Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-07-22 / 29. szám

KANADAI MAGYARSÁG XI. évfolyam, 29. szám, 1961 július 22, szombat KANADAI A KRISZTUSKÉP ft4 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Tdefon: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996' Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-tól délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00f fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­, juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada INGYEN UTAZÁSI ÜGYNÖK ...minden TCA repülőjegyhez! Ne felejtse el, ha legközelebbi magyarországi látogatására indul a TCA repülőgépekkel: Vegye igénybe az Utazási Ügynök munkáját s így jobban fogja élvezni utazását! Elvégzi a helyfoglalást, kikeresi a megfelelő időpontokat, megszerzi a jegyeket és gondoskodik a csatlakozó repülé­sekről. Segít a “Repüljön most — Fizessen később" terv alkalmazásával, felvilágosítja önt a különlegesen olcsó kivándorló menetdíjakról', ha ki akarja hozatni családja tagjait Európából Kanadába .. • Mindez nem kerül Önnek egy fillérjébe sem, hacsak nem kíván valami különös költséggel járó szolgálatot. És milyen olcsók a TCA repülőjegyek: Toronto és Buda­pest körött jet gépen oda-vissza economy osztályon csak $656.70-ba kerül. Lefizetés mindössze $65.67 (Beleértve a csatlakozó repüléseket is.) Bárhová akar menni, repüljön — és ikérje a TCA Utazási ügynök könyvét! TRANS-CANADA AIR LINES AIR CANADA UTAZÁSI ÜGYEKBEN FORDULJON KELEN TRAVEL SERVICE-HEZ 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE. A«A .AAAAAAAAAAAAAAA» Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásukkal kapcsolat­ban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni. — Márpedig én nem hi­szek csodákban, sem az úgy­nevezett látomásokban — mondja a társaság egyik tag­ja egy középkorú orvos. Boncolásaim közben mindig feszült várakozással figyel­tem valamely váratlan, ér­zékfeletti megnyilvánulásá­ra, de többé az életnek sem­miféle sem közvetlen, sem elvonatkoztatott nyomával nem találkoztam. A természetfelettinek ne­vezett dolgok rendszerint nőkkel fordulnak elő, vagy erősebb képzeletű egyének­nél, akiknek gyenge, érzé­keny idegzete jobban reagál izokra a hatásokra, ame’yet fHfokczo’.tsága valóságnak vél. — Engedje meg, de a leg­vadabb képzelődésnek is van valamely pozitív alapja — védte a maga álláspontját a filozófia és pszichológia, tanárnő. — Hiszen maga Kant leszögezte, hogy jelle­münket már a nonmenon, vagyis a megismerhető és m eg i s-merhetet len v i I ágból hozzuk magunkkal. Mi tehát ez a megismerhetetlen vi­lág, amelyről ez a nagy gon­dolkodó sem restell beszél­ni? — Bizonyos, hogy van­nak dolgok, ahol a tudó­­mán» is megáll és falba üt­közik- Én magam is talál­koztam megérthetetlen dol­gokkal, de sohasem vet annyi időm, hogy kutatá­somban azok mélyéig eljus­sak, bár nagyonis érdekel — szólt hozzá a praktikus tu­dományokat művelő mér­nök. — Senkire sem akarom ráoktrojálni a magam felfo gását, sőt még ítéletében sem befolyásolni -- elegye­dett a vitába a házigazda —, de engedjétek meci, hogy egy velem megtörtéit eseményt mondjak el. Jól ismerhettek arról azolda'arri­­ről, nemhogy képzelgő vol­nék, de inkább kissé túl reális s mint ilyen, a 'konk­rét igazsághoz túl mereven s ragaszkodó. Méc az első világháború­ban történt. A gorliczei nagy frontát­törés után előnyomulásunk ban a San folyó állta d utunkat. Ebben az időben még csak hadapródőrmester, de egy lelkes, hal ál tmegvető kis fel­derítő szakasznak voham s parancsnoka. A szakasz minden tagja önként jelent­kezőkből rekrutálódott. Sza­kaszomhoz tartozó önként jelentkezők voltak a hadap­ródiskolából két héttel eiőbb kijött Tapp és Kreutz had­­apródőrmesterek is. Egy előbbi felderítéssel kancso­­atban mindkettő kisezüst vitéiségi érmet kapott, me­lyet mellükön büszkén visel­tek. Parancsot kaptam, hogy embereimmel keljek át a San folyón s támadjuk meg a túlparton levő faluban portyázó oroszokat minél szélesebb megtévesztő vo­nalban s hídfő állást fog­lalva fedezzük a hidászok pontonhíd verését s az ez­red éjszakai átkelését a fo­lyón. Kikerestük a San seké­lyebb részeit s derék Ígérő vízben észrevétlenül át is gázoltunk rajta. Már mind a harmincán a túlparton voltunk — ennyi emberből állt a szakaszom —, mikor a folyó dombos partjának védelme alatt két­­három lépés térközökkel csatárláncba fejlődtünk. Most adott jelre, a már 200—300 lépés széles terü­leten át akartunk rohanni, hogy a falu legközelebbi házai és azok kerítései mö­gött fedezéket találjunk. Csakhogy lappangásun­kat az oroszok már előbb észrevehették, mert kiugrá­sunk pillanatában erős pus­­katüz fogadott. Hullt a go­lyó, mint a zápor. Négyen rohantunk egy­más mellett. Tőlem balra Papp, jobbra Kreutz, meg a bátyám. A két szegény fiú, mellükön a kis­ezüst viíézségi éremmel, me­­;yet minden figyelmezteté­sem ellenére sem tettek le a felderítés előtt és amely kitűnő célpontja volt az oroszoknak a rajtuk vissza­vetődő déli verőfényben — azonnal elesett mellőlem. Bátyám és én rohantunk tovább- Nagy futásunkban szinte berepültünk az előre kiszemelt terepig, hol hihe­tetlen gyorsasággal ástuk meg a fedezékünket. (Ilyen­kor tűnik ki, milyen gyors vs tud lenni az ember élet­veszélyben.) Gondolatnyi idő sem telt ei és embereim­mel már derékigérő árok­ban voltunk. Bátyám és én egy ház tö­vébe ásott fedezékben la­pultunk. Ide kellett volna befutnia a két hiányzó had­apródnak is. Ekkor még az* hittük, csak levágták magu­kat 5 puskatűzben és remél­tük, hogy kúszva, némi ké­séssel majd csak eljutnak hozzánk. Az oroszok azonban nem hagyták abba a tüzelést. — Ok a faluban voltak elásva —, mi pedig olyan lámá­vá-', puskaropogással viszo­noztuk azt és rohantunk fe­léjük, hogy azt hitték egész ezreddel állnak szemközt. Meg is futamodtak, elhagy­va a falut. Elcsendesedett a tüzelés és én visszafelé kúsztam megkeresni a két hiányzó bajtársat. Elérve a helyet, hol mind­ketten mozdulatlanul feküd­tek, látom, hogy az egyik torok, másik szívlövést ka­pott. Segíteni nem tudtam rajtuk, mert mindkettő ha­lott. Papp bajtsrsamnak jól -ismertem a szüleit és a sze­gény fiúnak már az indulás­nál valamely rossz előérzete volt, mert megkért, hogy ha elesik, értékeit vegyem ma­gamhoz és juttassam el a szüleinek. Utolsó akaratát véltem tel­jesíteni, mikor zubbonya zsebébő! kiszedtem iratait, karóráját és egy imaköny­vet. Lapozgatni kezdtem az imakönyvben és annak egyik lapján egy Krisztuskép tű­nik ámuló szemeim elé át­szellemült arcával, földön­túli fennségben, amint ép­pen áldásra emeli- -a kezét, hogy mozdulatlan, szinte le­­bűvölve néztem percekig, még az idő veszedelmes siettetésével sem törődve. Majd összeszedtem maga­mat: az órát, meg az ima­könyvet halott bajtársam irataival együtt beletettem a hátizsákomba, hogy szülei­nek eljuttassam. Ezután óva tosan visszakúsztam embe­reimhez. A realitásokhoz tartozik még az, hogv a sikeres fel­derítés után, az éj leple alatt ezredem is hidat verve át­kelt a San folyón. Tovább meneteltünk Kelet felé Przemsyl visszafoglalására. Ez a Krisztuskép azonban többé el nem hagyott éle­tem semmiféle válságában, veszedelmeiben —, melyek­ben éppen elég részem volt és van mind a mai napig —, bár sem az imakönyvet, sem az órát nem volt mó­domban eljuttatni az iratok­kal együtt a szegény fiú szüleihez, mert a háború pok- 1 ában hátizsákommal együtt elveszett. Ezután még igen sok üt­közetben, veszélyes felderí­tésben vettem részt sebesü­lésemig, de minden válsá­gos percemben, életveszé­lyes kockázatok idején, ami- Kor ez a Krisztuskép megje­lent ködös szemeim előtt égi fennségében, tisztaságában ; halálos biztos voltam abban, hogy semmiféle bajom nem eshetik. Talán ez is adta ne­kem az ütközetekben azt a biztonságot, amely bajtár­saim előtt a rettenhetetlen bátorság nimbuszát keltette irántam. Pedig meg kell vallanom: nem voltam bátor. Sőt oly­kor erős félelemérzet is va- I dászgatott értelmemben, * idegeimben és a bátorság látszatát csak az a mieden­­mindegy nemtörődömség adta, mely ott majdmindeni­­■kürrkben élt.- A Krisztus-kép I látomása óta azonban ez a ködös nemtörődömség vala­­j mely tökéletes biztonságér­zetté alakult bennem. Ez a Krisztuskép minden ütközet előtt felettem lebegett leik' ' szemeim előtt és én men­tem, mentem előre, mert éreztem, semmi bajom nem eshetik. Sebesülésem napján —. mely sebesülés egész életem 1 döntő fordulatát adta —, I nem láttam a Krisztus'képet. Pedig ugyanolyan nyugodt, , magabiztosan jelentkeztem ezúttal is járőrszolgálatra, I mint egyébkon. Felfokozott képzelőerő talál­kozása a véletlenekkel I Uj menetszázad érkezett a frontra, melynek parancs­noka az ömkéntesiskola pa­rancsnoka volt, ahonnan én is kiikerültemi. Mikor meg­látott, összecsapta a 'kezét: — Jaj Jóska, de rongyos vagy! Bizony elég nyomorúsá­gos állapotban voltam. Le­rongyolódva a sok ütközet­ben, ellepett a tetű is, mert nem volt idő a tisztálkodás­ra, csak a kedélyünk volt -még- ekkor is töretlen fiatal­ságunkhoz képest. — Na várj, segítek rajtad, amit tudok. Zubbonyom ugyan nincs nélkülözhető, de nadrágot, -meg- fehérne­műt adok neked abból, amit otthonról hoztam ki. Hálásan megköszöntem Miller J. őrna-ayomnak, ró­lam való bajtársi gondosko­dását, habár még nem tud­tam, miként veszem hasz­nát termetünk különbözősé­ge miatt- Őrnagyom ugyan­is magas karcsú alak, én meg aféie erösesontú zömök, mc­­kány gyerek-Mégis átöltözködtem az ő fehérneműjébe. Az ing mégcsak hagyján, de a hosz­­szú, szűk alsónadrágot alig tudtam felcibá'lni. Lábszár­­ban különösen nagyon fe­szes volt. Alig aludtunk egy-két órát, mert hajnalban ismét felde ritésre indultunk. Nem tudom mi volt ve­lem, de szokásom ellenére féltem. Féltem és most hiába akartam szemeim elé idézni a Krisztus képet —, -nem lát­tam. Most m-á-r nemcsak féltem, de nagyon megijedtem. Imádkoztam és alkudozni kezdtem az Istennel. — Édes jó Istenem tu­dom, hogy ma engem vala­mi -nagy baj ér. Azt is -tu­dom, határozottan grzem, hogy nem fogok meghalni — érdekes ebben milyen biztos voltam —, dehát ha nem veszed el az életemet —morfondíroztam -magam­ban — mit adjak Neked az életért cserébe? Ha a keze­met, karomat veszed el, nem tudok többé hegedülni, mit nagyon szerettem. Ha a lá­bamat veszed el, nem tudok táncolni. Azt is nagyon sze­rettem és abban az időben nagyon jó táncos voltam. Ha a szemeimet veszed el?... Édes jó Istenem még gon­dolni is borzalom az örök éjszakára, amely akkor rám borul. Nem látom többé a napot, holdat, csillagokat fákat, virágokat és — azokat, akiket szeretek. Nem. — Ne tedd ezt velem jó Atyám- A fülemet? — Hopv egész életemben szá­­nalomraméltó hülye legyek, akin mindenki nevet?... — Uram ! — Én nem tu­dok választani — sóhajtot­tam fel kétségbeesetten. Rád -bízom, mit veszel el tő­lem, ha élni engedsz. így tépelődtem, gondol­kodtam, miközben csopor­tomból kiválasztott hét em­beremmel hol -kúsztunk, hol lappangtunk előre, az ellen­séges vonal felderítésére. Az ellenség közbe rette­netes pergőtüzet zúdított ránk. Éppen egy vizesárokhoz értünk, amelyen a többiek­kel eovütt átugráltunk. Mikor az árkon átvetet­tem magamat, éppen a leve­gőben voltam, amikor jobb lábamon egy hatalmas ütést éreztem, mintha vaspálcá­val vágtak volna -rá és egé­szen érthetetlenül visszazu­hantam a vizesárokba. Fel akarok állni, hogy embe­reimmel továbbkússzam a terepen, amikor látom, hogy egyik lábam úgy mo­zog, mintha csont se lenne benne. — Nini mi történt velem, ballerina lettem? — nézem a lábamat csodálkozva, de minden fájdalomérzet nél­kül. — Zászlós úr megsebe­sült! — kiabálja a leoé­­nyem. (Időközben előléptet­tek.) De már jobbról, bal­ról mellémkúsz'tak a többiek is és az állandó tüzelésben kivonszoltak az árokból sa­lát életük kockáztatásával. Sátorponyvába tekertek és úgy húztak, vonszoltak, kúszva, csúszva a derék fiúk a tőlünk 8 km-re fekvő kötözőállomásig. Délután 5 órakor indultunk és másnap reggel 6 órára értünk be a kötözőhelyre. Míg bajtársaim saját éle­tük mentése helyett a golyó­záporban engem vonszoltak tova, lázas, viziós szemeim előtt ismét feltűnt a Krisztus­­kép eddig sohasem látott égi fényességben, áldásra­­emelt kezeivel, de ugyanek­kor elviselhetetlennek tűnő fájdalom tépett bele a jobb lábamba, melyre azt hittem nem lehet kibírni, különösen a döccenéseknél. — Micsoda szerencse ez a szűk alsónadrág, amelybe úgy beledagadt a Iába, hogy ollóval kellett levág­ni — mondta a kötözőhe­lyen szolgálattevő orvos. — Ennek köszönheti, hogy nem vérzett el, vagyis az életét- Különben ütőérlövés, három idegszakadás és dum­­cíumtól eredő csontzúzódás — Uram legyen áldott az akaratod — fohászkodtam fel a rettenetes kínok közt tűnő eszméletem utolsó vízióiban. Elvetted az egyik füllem hallását. Elvetted az egyik lábamat, de meghagy­tad az életemet, Te tudod miért. Adj nekem erőt, ezt az életet a Te akaratod, szán­dékod szerint fél lábbal vé­­gigsántikálni. A társaság némán hallga­tott. Még a cinikus orvos is mereven, egyetlen hang nél­kül bámult bele a semmibe, v. Szirmay Jozsefné HÉTFŐ. Ebéd: rántott leves, zöldborsó főzelék, sült mar­hahús, gyümölcs. 'KEDD. Ebéd: Marhagulyás leves,-mákostészta. Kávé. SZERDA. Ebéd: Burgonya leves, töltött kelkáposzta (da­rált párizsival töltve)­CSÜTÖRTÖK. Ebéd r Paradicsomleves, paprikás burgo­nya (új) virslivel, fejes saláta. Kávé és sütemény. PÉNTEK. Ebéd : Zöldborsó leves, spenótfőzelék párolt marhafelsállal. Kávé. SZOMBAT. Ebéd: Sóskaleves, gombapörkölt galuskával, fejes saláta. Kávé. VASÁRNAP. Ebéd: Karfiolleves, rántott csirke, rizzsel és salátával. Cseresznyés rétes, vagy cseresznyelepény. CSERESZNYELEPÉNY: 25 deka lisztből, 18 deka vajból, 6 deka darált fehér mandulabélből, 8 deka porcukorból és 3 tojássárgájából' porhanyós tésztát gyűrűnk. Hűvös helyen egy órán át pihentetjük, majd fél centiméter vastagra ki­nyújtjuk és világossárgára sütjük. Ha kihűlt, sűrűn rára­kunk -kimagozott cseresznyét, vanilialcrémmel bevonjuk és piskótamorzsával durván behintjük. 15—20 percre is­mét a sütőbe tesszük és felszeletelve tálaljuk. A vanilia“ krém tejből, kevés lisztből, cukorból, vaniliaporból és két tojásból áll. Gőzön felverjük és kihűlésig tovább verve,, kenjük a tésztára. Miként vélekedik Moszkva , a berlini kérdésről Moszkva szerint a berlini kérdésben a nyugati hatal­makhoz intézett szovjet emlékirat újabb válságot robban­tott ki a nyugati hatalmak között, mert London nem haj­landó fenntartás nélkül támogatni Washington öklöt rázó és fogcsikorgató, harcias magatartását nyugat-berlini jo­gainak védelmében. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nyugat-Német­­ország nyomást gyakorolnak Angliára s arra kényszerítik, hogy hivatalosan valljon szint, hajlandó-e részt vállalni a nyugat-berlini pozíciók védelmében. Moszkva szerint Anglia fáradt és öreg ország, minden lendület híján s nincs annyi bátorsága, hogy szembenézzen a hidegháború adott tényeivel. Ezért rendkívül furcsa, hogy az Egyesült Államokon kívül Anglia az egyetlen szö­vetséges, amely haderőt tart Nyugat-Berlinben. Nyugat­német csapatok nem állomásoznak ott, a franciák pedig megelégednek azzal, hogy a csapatok számára szükséges vendéglők, éttermek fenntartásáról gondoskodnak. Végül kirohan Moszkva Adenauer kancellár ellen, aki ki­jelentette, hogy Nyugat-Németország sohasem ismerné el a Szovjetnek Kelet-Németországgal kötendő különbékeszer­­zödését. Az is nagyon fáj Hruscsovnak, hogy a nyugati ha­talmak fenntartás nélkül csatlakoznak Bonn merev és ma­kacs álláspontjához. Sajnáljuk a szovjet és a csatlósállamok világtól elzárt né­pét, akik ilyen hamis híreket kapnak a nemzetközi politiká­ról s a nyugati szövetségeseket fáradt, öreg országoknak tartják, melyek nem tudnak egyebet, mint egymás között acsarkodni. Hitler annak idején ugyanabba a hibába esett — lebecsülte Anglia erejét —, csak későn jött rá, hogy a Brit Nemzetközösség legyőzhetetlen. Hogyan fognak cso­dálkozni, amikor majd ellenállhatatlan lendülettel nyitnak utat maguknak Berlinbe, ha közlekedési útjaikat bárki megpróbálná elzárni? Akkor majd megismerkednek a ‘ “fáradt, öreg és lendület nélküli" Anglia bátorságával. NEM LESZ GONDJA, “HOGY MIT SÜSSÖN, FŐ* ZÖN", HA A COLLEGE FOOD MARKET 426 College Street ÜZLETÉBEN VÁSÁROL NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTTAK, GYÜ­MÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉLÉK. LEGKÜLÖNBÖZŐBB EURÓPAI ÉS KANADAI KÜ­LÖNLEGESSÉGEK­LUCKY GREEN STAMPS — INGYEN NYLON HA­RISNYA. — BEVÁSÁRLÁSAIT HAZASZÁLLÍTJUK. 426 College St,. WA 3-3884 KÜLÖNLEGES SÖRFŐZÉS A KANADAI ÍZLÉS SZERINT • . • • • • :• ■ ipgfstf > fjfií #1 & t y i £ BŰUMí Imm mm mm CANADIAN MOLSON’S BREWERY (ONTARIO) LTD.— INDEPENDENT BREWERS SINCE 1786

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents