Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-07-22 / 29. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely ötén Buzgó imádság epedes Százezrek ajsLkán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 29. szám, Vol. XI. No. 29. ( VtotaMa,K ^(M^aníeuu PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 július 22, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHO.NE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 DE GAULLE ERÉLYES HLTAKOZÁSA a szovjet-kelet-német békeszerződés ellen ! CHARLES DE GAULLE Charles de Gaulle francia köztársasági elnök televíziós beszéd keretében kijelen­tette, hogy a Nvugat soha­sem fogja elismerni a szov­jetnek Kelet-Németországga! kötendő külön békeszerző­dését, ha az a három nagyha­talom jogait sértené. De Gaulle komolyan fi­gyelmeztette televízión át a szovjet vezetőket, hogy ne robbantsanak ki válságot az egykori német főváros sor­sa felett, mert az a világbé­két fenyegetné. Vádolta a szovjetet, hogy a nyilvános­ságra hozott követeléseik szörnyű veszélyt jelentenek az egész emberiségre. "A szovjet a végsőkig fe­szíti a hurt a berlini kérdés egyoldalú megoldásával. Washington, London és Pá­rizs ragaszkodik berlini jo­gaihoz, melyet most Moszk­va meg akar szüntetni." Majd erélyesen ezeket a szavakat mondta a francia elnök : — Kijelentem nyomaté­kosan, hogy a moszkvai kö­veteléseket visszautasítjuk ! A továbbiakban a Szov­jetunióra hárított minden fe­lelősséget azokért a súlyos következményekért, melyek a berlini viszályból származ­hatnak. Kifejezte azt a meg­győződését, hogy a nyugati hatalmak tökéletes egyetér­téssel fognak e kérdésben együttműködni és támogat­ják Németországöt életérde­keinek megóvásában. Azután a francia néphez fordult De Gaulle és bejelen­tette. hoov a francia hadse­reget a legmodernebb fegy­verekkel kell ellátni. Szep­tembertől kezdve kötelező katonai gyakorlatokat ve­zetnek be, hogy begyakorol­ják a modern fegyverek használatát. A nyugatnémet kormány közölte Moszkvával, hogy a német békekötést csak a ket­tészakított németség köré­ben megtartandó szabad népszavazás után lehet lét­rehozni. Nyugat-Németor­­szág a szovjethez intézett jegyzékében kijelenti, hogy az elszakított keleti terüle­tekkel kötendő külön békét sohasem fogja elismerni. De Gaulle tekintélye egy­re növekszik a nemzetközi politikában. Ö képviseli a nyugati szövetségesek szi­lárd elhatározását, melyre a második világháborúban szerzett nagy tapasztalatai jogosítják fel. Támogatja a francia nép osztatlan bizal­ma s az a tisztelettel páro­sult barátság, mely Ameri­ka és Anglia vezetőihez fű­zi. Kelet-Németország tárgyalni akar a berlini légiközlekedésről Otto Winzer keletnémet helyettes külügyminiszter követeli, hogy a nyugati szövetségesek kezdjenek ha­ladéktalanul tárgyalásokat a Nyugat-Berlinbe vezető há­rom 'égifolyosó használatá­ról. Winzer szerint a Szovjet és Kelet-Németország között megkötendő békeszerződés véget vet a Szövetségesek azon jogának, hogy a légifo­lyosókat használhassák, te­hát új tárgyalásokat kell kezdeniök. Állítása szerint a keletné­met kommunisták új légi közlekedési szabályzatot ké­szítenek, mely augusztus 1- én lép életbe. Ebben ki lesz kötve, hogy minden idegen légijármü, mely be akar lép­ni a keletnémet légitérbe, köteles berepülését előzete­sen bejelenteni a kelet-német légi biztonsági központnak. A keletnémet kormány most váratlanul megtiltotta a háztartási luxuscikkek vá­sárlását azon 50.000 kelet­berlini polgárnak, akik ke­nyerüket a szabad Nyugat- Berl kiben keresik. Kelet­­berliniek csak akkor vásá­rolhatnak háztartási luxus­cikkeket, mint televíziós ké­szüléket, hűtőszekrényt, vagy autót, ha előzetesen igazolják, hogy Berlin kele­ti szektorában dolgoznak. Nincs olyan nap, hogy a Újabb repülőszerencsétlenségek A coloradói Denverböl je­lentik, hogy az Egyesült Ál­lamok DC—8 jelzésű léglö­­késes repülőgépe leszállás­kor a denveri Stapleton re­pülőtéren lezuhant, kigyul­ladt és a szerencsétlenségnek 17 emberélet esett áldoza­tul. Az utasok elmondják, hogy már 10 perccel a sze­rencsétlenség előtt figyel­meztették a gép vezetőjét, John Grosso kapitányt, hogy a hydraulikus berende­zés elromlott, ami a fék­rendszernek igen fontos ré­sze. 122 utas volt a repülőgép fedélzetén, akik közül több mint százat sikerült a romok közül és a lángokból kimen­teni. Némelyek még sebesü­lést sem szenvedtek. Az uta­sok közül 50 személyt szál­lítottak a kórházakba. A másik repülőgép sze­rencsétlenség Casablankánái történt a sivatagban. Egy csehszlovák személyszállító gép lezuhant és kigyulladt. Mind a 73 utasa elpusztult. A négymotoros Ilyushin. 18 gép a sűrű ködben nekire­pült egy magasfeszültségű villanyvezetéknek és fel­robbant. Az áldozatok kö­zött öt gyermek volt. Egy férfi életben maradt és a kórházba szállítás közben halt meg. A gép Prágából repült Marokkóba. Miámiban egy amerikai léglökéses személyszállító gép futószerkezete leszál­lás közben összetört s a gép súlyosan megrongálódott a füves kifutópályán. A gépen 107 személy tartózkodott, akik közül 99 utas Bostonból és Philadelphiából igyeke­zett Miárrwba. Senki sem se­besült meg- Szakértők sze­rint a gép hydraulikus fék­szerkezete olyan tökéletes állapotban volt, hogy a na­gyobb szerencsétlenséget meg tudták akadályozni. nyugati szövetségesek felé irányított hasonló fenyege­tés el ne hangzana. És nincs olyan nap, hogy a szeren­csétlen keletnémetek sza­badságát újabb és újabb in­tézkedésekkel ne korlátoz­nák. De ma már Nyugaton senki sem ijed meg a-hideg­háborútól és a világbéke egyedüli megoldásának a szétszakított két Németor­szág sürgős egyesítését tart­ja-Rusk háborús készülődéssel VÁDOLJA A SZOVJETET Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyi államtitká­ra azzal vádolja a Szovjet­uniót, hogy erőszakos és fenyegető magatartásával hosszúlejáratú válságba ker­geti az egész világot. Rusk a Nemzeti Sajtó Klubban Washingtonban tar­tott beszédében ezeket mondta : "A nemzedékünkre nehe­zedő állandó válság a Szov­jetunió azon magatartásából származik, hogy nem hajlan­dó együttműködni semmi formában az Egyesült Nem­zetek nemes törekvéseivel. Álszent módon a békét bir­­detii és készülődik a nagy háborúra. A hatalom birtok­lása arra készteti, hogy újra és újra fegyverkezzen", örülünk, hogy végre erre már az USA vezetői is rá­jöttek .. . (Szerk.) CSALÁDI ÜNNEP A SZERKESZTŐSÉGBEN Bensőséges családi ünnepet ültünk az elmúlt héten. Ke­nései F. László főszerkesztőnk eljutott életútjának gyö­nyörű állomásához, július 8-án volt ötven éves. Nem olyan fél század volt ez, mint apáink idejében, akik 35 eszten­dőt kiszolgáltak kényelmesen a telekkönyvi- vagy az adó­hivatalban s aztán derűsen és bölcsen nyugdíjba mentek. Szőlőjükben saját boruk termett, két-három éves rizling érett mindig pincéjük vékonydongájú hordóiban s a vizit­szobában a százkötetes milleniumi Jókai ragadta őket a boldog mesevilágba. Ez az ötven esztendő 1911-ben kezdődött, tehát már az óvodában katona dalokat dalolt a dajka és Homonna felől orosz ágyudörrenések rázták meg a csodálkozva hunyor­­gató magyar ablakokat. A tíz éves gyermekre ránehezedett a gyászbaboruit ország trianoni aléltsága s az édesanyját korán elvesztett ifjúnak súlyos kenyérkereső gondokkal kellett küzdenie. Még el sem felejtette az első háború gyér­­mekbenyomásait, mikor újra bombák szántották hazánkat. Piszkos fergeteg közeledett kelet felől, mely rabláncra fűzte vitézeinket, templomainkba kötötte rühes lovait, részegen ölelte asszonyainkat. A földalatti csatornák­ból felszabadult patkánynemzedék "felszabadítóként" üd­vözölte ezt a szennyes áradatot. Akiben a régi magyar múlt dicsősége lángolt, előkereshette az ősök koldusbotját, mellyel Rákóczit kísérték Rodostóba, vagy Kossuthot Tu­­rinba. Az új világ erdői, bányái, gyárai elnyelik a jövőjét kere­ső kivándorlót- A megszolgált hetibér biztos kenyeret ígér. De Kenesei F. László magasabb eszmékért rajongott. Két­ségbeesetten nézte nyelvünk, szokásaink, történelmi ér­zékünk, politikai ítélőképességünk pusztulását. Sokaknak lelkét már megmételyezte a vörös áfium. Forró fénycsóvára van szükség, mely lángra lobbantja a még parázsló ma­gyar lelkeket. És tíz évvel ezelőtt elindult egy kis litografált újság, kicsi mint egy hímzett batiszt zsebkendő, de tüzet sugár­zó, mint az a régi hatputtonyos tokaji aszú, melyet lako­dalmunkon ürítettünk menyasszonyunkra. Petőfi és Ady magyar nyelve áradt belőle, hogy megtisztítsa az idegen nyelvtengerek zátonyán botladozó beszédünket, gyerme­keinknek és unokáinknak megmutassa csodálatos szépsé­gű örökségünket, megőrizze a magyar tájak különös nyel­vi szokásait. Aki szülőföldjére gondol, hailja sajátos izü tájszólását, melyet szerelmes lélekkel azonnal felismer, mint ahogy én százféle kenyérből ki tudnám választani a tiszavidéki búzából sütött ducos fehér cipót. Beszédünk a lélek kenyere. Később a zsebkendő vitoríavászonná dagadt, viharos harcot hirdetett a kommunizmus ellen, az 56-os szabadság­­harc után kétszer és háromszor kopogtatott be hetenkint minden magyar otthon ajtaján. Sikere végighullámzott az egész északameríkai kontinensen és hódító pályáját többen is megpróbálták utánozni. Kenesei F. László neve fogalom­má váit az emigráns magyar újságírás terén. Ez a munka a dicsőség mellett súlyos áldozatokat is kíván. Aszkétának és megközelíthetetlennek kell lenni, a munka időnként a szerkesztő egészségét is aláássa. Olyan szellemi tábort keli a lap köré toborozni, akik nem retten­nek meg a kommunizmus fenyegetéseitől és szilárdan el­lenállnak csábításainak. Tiszta külpolitikai érzékkel kell magyarázni a világeseményeket, mert az olvasók nagyré­sze előtt nyelvi okokból szűkre zárul a világpolitikai hori­zont. Azután, ha a szellemi munkában kifáradt a szerkesz­tő, felgyürheti az ingujját és hozzáfoghat tördelni, hajtó gatni, postázni, vagy éppen átalakulhat saját hirdetési ügy­nökévé, melynél idegrázóbb foglalkozás nincs a világon. A sajtó nagy hatalom, a jóindulatú nyugati világ az em­beriség javára, az ázsiai sátánok pedig bomlasztó propa­gandára használják fel. Vigyázni kell minden sorra, mert, ha abból hátrányos következtetést lehet levonni a szabad világra, vagy a menekült magyarságra, rögtön találkoz­zunk vele a magyarországi kommunista sajtó szégyent nem ismerő hasábjain-Néhány hónappal ezelőtt angol lapok tudósításai alap­ján megírtuk azt a hírt, hogy a calgaryi egyetem történel­mi tagozatán milyen eredménnyel járt egy írásbeli feladat megoldása. A professzor viilámkérdéseket adott fel a vi­lágtörténelemből, melyekre az első éves hallgatóknak né­hány jellemző szóval kellett válaszolniuk. Például: ki volt Michel Angelo, ki volt Winston Churchill s így tovább? A hallgatók többsége szörnyen tájékozatlannak bizonyult. Akadt olyan, aki Michel Angelot Dél-Amerika felfedezőjé­nek tartotta, másik pedig Winston Churchillt az Egyesült Ál­lamok elnökének. A hírrel pár hét múlva felnagyított gúny­nyal találkoztunk a budapesti Népszava hasábjain. Néhány mondatunkat szószerint vette át s így kétségtelenül meg­állapítható, hogy tőlünk származik. A szerkesztőnek tehát vigyázni kell minden sorára. Viszont a magyar egyetemi hallgató lányok tavalyelőtt nyáron a Fejérmegyei Bodakatori Állami Gazdaságban vol­tak munkatáborban. Zöldséges- és gyümölcskertekben dol­goztak. A Népszabadság tudósítója meglepte őket sátoruk­ban, amint a Kanadai Magyarság külpolitikai hírmagyará­zatát olvasták s egy szép szininövendék leány titokban Csighy Sándor verseit szavalta lelkesülten. Ifjúságunk a marxista-leninista elvek helyett honszerelemre vágyako­zik s ezt ma már csak az emigráns lapokból s a száműzött költők verseiből tanulhatja. Kenesei F. László ebben is nem­zedéket nevelt. A menekült magyarság magatartását óhazai látogatásuk során szintén az emigráció* sajtónak keil kialakítani. Min­dig találkozunk a vidéki magyar lapokban ezekkel az öregamerikásokkal, akik nagy halom fényképpel, dollárok­kal tömött erszénnyel és gyakran csak angolul beszélő gyermekkei, vagy unokával mennek háza látogatóba. Ott­hon "kitántorgott"-nak hívják őket József Attila verse nyomán, öregeinknek a Moszkvában iskolázott párttitká­rok hamar torkára forrasztják a szót: — Jól tudjuk mi, hogy mennyi kincs van Amerikában. Az is igaz, hogy nem égette porrá annyi háború, mint min­ket- Jobban megfizetik a munkásokat, mint más országok­ban. Nálunk is volt "kapitalizmus" az átkos múltban, még­sem adott ilyen jó életet. Miért? — Nem azért pajtás — folytatja a hazug okoskodást —, mert Amerika gazdagabb, nem azért van neked házad, autód, televiziód és hűtőszekrényed, hanem, mert a te tányérodba is raknak pár koldusfalatot abból, amit má­soktól elvesznek. Ha megszűnik a munkád, nem tudod tel­jesíteni a részletfizetéseket s odavész mindened. El kell taposni a másikat, hogy érvényesülhessetek. Azért Kenesei F. László munkája közben mégsem ír a si­ralom és a keserű imádság sajátos magyar hangnemén, ahogy megszoktuk azt évszázados bujdosásainkban. A kuruckorszak dalai duhaj kevélykedésse! tagadták a sza­badság pusztulását, a kufsteini rabok a cella ablakán be­tekintő holdvilágnak mutogatták nehéz láncaikat, a mai emigráns magyar lap szerkesztője nyelvünk, szokásaink, történelmi múltúnk fenntartására sarkall bennünket. Apos­toli tűz hevíti szívét. Nem övé Amerika gazdagsága, de ; részt kell venni minden szenvedő magyar fájdalmában. Együtt hordozza velük a hontalanság golgotái keresztjét. j Kenesei F. László a hazafiasság példája. Nem fél és nem alkuszik. Tollát, hirét, szabadságát el nem vehetik tőle s a kommunizmus dühös támadásainak mértéke alakítja ki benne hitét a szárnyaló magyar szabadság végső diadalá­ban. Bátor lélekkel hirdeti az igazságot a világ közvélemé­nye előtt. Dugonics András "Etelka" című 18. századbeli hires re­gényében, melynek már címe is kedves a hű férj szemé­ben, ezekkel a szavakkal hagyja ránk Árpád fejedelem nemzeti örökségünket: —A Sajói földet, a Duna vizét, az Alpári füvet soha el ne felejtsd. Magad fogj a legterhesebb dologhoz- Karddal, ha szóval nem győzöd ! így tesz a mi ötven éves Főszerkesztőnk és hajnaiodik munkája nyomán. NYIREGYHÁZY PÁL Ahogy Malinovszkij “marsall” látja... - avagy mindent vissza OLVASÓINKHOZ! Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy LAPVÁLLALATUNK 1961 július 14-től július 31-ig NYÁRI SZABADSÁGOT TART. így iapunk július 29-i száma NEM JELENIK MEG. Következő számunk AUGUSZTUS 5-én JELENIK MEG, a szokott időben. NOTICE TU OUR READERS I This is to notify our readers that our Offices will be closed for SUMMER HOLIDAYS from July 14 to July 31st. The July 29th issue of our paper will not appear. Our next issue will be dated of August 5th. leaving the press at usual time. Rodion Malinovszkij "Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország uralko­dó körei az engedékenység politikáját folytatták és ösz­­szejátszottak a fasiszta ag­­resszorokkal. A nyugati imperialista ha­talmak nagyban előmozdí­tották Németország katonai erejének növekedését. A né­met militaristák. "Drang nach Osten" jelszava megelége­déssel töltötte el az angol és francia vezető köröket. 1939-ben, amikor francia és angol küldöttség járt a Szovjetunióban, a franciák és az angolok komolyan tárgyaltak volna, nem került volna sor háborúra. A tények meggyőzően ta­núsítják — hangsúlyozta —, hogy éppen a nyugati ha­talmak kormányai vétkesek a második világháború ki­robbantásában. "A nemzetközi imperializ­mus a számára gyűlöletes szocialista ország elleni harc zászlaja alatt igyekezett tö­möríteni a kapitalista tábor összes erőit". A Szovjetunió elfogadta a németeknek azt a javaslatát, hogy kössenek, megnemtá­madási szerződést a Szov­jetunió és Németország kö­zött. A Szovjetunió időt nyert, több mint másfél év­vel későbbre tolta a hitleri Németországgal vívott há­borút és ami a legfőbb —> hangsúlyozta Malinovszkij — ez a szerződés kiküszö­bölte annak lehetőségét, hogy a tőkésállamok egység­frontot hozhassanak létre a szovjetország ellen. Malinovszkij marsall meg­jegyezte, hogy "az Egyesült Államok és Anglia uralkodó körei célként tűzték maguk elé mind a Szovjetunió, mind Németország maximális-meggyengítését, ezért halo­gatták a nyugat-európaü hadműveletek kiszélesítését, A hadműveleteket csupárv. másodrendű hadszíntereken bontakoztatták ki". "A szövetségesek csak ak­kor kezdtek sietni az európai második front megnyitásá­val és csak akkor tették partra csapataikat Normarr­­diában, amikor már világo­san látták, hogy a Szovjet­unió az ő segítségük nélkül' is szétzúzza a fasiszta Né­metországot. Ezek megcá­folhatatlan tények" — je­lentette ki Malinovszkij mar­sall, majd hozzáfűzte, hogy a fasiszta Németországnak és szövetségeseinek szétzú­zásában döntő volt a Szov jetunió szerepe. "Egyenesen meg kell mondani, hogy a Szovjet­unió néíkül nem semmisít­hettek volna meg a német fasizmust" — jelentette ki. Malinovszkij marsall be­széde a Szovjetunió ellen in­tézett hitleri támadás husza­dik fordulójának előestéjén a Kremlinben, a moszkvai közvélemény képviselői előtt — iskolapéldája a po­litikailag nem iskolázott ka­tona áruló kijelentéseinek. Megtudjuk beszédéből, hogy a második világháború megindításában nem a né­metek vétkesek, hanem a nyugati szövetségesek, akik a kapitalista tábor erőit a szovjettel szemben igyekez­tek tömöríteni. A németekkel kötött meg­nemtámadási szerződés csu­pán időnyerés céljából jött létre, hogy másfél évig még békében élhessenek és fel­készülhessenek arra a rivális szerepre, melyből a mai élet­halál harc fejlődött ki Nyu­gat és Kelet között. Ha azonban a háború megindításában Nyugat volt a bűnös, miért rendezték a nürnbergi véres cirkuszt az akasztofak hosszú sorozatá­val, miért szakították ketté Németországot s miért szór­nak még ma is átkot azok­ra a nyugatnémetekre, akik esküdt ellenségei a kommu­nizmusnak s akik szorgal­mukkal és gazdasági eré­nyeikkel a világ bámulatát érdemelték ki? Ugv látszik, hogy a hábo­rúra készülődő szovjet had­sereg leggyengébb fegyver­neme mégis tábornokainak butasága! A NÉPEK HANGJA (Songs of the People), a CBC népsze­rű hétfő esti nemzetiségi zenei műsora nemrég születés­­napi ünnepséggel ülte meg a Trans-Kanada hullámain való fennállásának nyolcadik évfordulóját. Ivan Romanoff he­gedűművész és karmester, aki egyben a műsor rendezője is, egy szelet születésnapi tortát kap nővérétől. Elena Pez­­hukovától, aki a műsor zongoristája. 1953>-ban történt megindulása óta a műsor egyik vendégszereplője Jan Ro­bes a népszerű énekes. (CBC Photo)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents