Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-11-18 / 45. szám

KANADAI MAGYARSAG XI. évfolyam, 45 szám, 1961 nov. 18, szombat' I Kanada ifjúsági könyvhete Ha csecsemőink bölcsője fölé hajolunk, boldog jövő­jükről álmodozunk. Azt sze­­retnők, ha gyermekünk éle­te mulatságos, kalandos len­ne, ha minden jól végződ­nék számára és sok barátja lenne —, olyanok, akik ne­héz időkben is mellette len­nének. Azt is .reméljük, hogy megismerje a világot és sok népét. Na és termé­szetesen, hogy sikere Jegyen azon a pályán, amelyet majd kiválaszt magának. Tulajdonképpen mind u nem is olyan nehéz, mint gondolnák. A válasz rá egy­szerű és rövid : KÖNYVE A könyvekben a gyermek megtalálhatja a szellemi ka­landokat, amelyekre vágyik, a hobbykat, amelyek szóra­kozását jelentik, az éneket és a költészetet, amely ér­zelmeit fejezi ki. Olvashat bennük tudományról, meg­tanulhatja a különböző or­szágok történelmén vagy a messzefekvő lenyűgöző or­szágok leírását, ' amelyeket meg akar látogatni. Megis­merheti belőlük az emberi szabadság lassú fejlődését és kibontakozását hosszú századokon át. A könyvek jelentik az aranykulcsot. A gyermek jövőjét gyakran az dönti el, amit a könyvek­ben olvas, amit megszeret. Aki például szereti az álla­tokat és életét, talán termé­szettudós, vagy erdész, vad­őr, vagy állatorvos lesz, vagy talán vadállatokat fog be az adatkertek részére. A kanadai ifjúság könyv­hete, amelyet minden év­ben november 15 és 22 kö­zött tartanak, arra emlékez­tetik a szülőket, mivel tar­toznak gyermekeiknek. Ugyanis minden gyermek­inek joga van aera, hogy a -legjobb könyveket olvassa és szellemének épp^n úgy szüksége van jó táplálékra, mint testének. Akármilyen cipő nem lesz jó lábának- Ugyanúgy nem fejleszti szellemét akármi­lyen fajta könyv. A ponyva­­irodalom olvasása időpocsé­­kolás, amikor oly sok jó könyv van a piacon". Sőt a rossz könyvek elronthatják a gyermek ízlését. Kifejleszt­­hetik benne a ponyva és a 1 ponyvaság iránti hajlamot. Olyan könyvbarátokra tehet szert, akikkel nem látnok szívesen együtt játszani. ; Igen jó példa erre az ú. r. j "Comic" füzetek és köny­vek. Hosszú évek óta a lelki­­! ismeretes könyvtárosok k i­­lön .kiállításokat rendeznek azokból a könyveikből^ ame­lyeket nyugodtan adhatunk gyermekeink kezébe. 1948- ban történt meg először, hogy a könyvtárosok, taní­tók és tanárok és a könyv­ikereskedők összefogtak az ifjúság érdekében. Azóta a Kanadai Ifjúsági Kölnyvhét mozgalma rohamosan fejlő­dött. Ideáljait harminc or­szágos szervezet támogatja kiállítások, sajtó és rádió­­: propaganda, valamint ver­senyek által. A YCBW bizottságának J tagjai az ifjúsági könyvtárak könyvtárosaiból kerülnek ki, élükön minden évben, új el­nökkel. A Bizottság évente összeállítja a jó könyvek jegyzékét a különböző ko-­­osztályoknak megfelelően, valamint a kanadai szerzők­től származó kanadai gyer­­pmekkönyvek listáját. Az if­júsági könyvtárak könyvtá­­-osai évente két érmet osz­tanak ki, egyet a legjobb 500 árucikk SZEREPEL LEGÚJABB KARÁCSONYI ÁRJEGYZÉKÜNKBEN. SAJÁT ÉRDEKÉBEN KÉRJE TELJES INGYENES ÉS AZ AMERIKAI KONTINENS LEGRÉSZLETESEBB KÉPES ÁRJEGYZÉKÉT ÉS GYŐZŐDJÖN MEG MINDEN KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL ARRÓL, HOGY MILYEN MÓDON SEGÍTHETI HOZZÁTARTOZÓJÁT A LEGELŐNYÖSEBBEN. ES L D IF francia, egyet a legjobb ka­nadai angol gyermekkönyv írójának. A YGBW célja az, hogy minden gyermek, akárhol lakjék és bármilyen körül­mények között legyen, köny­­nyen juthasson hozzá a leg­jobb gyermekkönyvekhez. És mik az eredményei en­nek az akciónak? Az, hogy a régi könyvtárak ifjúsági osz­tállyal gazdagodnak, hogy az új könyvtárakban min­denütt ott találjuk az ifjúsá­gi könyveket a polcokon, hogy kifejlesztették a postai kölcsönzés rendszerét, hogy ú. n- könyvmobilókat, moz­gó könyvtárakat küldenex ki vidékre, ifjúsági könyvek­kel. De a jó olvasás otthon kell, hogy kezdődjék. A gyereket legjobban azzal szoktathatjuk rá az olvasás­ra, ha veszünk neki néhány jó könyvet. Viszont keve­sen engedhetik meg maguk­nak, hogy egész könyvtáruk legyen. Ezért gyermekeink a kölcsönkönyvtárakban ta­lálhatják meg szellemi táplá­lékukat. Ott rájönnek, hogy a tudás nemcsak az előréha­­•>dás forrása az életben, ha­nem gyönyörködtet is ben­nünket. Canadian Scene Magyarokról - magyaroknak Igazi siker volt a Drábik-est Nemzetiségre való tekin­tet nélkül felejthetetlen él­ményben részesültek azok, akik 1961. november 5-én, az Ukrán. Hallban,a Drábik táncművész házaspár kiváló gonddal és ízléssel össze­válogatott tánc- és zeneszá­­m a.'ban g yo nyö rködbette k. A táncokat akár csopor­tokban, akár Drábik Mihály feleségével, Kiss Idával pá­rosán 'lejtették, népünk nem­zeti érzéseinek minden szín­­pompás valőrjében csillog­­ak. Annyiféle iHátát, színét lehelték a magyar erdők­nek, mezőknek, hogy szinte otthon éreztük magunkat a tiszaparti fűzesek árnyéká­ban rejtőzködő halászkuny­hók ízes, bográcsos hal pap­rikása mellett, a páros tán-T-ÖS ALSÓRUHÁK i cok hol gyöngéden dévaj- I <odó, hol temperamentumos mozdulataiban, a vidéken- I kén-t.i karaktertámcokban és korszerű katona táncaikban. Sajnos hely hiányában -lem lehet az együttesnek minden egyes gyöngysze­mével, virágszálával kütön­kül ön foglalkozni. Miilián Ilonka Monti csár­dás hegedűszólója a puha, meleg tónus mellett brilliáns technikát árult el-Fal ussy Ferenc nagy hoz­­''éssel szólaltatta meg Liszt rapszódiájának tömö­ren zengő akikordjait a ra­gyogóan kidolgozott futa­mokkal együtt. Lőriocz Dezső magyar da­lai .? szívünkhöz szóltak, kü­lönösen a — "Kanyargó Ti­sza partján" — nekünk ma­gyaroknak a tiszaparti re­­kettyések pásztortilinkójái. hozta el a hazai levegő illa­tával, melyet Bardóczy Fe­renc szinte hárfazengésű zonqokakísérete festett alá hatásosan. Úgy a tánccsoportok, mint a páros táncok rendezését Drábik Mihály magyar tánc­művész népünk gazdag folk­lórjából bányászta 'ki nagy hozzáértéssel; mozgásművé­szetüket kiegészítve a hoz­závaló kosztümök, valamint s zenekari együttessel. D. Kiss Ida tánoművészete mel­lé szinte belekívánkoztak e csokorba mesterkéletlenül üde és bájos magyar dalai is. Semmiképpen sem lehet elhallgatni, hogy mint Drá­bik Mihály, mint felesége nappal kemény testi mun­kát végeznek és táncművé­szetük fejlesztésére pihené­sük rövid óráit áldozzáx, hogy azt a világ elég tárva bemutassák az egész világ­ért vérét adó, mégis elfelej­tett magyarságnak el nem ousztítható, le nem tiporha­tó szent örökségét, élniaka­­-ási jogát. Lehet, hogy a dupla óku­­'érékkal vadászók itt is fe­deztek fel hibákat, hiszen embervoltunk megnyilatko­zásai ezek nélkül el sem képzelhetők. Aki ilyet ke­­'es, az még könnves spha­­j'at is ellenünk fordít­hatja. Mi azonban mindenkép­pen azt üzenjük Nektek Drá­bik Mihály, Kiss Ida és a "hbi szereplőknek : Köszöniük Nektek ezt z illatos, színoompás magyar virágcsokrot, mely az idő­ben sem hervadhat el. hang a nézők soraiból. • Drága csók Egv angol kereskedő cso­magjait a juqoszláviai jesze­­nicei határállomáson a vám­­hivatalnok meglehetősen fe­lületesen ellenőrizte- Ami­kor végzett munkáiéval, a '°'°'?edő átölelte és meg csókolta. Az ellenőr ayanu! fonott és úiból átvizsaálta a holmikat : a titkos rekeszek­ben talált ékszerekre négy­millió dinár vámot szabott ki. TV ” ' SUHAJDA legfinomabb csokoládékrém mignonok. 1 doboz 8 drb (1 l'b) ára $1.60. Rendelésnél az alábbi postaköltséget szíveskedjen figyelembe venni. POSTAKÖLTSÉG 1 DOBOZNÁL 0.30 CENT, 2 DOBOZNÁL 0.45 CENT. 5 DOBOZNÁL 0.95 CENT, 10 DOBOZNÁL $1.75. Ror/ti GENERAL AGENCY 273 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA. TELEFONKÖZPONT: EMpire 4-9333 Több évi haszná­latban kifizetődik, ia PENMAN-féle '95"*ös legjobb ninőségű alsóruhát vásárol, amely a egfinomabb meri­­io fonaból készül 3S több védelmet, •öbb meleget ad. Majdnem 90 évi .apasxtalat teljes biztosítékot ad, úgy szabásban, mint kivitelben. KÖZISMERT I860 ÓTA MliriN FELEMELŐ ERZES I / MIÉRT? MERT ÖN IS A ** / BARK OF NOVA SCOTIA \ ^'U&^BRNK ánium falai között végezte, majd az Egyesült Államok­ban tovább tanulva, újabb eredményekkel érkezett Ka­nadában Letelepedve Mont­realban, az akkor még igen kevés számú magyar beván­­'c-rlók.— felekezeti különb­ség nélkül — kicsiny cso­portjának lett lelki pásztora. Az Eovházközségi alapítói, nagyrészt székelvek és szín­tiszta máovar falvak lakói, magyar származásúak. Bizo­nyíték ez a szép eredmény airra, hogy a magyarság min­denütt meaállja helyét a vi­­láqban. De arra- is, hóqy népünk bárhol éljen, s bár­milyen nehéz gazdasági kö­rülmények között, — pl. a két háború közötti nehéz gazdasági évek —, amint betevő falatját biztosítja ■caládjának, azonnal lelké­nek táplálására gondol, templomot, iskolát épít és biztosítja annak fennmara­dását-Bélyegrovat BESZEREZHETI NÁLAM HIÁNYZÓ magyar BÉLYEGEIT Régi és legújabb kiadások Elsőnapos BORÍTÉKOK EMLÉKBLOKKOK KÜLDJÖN HIÁNYLISTÁT Scott, Michel, vagy ma­gyar katalógus szerint. ÁRJEGYZÉK INGYEN I Louis Bátori 415 ARGYLE ROAD, BROOKLYN 18, N. Y. USA. Megérkeztek az 1962. évi Ford autók KÖNNYŰ FIZETÉSI FELTÉTELEK. Port Credit Motors Ltd. LAKESHORE LEGNAGYOBB Mercury-Meteor-Comet British Ford főelárusitéja. Uj és használt autók állandóan nagy választékban. 321 LAKESHORE ROAD, WEST, ONTARIO. TELEFON: PORT CREDIT CR. 8-3365. OAKVILLE VI. 4-9871. I A KANADAI MAGYARSÁG HIRDETÉSEI PÉNZT ÉRNEK, I MERT NEKÜNK NEM CSAK HIRDETŐINK VANNAK, HANEM OLVASÓINK IS! Békerabbi a bé-listán-, V * Szép munka volt... Harmincöt eves a mont- j reali magyar református Egyházközség. Folyó évi október hó 29- én ünnepelte Montreal ma­gyarsága — felekezeti kü­lönbség nélkül — a Magyar ’eformáítus Egyházközség 35 esztendős évfordulóját. Olyain eredmény ez, amely­nek méltatásához, ‘hiába ke­resnénk a szavakat, kevés éhhez minden ékes szólás. Natívban emeli a 35 éves évfordulónak értékét, hogy ugyanaz a vezetőlelkésze ma is az Egyházközségnek, aki annakidején — 1926-bain —.alapítója volt, Nagy­­tiszteletű Dr. Fehér Mihály. Pár évvel ezelőtt megem­­( lékeztün-k a szép ünnepség­­j ről, amelynek keretében ak­kor avatták Kanada első ma- I avar díszdoktorává, Fehér i Mihályt, a theológiiai tudo­mányok terén elért sikeres működéséért. Tanulmányait j otthon, a debreceni ősi kol-, A nagyközönség körében nem keltett /különösebb meglepetést, hogy az előke­lő Holy Blossom neolog hit­község vezető -rabbija, a- te­levízió paneljein gyakran, szereplő Abraham L. Fein­berg, 18 év-i működés után aranylag fiatalon, 60 éves korban- lemondott állásáról. Toronto és Kanada népe jól ismeri a visszavonuló j rabbit, aki -kereste a közsze­replést és aki mindent elkö­vetett, hogy személye szé­les körökben ismertté vál­jon- Örökös nyilatkozatait j viszont a papi méltósággal össze nem egyeztethető sze­repelni vágyását és hibás! politikai beállítottságát nem i nézték jó szemmel az általa irányított hitközség vezetői és tagjai sem. Abraham L. Fei-mberg 1901-iben született egy -kis ohioi bányavárosban, mint egy Litvániából bevándorolt szegény kántor kilenc gyer­mekének egyike. A cinci na ti egyetemen -számos ösztön­díjat, valamint a Phi Béta Kappa kulcsot nyerte el. Tanulmányait a chicagói és a Columbia egyetemen fe­jezte be 23 éves korában és csakhamar New York egyik legtekintélyesebb hitközsé­gének lett papja. Féktelen ambícióját a papi hivatás! már akkor sem elégítette ki, s minthogy kitűnő ének­­hangja i-s volt, Párizsba ment énekelni tanulni. New York­ba visszatérve, feleségül vette Ruth >K-atsh ismert divattervezőnőt és -mindent elkövetett, hogy mint éne­kes csináljon (karriert. És nem eredménytelenül. Hetenként négyszer énekelt, í mint-lírai tenor a National Broadcasting hálózatán, amivel havi 6.000 dolláros jövedelmen kívül még or­szágos hírnevet is szerzett magának. A harmincas évex végén, amikor a nácizmus már úgyszólván egész Eu­rópát fenyegette, köteles­ségének érezte a papi hiva­táshoz való visszatérést és Denverben vállalt állásit, min-t rabbi. Innen került To­rontóba a jómódú és neolog zsidóság reprezentatív hit­községiének a Holy Blossom i Congregation-nek élére, mint vezető raibbi 1943-ba-n. | Itt is szűknek érezte a papi I talárt és vallási funkcióin í. kívül gyakran szerepelt, mind a TV vásznán, mind az újságok hasábjain. Kezdet­ben az emberi jogokért szállt síkra, úgy a szószéken, mint az újságírásban. Saj­nálatos módon az utóbbi években -mind többet fog­lalkozott -a béke és a le­fegyverzés kérdésével. Elnö- \ ke lett a Torontoi Lefegyver­zési Bizottságnak és u-ton­­útfélén azt követelte, hogy Kanada utasítsa el és mond­jon le az -atomfegyverek használatáról. Feinberg rab­bi békepappá vált. A -magyarországi békepa­pok szomorú és. sajnálatos szereplését jól ismerjük- Nem védjük őket, de leg­többjük terror hatása’alatt cselekednek. Dr. Beresztóczy: Miklós kanonokot egy évig puhították a kistarcs-ai inter­nálótáborban, -míg elvállal­­a a békepapok elnöki pozí­cióját. Nem volt anovi lelki erő benne, hogy vállalja a mártirságot. De mi szüksége volt Feinberg rabbinak ar­ra,” hogy "békét", lefegy­verzést és az atomfeavve­­rek.ről való lemondást pré­dikálja? Nem hin-nők, hogy akadna valahol akár a vas­függöny mögött is bárki, aki azt állítaná, hogy a bé­két Kanada veszélyezteti. Ellenben a tények azt -mu­tatják, hogy az utolsó 15 évben az állam-kapitalista rendszeren alakuló szovjet imperializmus expandál. Kí­na, Vietnam, Korea, Laos és Kuba a szovjet expanzió si­keres állomásai, míg a nyu­gati demokráciák már azzal is megelégszenek, ha pozí­cióikat lassú ütemben adhat­ják fel. A szovjet nyíltan bevallott célja a világ bol­­sevizálása. Hruscsov — a tőle megszokott tapintattal azt jósolta amerikai látoga­tása során Nixonnák, hogy "az Önök unokái -már kom­munizmusban fognak élni". A gyengeség, a védekezésre irányuló akarat és képesség hiánya agg-resszióra készteti a világ legaggresszivebb imperializmusát és hazaáru­ló és a szovjet szálláscsiná­­lój-a mindenki, aki a Nyugat védelmi elszántságát és ké­pességét gyengíteni, vagy megszüntetni akarja. Nincs józan ember, aki atomhábo­rút akarna és ne szívesebben élne békében. De ezt a békét nem Kanada és nem az Ea-vesült Államok és nem a nyugati szabad országok veszélyeztetik. Ha Feinberg rabbi a békének és az atom­fegyverek elpusztításának akar híveket szerezni, akkor azt ajánljuk tegye át tevé­kenységének színhelyét olyan orszáoba, ahol a raké­tákkal és atomfegyverekkel való, fen-vegetőzés a diplo­máciai tevékenység szokott eszközeihez tartozik. Feinberg rabbi egyik be­szédében a többek között azt mondotta, hogyha Kana­da elfogadja az atomfegy­verek használatát, akkor a Szovjetunió és a varsói pak­tum államai is hasonlókép­pen fognak cselekedni. Meg­nyugtatjuk a rabbi úrat, a szovjet és a varsói paktum­ban szereplő vazallusai nem várnak kanadai iniciatlvára. A szovjetnék mér fel vannak építve a kilövőhelyei és ra­kétái a csatlós államokban. Nem hin-nök, hogy a Toron­to! Lefeovverzési Bizottság tevékenységének és Feinberg rabbi fulminán-s beszédei­nek és cikkeinek hatására a Szovjetunió megsemmisíte­né eddigi rakéta é-s atom­bomba-készletét. A Holy Blossom hitközség bölcs vezetősége és D. Louis Harris a hitközség illusztris elnöke nyilván nem vállal­nak közösséget Feinberg rabbinak a papi hivatással össze nem egyeztethető te­vékenységével, amidőn le­mondanak egyházi szolgála­tairól. Félő azonban, ha Feinberg rabbi mentesül pa­pi funkcióitól, akkor még több ideje marad a "béke' prédikálásra, TV-szereplés­­re, cikkírásra és szerény vé­leményünk szerint tevékeny­sége nemcsak a papi talár­hoz nem méltó, de nem mél­tó a szabadságot -szerető, minden szimű és fajta dikta­túrát elítélő és a modern rabszolgaságot gyűlölő egy­szerű kanadai polgár felfo­­cásához sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents