak, az éhes farkasok üvöltésére darvak és nemes kócsagok felhője szállt az ég felé. Idegen nem tudott a ná­dasok között tájékozódni. Ha rabló török janicsárok bemerészkedtek csónakon az elrejtett szigetek közé, hogv megkaparitsák a me­nekült magyar családok kin­cseit és asszonyait, a vizek­kel és ingoványokkal isme­rős pákászok felborították csónakjaikat s a fuldokló kontyos rablókat néhány ke­mény evezőcsapással átse­gítették Allah ragyogó pa­radicsomába!. Éles késükkel elmetszették a vízbefultak nyakcsigolyáját s az üveges szemű tar fejek karóra húzva a szigetvárak partjain fi­gyelmeztették vesztükre az újabb próbálkozókat-De az éhes törököket nem lehetett a vad portyázások­tól elszoktatni. Szabad rab­lásra tanították őket a ma­gyar hódoltsági területen. Egerből sűrű rajokban lova­goltak a Nyírség felé. Öltek, raboltak, gyújtogattak. A mai magyarnak, aki ismeri a szovjet megszállás újabbkori borzalmas változatát, nincs szüksége eleven képzelőerő­re e gyászos múlt felidézé­sére. A nyírségi magyarok vi­szonylag biztonságban érez­hették magukat rejtett szi­geteiken. Ilyen hozzáférhe­tetlen erősség volt a deme­­cseri Tündér-vár, vagy Lá­­nyok-vára, hova legféltet­tebb kincseiket, arany-ezüst, marháikat, tüzesszemű hű­séges asszonyaikat és vi­­rágbimbóhcz hasonló ártat­lan leányaikat rejtették el. A mai térképen Várhegy a neve. Kerek, kiemelkedő sziget volt, melyet csak csó­nakon lehetett megközelíte­ni. A földvár öt-hat méter magasra emelkedik ki és sáncárok szegélyezi. A kincs­keresők évszázadokon át homorúra vájták. Ma is tele van téglatörmelékekkel, pe­dig ezt nem abban az idő­ben emelték, amikor az em­berek már téglaházakat épí­tettek. Tudós régészeink a bronzkorszakra valló díszí­tett edényeket ástak ki tala­jából. A nyírség urak a török hódoltság idején ebbe a megközelíthetetlen deme­­cseri földvárba menekültek. A portyázó törökök különö­­' sen sokat fenyegették a pát­­rohai határban lévő Kacsa­vár urát, Mártonfia Lászlót. Dús kincsei voltak még nagyapja háborús zsákmá­nyából a Hunyadi János ve­zette diadalmas törökverő I csatákból. Arany kupák,! j ezüst tálak, drágakövekkel díszített serlegek, török ba­sák görbe kardjai, bcrdisz­­] műves lószerszámok, sző­­nyecjek a megfutamított szultán sátrából, odaliszkok ékszerei, vagyis az ottomán birodalom összeharácsolt mérhetetlen kincse. Ez a pátrohai Kacsa-vár csak egyik oldalával támasz­kodott a rétközi nádrenge­tegre Vizére tavasszal ezré­vel érkeztek a vadkacsák, a zsombékokban költötték ki fiókáikat, nyár elején már hat-nyolc kiskacsát tanított úszni a tojó a víz sima tük­rén- A vár körül leskelődő kontyos törökök nyárson sütötték vacsorára. Feneket­len étvágyuk volt, a Kacsa­­vár gyermekei kórusban ki­abálták a füstölgő tábortü­ze« láttára.- Török basa, nagy a hasa, Beleférne hat­van jcscsa. A fürkészők azonban bal­jós híreket hoztak a várba. A törökök.hajnali támadásra készültek, a megkínzott ma­gyar foglyok mesés kincsek­ről és gyönyörű asszonyok­ról vallottak. Mártonfia Lász­ló elérkezettnek látta az időt, hogy átmeneküljön a demecseri földvárba. Szilá­gyi nevű fiatal szolgájával csónakba hordatta a kincse­ket, fegyvereket, menyét­­prémeket. ruházatot és ágy­neműt s az alkonyat leple alatt feleségével és leányá­val elindultak az öt kilomé­teres vízi útra. A zsombékban Szilágyi evezett, ő tudott egyedül az urak titkos meneküléséről Izmos, megbízható szolgale­gény volt, már szülei is a Kacsa-vár urait szolgálták. Az éjszaka sötétjében is el tudott igazodni a rétközi nádasok szűk folyosóin. Mi­kor a sűrű felhők eltakarták a fogyó holdat, a csónak utasai megijedtek a vak sö­tétségtől. — Nem tévedsz el, Szilá­gyi? — kérdezte Mártonfia László az evezőcsapások szü­­netjében. — Bekötött szemekkel is oda-találoék a Lányok-várá­­ba, uram! — feleli a hű szolga. Télen itt vadásztunk apámmal farkasokra, nyáron füzvesszőből font varsákkal halásztunk. Sok kíváncsi kontyos törököt fojtottunk be a hínárba. A tündérszép Piroska ösz­­szerázkódott a hajladozó nádbugák suhogására. Mint­ha görbe kardok villognának a sötétben. Az aranykupák összeütődtek a hullámok há­tán, rubinkösöntyük gurul­tak a csónak bordás fene­kén, talán régi gazdáik szel­leme kopogtatott a csónak nyárfateknőjén. Szilágyi biztos kezekkel irányította.,a csónakot a nád­­tengerből kimagasó deme­cseri partokhoz, Hűségesen nyújtotta erős kezét az asz­­szonyoknak s aztán kikötöt­te a jármüvet egy csonka nyírfatörzshöz, tett kincseket téglaházba. A vár lakói álmukból ébredve — aggó­dó kíváncsisággal fogadták az érkezőket. Megvitatták a várható török támadást. Biztosra vették, hogy a kon­tyosok nem egykönnyen mondanak le a kincsekről és az asszonyokról. Mégsem féltek, vezető nélkül nem tudják megközelíteni a fenn­síkot. Azt se tudja senki, hogy az urak kincsekkel ho­va menekültek. Hacsak a szolgalegény el nem árulja urát s nyakukra nem kalau­zolja a gyülevész török ha­dat. Nem bíztak Szilágyiban : hátha a kincsszomj éhesebb a hűségnél? Mielőtt a hajnal A zsákbarej­­behordta a — már első első párás sugára aranyos pírba vonta a parti kákát, a leányvári zsoldosok megro­hanták a pihenő szolgale­gényt, kiszúrták mindkét szemét s az áléit emberi tes­tet a magas földsánciól be­dobták a sűrű folyondárok közé. A menekülés egyetlen tanúját nyelte el a lidércfé­­nyü mocsári világ néma sír­ja­­, . Az életösztön mégis part­ra segítette. A leányvári szolgák titokban bekötözték szörnyű sebeit, jószívű vá­sározó kereskedők Debre­cenbe szállították a vak kol­dust. Megtanulta a kor rab­énekeit és citera pengetése mellett bujdosó katonáknak és szegény legényeknek énekelt. Rideg falatot vetet­tek neki a lakomákon, vagy egy kupa bort öntöttek be­lé, hogy részeg látomásai­­oan újra megjelenjen a tün­dérszép Piroska arca, amint a demecseri Leány-vár part­ján rátámaszkodott kérges kezére. A rabénekek szívbemarko­­ló szomorúsággal szálltak ajkáról. "Várj meg holló, várj meg, Hadd üzenjek tő­led" — énekelték a vak he­gedőssel a török sáncok szö­kött rabjai, váltságdíjért kol­duló csonka vitézek, szökött katonák, pusztai betyárok. A holló a felhőkben tollászko­dik, melyet dühös szelek ha­zafelé korbácsolnak. Óh, ez a honvágy, milyen keserű és mégis milyen édes. Üzenet szülőknek, ba­rátoknak s a jegybéli mátká­nak. Szilágyi citerájáról cso­dálatos melegséggel pengett a dal: — Könnyen megismer­hető ennek házatáját, Piros rózsák lepik aranyalmarfá­­ját- Gyémánt az ablakja, üveg az ajtaja, Magának kék szeme, aranyszínű ha­­ja. A felperzselt pátrohai Ka­csa-vár tündére ragyogott ebben a csábitó szépségben A vak hegedős úgy emléke­zett rá, ahogy azon a sötét, holdvilágtalan éjszakán utol­­jára látta. A legnagyobb csapás szemevilágunk el­vesztése, de a kedves képe ráncok és őszhajszálak nél­kül marad meg mindhalálig. Mi, legújabbkori árva buj­dosók, akiket az orosz nép nyakára ült kommunista nemzetgyilkosok kergettek világgá, különös könnyhul­­latással üzenjük haza a rét­közi vak hegedős citera pen­getésével : — Ha kérdik, hol vagyok, mond meg, hogy rab va­gyok, a török udvarban talpig vasban vagyok. Bizony, én is csak a sz?­­oadság hazavágyó rabja va­gyok. Nyíregyházy Pál HÉTFÖ. Ebéd: rántott leves, zöldborsó főzelék, sült mar­hahús, gyümölcs. KEDD. Ebéd : Marhagulyás leves, mákostészta. Kávé. SZERDA. Ebéd: Burgonyaleves, töltött kelkáposzta (da­rált párizsival töltve). CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Paradicsomleves, paprikás burgo­nya (új) virslivel, fejes saláta. Kávé és sütemény. PÉNTEK. Ebéd: Zöldborsó leves, spenótfőzelék párolt marhafelsállal. Kávé. SZOMBAT. Ebéd: Sóskaleves, gombapörköít galuskával, fejes saláta. Kávé. VASÁRNAP. Ebéd : Karfiolleves, rántott csirke, rizzsel és salátával. Cseresznyés rétes, vagy cseresznyelepény. GYORSAN, BIZTONSÁGO­SAN ÉRKEZETT ... A BANK OF NOVA SCOTIA útján küldött kanadai dollá­rokat a legjobb napi árfo­lyamon' fizeti ki magyar pénzben a címzett lakóhe­lyéhez legközelebb fekvő bank. Még ma keressen fel ben­nünket- Figyelje meg, milyen gyorsan, milyen -biztonságo­san küldhet pénzt a mi bankunk útján. A barátai is mihozzánk járnak. rmfczBRNK THE BANK OF NOVA SCOTIA RE-1H • Ő csak ért hozzá Robert Frost, Amerika 84 éves koszorús költője verssoronként ezer dollárt kér kiadóitól. Tizennégy soros szonettjeit azonban 12.000 dó!tárért is odaadja, mert mint kijelentette : "egy szonett utolsó két sorának úgy sincs értelme". • — A LEGSZEBB UNIFORMI­SOKAT Montecarioban hord­ják az állami tisztviselők, ügy látszik, nagyon jól megy mostanában a játék­­kaszinónak, mert az egyen­ruhák színesek és elegán­sak; telik a hivatalnoki "posztóra". • — EMBERÖLÉS CÍMÉN ké­szítettek vádiratot Jean Dar­­gean tervező- és kivitelező mérnök ellen, akinek köny­­nyelműsége miatt 1959 de­cemberében, a frejusi gát­szakadásnál, négyszázan é'etüket vesztették. ialB United Appeal ... A Nemzetiségi csoport végrehajtó bizottságának több tagja látogatta meg Torontóban a Society of Crippled Civilians Jarvis Street 91- szám alatt lévő központját. Ez egyike annak a 85 intézménynek, melyet a torontoi United Appeal támogat. A Torontóban működő 14 nemzetiségi csoport 24 tagú bizottságot alakított, melynek az a feladata, hogy jobban megértessék az új­­kanadásokkal a United Appeal rendkívüli fontosságé! Az 1961. évi hadjárat megnyitó-ünnepségét az Arcadian Court épületében (176 Yonge Street) tartják, amikor megkezdik a tervezett 10,225.000 dollár összegyűjtését. A gyűjtés idei elnöke Mr. G. Allan Burton, akit 40.000 önkéntes segít Nagy-Toronto területén. A gyűjtés jelmondatául ezt választották: "önmagán segít, aki embertársait tá­mogatja!" NEM LESZ GONDJA, "HOGY MIT SÜSSÖN, FŐZ­ZÖN", HA A COLLEGE FOOD MARKET 426 College Street ÜZLETÉBEN VÁSÁROL NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTTAK, GYŰ­­MÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉLÉK. LEGKÜ1ÖNBÖZÖBB EURÓPAI ÉS KANADAI KÜ­LÖNLEGESSÉGEK­LUCKY GREEN STAMPS — INGYEN NYLON HA­RISNYA. — BEVÁSÁRLÁSAIT HAZASZÁLLÍTJUK. 426 College St,. WA 3-3884 mit írnak mások... MEGDÖBBENTŐ KINEVEZÉSEK FONTOS POZÍCIÓKBA Az eltávolított Oppenheimer mint "antibolsevista" delegált "Minket, akik naponta foglalkozunk a nenizetünk biztonságát érintő kérdések­kel, az utolsó öt hónapban történt események soroza­ta mély aggodalommal tölt el — mondota Gordon Scherer ohioi képviselő a washingtoni alsóház ülésén. Egy tábornokot, akinek hazánk szolgálatában szer­zett kiváló érdemei vannak, megleckéztették, mivel meglátása szerint a nemzet­re veszélyesebb a belső felforgatok munkája, mint a nukleár-fegyverek és be­szédében felszólalt • olyan magasállású személyek el­len, akik nem ismerik fel ezt a veszélyt. Az elnök kijelöli Dr. Ja­mes R. Kilíian-t, hogy ki­vizsgálja és ellenőrizze a Central Intelligence Agency­­nket (Cl A); biztosíthatom Önöket — mondta Scherer képviselő —, hogy múltjá­nál és eddigi megnyilatko­zásainál fogva egyike a leg­utolsó személyeknek, akike kulcspozíció betöltésére szó­ba jöhetnének. Az elmúlt hetekben az el­nök kinevezte Salvatore j Anthony Bontempo-t a State Department Biztonsági és Konzuli Osztályának fejévé. Ennek a pozíciónak a betöl­tésére a lehető legjobb sze­mélyre volna szükség- Vi­szont Bontémpot sem . a múltjánál, sem eddigi gya­korlatánál fogva nem tekint­hetjük e biztonsági pozíció betöltésére alkalmasnak. Ne­ki lehetnek kiváló minősí­tései a nemzeti parkok . és játszóterek igazgatása terén, de akkor, amikor egy hideg­háborúban veszünk részt, melyben a támadás célpont­ját éppen biztonságunk ké­pezi, ez a kinevezés komé­diával egyenlő. Sokan meg voltunk ütköz­ve akkor is, amikor a Na­tional Science Foundation ösztöndíjat szavazott meg az adófizetők pénzéből az II- linoisi Egyetemre olyan em­bernek, akit a bíróság már elítélt, mert megtagadta a válaszadást oly hivatalos] kérdésekre, mely kérdések az ő általa a hadiipar kere­tein belül kifejtett kommu­nista párti aktivitásra vonat kozólag vártak volna fele­letet. (Walter képviselő a kong­resszus kommunista-ellenes bizottságának elnöke nyi­latkozatban szintén alkal­matlanoknak minősítette fentieket e megbízatásokra. — A szerk.) Nem tudom —, folytatta beszédét Scherer képviselő. —, hány hasonló téves lé-! pést tud kiállani még> or | szágunk. De itt van megint egy újabb eset, mely igazán megdöbbentő. Az Organi-* zation of American States (OAS) költségeinek 60%-át az USA fedezi, s ez feltéte­lezetten az egyik legna­gyobb akadálya a nyugati világrészbe való kommunis­ta beszüremlésnek. Ez a szervezet kiválasz­totta Dr. J. Robert Oppen­­heimer-t egy latinamerikaf tudományos előadó körút megkezdésére, melynek ke­retében Oppenheimer már­is elutazott Mexikóba, majd onnan Braziliába, Argentíná­ba, Chilébe és Uruguayba. Minden országra kb. egyhe­tes előadóturnét szánt. S ez az Oppenheimer ugyanaz, akinek 1954-ben az Atom­energia Komisszió az or­szág biztonsága érdekébeo megtiltotta a bizalmas jel­legű aktákba való betekin­tést! Az AEC (Atomenergia Komisszió) azt is megálla­pította, hogy 1942 és 1945 között több kommunista párti vezető tanúskodott, mely szerint Oppenheimer a Kommunista Párt tagja volt, de pozíciójánál fogva nem lehetett nyíltan aktív a pártban. Továbbá megállapította az AEC Biztonsági Tanácsa azt is, hogy Oppenheimer 1938 és 1942 között évente 500-tól 1000 dollárig terje­dő összegekkel támogatta: a Kommunista Pártot. Op­penheimer felesége is kom­munista volt és feleségének első férje is a vörösökhöz tartozott. Testvére, Frank Oppenheimer vezető kom­munista tisztviselő volt, testvérének felesége is kom­munista párttag. Uraim! —»fejezte be be­szédét Scherer képviselő — az USA fedezi 60%-át annak a programnak, melyet Dr. J. Robert Oppenheimer inau­­gurál. Ezrei vannak hozzá­értő és az állam iránti hű­ségükben megbízható egye­temi tanárainknak, akik örömmel vállalták volna ezt a szerepet. Szeretném tudni — és azt gondolom, a legtöbb amerikai is szeretné tudni, — miért választották ki e veszélyes időkben épper» Dr. Oppenheimert erre a szerepre?" Sajnálatos és megdöb­bentő ellentmondásai ezek a ma: rezsimnek .. . (Szabad Magyarság ) Ha valamit el akar adni vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres hir­dessen lapunkban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents