Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)
1961-12-30 / 51. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone : LE. 6-0333. X AH A DAI (fatadfa* '%cm$<vUcui6 PRICE 10 CEW~« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. XI. évfolyam, 51. szám. Vol. XI. No. 51. Szerkeszti: K E N E S E I F. LÁSZLÓ Toronto, 1961 december 3Ö, szombat Goa: Nehru erkölcsi halála A magyar ügyet segítheti ; i f mm w'tuHi[ir~' 'r * ■ r a Kádárok modortalansaga Amikor a magyar szabadságharc idején az UNO közös aikcióra készült a szovjet megszállás ellen, az egész világ elsősorban Nehrutól várta, hogy az úgynevezett semleges népek nevében bélyegezze meg a bolsevistáik vérengzését egy szabadságáért küzdő ártatlan nemzet erőszakos elnyomására. Ha Nehru akkor egyértelmilleg hazánk oldalára állott volna, úgy megtörtént volna a, nemzetközi akció, s ma nemcsak Magyarország volna szabad, hanem a kon> mumizmus megbukott volna a vörös gyarmatbirodalom minden országában, s valószínűleg az egész világon. De annakidején Nehru szemforgató "óvatossággal" tiltakozott az orosz akció megbélyegzése ellen, azon a címen, hogy ez "beavatkozás" volna Magyarország belügyeibe. Ugyanekkor kijelentette, hogy ö "elvileg minden erőszakos cselekmény" ellen van ugyan, de a magyarországi események miatt legfeljebb sajnálkozását hajlandó kifejezni. A magyar szabadságharc ügye azután — éspedig elsősorban Nehru magatartása miatt — az Egyesült Nemzetekben ellaposodott; ismételt tiltakozásoknál egyéb nem történt —, a többit sajnos nagyon jól tudjuk. Nem sok ka'I később egy cikkünkben felhívtuk az olvasók figyelmét arra, hogy Nehru Kashmir kérdésében éppenolyan megvetéssel dobta félre az UNO határozatait, mint a Szovjet azt Maayarország kérdésében tette, s hogy véleményünk szerint ez a szemforgató, álszent, piros rózsát viselő politikai kígyó csupán egy célt követ: a fehér emberek, s a fehér emberek barátainak kiirtását. S amikor Vöröskína megszállta és széttaposta Tibetet, s Nehru megint csak az álszent tiltakozásnál maradt, s éppenhogy csak nagy nehezen megengedte a Dalai Láma indiai letelepedését: megint az volt a véleményünk, hogy Nehru többet árt a világszabadságnak, mint akár a Szovjet, mert a kommunisták legalább nyiltan világuralomra törekszenek, őket legalább mindenki — fehér, fekete vagy másszinű ember — kétségtelenül ellenségnek tekinti, míg Nehru egyrészt a "keleti bölcsesség" fantáziát lenyűgöző tanaira hivatkozva, másrészt a "szines emberek szolidaritása" nevében nem tesz egyebet, mint megakadályozza az elnyomók elleni bátor kiállást. Hoav a mi észrevételeinknek — illetve a velünik egyező módon gondolkozó sokezer újságíró és felvilágosult politikus észrevételeinek — nem volt fogamat ja, s hogy a hindupolitikát eddig még nem sújtotta a megérdemelt általános világumdor, annak az az oka, hogy a jóakaratú emberek természetűiknél fogva a békére vágyódnék, s Nehru éppen eninek a természetes vágynak adott tápot, amikor Gandhi tanításai alapján mindemkor és •m im den körülmények között az erőszak mellőzését, s még az erőszakos támadóval szemben is a békés, türelmes megoldást sürgette. Nehru annyira ment ebben az állítólagos békeszeretetben, hogy még az ellen is j csak enyhén tiltakozott, amii- j kor a vöröskínai csapatok egyszerűen megszállták a Himalája gerince körül fekvő indiai területeket Azonban a hindu közvélemény nem támogatja Nehrut. A New Deíhi-i parlamentben egyre erősödő tiltakozások hangzottak el Nehru gyenge1 Kína-ellenes politikája miatt. Nehru —, mint ahogy azt tőle várni lehetett — harcias szavakkal jelentette ki, hogy India a háborútól sem riad vissza a Vöröskína által tőié elvett területek visszaszerzése érdekében —, majd mint ki jól végezte dolgát, visszaparancsolta a Kínával szemben álló indiai helyőrségeket, nem indított semmi katonai akciót az északi határokon —, ellenben fegyveresen megszállta, elfoglalta és annektálta Goát, Damaot és Diut, ezt a három portugál felségterületet az indiai félszigeten. A megszállás célja nyilván hindu militarista körök lecsillapítása volt —, tehát tulajdoniképpen a tavaszra hirdetett választások idejére szó- i ló belpolitikai - cselfogás Mr. Nehru, aki csak nemrégen jelentette ki, hogy "minden fegyveres erőszak fáj nekem" és hogy "minden kérdést egyedül békés utón szabad megoldani, s a támadás semmi körülmények között sem indokolt"— most azoknak a szavazatára pályázik, akik nem hisznek a szép, de üres szavaknak, s szívesebben hallgatják a katonai hódításról szóló híreket., mint az álszent filozófiát. Ezdk a hindu milliók, s oarlameint'i képviselőik, lényegében erőszakos, hódító, bátor, de barbár katonák, s ebben a magatartásukban ellentétbe kerülnek ugyan Nehru szavaival, de úgylátszik- Nehru valódi, belső érzéseivel azonos módon gondolkoznak. Pontosan ezeknek az erőszakos millióknak a támogatását akarta Nehru megszerezni, miikor kiadta a parancsot a portugál területek fegyveres megszállására. S ne higyje senki, hogy a három portugál feleségterület valamilyen elnyomott gyarmatbirodalom volt. Goát 450 évvel1 ezelőtt alapították a portugálok egy természetes, lakatlan kikötő öblében fezért, hogy a Kelet-lmdia és Kína felé vitorlázó portugál hajóiknak megfelelő szárazföldi támaszpontjuk legyen. Akkor Portugália világbirodalom volt, de csak, mint hajósnemzet, s a portugál felfedezők, tudósok és kereskedők minden más népet megelőzve dolgoztak azon, hogy az akkor ismert Keletet Európával összekössék. Goát száz évvel később mint "Kelet Párizsát" ismerték, s a húszadik század közepére a három portugál terület lakossága közel egy millió emberre növekedett, akiknek fele európai származású, vagy keverék katolikus volt, a másik fele hindu bennszülöttekből állt. Soha, 450 év alatt egyetlen esetben sem tiltakozott semmiféle indiai kormány a portugál felségterület ellen. Az angol hódítás előtt India sokszáz helyi maharadzsa fennhatósága alatt állott, akik egész életüket háborúskodással töltötték el, s az évszázad©A világpolitika vándora: úgy látszik terheim az Újévben sem lesznek könnyebbek I kon keresztül mindenkor Goa volt az a terület, ahol a politikai menekültek —, ha odáig el tudtak jutni — menedéket találtak. Amikor N agybri t ann.ia annekitá Ita egész Indiát, s a helybeli királyok az angol királynak esküdtek hűséget, éppen a portugál Goa volt az, amely a hindu politikai üldözötteket befogadta. Olyan hindu politikusok, akik tiltakoztak az akkori brit megszállás ellen, s így a brit kormányzattal ellentétbe kerültek, Goába menekültek. S Goa, mint portugál felségterület, az angolok részéről is tiszteletet élvezett, mert Portugália a napóleoni háborúk óta m i n denkor N agyforitainmi a leghívebb szövetségesének számított. Amikor az angolok politikai függetlenséget adtak Indiának- 1947-ben, s Nehru lassanként egyre erősebbnek ikezdte magát érezni (különösen, amióta brit és amerikai fegyverekkel szerelték fel hadseregét), ismételten felhívta a portugálokat, hogy Goát és a másik két felségterületet ürítsék ki- Portugália válasza természetesen elutasító volt, hiszen semmi oka néni volt az Indiával a legmelegebb barátságban élő területeket feladni. Portugália számára a Nehru-féle követelés pontosan úgy hangzott, mintha Franciaország vagy Olaszország Monaco «kiürítését követelné, vagy Nagybritannia meg akarná szállni Észak- Irországot, vagy Spanyolország Portugáliát. Ezek is kisebbségben lévő kis orszá.gok egy nagyobb területű és naovobb erejű más nép földrajzi területébe beékelvet. Ugyanilyen indokkal szállta meg annakidején Hitler Csehországot,- Vöröskína Tibetet —, s általában ez a határki i gazi t ás"' m indenkoi a meztelen, fegyveres hódításnak volt a mondvacsinált indoké . - -Amikor most Nehru fegyveresen megtámadta a portugál felségterületeket és ;— dicséretére legyen mondva a portugáloknak, akik a valódi, nem Nehru-féle békés politika hívei —- lényegében, vérontás nélkül szállta meg őket —, pontosan követte a hitleri "Heim ins Reich" (vissza a Birodalomba) elveit. S ami az arcátlan támadást még undokabbá teszi, Nehru és Menon a legátlátszóbb, legpiszkosabb indokokat .hozták . fel az. agresszió ma gyárázására. "Goa tulajdoniképpen soha nem volt portugál, s ezért ott Portugáliának soha nem volt joga — mondotta Menon — tehát a hindu megszállás csak saját területen való rendcsinálásnak tekintendő". 450 éves békés kormányzás Menonnak azt jelenti, hogy "soha". "A goal portugál kormány szétbomlóban volt" — mondotta Nehru, tudván-tudva, hogy ebből egy szó sem igaz. Mi egyéb ez, mint az egyszerű katonai agressziónak adott ál szent magyarázat. Ha szovjet tesz ilyet, azon nem csodálkozunk. De, ha Nehru teszi ezt, ezzel egy csapásra ledobta megáról a béke apostolának koszorúját —, egy rangba sorolta magát I Hruscsovval, s ami még ennél is rosszabb, a tapasztalat- lan, "új országok" között azt az erkölcsi téveszmét hintette el, hogy minden erőszak szabad, ha valaki magát "békeszeretőnek" nevezi. Ugyanilyen hazugsággal nevezi magát a szovjet "demokratikusnak" és a vérengző európai gyarmatosítást "felszabadításnak". A nyugati világ tehát megtudta és tudomásulvette, hogy Nehru éppenolyan — csak telén veszedelmesebb— agresszor,. mint Vöröskína, vagy a szovjet mindenkori diktátorai. De azt is megtudta, hogy valóban létezik egy "szines népek hódítása" a fehérek ellen. A goai undorító agresszió nyomdokában most Indonézia fenyegeti katonai hódítással Nyugat-Ujguineát. Ujguinea nyugati része eredetileg a holland <~,'/armaitbirodalomhoz tartozott, amelynek utódia a mai Indonéziai köztársaság. De Ujguineában az indonéz lakosságtól nyel vileg és faji lag teljesen elütő pápuák laknak, akik soha nem akartak Indonéziához csatlakozni- A holland protektorátus ezen a területen mindmáig fennáll, s Hollandia célja az, hogy a pápuáknak fokozatosan’ önállóságot adjon, s az új pápua ország (mely kultúnnivó szempontjából még a 'középafrikai né-Mód Péter szerint az Egyesült Államok ne sürgesse« szabadságot ott, ahol az emberek "boldogabbak", mint Amerikában. ger országoknál ismélyeb ben á>M) önálló, de holland barát országgá legyen. Te hát önállóság — nem nvarmati helyzet — az,amit Hollandia Nyugat-Ujguineába^ kíván a pápuák számára. De Indonézia ez ellen tiltakozik, s most a goai tanulság nyomán a tiltakozást fegyveres támadássá akarja érlelni —, ment ők azt akarják, hogy a pápuák igenis maradjanak meg gyarmati . rabszolgák nak, csakhogy indonéz megszállás elate. S. most, miután Nehru megmutatta, hogy a színes népeknek szabad fegyverrel hódítani, s az agressziót "felszabadításnak" nevezni —, Indonézia is "felszabadításnak" fogja - nevezni Ujguinea megszállását. A .dolog: mögött az rejlik hooy Ujguinea már .. Ausztrália szomszédságában fekszik^ s egy ■ indonéz — illetve egykor- talán szovjet-katonai bázis nagyszerű ugródeszka lenne Ausztrália és Ujzélánd felé. Mindezt az erkölcsi zül lést annak a Nehrunak köszönheti a világ, aki állítólag a filozófia, a béke, az önrendelkezés híve. Megérdemli, hogy a nevét kisbetűvel írja a világ, mint egy olyan árolóét,_aki'k a tisztaság evében szennyet, a1 béke nevében gyilkolást, a szabadság nevében rabszolgaságot vezettek be az emberi történelembe. HÍREIK a nagyvilágból AZ ANGOL PÉNZT ÁTÁLLÍTJÁK TIZEDES SZÁMRENDSZERRE A kormány bejelentette a londoni - iképviselőházban, hogy az eddigi sterling pénzrendszerről áttér a tizedes pénzrendszerre. Szükségessé teszik ezt a gazda-' sági életben állandóan jelentkező elszámolási és fizetési nehézségek;. Selwvn Llovd pénzüovmi-1 nliszter közölte az angol képvíselőhazzál, hoav a kormán'/ rendkívül jó gazdasági eredményeket vár a tizes* pénzrendszer bevezetésétől.' Ezzel az intézkedéssel közelebb 'kerül Anglia nemesek az európai közös piac egységes «kereskedelméhez, de nagv gazdasáoi partnereihez: az Egyesült Államokhoz és Kanadához is. • TŰZIJÁTÉK PÁNIK BOGOTÁBAN Colombia fővárosában, Bogotában. az óriási karácsonyi forgalmat lebonyolító áruház tűzijáték osztályában tűz ütött ki, a tűzijátékok egymásután felrobbantak, valóságos lángoszlopok csaptak ki az épületből s átterjedtek más szomszédos tűzijáték árusító épületre is. Egy halottat jelentenek és sok súlyos sebesültet szállítottak a kórházakba. A tűz hatalmas pánikot okozott Boqota belvárosának bevásárlói között. Huszonnégy órával korábbam vonult végig ezen az útvonalon Kennedy elnök. A lelkes lakosság minden talpalatnyi helyet megtöltött, ha a tűzijáték robbanás ekkor történt-volna, borzasztó pusztítást okozott volna a lelkesen ünneplő közönség soraiban'.' KELET-NÉMETORSZÁG MEGSZÜNTETTE A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT ALBÁNIÁVAL A kelet-német kommunista bábkormány azonnali hatállyal visszahívta követét Albániából és' felszólította Gabo- Paze albániai követet, hogy hagyja el Kelet-Németország területét.'' Beszédes «bizonysága ez a szakítás annak, hogy a kommunista: birodalom kettészakadt. Az egyik oldalon áll a szovjet csatlósaival. Másik oldalon Vörös-Kína Jugoszláviával és Albániával . Micsoda véreskezü naovlegény volt még ezelőtt öt esztendővel Hruscsov a magyarországi szabadságharccal szemben, öt év múlva már nincs annyi bátorsága, hoay a szemtelen kis Albániát rendre tanítsa.- Tűrni kell az egész világ előtt azt a szégyent, hogy egy ilyen kis patkány büntet lenül beleharaphat az oroszlánba. > • Itt említjük meg, hogy a magyar kommunista kormány, követve moszkvai uralnak parancsát, szintén megszakította Albániával a diplomáciai összeköttetést. Sir Leslie Munro, az 1956- os óhazai orosz vérengzések ügyében hozott határozatok főmé g«bi zott ja december elején újból beterjesztette jelentését az Egyesült Nem-; zetek közgyűlésének. Leszö-! gezte, hogy a tucatnyi UNO rezolucióból a budapesti vörös bábkormány egyet sem j teljesített. Az uralmat orosz; támogatással magukhoz ragadó, de elenyésző kisebbségben levő kommunisták továbbra-is lopják, sanyargatják a magvar népet, elrabolják földjét, lakását; kegyetlenkedéseikkel éjjelnappal rettegésben tartják t a jobb sorsra érdemes országot. Mintegy válaszul, a "magyar" delegáció vezetője, I egy bizonyos Mód Péter nevű, rendkívül izgatott, durva levelet intézett az UNO főtitkárához — felelősségre vonva, hoay a magyar j j kérdéssel még egyáltalában j j foglalkozni merjen bárki is. "Magyarország - független I I állam és azt csinál ■ a saját! I határain belül, amit akar" — hetvenkedik Mód. Majd| mód felett méltatlankodik, ] hogy az Egyesült Államok] szorgalmazni merészeli az j 1956-os orosz gazságok új'] bóli felülvizsgálását. "Minden régen rendben | lehetné" "folytatja, "ha az j amerikaiak nem avatkoznának állandóan bele Magyar . ország1 beíügyeibe" véleke ] dik Mód. Azt szeretné a förmedvénysZerű iromány elht tetni, hogy Magyarországor a legteljesebb politikai sza badság uralkodik. A válasz tások titkosak; sőt demokratiikusabbak, mint akár Ame rikában. A.magyar kommunista alkotmány pedig — Mód jeóvzeke szerint — a magyarság legszélesebb rétegeinek az óhajait tükrözi vissza, a budapesti kormány az Egyesült Nemzetek szabad ságetveinék. megfelelően intézkedik stb. Még a megélhetési* viszonyok is kedvezőbbek, mint az Egyesült Államokban, mert a közellátás 17/f -kai javult —- halandzsázik-tovább Mód Peti. Az orosz csapatok magyar főidőn maradását • határidő nélkül lehetővé tevő úgynevezett varsói paktumhoz is önként csatlakozott Magyarország — ezt szeretné elhitetni -többek között a komcsi dejegáció fejének levele. Azt is megindokolja, hogy miért. Egyszerű, akár a pofon, mert a nyugati- hatalmak meg akarták szállni Magyarországot. Ettől pedig annyira "irtózott" mindenki^ hogy inkább hanyat-homlok aláírták az orosz hadsereg védelme alá helyezésüket, mintsem a nyugati betörés borzalmainak 'kitegyék magukat- Es ki akadályozza mea, hogy az oroszok kivonuljanak Magyarország területéről? Az amerikaiak —véli' Mód .. . Az öt év előtti vérengzésekre fátyolt teríteni igyek vő. komcsik- idegességére jellemző az U Thant főtitkárhoz intézett jegyzék rendkívül bárdal a fián, durva szövege. Az Egyesült Nemzetek határozatainak teljesítése helyett arcátlan ellenvádakkal tolakodni . azonban aligha célravezető módszer a nemzetközi diplomáciában és máris észrevehető, hogy a budapesti kormány éooen ellenkező hatást fog fellépésével 'kiváltani, mint amilyet az UNO visszautasításával elérni remélt. Ázsiai és afrikai delegálok «is felfigyeltek arra, hogy először vallotta magát ateistának hivatalos jegyzékben a budapesti kormány. A színesek 'nagyrésze pedig, ha netalán nem is keresztény, de Istenhívő és a saját hitét látja veszélyeztetve a kommunizmusban. A "magyar" kormány" tiltakozása tehát nemcsak az 1956-, os események sürgős újratárgyalását, hanem azt is eredményezheti, hogy. a színesek tüntetőén felvonulnak a szabad világ delegációival a maavar ücn/ mellett. AFRIKAI DIPLOMATA A NÉMET MÉSZKŐBÁNYA. BÁN Nehéz sorsa van egy afrikai diplomatának, ha meglátogat egy nyugat-németi országi mészkőbánya üzemet, de nem tud egv szót sem németül, hogy megmagyarázhatná látogatásának okát. így érkezett meg egy kifogástalanul öltözött afrikai maaas állású diplomata a nyugat-németországi Velbert község mészkőbánya üzemébe. Az volt a célja, hogy tanulmányozza a mészkő termelés kereskedelmi föltételeit s azt majd hazájában érvényesítse. Minthogy azonban nem I értette meg a német felira-j tóikat, az igazgató irodája ] helvett az eovik munkaterembe lépett be- Itt egy talpraesett német előmunkás rögtön acél'sisakot tett a fejére, munkaköpönyeget húzott rá, csákányt adott a kezébe és bevitte a nehézlevegőjü mészkő-tárnába. A rúgkapalázó afrikai diplomata nem tudta megmagyarázni hoav ő nem vájár tanonc, hanem kereskedelmi szakember. Két órai kemény munka után az igazgató véletlenül megjelent a tárnában és megállapította a tévedést.. A kimerült afrikait magával vitte az igazgatói irodába.' s ott szíverősítő italokkal és értékes kereskedelmi tanácsokkal látta el. Tanulság: az afrikaiaknak még sokat kell tanúlniok, hogy diplomáciai küldetéseiknek eredménye legyen. BOLDOG UISZTEliÓT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK!
